Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
MINDIG, MINDENRE IGEN? i,A vezetés a világ legnehezebb mestersége" — állítják sokan a különböző szintű irányítói posztokon állók körében. Meg kell felelni — mondják — a felettesek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egyaránt. A vezetői poszt minduntalan két ,.tűz" közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősítik, tehát mindig, minden döntésben, rendelkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatottságot. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvilág hatásait, hogy a vállalaton belül mindig szervezetten, rendben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részlege mindig szervesen kapcsolódhassek a külvilághoz, a közvetlen környezethez, hiszen annak ellenére, attól függetlenül egyetlen kollektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt saját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie" kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint befelé. Az utóbbi években általában egyre több és — sok helyzetben — hevesebb is az effajta „ütközés" az irányítói posztokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi munka- megosztás, tehát egyre többféle igényhez, érdekhez. feladathoz kell igazodnia minden kollektívának. Egy-egy részleg tevékenységét egyre sokoldalúbban kell egyeztetni a külvilággal. Másrészt — örvendetes társadalmi folyamatként — rendkívül nagyot haladt előre a közéleti és az üzemi demokrácia. Az emberek egyre szélesebb körben és egyre mélyebbre hatóan részesei akarnak lenni saját állampolgári és munkavállalói sorsuk alakításának. Az emberek javasolnak, vitatkoznak. megkérdeznek sok mindent, ami azelőtt esetleg kevésbé érdekelte őket és rákérdeznek dolgokra, amelyeket esetleg nem könnyű megmagyarázni. S van olyan munkahelyi vezető, aki ezt a konfliktust — az „ütközések” szaporodását — azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött olykor a demokratizmus félreértése is meghúzódik. Azért helyesel folyton — javaslatra, kérésre, mindenre —, nehogy elterjedjen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát”. Ez végeredményben a demokratikus vezetési stílus „hitelrontása". E gyakorlat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vita, vizsgálódás, a szembeálló javaslatokhoz ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számítások, mintha a főnök mindent, ami nem tőle indul el egy határozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s így nincs biztosíték, hogy valóban a pillanatnyilag választható legjobb megoldást találják-e meg. Ráadásul, ahol a főnök mindig igent mond, ott végül a többiek sem vitatkoznak majd: mindenki túlzottan tisztelni kezdi a másik véleményét, javaslatát, s furcsálnák, ha valaki megbírálna egy előterjesztést, vagy tervezetet. Korunkban pedig, a fejlődés mai szintjén, egyre inkább fékezheti a haladást, rendes munkát az olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igennel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsességét, gyengíti a szakemberek felelősségét, a több- Gc>nci hogy több ség érdekeltségét. A vezetés határozatlansága visszafogja a többet akarás lendületét, az alkotókedvet — amit mindig a közösségi párbeszéd, vita és a nyílt eszmecsere tehet legeredményesebbé. G. F. KALANDOZÁSOK Cipész volt az öreg — príma mesterségnek számított ez abban a világban. Jó kis fűtött műhelyecske, ücsörögni is lehet; az elnyűtt lábbelit, a lyukas talpat meg csak úgy szórakozásból is elkalapálgat- ja az ember. Minduntalan az motoszkált a fejemben; majd a gyerek, ha beletanul örökli a mesterséget, meg az apró ablakos kis kócerájt. Ügyködött is a fiú, s ha valamit elvétett — apa ide, vagy oda — megkapta az inasoknak kijáró taslit. Egyszer aztán másállapotban — így 'nevezte a másnaposságot — szédült be a műhelybe. Nem állt rá a keze a munkára, rosszul fogta le a cipőtalpat. Az apja mérgében rávágott a combjára a kalapáccsal: — Mit akarsz, te kölyök? Mi válik így belőled? Nem akart ő semmit, nem fűllött a foga a ci- pészséghez. Felállt