Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

Döntések közt tallózva Hol épül az idén üt? ! A város peremén Távol is, közel is.. Mérlegen az ingatlan­kezelő munkája TT^rom alkalommal ülése­ién a városi tanács végrehaj­tó bizottsága ebben az esz­tendőben. A testület számos közérdekű kérdésben döntött. E határozatok között tallóz­tunk a minap. Hol épül az idén út Salgótarjánban (janu­ár), milyen a gyermekétkezte­tés közegészségügyi helyzete (február), s miként ítélte meg a testület az ingatlankezelő vállalat munkáját (március) — ezekről lesz szó az alábbi­akban. Zoltán utat és a Déryné ut­cát. Jövőre néhány más útra is sor kerül. Nem a legrózsásabb a hely­zet a megyeszékhelyen út- ügyben. A város összesen 87 kilométer hosszúságú (Salgó­tarján—Gödöllő távolság) köz­úttal rendelkezik. Ennek nem kevesebb, mint 41 százaléka (36 kilométer) kiépítetlen. Árnyaltabbá teszi a képet, hogy e 36 kilométer zöme a külső városrészekben, a csa­ládi házakkal beépített mel­lékutcákban található. A rossz út ettől gond marad. A tanács csak addig nyújtózhat, ameddig a takarója ér. vagy­is ameddig a fejlesztési alap­ból telik. Bizonyos összeget jelent a lakosság közműfej­lesztési hozzájárulása is. mely­re 1970-ben hoztak rendeletet. Az útépítésnél lényeges, hogy először a közműveket kell el­készíteni. Ezek viszont rend­kívül pénzigényesek. Ezért nem csodálható, hogy idén Salgótarjánban csupán három kilométer hosszúságban épül pormentesített út. Az ütem mérsékeltnek mondható. Ez­ért a végrehajtó bizottság uta­sította a műszaki osztályt, hogy keressék a további lehe­tőségeket a dinamikusabb fejlesztés érdekében. A ren­delkezésre álló 12 millió fo­rintból idén szilárd burkolat­tal látják el Salgótarjánban a Micsurin utat, a Schönherz A gyermekétkeztetés kö­rülményei nem megfelelőek a városban •— így summázta megállapítását a végrehajtó bizottság. Gyermekétkezte­tésben az óvodások és az ál­talános iskolások részesülnek. A megyeszékhely 17 óvodája és 16 általános iskolája közül jelenleg 10 óvodában és 3 iskolában van főzőkonyha, ahol összesen 4230 ebédet főz­nek. A jelenlegi konyhai ka­pacitás mellett viszont csupán 2230 adagot lehetne készíte­ni. A Kővár étteremből 660 ebédet szállítanak a Rákóczi úti Általános Iskolának és a zagyvapálfalvi központi is­kolának. Megállapították, hogy a 13 főzőkonyha közül egyedül az Arany János ut­cai bölcsőde-óvoda konyhája felel meg a követelmények­nek. A túlterhelt konyhákban az élelmezés-egészségügyi sza­bályok betartása meglehetősen nehéz. A dolgozók körültekin­tő munkáját dicséri, hogy ennek ellenére fertőzés, étel- mérgezés az utóbbi években nem fordult elő. A frissen ké­szült ételekből vett minták általában megfelelőek voltak.. Elhatározták, hogy az óvodai konyhák túlterheltségét fi­gyelembe véve új óvodát fő­zőkonyha nélkül nem szabad létesíteni. A művelődésügyi osztály fejlesztési tervében néhány sürgető feladat megoldása sze­repel. A Hősök úti óvoda bő­vítése során növelik a kony­hai kapacitást. Baglyasalján,' Zagyvapálfalván szintén bőví­tik a lehetőségeket. A terve­zett új iskolák (Sebaj-telep, Arany János út) már főző­konyhával létesülnek. A Ke- merovo-körúti óvodánál ren­delkezésre áll a végleges kivi­teli tervr. ami főzőkonyhával együtt létesül. A végrehajtó bizottság meg­bízta az egészségügyi és a művelődésügyi osztályt, hogy vizsgálják meg: a Csokonai út 46. számú épületben mi­lyen lehetőség van egy köz­ponti előkészítő konyha ki­alakítására. Ezzel párhuzamo­san a meglevő intézmények­ben az előkészítő konyhák alapterületével a főzőkonyhák növelésére. 