Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
KÉT KÖNYV ADYROL 100 évvel ezelőtt született a századelő legnagyobb magyar költőié A magyar irodalmi és tudományos élet vezető szervei az idei esztendőt Ady Endre emlékévnek nyilvánították, méltó ünnepi keretet biztosítva ezzel a századelő legnagyobb magyar költőjének és publicistájának. születése századik évfordulója alkalmából. A centenárium kapcsán könyvkiadóink is fokozott figyelmet fordítanak az Ady- életműre, illetve a róla szóló memoár- és értékelő irodalomra. Verseinek gyűjteménye a napokban jelent meg, az idei könyvhéten kerül az olvasók elé leveleinek és naplójegyzeteinek gyűjteménye, valamint válogatott publicisztikája három kötetben. A Gondolat kiadó bocsátja közre Vezér Erzsébet Ady című visszaemlékezéseit. Könyvkiadásunk egyébként mór a múlt év végén megkezdte az Ady-évfordulóra való felkészülést. A Magvető zsels könyvtár-sorozatában látott napvilágot Robotos Imre, Az igazi Csinszka című dokumentumriportja és Dénes Zsófia emlékező Írása, az Élet helyett órák. Az- igazi Csinszka „Az igazság csak akkor igazság, ha nem csonkítja elhallgatás. kultikus elragadtatás. hagyományos elfogódottság vagy hamis kegyelet.” Ezzel az írói, tudósi hitvallást summázó mondattal fejezi be a nagyváradi Robotos Imre roppant izgalmas tanulmány* kötetét — melyet ő maga dokumentumriportnak nevez —> Az igazi Csinszkát. Ehhez az alapálláshoz, érezzük a könyv minden lapján, a szerző minden megállapításán, a végletekig következetes. Nyers igazmondását, szavainak kíméletlen őszinteségét talán vannak, akik kifogásolják, esetleg rosszhiszerrjűséggel is vádolják az írót. A figyelmes olvasó számára azonban a levelek — melyeket Csinszka. azaz Boncza Berta váltott Adyval és másokkal —, valamint az egyéb dokumentumok, visz- szaemlékezések bőségesen bizonyítják, hogy a művet nem a nimbuszrombolás kétes tisz- , tességű szándéka ihlette, hanem az igazság, a valóság iránti mély elkötelezettség, az utókorral szemben érzett rokonszenves felelősség. Az irodalomtörténet ugyanis — minthogy a Csinszka- képet kizárólag az Ady-ver- sek alapján és a barátok emlékezete szerint — alakította ki — évtizedeken keresztül hagyományozódó eszményítő beállítással láttatta Ady Endre és Boncza Berta házasságát. Robotos Imre könyve ezzel az eszményítéssel veszi fel a küzdelmet, s rajzol meg a rendelkezésére álló gazdag anyagból egy valóságosabb, mindenféle szempontból reálisabb émberi kapcsolatot, hús-vér asszonyi alakot. Az igazi Csinszka olvasói 1910-től, a svájci nevelőintézetben töltött utolsó esztendőktől kezdve követhetik nyomon Boncza Berta életét, levelezését, szerelemmé érett barátságát Aó’yval, végigjárva e legendás házasság, a szépségek mellett nyomasztó együtt- létekkel jócskán „megtűzdelt” történetét, a Csinszka és az Ady-rokonság között lefolyt a költő özvegye számára cseppet sem hízelgő perig. Ezt a nagyon izgalmas olvasmányt bátor szívvel ajánlhatjuk mindenkinek, aki Ady és az irodalomtörténet iránt érdeklődik. Élet helyett órák Dénes Zsófia könyve először 1940-ben jelent meg a könyvesboltokban. Ezúttal harmadik kiadásban veheti kezébe az olvasó a sokak által — Mélyre lát azok által is. akik személyesen ismerték Adyt — dicsért könyvet. A ö'icsérők sora hosszú, hadd emlékeztessünk most csak olyan ismert és elismert írókra, mint Móricz Zsigmond, Féja Géza, Sásdi Sándor. Dénes Zsófia