Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

Főtitkárok találkozója Leszerelési §paniol—francia—olasz csúcs központ az ENSZ-ben Szerda dél óta a spanyol fővárosban tartózkodik Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt és Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. A képen: az első­ként megérkezett Marchais-t vendéglátója, Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára fogadta. New Yorkban ; az ENSZ központjában., megalakították a leszerelési központot és az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának összehívását elő­készítő bizottságot, ami fontos szakasz a leszerelési világkon­ferencia megrendezéséhez ve­zető úton. Mint ismeretes, a rendkívüli ülésszak összehí­vásának eszméjét a Szovjet­unió vetette fel. Az ENSZ* ben ezekben a napokban ta­lálkoztak a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Románia, Jugoszlá­viai Venezuela, Mexikó, Ausztria, Franciaország, Hol­landia, Japán, Ausztrália, In­dia és Libéria diplomatái és szakértői, akik megkezdték a fegyverkezési hajsza gazda­sági és szociális következmé­nyeinek megvitatását. Mindez azt bizonyítja, hogy a köz­gyűlés ülésszakai között is a fegyverkezési hajsza megfé­kezésének problémakörére összpontosul az ENSZ figyel­me. New Yorkban, az ‘ENSZ központjában széles körű visszhangra talált az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes eltiltásáról szóló szer­ződéstervezet, amelyet a szovjet delegáció terjesztett a leszerelési bizottság elé Géni­ben. Ez a szovjet kezdemé­nyezés válasz a rakéta-nuk­leáris fegyverkezési hajsza fokozása híveinek. (MTI) Szerda dél óta a spanyol fő­városban tartózkodik Georges Marchais' a Francia Korm munista Párt és Enrico Berlinguer, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára. Az el­sőként megérkező Marchais-t vendéglátóján Santiago Car- rillon, a Spanyol Kommu­nista Párt főtitkárán kívül újságírók, fotóriporterek, és filmesek tömege fogadta. Miután Carrillo üdvözölte vendégét, Marchais röviden válaszólt az újságírók kér­désére. Sajnálkozását fejez­te ki, amiért a spanyol kor­mány nem engedélyezte a szerda estére tervezett nagy­gyűlést. Kijelentette: „nem akarunk Spanyolország bel­ügyeibe beavatkozni, de vé­leményem szerint, ahhoz, hogy a demokrácia helyreál­lításáról beszélhessünk, fel­tétlenül szükséges a Spanyol Kommunista Párt legalizá­lása.” Az FKP főtitkára nagy jelentőségű eseménynek ne­vezte a hármas csúcstalálko­zót és kijelentette, bizonyos benne, hogy a megbeszélés eredményes lesz. Örömét fe­jezte ki, hogy most első Íz­ben a nyilvánosság előtt ta­lálkozhat a Spanyol KP fó­ti tkárávaL Két órával később megér­kezett a csúcstalálkozó har­madik résztvevője, Enrico Berlinguer. Az Olasz KP fő­titkárát és a kíséretében le­vő > Antonio Tatot a párt sajtóirodájának vezetőjét, szintén Carrillo, valamint Si­mon Sanchez Monteho, az SKP Központi Bizottságának tagja üdvözölte. A csúcstalálkozó első hi­vatalos megbeszélését szer­dán délután tartják a Melia Castilla Szállóban. Szerda délután Madridban zárt ajtók mögött megkez­dődtek Georges Marchais, a francia, Enrico Berlinguer, az olasz, és Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt fő­titkárának megbeszélései. A kétnaposra tervezett tanács­kozás színhelye a Melia Cas­tilla Szálloda. A csúcstalálkozó első nap­ja szerdán este fogadással zárult, amelyen mintegy ezer meghívott vendég vett részt, köztük a spaiiyol ellenzéki pártok képviselői. Carrillo nyilatkozata Santiago Carrillo szerdáin újságírók előtt kijelentette, hogy pártja működésének gyors engedélyezésére számít Carrillo a madridi Barajas repülőtéren nyilatkozott, ahol a kétnapos tárgyalásokra ér­kező Enrico Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárát fogadta. A Spanyol KP főtitkára annak a remé­nyének adott hangot, hogy a legfelsőbb bíróság