és becsukta maga mögött a kis műhely ajtaját. Az apja szitkozódását még az úton is hallotta. Városi ember lett? Ugvan ! Attól, hogy naponta beutazott Zagyvapálíalváról a tarjáni tűzhelygyárba semmi. Csak egyik alkalommal, amikor egy cimbora meginvitálta a kocsmába egy pohár sörre. Akkor még nem gondolta, hogy ez a beszélgetés lesz élete irányítója. — Kell a pénz, haver? Akkor ne itt kereskedj, hanem a bányában! Nézz meg engem. Mióta bányász lettem két váltás új ruhát csináltattam. Szórakozásra is futja a fizetésből. Félszegen, 16 évesen beöltözött a bányászruhába, fejébe tette a sapkát, és leszállt a mélybe, a pislákoló fényű fekete folyosóba; szakad róla a víz, talán a félelem tette, talán a megfeszített munka. — Mi'ndent meg lehet szokni, arra születtünk, hogy beletörődjünk a sorsunkba. Egy idő után már olyan volt a bánya, mintha haza mentem volna — mondogatja, szinte magának. Bányák, bányák... Szorospatak, Kotyháza, Kőkút, Tiribes. Újlak, Nagybátony... Az egyik helyen a szén, mintha szalmát szárítottak volna, oly köny- nyű volt a fejte«. Szorospatakon meg kellett küzdeni, rosz- szabb volt mint a meddőhányó... Fújja a füstöt, toporog, hunyorogva néz a semmibe. A sok-sok Veszélyt, a szüntelenül leselkedő félelmet soha nem tudja elfelejteni. Még ha nem is akar rágondolni, tudat alatt ott motoszkál benne, a lelkében. Odaveszett az egyik szeme. — Jöttünk kifelé, műszak végén. A kisereszkét meg elöntötte a víz. Menekültünk, ki hogy tudott; csillén, köteleken. A nagy sietségben nekiestem a kötélnek, megsérült a jobb szemem. 1958-ban kioperálták... Volt erőm hozzá, hogy ismét leszálljak, dolgoztam tovább, mint rokkant vájár. Hallgattunk. Cipője orrával köröket rajzol a földre. Ne- nézkes a beszéde. — Bent maradtam. Egyszer Dorogon, Bányaomlas, Három társammal egy négyszer-négy méteres lyukban szorongtunk 24 órán keresztül. Nem féltünk, jelezték, hogy kimentenem 'vaTtozött *><*• Csövön juttatták be a vizet, amikor meg mar nem bírtunk a gyomrunkkal, ettük a köthet. 1969-től nyugdíjas. A bányát még mo6t is szereti, abban nevelkedett fel. De nem, ma már nem lenne ereje, hogy leszálljon. Most éjjeliőrként dolgozgat, hol itt, hol ott. Az éjszakai séták jólesnek az elhasználódott, megrokkant szervezetnek. Varga Mihály, egykori bányász szívesen ment éjjeliőrnek. Napközben otthon, a kis unokákkal játszadozik a zagyvapálfalvi házban, vagy a portát teszi rendbe. Éjjel aztán bejárja a megszokott utat, vigyázza a rendet. Gondolatban pedig végigjárja 62 év állomásait, bekalandozza élete labirintusát. — vkm — Épül a neretvai erőmű A jugoszlávia Grabovicán. a Neretva folyón, március elsején kezdték meg az új Hercegovinái vízi erőmű építését. A tervek szerint a -,Grabo- üzembe helyezik vica” erőművet 1980-ban he- na egymilliárd Egy másik nagy erőmű, a „Szaiakovác” építését már korábban megkezdték. Az évtized végén — amikor ezt is Hercegovi- kilowattóra lyezik üzembe: a kapacitása 113 elektromos energiával kap lob- megawatt lesz, és évente 345 bef az eddiginél. így a tartó- millió kilowattóra elektromos . .,. , . . . . energiát termel. A berendező- manyban szilard energiában« seket jugoszláv gyárak készí- lesz az alumíniumipar fejtik. lesztésének. Napközi és iskola Cereden az idén közel egymillió forintos költséggel felújítják az általános iskola épületét, mely több mint harminc esztendővel ezelőtt épült. A három nagy tanterem helyett négy kisebbet szeretnének kialakítani. Ezenkívül szükség van a tetőszerkezet, a nyílászárók és az ivóvízhálózat teljes felújítására, külsőbelső burkolásra. A felújítás során korszerű tantermi világítást is felszerelnek. A felújítást megelőzően 900 ezer forintos költséggel 50 férőhelyes iskolai napközi otthont alakítanak ki, mely eddig nem volt a községben, jóllehet a szülők régóta igénylik. Az építkezés háromnegyed részben már készen van, a község költségvetési üzeme építi. Ügy alakítják ki, hogy szükség esetén a későbbiek során bővíteni lehessen. Nehéz év után, nehezebb esztendő előtt Beszélgetés Herencsényi Józseffel, a