könyvének címét Ady hozzáírott versétől, az Élet helyett órák-tól kölcsönözte. Ebben a költő megdöbbentő érzelmi erővel vall arról a rádöbbenésről, amely számára Dénes Zsófia elvesztését jelenti. Azét az asszonyét, aki mellett — úgy érezte — végérvényesen megtalálhatta volna nyugtalan életének biztos menedékét. Dénes Zsófia — ahogyan nevezték: Zsuka — az volt a költőnek, ami Csinszka nem lehetett soha: egyenrangú partnere, szellemi társa. „Húsz évig nem mertem a tárgyhoz nyúlni, mert túl közel voltam hozzá. Érthető gátlásaim voltak: nő vagyok, s eleinte nemcsak baráti szálak fűztek Adyhoz Nehezemre esett, hogy írottá tegyem, ami életemnek egy darabja volt.” Könyvének előszavában ilyen egyszerű tisztasággal szól a szerző az olvasókhoz, akik — joggal mondhatjuk — páratlan értékű és hitelességű Ady- képet kapnak hálából, a végigolvasó sért. Dénes Zsófia, az első magyar újságírónők egyike 1913. novemberében ismerkedett meg Adyval Balázs Béla közvetítése révén Kölcsönösen megtetszettek egymásnak, s elhatározták, hogy házasságot kötnek, jegyespárnak tekintették egymást. A házasság azonban elsősorban Zsuka édesanyjának határozott fellépésén és természetesen több más ok miatt — amelyről az emlékezés kendőzetlenül tájékoztat — meghiúsult. A két ember barátsága azonban mindvégig megmaradt. Az Élet helyett órák remek olvasmány Szerzőjének írói nagyságát érezteti, hogy az erős érzelmi kötődés ellenére is meg tudja őrizni hitelességét és tisztánlátását, Adyról és legtöbb szereplőjéről mások által is alátámasztott, valóságos képet fest. Dénes Zsófia a lélek mélyére lát. Emberábrázoló tehetsége meggyőző, írásművésze* e eleven, élvezetes, láttató stílusú. Különösen sikerültek az első találkozásokat leíró részletek, s döbbenetes az Ady halálát idáző emlékezés. Dénes Zsófia könyvét, aki olvasta tudja, nehéz letenni a kézből — és sokáig emlékezetes. Sulyok László Esztergom legújabb tanúságai Évtizedes vitát döntött el ás a magyar államalapítás történetéhez adott újabb jelentős adatokat az esztergomi Várhegyen az utóbbi években folytatott ásatás. Nagy Emesének. a Nemzeti Múzeum középkori osztályvezetőjének irányításával megtalálták Géza és I. István palotájának és egy István-kori körtemplomnak az alapfalait. A barokk épületnek tartott kaszáránya felkutatása során pedig Horváth István, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum igazgatója bizonyította be. hogy azonos Vitéz János érsek palotájával. Koronatanúként vallanak a bállgatak kövek. Géza fejedelem és I. István palotájának alapfalai kétségbevonha- tatlanul bizonyítják, — hogy a korábbi véleményekkel ellentétben — a X—XI. század fordulóján nemcsak templomokat és lakótornyokat, hanem már világi rendeltetésű épületeket is emeltek kőből. Esztergom már az állam- alapítás évtizedeiben jelentős központ volt. Fejedelmi, majd királyi szálláshely., de itt lakott az új állam szervezésében nagy szerepet játszó egyház feje, az érsek is. A település kedvező földrajzi es gazdasági adottságai szintén hozzájárultak Esztergom központtá szerveződéséhez. A Várhegy szerencsés stratégiai helyzete lehetővé tette a külső és belső ellenség elleni hathatós védekezést, a kijevi —bécsi kereskedelmi út dunai átkelőhelyén kialakult kereskedő-település pedig biztosította a királyi szálláshely ellátását. Az ország nyugati felében levő, szárazföldi és vízi úton egyaránt jól megközelíthető