3. A közösség szolgálatában Beszámolt a megyei tanácstagi csoport elnöke A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vállalat megfelelően dol­gozott 1976-ban — állapította meg a testület. A teljes ter­melési tervét 96.8 százalékra teljesítette, de ha a távfűté­si energia árváltozása miatti árkiegészités-hianyt is figye­lembe vesszük, — ami nem a vállalat hibájából követke­zett be. — akkor a tervtelje­sítés mértéke 103.8 százalék. A teljes termelési értékük 1975-höz viszonyítva így is 14.3 százalékkal emelkedett. Tavaly 18 millió 582 ezer fo­rint lakbért szedtek be a vá­rosban. viszont lakóházfenn- tartásra 22 millió 799 ezer fo­rintot költöttek. Az ingatlanközvetítő rész­leg, mely a megye egész te­rületén dolgozott, valamivel lemaradt a tervtől. A távfű­tési üzem árbevételi tervét 88.3 százalékra teljesítette. Az építőipari részleg felada­ta volt a lakóépületek felújí­tása, karbantartása, a beje­lentett hibák megszüntetése. Tavaly 8 épületben. 73 la­kásban végeztek teljes fel­újítást. Négy épület 209 laká­sában részleges felújításra került sor. Az egy lakásra ju­tó teljes felújítás költsége 82 ezer, a részleges felújítás ára 19 ezer forint volt. A felújí­tó részleg 103.8 százalékra tel­jesítette tervét. A hibaelhárí­tók 112,6 százalékot produkál­tak. A javítási idő a sürgős hibáknál 2,5 nap volt, ami elfogadható. A „sima" bejelen­téseknél a tervezett 4.5 nap­pal szemben 4.3 nap alatt in­tézkedtek. A vállalat a terv teljesítését a tervezettnél ke­vesebb létszámmal érte el, ezt a termelékenység fokozásával biztosította. (r. í.) Hát, bizony, meglehetősen messze van Salgótarján főte­rétől ez a városperem. Azt mondják, több mint tíz kilo­métert kell utazni a buszon, míg a megye talán egyik leg­szebbnek nevezhető fekvésű útján, a szinte egymást érő szerpentineken eljut az em­ber Rónabányára. Mintha be- lekábult volna az ember a sok kanyarba, száll le aztán az autóbuszról, de. hogy megáll, mindent elfelejt egyszerre: a rossz utat is, hepehupáival, és a vízválasztói vasötvözel- gyárnál látott, elszörnyűlkö- désre késztető tömény füstöt is, ami úgy lepi el a völgyet, mintha ködgyertyák százait gyújtották volna meg egy­ugyanazon pillanatban... Mert itt csend van, és er­dők és madárfütty és zöldellő fű. hegynek szaladó, szálegye­nes fák, és. és egy régi-régi bányászkolónia. A legújabb adatok szerint kétszáztizenheten laknak a nyolcvan — nem. nem lakás­ban: az idők folyamán át- meg átalakított kolóniaházak­ban. A telepnek van egy kocsmája, egy élelmiszerbolt­ja, s egy régi örökségként >,rámaradt” kultórotthona, amit hogy igazán hű marad­jon nevéhez, s az legyen: ta­valy több mint háromszáz- ezer forint értékű társadalmi munkával qs némi tanácsi se­gítséggel mentettek meg az enyészettől. Mert idős kora ellenére is él, pezseg még az élet Róna­bányán. S hogy meddig? Morvái Ernő, a Salgótarjá­ni városi Tanács elnökhelyet­tese szerint nem hosszú ide­ig már... Persze, ez nem egy­két évet jelent, hiszen még csak a tizenöt éves középtávú tervben is mindössze két-há- rom lakás szanálására kerül sor. Aztán jön majd a többi. — És addig? — Itt már újat nem épí­tünk — magyarázza a tanács­elnök-helyettes. — Hivatalo­san fogalmazva: szintentartás folyik. Renqválás, tatarózas. Persze, mindez úgy, hogy a kor követelményeinek meg­felelő környezetet tudjanak magukénak a rónabányaiak. Tarjánba költöztek, úgy zaj­lik az élet itt, kint a csend­be burkolózó hegyek között, mint egy kisvárosban. A Pal- kovits Gyula-vezette, har­minchat tagú pártalapszerve- zet. de meg a KISZ is, él, lélegzik, s szinte mindennap hailat magáról. Most is azért hadakoznak, hogy a határőr­ség egyik üresen álló épüle­tében öltözőt, zuhanyozót építsenek a sportolóknak. s hogy meglegyen végre az iga­zi könyvtár is. Mert könyveik vannak, csak helyiségük nincs... De ebben az évben az is meglesz Mert kell! Hatvan­öt nyugdíjas