megyei tanöcs elnökhelyettesével A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tavasz beköszöntésével megindultak a gépek. Benépesült a határ, végzik az időszerű munkát, hogy az alig egy hónapja lezajlott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken megfogalmazott célkitűzések teljesüljenek. A szövetkezetek életében döntő' szerepet játszó tanácskozások tapasztalatairól, a tavalyi gazdálkodás tanulságairól és az idei feladatokról Herendolgozni, hogy ezek valóra váljanak, mert már most találkozni negatív vonásokkal. Az üzemek egy része indokolatlanul csökkenti a kukorica vetésterületét Megengedhetetlen. hogy éppen a legjobb csényi Józseffel, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettesé- adottságokkal rendelkező gazvei beszélgettünk. — A termelőszövetkezetek tagjai a zárszámadással egy- időben először döntöttek az idei tervekről. E kettős feladatnak miként feleltek meg a közgyűlések? — Általában szervezettek grammon voltak, a beszámolók többsé- m°t. gét az önkritikus, kritikus hangnem jellemezte. Nagyban segítette a közgyűlések munkáját, hogy a termelés, gazdálkodás jellemző adatait a tagok és alkalmazottak már korábban megismerhették. téstenyésztés kimozdult a holtpontról, s a SERKÖV már nem zárt veszteséges évet. Dicséretes munka folyik a ju- hászatokban. A először értek el felüli gyapjúhozadaságok számolják fel e növényt! Hasonló a helyzet a takarmánytermesztésben, amely az üzemi tervezés Achilles-sarka. S. már most számolni kell a másodvetések- fiazriasáeok keL Kedvező, hogy a zöldség- -® f , ., félék vetésterülete a nagynegy kilo— Tehát, milyen a mérleg? — A tsz-ek halmozott termelési értéke 14.8, a nettó árbevétel 10,2 százalékkal nőtt. Viszont az üzemi eredmény a felére csökkent. Emiatt 32 üzemekben a tavalyihoz képest hét százalékkal emelke? dik. állattenyésztésben legfontosabb teennagyuzem- ben a tervek ismertetésére, megvitatására kevés időt for— Az melyek a dók? — Kiemelt feladat az álló? mánv mennviségi és minősé? gazdaság nem tudott képezni gi fejlesztése. A sertések sza- ilapot. _ Veszteség- ma 3^ a juhállomány 21.8 termelőszövetkezet százalékkal növekszik a tervek szerint az idén. A szarvas- előirányza- százalékkal biztonsági gél négy zárt. A „hiány” 12.3 millió dítottak, inkább a zárszámadó forint, melyet különböző for- marha-állomány jelleg érvényesült. rásokból fedeznek. ta a tavalyit 6 — Milyen a tavalyi mérle- — Melyek a tavalyi év fon- haladja meg, a tehénlétszám ge megyénk mezögazdaságá- tosabb tanulságai? ' 6,2 százalékkal emelkedik. Ez nak? — Ahol alacsony a vezetés kedvező, ám a megvalósulás _ Nehéz esztendőt zártak a színvonala, a kedvezőtlen idő- már bonyolultnak tűnik. A t ermelőszövetkezetek. A nö- járás is jobban éreztette hata- tehénférőhelyek beruházása- vénytermelés elmaradt az elő- sát. így e területre fokozot- it indokolatlan hosszú ideig irányzattól, amelynek oka a tabban kell figyelnünk. Az készítik elő. A tervekben kedvezőtlen időjárás mellett üzérnek nem számolhatnak op- mindössze 450 új szarvasmar- néhány üzemben a szervezet- timális időjárással. Tehát a ha-férőhely építésének előké- lenség, a szakmai fogyatékos- betakarítási munkára időben szítése szerepel. Holott, ha az ság. Jól fizettek a kalászosok, szükséges felkészülni. Az ötödik ötéves terv célkitűzé- különösen a búza, a kapások aszály felhívta a figyelmet ar- seit teljesíteni akarják az közül a cukorrépa. Számotte- t*a, hogy szűkös öntözőkapaci- üzemek, évente 1200 új férőtásukat sem használják ki a hely bővítésére lenne szük- tsz-ek. örvendetes viszont, ség. Mindez szerepel az üze- hogy a nehéz hónapokban si- mek középtávú terveiben. Az került néhány meglevő tarta- anyagi nehézségek mellett né- lékot mozgósítani, gondolok a hány nagyüzemben a szem- másodvetésre. melléktermé- léiéiben is változásra van kék hasznosítására. Javult az szükség. Sok helyen idegenvő volt a terméskiesés a bogyósokból. s az őszi betakarj - tású növényekből. Még mindig nagy a szóródás a hozamokban: búzából például 22,1 és 44,5, lucernából 