kedvező döntést hoz. Kijelentette, hogy bízik a bíróság tagjainak igazságérzetében. Santiago Carrillo a továb­biakban hangsúlyozta, hogy pártja az el nem kötelezett­ség politikáját támogatja. Ha azonban egy demokratikus úton megválasztott parlament úgy döntene, hogy Spanyol- ország csatlakozzék a NATO- hoz, az SKP tiszteletben tar­taná ezt a döntést. Mind­azonáltal — tette hozzá —, Spanyolország integrációja az Európai Gazdasági Közösség­be, nem feltételezi, hogy az ország automatikusan csatla­koznék a NATO-hoz. (MTI) Palesztin megbeszélés Kedden a palesztin vezetőik megvitatták, milyen módon tudnának hozzájárulni a dél­libanoni feszültség csökken­téséhez, úgy, hogy „Izraelt megakadályozhassák a térség­gel kapcsolatos terveinek megvalósításában” — jelen­tette az UPI a Wafa palesztin hírszolgálati/irodára hivatkoz­va. / A dél-libanoni helyzeten kívül megvitatták a palesztin ellenállási mozgalom helyze­tét, különös tekintettel a pa­lesztin nemzeti tanács (par­lament) közelgő ülésszakára. A palesztin hírügynökség sze­rint Arafat már korábban ta­lálkozott egy dél-libanoni küldöttséggel. Ezen a megbe­szélésen szintén a térségben kialakult feszült helyzetről volt szó. (MTI) Közel-Kelet Lesz-e palesztin miniállam? A közel-keleti válságban érdekelt országok fővárosai­ban az év eleje óta szinte egymásnak adták a kilincset a magas rangú vendégek. Elő­ször Genscher nyugatnémet külügyminiszter, majd Kurt Waldheim, az ENSZ főtitká­ra, ezt követően pedig Cyrus Vance, amerikai és Louis de Guiringaud francia külügy­miniszter tett látogatást a tér­ségben. Az utazások célja: felmérni, hogy a szemben ál­ló felek mennyire készültek fel a politikai rendezést célzó tárgyalások megkezdésére. Bármennyire óvatosan fogal­maztak is a tapasztalt diplo­maták, nyilatkozataikból nem sok biztatót lehetett kihá­mozni. Az arabok részéről a látogatók többnyire rugal­massággal és engedményekre készséggel találkoztak, Izra­elben viszont másféle fogad­tatásban volt részük. Tel Aviv egyetértését fejezi ki ugyán a genfi békekonferencia mun­kájának felújításával, de rész­vételét ahhoz köti. hogy e tár­gyalásokon ne legyenek ott a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselői. Illetve (kerülő úton adta tudtul az érdekelteknek), erről csak ak­kor lehet szó, ha a PFSZ elő­zetesen nyíltan elismeri Izrael államiságát Nagyon is va­lószínű, hogy Tel Aviv azért választotta éppen ezt a felté­telt, mert a legalkalmasabb­nak találja a genfi konfe­rencia felújításának ismételt elodázására. Közvetett elismerésben már részesült Izrael a palesztinok részéről. Így értelmezhető ugyanis az a nyilatkozat, ame­lyet a PFSZ vezetője, Jasszer Arafat tett Kurt Waldheim- nek, s amely helyet kapott a főtitkárnak a Biztonsági Ta­nácshoz benyújtandó jelen­tésében is. Arafat azt mon­dotta, hogy a PFSZ kész pa­lesztin állam megalakítására a jelenlegi izraeli megszállás alatt álló Jordán folyó nyu­gati partvidéke és a Gazai- övezet területén. Igaz, Arafat — engedményt téve ezzel a mozgalom „radikálisainak” — hozzátette, hogy a megalakí­tandó „mini Palesztina” első lépcsőfoknak tekintendő, amely majdan elvezethet az arabokat, zsidókat és keresz­tényeket demokratikus alapo­kén egyesítő Nagy-Paleszti- nához. (Erre vonatkozólag Arafat már nemegyszer meg­állapította: „Elidegeníthetet­len jogom van az álmodo­zásra. ..”) A palesztin kérdés megol­dása nélkül, miután az a vál­ság gyökere, semmilyen tar­tós és igazságos rendezés nem képzelhető el a térségben. A mozgalomra ezért az arab or­szágok is nyomást gyakorol­nak. Szadat egyiptomi elnök elképzelése az, hogy a palesz­tinoknak már most konföderá­cióra kellene lépniök Jordá­niával, majd annak küldött­ségébe olvadva részt venniök a genfi értekezleten. A PFSZ — bár nem akarja feladni ön­állóságát —, jelenleg igyek­szik normalizálni kapcsolatát