van a telepen, s bár közel százan eljárnak, főleg a salgótarjáni üzemek­be. mert itt aztán tényleg semmiféle munkalehetőség nincs, de a munka utáni hasz­nos időtöltésre nekik is szük­ségük van. — Nem vagyunk mi sem semmitől elzárva — erősíti meg a fentebbieket Vadasi Lajos bácsi, a hatvannégy éves nyugdíjas, aki, mint em­líti. félig-meddig humorosan: nem olyan rég, csak hatvan­kettedik éve lakik itt. — Két­éves voltam, amikor szüleim­mel ide költöztünk Inászóról. Mert, hogy bányász volt ak­kor mindenki a családban. Én is... Bánya, bányászkodás. Ez is csak volt már. De mióta? Lapozgatom a település történetéről szóló, csak amo­lyan géppel írt. ki tudja, ki által összeállított monográfiát és olvasom: „Zagyvaróna ha­tárában 1848-ban — jeles év! — Moosbrugger Jeromos oszt­rák vállalkozó és Weber Ala­jos mérnök, báró Prónai Al­bert birtokán kezdte meg a széntermelést. 1856-ban Prenssner József szénkeres­kedő vette meg a bányákat, de a vállalkozásba belebukott. A félbehagyott bányákat Weszteig Gergely nyittatta ki újra 1355-bon, és lassú fel­futás után 1891 táján lendült fel az itteni bányászkodás. Amire jellemző: 1891. és 1910. között hét táróban fejtették a szenet’’. Nyolcvan kolóniaépület hú­zódik még a hegyek között, szinte sorokba szedve építet­ten Amelyekben, néhány év­vel ezelőtt még — mintegy a fiatalok elköltözését bizonyí­tandó — ötszázan laktak, s laknak ma — felénél is keve­sebben. De ez még mindig lénye­gesen több, mint — újra ol­vasok a monográfiából — 1891-ben, amikor is kilencven osztrák gráner, négy somoskői és két, bárnai család, s két megállapíthatatlan - eredetű j.uhászcsalád alkotta a telepi létszámot. Csak az emlékek — a köze­liek, s a régmúltéi — emlé­keztetnek már a bányatelep elnevezésre. No. meg az a hét-nyolc bányász, aki hű maradt ősei örökségéhez. s eljár Kányásra. Tiribesre. 1970-ben zárták be a bá­nyatelep utolsó bányáját. Azt mondják az öregek, né- hányukkal beszéltem; kint a lócákon süttették elfáradt csontjaikat a csodás-melegen tűző tavaszi napfényben: So­kan itt születtünk, gondoljuk, itt is tesznek már be a föld alá. De jól megvagyunk, nem szenvedünk hiányt semmiben... De majd elmegyünk. ■Igen, elmennek,. S, lehet, hogy tizenöt-húsz év múlva, végleg elcsendesedik ez — az útikalauzokban pontosan meghatározott: a Szilváskő ol­dalában fekvő, tengerszint 628 méter magasságban alapított település...? K Gy. Akik — az elmondottakat bizonyítva — igen sokat ad­nak önerőből a régi-régi bá­nyászkolónia „modernizálá­sára”. Olyan jól sikerült tár­sadalmi munkaakcióik vol­tak, s vannak, minek eredmé­nyeként 1976-ban is ötvenezer, s várhatóan az idén is ekkora összeget kaptak-kapnak a vá­rosi tanácstól, elismerésként. Függetlenül attól, hogy fő­ként idősek lakják már csak a telepet — hallom —, mert a fiatalok majd mindannyian 4» ingatlantól jelentjük Jó! dolgozó brigád Sokaknak nyújt Salgótar­jánban .szolgáltatást’’ az In­gatlankezelő Vállalat. Ide szó­lunk — telefonon vagy sze­mélyesen —, ha csöpög a víz­csap. ázik a fal, kilyukad a radiátor, nincs meleg víz, fel­jött a parketta, lötyög a be­épített szekrény kerete... Az Ingatlankezelő Vállalat szakemberei pedig intézked­nek. Kimennek a lakásba, megnézik, mi a baj, mit kell segíteni? Az Április 4. Szocialista Bri­gád például brigádzászló-tu- lajdonos. Vízvezeték-szerelők. Amikor a vállalatnál a szoci­alista brigádok elmúlt évi vállalásait értékelték, meg­állapították, hogy a tíz em­berből álló Április 4. Szocia­lista Brigád ismételten telje­sítette kötelezettségeit. Jó pontnak számított, hogy a kis kollektíva három újí­tást nyújtott be, amely a vízszereléseknél több ezer forintos megtakarítást jelen­tett. Szoó Béláné, a megyei ta­nácstagi csoport elnöke