8.7 és 89.8 mázsa a hektáronkénti szélső érték. Már év közben látszott, összhang a termelőszövetkeze- kednek a beruházásoktól, pehogy a zöldségfélékből szálas- tek és a felvásárló vállalatok takarmányokból kevesebb között terem a tervezettnél. A 2700 hektár máscdvetés — a fontos tapasztalatok mellett — enyhített a gondokon. — Hogyan zártak az állat- tenyésztési ágazatok? — összességében teljesítették tervüket. A tehénállomány 4,1 százalékkal nőtt, s ez az ütem azt jelenti: Nógrád a megyék közötti sorrendben a — Az idei feladat az ötödik ötéves terv első két évének együttes teljesítése. Ezzel kapcsolatban szélsőséges véleményekkel is találkozni — optimistákkal, pesszimistákkal egyaránt — az üzemekben. Mi erről a véleménye? — Nincs ok. se túlzott derűlátásra, se aggályoskodásra. A megyei pártbizottság tavaly harmadik. Míg a tejtermelés a decemberben megszabta a negyedik ötéves terv ideje feladatokat: a növénytermesz- alatt nem fejlődött, 1976-ban, tés 3—10, az állattenyésztés 220 literrel emelkedett az egy 4—5 százalékos termelésnövelés. örvendetes, hogy a ser- meg a feladatokat. Azért kell dig elsősorban az üzem érdeke, hogy megteremtse az állattenyésztés továbbfejlődésének feltételeit. — Panaszkodtak, hogy a fejlesztési támogatást későn kapják a megyétől a termelőszövetkezetek, s a tervezés idején még nem tudták mi „jut” nekik. Mi az oka? — Korábban akadt egv-két eset. ma viszont nem jellemző. S, akkor sern gátolta az új beruházások kezdését. A rendelkezésre álló pénz hatvan százalékát az év elején a , , . .. . .. _ . , . . , gazdaságok rendelkezésére botehenre jutó tejhozam Ezzel kedeset szükséges elemi, hogy csátjuk. A kéreimek elbírálásom lehetünk elegedettek, hí- a két ev célkitűzéséi megva- sához viszont idő kell Az szén háromezer liter feletti lósuljanak. A termelőszövet- összeg negyven szazalékát év eredménnyel mindössze ha- kezetek terveit jónak ítéljük közben ítéli ^ a végrehajtó r°o “ d,cseíe,dhe : "reg. Zömmel reálisán terke- bizottsag. hiszen minden év_ naUabbak a tehenferohe yek, peztek fel a lehetpségeket s ben előfordulnak váratlan felere csökkent a borjuelhul- annak megfelelően szabták dolgok, amit nem szabad számításon kívül hagyni. Egyéb? ként a termelőszövetkezetekben a beruházási tevékenység is céltudatos, miként a támogatás. Öt esztendőre előre ismerik az elképzeléseket, nem érheti, őket „meglepetés’’. • — Milyen biztosítékot lát arra, hogy az idei tervek teljesülnek? — Ez az év sem könnyebb, sőt, olyan feladatok előtt áll a mezőgazdaság, amire eddig nem volt példa. Az őszi vetések jó! teleltek, szebbek a tavalyinál. A tavaszi munkák két hettel előbb kezdődtek. Több műtrágya került a földekre. Az állattenyésztésben is kedvező jelek mutatkoznak. Az év első két hónapjában tíz százalékkal több tejet és 17.3 százalékkal több vágósertést értékesítettek a tsz-ek. A termelőszövetkezetek vezetői leszűrték az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatait, s fontos feladatnak tekintik a munka szervezettségének javítását, a belső tartalékok feltárását, hasznosítását. Nem szabad megfeledkeznünk a mezőgazdaságban dolgozókról sem, akik évről évre áldozatos munkát végeznek, sokszor erejüket megfeszítve munkálkodnak a földeken, istállókban. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken szinte mindenütt csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalomhoz, támogatásukról biztosították a vezetőségeket. S, ez a legfőbb garancia, högy a termelőszövetkezetek teljesíthetik célkitűzéseiket — fejezte be a beszélgetést Herencsényi József. Szabó Gyula A prágai metró építéséhez összesen 14 darab elzáró szerkezetet készítenek a Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregységében. A különös rendeltetésű szerkezetek az Ultava alatt épülő alagút zavartalan építéséhez szükséges alkotóelemek. A folyó alatt történő munkálatok során ezzel az ügyes berendezéssel segítik a szerelést- Az első három darab késztermék szállítását március vegére tervezik. Képünkön: Saly Károly és Túrják Pál az elzáró táblákat szerelik.