Esztergomból a politikai kapcsolatok felvétele is köny- nyebb volt. Egy évvel fejedelemmé választása után Géza követei megjelentek Nagy Ottó császárnál a quedlinburgi birodalmi gyűlésen. A sorsdöntő diplomáciai lépésre jó oka volt a magyarok- fejedelmének. A nyugati és a bizánci császár békekötése két oldalról is fenyegette volna a frissen hazára lelt pogány magyarságot. Az első hittérítők Passauból jöttek, s megérkezésük után hamarosan felépült Esztergomban a Szent István vértanúról elnevezett első keresztény templom. Ez idő tájra tehető a fejedelmi szálláshely kiépítése is. Jóllehet az ásatások során nem sikerült tisztázni teljes kiterjedését, a felszínre került, épületmaradványok és a Szent István kápolna egymáshoz való helyzetéről arra következtetnek a régészek, hogy a kezdetben csak földsáncokkal védett területen az egye« épületek szorosabb kapcsolódás nélkül épültek fel. Nagyobb szabású építkezésekre az egyházi szervezet kiépítésével kapcsolatban, az esztergomi érsekség megalapításakor került sor. Első keresztény királyunk kettéosztotta a Várhegyet: ettől kezdve két birtokosé volt egészen a tatárjárásig. A hegy középső, legmagasabb pontján emelkedett a 1010-ben Szent Adalbert tiszteletére épített székesegyház. tőle északra a mártír Szent István kápolnája, valamint az első érseki lakóépület. A déli oldal továbbra is király birtokában maradt. I. István bővítette a Géza-kori palotát, amelyhez szorosan kapcsolódott a kör alakú palotakápolna. A kő védőfallal övezett, a korábbinál sokkal egységesebb alaprajzú épület semmiben sem tért el az ez idő tájt alakuló szomszédos államok fejedelmi központjaitól. Kálmán idejében több kisebb alakítással tovább formálódott a magyar királyok lakóhelye. de igazán mélyreható változást csak a bizánci császári udvarban nevelkedem III. Béla uralkodása hozott Az ásatások, amelyeket a XII. századi épülethez csatlakozó, későbbi középkori épületek tervezett helyreállítása Indokolt, 1964-ben kezdődtek a III. Béla-kori palota és a külső erődítményrendszer területén, a XVIII. századi Kaszárnya előtti felső udvarban. valamint a palota és a bazilika közötti térségben. Az volt a cél, hogy tisztázzák, az 1930-as évek feltárásának néhány még megválaszolatlan kérdését. A munkálatok mér az első évben értékes eredménnyel jártak. Ekkor fedezték fel * XII. századinál régebbi alapfalakat. Az igazi szenzációt azonban III. Béla palotájának azok a részei rejtették, ahol a harmincas évek feltárásai nem hatoltak mélyebbre az eiső emelet vörösmárvány padozatánál. Az ón. Vitéz stúdió és az erény freskók alatt, szabálytalan köri-' tőfalban kör alakú helyiség részletei bontakoztak ki, amelynek folytatását is megtalálták a palota bejárati terme alatt. Az előkerült homlokzati szakasz vitathatatlanná tette, hogy az oklevelekben említett Szend Vid palota- kápolnáról van szó. A tatárjárás után IV Bé’a Budára tette át a királyi rezidenciáját. Esztergom ettől kezdve lett kizárólagos egyházi központ. Az érseki tulajdonban levő vár Vitéz János alatt élte fénykorát. A humanista műveltségű főpap nagy szerepet játszott a reneszánsz hazai kibontakoztatásában. , Egészen a legutóbbi időkig erősen tartotta magát az a hiedelem, hogy Vitéz János palotája nyomtalanul elpusztult az évszázadok viharaiban. Először éppen tíz éve kezdett fölsejieni a barokk korabelinek tartott kaszárnyában folytatott felkutatáskor. hogv