Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
Sok száz éves pincerendszer Eger alatt Nógrád megyeiek a pincék betömésénél Eleink nem gondolhattak •rra egykoron, szorgalmas és eredményes pinceépítő munkájuk közepette, hogy majdan, sok évszázad után mennyi gondot okoznak pincéikkel az egri várépítőknek. Pedig okoztak és okoznak még ma is. Az Egri városi Tanács egy felmérése szerint a pincebetömések megkezdéséig 101 süly- lyedés, 29 beomlas történt, míg a váratlan beszakadások 71 épületben és 23 közútban okoztak igen tetemes károkat. S a bűnbak mindig, minden esetben az egri pince- sőt pin- cék, ezek a nem egyszer többszintes vájatok, amelyek esetenként barlangtóba torkolla- nak. Igv fordulhatott elő a közelmúltban. hogy pl. az egyik ház tervezésekor a föld alatti barlangrendszert csónakon lehetett csak feltérképezni. S hogy ez a föld alatti világ, hatalmas pincerendszer milyen szövevényes és nagy, mutatja, hogy a legújabb ösz- szegezések szerint hosszúsága kb- 140 km, tehát majdnem oiyan kiterjedésű, mint az Eger—Budapest közötti távolság. Összefüggés Bizonyára egészen közel járunk az igazsághoz, amikor azt állítjuk, hogy az egri pincék kialakulása szoros kapcsolatban van a mezőgazdasági fejlődéssel, a szőlőtermeléssel s Eger város sajátos középkori történelmi helyzetévelEger már I. István korában orszagrésznyi területre kiterjedő püspöki székhely. A kereszténység elterjesztésével nőtt az igény az egyházi ritus elvégzéséhez szükséges bormennyiség iránt- Ezenkívül eleink bizonyára szintén, nem vetették meg a boritalt, sőt, örömmel éltek vele. Így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy már az Árpád-korban fellendült az egri szőlőtermelés, amely hamarosan tárolási problémákkal küszködött. A szőlőtermelés fejlődésével megkezdődött tehát a bortároló hely építése. Eger kedvező adottságokkal rendelkezett a pincék megépítéséhez, hiszen talajában nagy kiterjedésű tufakő-, nedves homokkővonulatok vannak. így azután már a 15- században Eger alatt- elsősorban a vár környékén a pincék egész sorát találjuk. Pataki Vidor híres kutató, az egri várról írott tanulmányában az 1508-as egri számadáskönyvet vizsgálva az adatok összevetése után megállapítja: „a püspöknek volt egy Rosthelos és egy Sáros nevű pincéje, ezenkívül 3 boros «bolth—ja.” Régi adatok A modenai levéltár 1509. évi számadása viszont arról tesz említést, hogy a varos egyik telkének határán két pince szellőzője is található. Részletes adatokat közöl az egri várbeli pincerendszerről az 1562. évi leltár, amely szerint a legnagyobb a Hosz- szú ág 37 hordóval, az Egyenes ág 17 hordóval és a Kút ág 14 hordóval- Közepes méretűek az Olasz ág, a Külsőkereszt ág és a Tok ág. Kisebbek az Űj ág. a Gomba ag. a Belső keresztág és a Hárs ág. A városi pincék kisebbek voltak, mert a legnagyobb 18 hordót, a kisebbek pedig 4 hordót őriztek. A pincék egy része magánosokról volt elnevezve: pol. Borbély, Fábián pincéje, Zachariás pincéje, Lantos. Zeleméri pince, de a barátok pincéjében is tartott bort a várkapitány. Egyedül a Szurdok pince viselt olyan nevet, melyből annak valamilyen tulajdonságára lehet következtetni. A század végén a legnagyobb bortermelő gazdasággal az egri püspökség rendelkezett, ennek megfelelően a legtöbb pince is a birtokában volt, amelyeket az 1588. évi jegyzék őrzött meg az utókornak. Amikor az egri vár 1596-ban a török kezére került, a magyar vitézek az Eger környéki pincéket használták fel rajtaütésszerű támadásaikhoz a török ellen. Ez az oka, hogy pl. a felnémeti templom alatt és a környékén fúrt pincéket „a török végül is a kömyül levő vármegyékkel úgy bé- töltette, hogy sokaknak még helyek sem ismerhető.” S miután az egri török a hódoltsági nógrádi falvak lakosait a közös egri munkálatokhoz nem egyszer igénybe vette, így a pincék betöltésénél is bizonyára sok száz Nógrád megyei jobbágy segédkezhetettA következő évszázadban, különösen 1687. után az egri vár visszafoglalásától kezdve újra és egyre nagyobb mértékben folytatódik Eger környékén a szőlőtermelés és vele a pinceépítkezés isÖröm — üröm Ám. az elődök öröme, az utódok bánata. Így vagyunk az egri pincékkel is. Ami egykor haszon volt, most jobbára kárt okoz. Egy kormány- program keretében ezért is kellett igénybe venni a Borsod megyei Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozóit, akiknek közel ötéves munkája eredményeként egyre kevesebb a veszélyes pince. A most meghirdetett országos tervpályázat gyakorlati valóra váltása nyomán pedig remélhetőleg viszonylag rövid időn bérül sikerül megoldani az egri városépítők gondját, s mind az egrieknek, mind az Egerbe látogató nógrádiaknak ezentúl immáron már csak öröme telik majd az egri pincékben. Talajfelszín alatti öntözés A világ nagy mezőgazda- sági országai a talaj felszíne alatti öntözés megvalósításával kísérleteznek. A talaj öntözésére szolgáló rendszerek elterjedését a víztakarékosság, az egyre fokozódó vízhiány indokolja. Vízgazdálkodási szempontból igen fontos, hogy szabályozott mennyiségben jut így víz a talajba, nem kell tehát a mélybe szivárgás és a felszíni párolgás veszteségeivel számolni. A talaj felszínén nem jelentkeznek azok a károsodások. amelyek a felszíni öntözésnél keletkeznek (erózió, talajkérgesedés), ugyanakkor javul a talaj levegőzése. Jelentős előny az is, hogy a sok értékes anyagot tartalmazó, előzőleg kezelt szennyvíz felhasználására is alkalmas, anélkül, hogy higiéniai szempontból kifogásolható lenne. Ugyanígy alkalmas műtrágyák folyamatos adagolására. A növénytermesztés fontos feltétele, hogy a talaj felszíni rétege száraz maradjon, így nem lép fel a párolgás következtében hőveszteség, a talaj- felszín melegebb lesz. a száraz talajfelszínen pedig csökken a gyomnövények életlehetősége, ugyanakkor javul a talajban levő mikroorganizmusoké. Gondot a beruházási költségek nagysága okoz, különösen a nagyüzemi módszerek megvalósításánál. Csökkentésükre a csőfektetés munkáját a Szovjetunióban — a képen látható módon — nagy teljesítményű gépekkel végzik. A gazdaságosság elbírásánál figyelembe veszik azt is, hogy a felszín alatti öntözésnél a munkaerő-szükséglet csökken, az öntözőhálózat nem jelent akadályt a mezőgazdasági gépek számára, s az öntözés nem zavarja az egyidejűleg végzett más mezőgazdasági munkákat. Természetesen azt is számításba kell venni, hogy a talajfelszín alatti öntözésnél a terméseredmények sokkal jobbak, mint a többi öntözési módoknál. Képünkön: nagy teljesítményű gép készíti az árkot a csatornának. A „Salgó” Cipőipari Szövetkezet 3 fő kézi és gépi szabászt felvesz, két műszakos üzem. jelenikeztii lehel: 3104 Salgótarján, Csokonai út 63. Biztonságos sebesség „Nem az a jó gépkocsivezető, aki siet, hanem az, aki meg is érkezik” — mondja az aforizma. Nagy bölcsesség van e megfogalmazásban, tudva azt. hogy a halálos végű, vagy súlyos sérüléssel végződő balesetek mintegy felét gyorshajtás okozza. Az energiatakarékosság kapcsán néhány éve világszerte bevezetett sebességkorlátozás hatása nyomban megmutatkozott is a balesetek számának és súlyosságának a csökkenésében. Gépkocsiban ülve, a sebességet meglehetősen nehéz érzékelni, különösen egy csendes, jó rugózású autóban és akkor, ha már huzamosabb ideje halad a jármű nagy sebességgel. így fordulhat elő, hogy hirtelen veszélyhelyzetben a gépkocsivezető rosszul becsüli meg a fékutat és nem tud kellő időben megállni. A fékút végső soron két tényezőtől, a kerekek és az útfelület közötti tapadástól, valamint a sebességtől függ. A tapadási tényező és a fékút között fordított arányosság van (tehát kétszer akkora tapadási tényezőhöz fele akkora fékút tartozik). A sebességgel más a helyzet: kétszeres sebességhez négyszer akkora, háromszoros sebességhez kilencszer akkora fékút tartozik (a fékút a sebesség négyzetével egyenesen arányos). így válik nyilvánvalóvá. hogy a nagy sebességgel vakmerőén száguldóknak csak minimális esélyük van rá hogy ép bőrrel megússzák a kritikus forgalmi helyzeteket. Kisebb sebesség esetén viszont váratlan közlekedési körülmények között járművezetőknek több helyük ősidejük marad a baleset elhárításához szükséges vezetési manőverek végrehajtására. A tapasztalatok tanulsága szerint nemcsak a túlzott önbizalom, hanem a túlzott óvatosság, határozatlanság is veszélybe sodorhatja az autóvezetőt. A biztonságos sebesség fogalma alatt tehát nem biztos, hogy feltétlenül a túl lassú haladást kell érteni. Leghelyesebb úgy fogalmazni, hogy jó útviszonyok között és tiszta forgalmi helyzetekben nem kell félni a nagyobb sebességtől (az engedélyezett, keretek között), de nyomban, jó előre csökkenteni kell a sebességet, amikor a legcsekélyebb akadály, veszély közeleg. Ez azt jelenti, hogy kerülnünk kell az előttünk haladó járműre való „ráhaj- tást”, a nagy sebességgel haladó kocsi még nagyobbal való előzését, a hirtelen és indokolatlan irányváltoztatásokat. Egyszerűen kiszámíthatjuk, hogy 100 km'óra sebességnél a jármű másodpercenként 28 méternyi utat tesz meg. Ha szilárd tárgynak ütközik, utasai olyan erővel csapódnak előre, mintha egy ház 12—13. emeletéről estek volna le! Erre gondoljunk, amikor túllépjük a megengedett sebességet! B. I. Jármíi- és alksi vasai* március 21-tol április 30-iff a ISógrárl megyei Ipara kk-kiskeres» keáeimi k általat ssaküzleieiben: H Saigóiariánban, Balassagyarmaton, ä fagyba tony ban, g Kistereinéli (9Z és Málranorákmt jTTl bubiv BUOAPfSTl BUlOHIrARI VÁIUIAÍ Árusítással egybekötött BUBIV BÚTORBEMUTATÓ a salgótarjáni LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN március 22 tol április 5-ig. BAJKAL BRIGITTA. GYULA .«w»,»,, BELLA NAPFÉNY, CSILLAG ukA.«>b>, MIRJAM. MARIKA,TUTAJ kárpitozott garnitúra, LÉDA, LILIOM. LILLA fotelágy. ÚJ FORMÁK — ŰJ SZÍNEK Március 31% 10 százalék OTP-elől eggel, “ OC? 7 ügyintézés és tanácsadás a helyszínen. 1