váro­si tanácsülésen számolt be a megyei tanácstagodnak a me­gyei tanácsban végzett tevé­kenységükről. Mint a. fóru­mon elmondta, a csoport az elmúlt évben négy alkalom­mal ülésezett s mindegyik esetben nagy felelősséggel vi­tatta meg a soron következő megyei tanácsülés anyagát, tájékozódott Salgótarján fej­lődéséről, á város koncepciós terveinek előkészítéséről. . A csoportülések legfőbb célja az volt, hogy a tagok munkájukkal minél jobban se­gítsék — tartalmában és ha­tékonyságában egyaránt — a megyei tanácsülések előké­szítését. A városi tanács ve­zetőitől mindenkor megfelelő tájékoztatást kaptak a me­gyei tanácsülés napirendjeivel kapcsolatos városi progra­mokról és eredményekről, melyet aztán jól hasznosít­hattak hozzászólások és ja­vaslatok formájában a me­gyei tanácsülések alkalmával. A csoport tagjai az üléseken rendszeresen és aktívan vet­tek részt, szem előtt tartva a közösség, Salgótarján la­kosságának érdekeit, igénye­it. A vitákban felszólalt Fe­kete Nándor, Vadkerty Ló­ránt, dr. Szittner András. Ondrék László, Holkó Ferenc. Észrevételeik, javaslataik hozzájárultak a tanács céljai­nak, terveinek megvalósításá­hoz. A megyei tanácstagok váro­si csoportja az ülésein külö­nös gonddal foglalkozott az V. ötéves terv feladatainaK végrehajtásával. A BRG-ben kihelyezett csoportülésen tá­jékozódtak a munkások to­vábbképzéséről szóló jogsza­bályok végrehajtásáról, a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeiről. A csoport tagjai értékes információkat szerez­tek a megyeszékhely tömeg­sportjának helyzetéről, kie­melten kezelték a tankötele­zettségi törvény végrehajtását, illetve ennek tapasztalatait. A megyei tanácsban végzett munkájukkal nagy mérték­ben segítették Salgótarján vá­ros további gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejlődését, (su) KirendellségSomoskoúj falun Mint ismeretes. 1977. ápri- faluban tanácsi kirendeltség lis 1-től Somoskőújfalu és működik az állampolgárok Somoskő közigazgatásilag kiseob ügyeinek intézésére Salgótarjánhoz tartozik. A Ezen túlmenően tanácstagi városi tanács végrehajtó bi- csoportot szerveznek, mely zottsága ezzél kapcsolatban összegyűjti a lakosság javasla- több kérdésben állást fog- tait, képviseli az állampolgá- lalt. Május 1-től Somoskőúj- rókát a városi tanácsban. Tavaly, december 22-én vették birtokokba a tanulók a zagyvapálfalvi új tizenkét tanter­mes iskolát, amely 21,1 millió forintba került. Az új létesítményhez tartozik egy nagymé­retű tornaterem külső tornapályával együtt. Ez utóbbiak műszaki átadására április elején kerül sor. A berendezések elhelyezése után kezdődik majd a lornaoktatás a régen Várt létesítményben. Társadalmi munkát is vé­geznek. Büszkék rá, hogy száznyolcvan órát teljesítettek a közösségért. A Bartók Béla úti iskola és óvoda felszere­lését javították, polcokat sze­reltek, betonoztak a sportpá­lyán. Kommunista műszakon teljes létszámmal vettek részt. Ebben az évben is megtet­ték vállalásaikat. Természete­sen a vállalati terv alapján. ..Fő a minőség és az anyagta­karékosság” — adták ki sa­ját maguknak a jelszót. Min­dent egybevéve a következő brigádértékelésnél szeretné­nek ugyancsak a legjobbak között végezni. Tárgyalás a lioázzal A városi tanács vezetői a közelmúltban egyeztető tár­gyalást tartottak a Tigáz kép­viselőivel. Téma az ötödik öt­éves terv hátralevő feladatai­nak megbeszélése, a tenniva­lók időpontjának pontos kije­lölése. Salgótarjánban ez elsősor­ban az épülő lakótelepeket érinti és a tanács fejlesztési tennivalói között szerepel. A tárgyalások során megálla­podtak, hogy az ötödik öt­éves terv esztendeiben mint­egy ezerötszáz lakásba veze­tik be a gázt Sebajon. a Keme­rovo- és a Gorkij-telepen.

Next

/
Thumbnails
Contents