az épület ielentös része középkori eredetű, s ezt igazolták további kutatások is. Mátyás halála után a mind jobban hanyatló Budától Esztergom vette át a művészetek ápolása terén a vezető szerepet, a pápai tiarára áhítozó Bakócz Tamás vezetése alatt. A nagyhatalmú érsek nevéhez fűződik a ' magyar reneszánsz legszebb, s az Itálián kívüli területek egyik legkiemelkedőbb emléke, az 1506—11. között épült Bakócz-kápolna. Bakócz építkezéseivel azonban ki is húnyt a láng. 1543- tól egészen 1683-ig, néhány éves megszakítással, török kézen volt Esztergom. A megújuló ostromok alatt a palota annyira tönkrement, hogy sejteni sem lehetett egykori szépségét, maradványait pedig betemette az idő. Az érsekség a XVIII. száJ zad közepén kapta vissza a várat, s hogy méltó köntösbe öltöztesse eredeti székhelyét, nagyszabású építkezésbe kezdett. Szerencsére a Várhegy teljes területét elfoglaló munkálatok elakadtak, s csak a múlt század elején kezdődhettek újra, az eredeti tervektől eltérő, jelentősen csökkentett elképzelések szerint. A székesegyházat, a hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alkotását Hild József tervei alapján 1869- ben fejezték be. A monumentális épület, a hatalmas kupola azóta uralja a várost. A jövőben pedig ezt a képet gazdagítja a Várhegy rekonstrukciója és a nagyszerű raü- e.mlékegyültesben felépítendő új múzeum. Sárvári Márta iiMiiitiiittiiiiiiifinuHiiMtiiiiiiiiiiitiiiiiiiiitiiiiiiiMiuiiiiiiiiiiiikiiiiuiiiiiMiiiiiiiiiiiiitiiiiiMiiiiiirniHiniMiiiimHiiHiimfitmitiMHii'KiimiiiMiiiiiMiKiiiiiuiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimriMtiimiiiiitMiitHiiiti.iimii« FILMLEVÉL A cigánytábor az égbe megy iUzov/el fi ni) BALETT Mai téréajénlatunk 18.25: NAPIRENDEN. A MUNKÁSKERÜLETEK Riportműsor A főváros három legna- ;yobb munkáskerületébe, Cseleire, Angyalföldre és Kö- jányára látogat el a kame- •a. Balogh Mária szerkesz- őriporter ugyanazokat a kér- léseket teszi fel mindhárom terület munkásainak, lakói- lak. S a riportalanyok bedéinek a városrész múltjá- •ÓL, életükről, nehéz ifjúkorukról, amelyben a felszabadulás előtt volt részük. Fiatal munkások. munkásasszonyok szavaiból tárul fel a három kerület mai arculata Bevezetnek szépen berendezet: lakásaikba, korszerű munkahelyükre, gyermekeik óvodájába, iskolájába, az üzletekbe, áruházakba, a gazdag programot kínáló művelődési házakba. Persze azért kritikai észrevételeiknek is. hangot adnak. NÓGRAD — 1977. március 3-, csütörtök Az irodalmi alkotások megfilmesítésének nincsenek valamennyi alkalomra érvényes szabályai. Ilyen törvény- könyvet még nem írtak, s bizonyára, nem is írnak. Egy törvény azonban — írótól, témától. műfajtól függetlenül, — örök. Így szól: a rendező pontosan értelmezze az irodalmi művet és annak lényegét adja vissza a celluloidszalagon.' Emil Lotianu, A cigánytá- bor az égbe megy című szovjet filmjével Makszim Gorkij előtt tiszteleg. Az ihlető — a Makar Csudra romazitikus világa. A mondanivaló, melyet a színpompás mese új változata kifejezésre juttat, így fogalmazható meg: az emberi szabadság mindennél — és mindenkinél — drágább. Lotjanu nem alakítja a nagy ró történetét, hanem folklór- köntösbe öltözteti. Magvát meghagyja, de színezi is. Modern hangulatokkal. friss utalásokkal szélesíti a medret, melyben kristálytisztán csörgedezik a Makar Csudra sztoripatakja. A kérdés az: házasítható-e egymással a lebirhatatlan szenvedélyek rajza és a csíllogó-villogó cigányromantika, a részletező/ gorkiji leírás és a doku- mentarista lényegretörés, az „egyszer volt, hol nem volt” bája és a „ma is érvényes” tárgyilagossága? Mielőtt a kérdésekbe válaszolnánk, elevenítsük fel a Makar Csudrá főbb cselekménypilléreit Lojko Zobar hírhedt lótolvaj kalandozásai során találkozik Raddá- val, az álomszép cigánylány- nyal. A férfi sebezhetetlen- nek* és elfoghatatlannak látszik, a haramiát azonban végül is kézrekerítik. A bitófa alól mentik meg cimborái. Már-már révbe ér a szerelem Zobar és Radda között — a csodálatos szépség kikosarazza a nagyhatalmú föld- birtokost is, —- aztán elkomo- rodnak a színek. A tragédia kivédhetetlen és megállíthatatlan. Akik nem tudnak teljes életet élni egymás mellett. az egymást bírás kilátástalan vágyát felfedve, lelépnek a színpadról. Zobar leszúrja Raddát, a lány apja pedig Zobar hátába vágja tőrét. A cigánytábor az égbe megy rendezője ..bekapcsolta” a stílusteremtő elemek közé a zenét, a dalokat. Ugyanannyira. bogy a Jevgenyij Doga-gyűjtötte számok helyenként szinte el is válnak a tartalomtól, show-szerűen érzékeltetik a cigány életforma lényegét, a hangulatok áradását, a teremtő képzelet színeit. Két rétegből áll a film szövete, de igazi egység nincs az összetevők között. Erősebb a mese, mint a valósághűség. A természet egy-egy beállításban fölébe kerekedik a szereplőknek: valahogy több arcát mutatja. Túlságosan a musical atmoszférája szabja meg az alaphangot — ez az oka annak, hogy a jellemteremtés nem nélkülözi a sablonokat sem. És mindezzel együtt — Emil Lotjanu alkotását jelentős műnek, fontos kísérletnek tekintjük. A cigánytábor az égbe megy — egyáltalán nem tucatáru. Alkotója — különben maga is költő — a poéti- kus mozi . híve. Nagyon fontos szerepet szán vásznán az érzelmeknek. (A Bíbormadár hasonló jellegű mű volt.) Makszim Gorkij interpretá- toraként is tehetséges alkotónak bizonyult: szolgai másolás helyett új úton indult el Gyűjtő munkája, felfedező szándéka maximális sikert hozott. A cigánydalok melódikusak és robbanékonyak a cigányélet örömei és keserűségei sűrűsödnek bennük. Néhány jelenetet lehetett volna kevésbé teatrálisan megfogalmazni. Emil Lotjanu. azonban mindent egybevetve jól szerkeszt és birtokában van a hatáskeltés valamennyi fontos fogásának. Szvetlána Torna bűbájos Radda: megjelenése. mozgása, énekhangja egvaránt elragadó. Tetszett Grigorij Grigo- riu is Lojko Zobar szerepében. A fogadtatás — a Szovjetunióban éppúgy, mint nálunk és külföldön — a szokásosnál jobban megosztotta a szemlélőket. Csak két példát. A cigánytábor az égbe megy megkapta a San Sebastian-i fesztivál nagyaíjat (ezt a seregszemlét előkelő helyen jegyzik a filmvilágban). A Magyar Rádió kritikusa értéktelen és jellegtelen produktumnak találta Lotjanu művét. Kinek van igaza? Bízzuk a döntőbírákra! Fölösleges lenne igazságot osztani. Fogalmazzunk másképpen. A cigánytábor az égbe megy elsősorban azoknak fog tetszeni. akik szeretik a látványosságot és kedvelik a mozgalmas sztorikat. A romantika végül is nem avulhat el ha van mához szoló ü’c:-.e*e S főleg, ha átélhető. Ez a szovjet film nem hibátlan, ám ennek ellenére nem utasítható a n\űvés*ket perifériájára. Főképpen azért, mert a folklór' — örök. És Emil Lotjanu az. „itt és most” varázslatával idézte fel a lebirhatatlan szenvedélyei, tü- zét. — s. f. — t