Jordániával. Nem csupán Izrael makacs 2 NÓGRÁD = 1977. március 3., csütörtök | ellenzése miatt problematikus a PFSZ részvétele a genfi konferencián. Valószínű, hogy ha az értekezlet két társelnö­ke, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok meghívná, hogy — az ENSZ-közgyűlés decem­beri határozata alapján — ön­álló tárgyaló félként kapcso­lódjék be a megbeszélések­be, a saervezet elfogadná. Nem így azonban, ha a tár­gyalási alapot a Biztonsági Ta­nács 19ő7ri 242. számú hatá­rozata adná meg, mivel az a palesztinok ügyét még mene­kültkérdésként kezeli. Erről és más fontos kérdé­sekről, így a száműzetésben levő ideiglenes kormány eset­leges megalakításáról hivatott dönteni a március 12-én Kai­róban összeülő palesztin, nem­zeti tanács (parlament). Nem lesz könnyű a dolga, mert a hontalanná tett és sokat szen­vedett nép sorsdöntő kérdé­seit kell újjáfogalmaznia. Köz­vetlenül ez előtt megtartják Kairóban az Arab Liga csúcs- találkozóját is, amely valószí­nűleg megpróbálja a PFSZ-t a Kairó—Rijad—Damaszkusz —Amman négyszög érdekei­nek megfelelő vágányra te­relni. Mindenesetre a palesz­tinok ügyének megoldása semmiképp sem zárható ki a végleges rendezésből. Pálfi Viktor Közös közlemény Púja Frigyes látogatásáról Nagy-Britanniában Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a brit kormány meghívására 1977. február 27. és március 2. között hivatalos látogatást tett Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyságban. A magyar külügyminiszter megbeszéléseket tartott dr. David Owen külügyminiszterrel, Lord Goronwy-Roberts külügyi állammintszterrel és Edmund Dell kereskedelmi mi­niszterrel. Púja Frigyest fogadta James Callaghan minisz­terelnök is. A két külügyminiszter beható eszmecserét tartott a Ma­gyar Népköztársaság és Nagy-Britannia kétoldalú kapcsola­tainak időszerű kérdéséiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai konstruktívan fejlődhek és további bővítésükre kedvezőek a feltételek. Üdvözölték ezt a folyamatot és szükségesnek tartják, hogy folytatódjék a két ország minisztériumai és más hivatalos szervei képvi­selőinek politikai és más jellegű eszmecseréje. Hasznosnak tartják a két ország állampolgárai és szervezetei érintkezé­seinek szélesedését. A két külügyminiszter újra megerősítette, hogy mindkét fél továbbra is a kétoldalú kereskedelem fejlesztésére törek­szik és kedvezően értékelte az e téren létrejött sokoldalú kapcsolatot. Hangsúlyozták a gazdasági, ipari és tudomá­nyos-műszaki kisoperádé jelentőségét, s egyetértettek ab­ban, hogy ezek további bővítése hozzájárul a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez. Aláhúzták a kulturális együttműködés, a turizmus növe­kedésének jelentőségét, amelynek során a két ország állam­polgárai hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar és az angol nép jobban megismerje egymás életmódját és értékeit. A két külügyminiszter hasznos eszmecserét tartott idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Különös figyelmet szenteltek az európai helyzet alakulásának. Megerősítették elkötele­zettségüket az enyhülés folyamata mellett amelynek általá­nos érvényesülését kívánatosnak tartják. Hangsúlyozták kor­mányaik arra irányuló készségét, hogy erősítsék ezt a fo­lyamatot és aláhúzták, hogy a politikai enyhülés irányában való továbbhaladást a katonai téren elért haladásnak kell kísérnie. Ebben az összefüggésben kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozására irányuló szovjet —amerikai tárgyalások, valamint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkenéséről és az ezzel kap­csolatos intézkedésekről tartott tárgyalások mielőbb ered­ményre vezetnek. A két külügyminiszter nagy figyelmet fordított az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. Aláhúzták az-euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya rendé'kezései teljes és mielőbbi megvalósításának jelentősé­gét. Üdvözölték azokat a közelmúltban lezajlott, gyümölcsö­ző megbeszéléseket, amelyeket a két külügyminisztérium képviselői a záróokmány kétoldalú végrehajtásáról tartot­tak és kifejezték reményüket, hogy az e kérdésben előirány­zott további megbeszélések szélesíteni fogják az egyetértés körét Az európai biztonság s együttműködés megszilárdítása szempontjából fontosnak tartják, hogy az 1977. évi belgrá­di találkozó konstruktív eszmecserét eredményezzen az azon részt vevő 35 állam képviselői között és eredményesen járuljon hozzá a záróokmány további végrehajtásához, az enyhülés továbbfejlesztéséhez. Mindkét fél kifejezte szán­dékát, hogy tevékeny szerepet játszik a találkozón, s elha­tározta, hogy a két külügyminisztérium képviselői a hátra­levő időben is szoros kapcsolatot tartanak fenn az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseiben. A két külügyminiszter tárgyalásai és az egyéb találkozók szívélyes és konstruktív légkörben zajlottak le és hozzájá­rultak a magyar—brit kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a nemzetközi kérdésekben elfoglalt nézetek jobb megisme- ipséhez Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos magyarországi lá­togatásra hívta meg dr. David Owen külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról diplomáciai úton állapodnak meg. (MTI) Carter fogadta Bukovszkijt James Carter, az Egyesült tésének tevékeny ellenfeleként Államok elnöke kedden fo- is ismert. gadta a Szovjetunióból kiuta- A találkozó előtt W. Mon- sított Bukovszkijt, köztörvé- dale, az Egyesült Államok nyes bűnözőt, aki a szovjet— alelnöke fogadta Bukovszkijt. amerikai kapcsolatok fejlesz- (MTI) Amin elszámoltat Amin, ugandai elnök utasí- ' Az ENSZ székhelyén Wald- totta az ország tartományi heim főtitkár kedd este má- kormányzóit, hogy az Ugan- sodízben találkozott Khalid dában élő 240 amerikaitól Kinene, ugandai , ENSZ-dele- szerezzenek be írásbeli nyi- gátussaL A találkozó témája latkozatot amely tartalmaz- mindenekelőtt az ugandai za: .mióta élnék Ugandában, , , .. milyen ingó és ingatlan vá- anglikán püspök és a két gyónnál rendelkeznek, érte-e miniszter rejtélyes halála őket valamiféle bántódás és voit. Waldheim javasolta, az országban kivánnak-e ma- pártatlan nemzetközi radni. Nincs hír Amin es az . ^ amerikaiak találkozójának új vizsgalat tisztázza az eset időpontjáról. körülményeit. (MTI) Az OTP sajtótájékoztatója (Folytató» az A oldalról) vették igénybe, többségében áruvásárlási célokra, amelyek­re csaknem 800 000 tételben 4,2 milliárd forintot fizeteit ki a takarékpénztár. Szemé­lyi hitelként 2.2 milliárd fo­rintot folyósítottak főleg olyan fontos célokra, mint például lakásmegoldás. 'Az idei feladatokról szólva a vezérigazgató elmondotta, hogy a betétállomány 10 mil­liárd forint körüli növekedését tervezik. Az érvényes hatá­rozatokkal összhangban az igényeknek megfelelően rö­videsen a lakosság számára kedvezően módosítják a me­zőgazdasági hitelfeltételeket. Szarvasmarha-tenyészállat vá­sárlásra, a korszerű szerző­déses hizlalási rendszerek ki­építésére és mezőgazdasági kisgépek beszerzésére az ed­diginél kétszer nagyobb hitelt, maximálisan 50 000 Ft-ot fo­lyósíthatnak. A szerződéses zöldség- és gyümölcstermelés­re igénybe vett hitelekért 8 százalék helyett fi százalékos kamatot számítanak. A takarékpénztár hitelpo­litikai elveinek megfelelően változatlanul a lakásépítések­hez nyújtják a legnagyobb segítséget, előnyben részesí­tik a munkásokat, a többgyer­mekes családokat, s azokat, akiket a vállalat is támogat, az OTP-nek 12,4 milliárd fo­rint. áll rendelkezésére a la­kásépítési és -vásárlási köl­csönre, az összegből minden jogos igényt ki tudnak elégí­teni. (MTI) í I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents