Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
A közlekedés szakmai szóhasználatai ni.) A ZAVARÁS „Ha valaki a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kellemetlenséget, kényelmetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja. vagy indokolatlanul leköti.” A zavarás a legtágabb tartalmú fogalom. Vagyis a legnagyobb figyelmesség, illetve gondosság mellett teljesíthető. A fogalom tartalma részben megegyező az akadályozás tilalmával, de- a zavarás tilalmában több rejlik. Aki zavar, nem szükségképpen akadályoz. Így például az áramló forgalomban előforduló zavarás esetén túlmenően indokolatlanul zavar az a járművezető is, aki lakott' területen rakodással felesleges zajt okoz, járműve ajtaját szükségtelenül csapkodja, indokolatlanul túráztatja a motort, járművét figyelmetlenül vezetve a gyalogosokat vízzel, sárral lefröcsköli. Forgalombiztonsági szempontból mégis fontosabb összetevők a „rheg- yeszti”, „figyelmét elvonja”, ,"indokolatlanul leköti” kifejezések, azért mert a veszélyhelyzetek előidézésének forrásai is lehetnek. Lényegesen fontos a járművezetők számára:, soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a gyalogosokkal kapcsolatos rendelkezések során jóformán minden esetben a zavarás tilalmával kell számolniuk. AZ AKADÁLYOZÁS „Ha valaki a közlekedés más résztvevőjét szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérő közlekedési magatartásra (például irányváltoztatásra) kényszeríti.” A jelentős akadályozás már veszélyeztetés is lehet, (például téves reakcióra vezet,). A VESZÉLYEZTETÉS „Ha valaki a közlekedés más résztvevőjét baleset bekövetkezésének — személyes vagyonbiztonság sérelmének — a lehetőségébe sodorja.” Elsődleges köyetelfnénye a forgalom biztonságának, hogy a közlekedő magatartása soha nem lehet veszélyeztető. . Másképpen: veszélyeztető magatartás soha nem lehet indokolt, kismértékű, vagy megengedhető, elfogadható mértékű. A BIZALMI ELV A közúti közlekedés igen fontos alapelve. amely nélkül korszerű és biztonságos közlekedést elképzelni nem lehet. Lényege a szabályismeret és a szabálytartás, valamint az ebből következő azon kölcsönös bizalom, mellyel a közlekedés résztvevői egvmás iránt viseltetnek. Minden közlekedő joggal indulhat ki abból a feltételezésből, hogy ha ő Ismeri és megtartja a közlekedési szabályokat, akkor azokat mások is megtartják. (Például amikor a járművezető járművével kijelölt főútvonalon halad, az útkereszteződésekbe elővigyázatosan ugyan, de azzal a hittel hajt be járművével, hogy az alárendelt keresztező, betorkolló útról érkezők tiszteletben tartják áthaladási elsőbbségét. Megítéléséhez az adja az erkölcsi alapot, hogy ő is mindig ígv szokott tenni, amikor alárendelt helyzetben van. Ha ez az elv nem érvényesülne, ha ebben a feltételezésben nem bízhatnánk a közlekedés minden pillanatában, akkor nem mernénk közlekedni, a forgalom leállna. A bizalmi elv alól azonban van egy nagyon lényeges kivétel: nem szabad ugyanis a mások szabálytartó magatartásában megbízni akkor, ha a partner szabályszegésének ténye kellő időben felismerhető. Az a vezető, tehát, aki már látja —, vagy akinek a szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal történő közlekedés mellett látnia kellett! — hogy a közlekedés másik résztvevője megszeg — vagy meg fog szegni! — valamely szabályt, nem bízhat tovább a másik - szabály- szerű magatartásában. Ez a körülmény senkit sem jogosít fel hasonló szabályszegő viselkedésére! Viszont köteles minden tőle telhetőt, elvárhatót megtenni a veszélyhelyzet megszüntetésére, az esetleges baleseti veszély elhárítására. Mindebből következik, hogy olyan helyzetekben sem szabad mások szabályszerű közlekedésében megbízni, amelyekben közismert, hogy sokan és rendszeresen szabálytalankodnak. (Páldáui ma még nem szabad abban bízni, hogy a gépjárművezető nem találkozik éjjel kivi- lágítatlan kerékpárossal, vagy lovas kocsival!) A VAKON VEZETÉS TILALMA Sokszor — helytelenül — „vakvezetés tilalmának” is mondják. Ezen a megfogalmazáson elsősorban azt kell érteni, hogy amikor a járművezetőt a szemben haladó másik jármű világítása, (vagy más. erős fényforrás) elvakítja, akkor járművével meg kell állnia, amíg visszanyeri teljes látóképességét, mert elvakított állapotban — járművet vezetni nem szabad. A vakon vezetés tilalma azonban — kiterjesztő értelmezésben — azt is magában foglalja, hogy a vezetőnek még a tényleges sebességkorlátozások határain belül is járműve sebességét úgy kell megválasztania, hogy képes legyen járművét megállítani az általa belátott távolságon belül, és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Mire kell a vezetőnek számítania?' Mindenekelőtt számítania kell minden olyan akadályra, vagy veszélyre, amire közúti jelzőtáblák a figyelmét felhívják (például veszélyes kanyarok, bukka- nók, egyenetlen úttest, úton folyó munkák, gyalogosátkelő-helyek, gyermekek, csúszós úttest, stb.) Számítania kell például játszótér mellett gyermekek hirtelen felbukkanására, az úttestre kerülő játékot követő gyermekre: lakott területen bárhol az úttesten gyalogosok, akár szabálytalan, vagy nem mindig következetes áthaladására. Néhány ..ellenpélda”: nem kell számítania a vezetőnek autópályán. vagy autóúton közlekedő gyalogosra, lánckorláttal ellátott járda, vagy járdasziget mentén az úttesten áthaladó m-q.ipgosfv’ma stb.. Sávolyi Tivadar rendőr zászlós A 2-es főútvonalon történt a b:le;.et Szendehely és Rclság között. Az ütközésről egy ember súlyosan, öten pedig köny- nyen megsérültek. Az anyagi kar jelentős. A balesetet figyelmetlen vezetés okozta. Az alkohol és a közlekedés AZ ALKOHOL ÉS AZ ALKOHOLIZMUS ikertestvérek, egyidősek a társadalommal. Az alkoholizmus káros társadalmi jelenség, modem korunk divatos népbetegsége. Az emberiségnek egy méreg sem okozott oly hihetetlen mértékű kárt. mint az alkohol. Évezredes „diadalútját” fiatal életek értelmetlen pusztulása, családok felbomlása, az emelkedő közlekedési és munkahelyi balesetek száma, az elmekórházak növekvő forgalma — és sok más egyéb szegélyezi. Mindezek miatt szükséges és beszélni kell az alkohol- fogyasztás káros hatásairól. Az utóbbi évek adatai azt jelentik, hogy hazánk az alkohol fogyasztásában a szocialista országok között az első helyre került és világviszonylatban is magas a helyezése. Mindezek természetesen tükröződnek a közlekedési balesetekben is, hiszen 1975-ben az összes közúti baleset 19 százalékában állapítottak meg alkoholos befolyásoltságot Jogszabályaink egyértelműen teljes tilalmat írnak elő gépkocsivezetés előtt és közben az italfogyasztásra. Mi tulajdonképpen az alkohol veszélye? Az, hogy a felszívódó alkohol főként a központi idegrendszerre, az agyra hat. A keletkező kóros tünetek mértéke és mennyisége függ attól, hogy mennyi alkohol került a szervezetbe. Függ természetesen az egyén, szervezetétől, a lebontástól. Hatása éppen emberi szervezetünk különbözősége folytán — kiszámíthatatlan, hiszen az adott pillanat testi és lelki kondíciója is befolyásolja az „eredményt”. Az alkoholos állapot — köznapi nyelven az ittasság — tulajdonképpen mérgezés, különböző súlyossági fokon. Az alkohol hatására gyengül az agy, a legfelsőbb idegrendszer irányítása. A közlekedés biztonsága szerint pedig ez a leglényegesebb. Észrevehetően romlik az érzékszervek működése, csökkennek a gátlások. Bár fokozódik a jókedv és az önbizalom, úgy tűnik, gyorsabb a reakció, mégis gyakoribb a végrehajtás során a tévedés és a tévesztés. A látszólagos élénkség, elevenség — a sok gyors mozgás, hadonászás, szapora beszéd — mellett a gátlások bénulása miatt csökkent a kritika-, az ítéletalkotási készség. Az ittas ember nem észleli pontosan a jelenséget, ezért nem megfelelően cselekszik, határoz a döntő pillanatban. AZ ALKOHOL SZONDÁVAL KÖNNYEN kimutatható, hiába rágnak erős illatú anyagot, a véralkohol pedig kérlelhetetlenül, ezrelékben adja a véleményt. Somogyi professzor vizsgálatai szerint 10—70 gramm alkoholmennyiség elfogyasztása esetén a véralkohol 0,2-től 1.5 ezrelék. Ez orvosi jogi vonatkozásban gyenge alkoholos befolyásoltság állapotának felel meg. Törvényeink szerint 0.8 ezrelékes véralkoholszint esetén a közlekedésben való részvétel már nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, mely elzárással is büntethető. Az 1.5-től 2,5 ezrelék véralkoholszint esetén az alkoholos befolyásoltság közepes, ezt eredményezi 7—10 deciliter bor, vagy 2—2,5 deciliter pálinka elfogyasztása. Az alkohol romboló testi és szellemi tünetei ilyenkor szembetűnőek. Érzéki tompultság, gátlástalanság, egyensúlyzavar, ügyetlenség jelentkezik. Súlyos a befolyásoltság, amikor a véralkoholszint 2,5—3,5 ezrelék. A 3,5 ezirelék felett már akár halálos kimenetelű mérgezés is lehet a következménye. Az alkoholos állapot utóhatásai kiszámíthatatlanok, hiszen mint mérget a máj bontja le. A rendszeres alko<holfogyasztást azonban megsínyli a máj. Ezért is emelkedik a májzsugorodás okozta halálesetek száma. A májzavarok mellett azonban a károsító hatás miatt gyomor-bél hurut lép tel, a fájdalmak, hasmenések es emésztési zavarok melleit. A későbbiek során nemcsak az anyagcsere károsodik, hanem az erek, a szív, a vese és az idegrendszer. Nemcsak tartós lelki zavarok, érzelmi sivárság alakul ki, hanem a szellemi élet csökkenése, emlékezőképesség romlása, a személyiség változása. Enyhébb fokú ittasság után is másnap csökken a figyelem, romlanak a reflexek es a károsan befolyásolt kedélyál- ■ lapot miatt a közlekedésben veszélyhelyzetek alakulhatnak ki. Gépjárművezetők magatartása az alkohol hatására még alacsony, tehát 0.8 ezrelék alatti véralkoholszintnél is negatívan változik meg. Kísérletekkel bizonyították, műszerekkel rögzítették a próbaútvonalon tett megfigyelések során, hogy a vezetők reakciója és óvatossága csökkent, főleg irányváltozásnál romlott céltudatosságuk. Hirtelen fékeztek es túlzott erővel kormányoztak, egyenetlen, zavart lett a kuplung. a gázpedál kezelése, darabosabb a sebességváltás. AZ ITTASSÁG NEM JELENT mentességet bűncselekmény elkövetése esetén. A KRESZ előírása szerint pedig járművet az vezethet, aki vezetési képességeire hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Aki ennek ellenére így vezet és balesetet okoz, az büntetőjogilag felelősséggel tartozik. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a KRESZ a lo- vaskocsi-hajtó és kerékpáros számára is alkoholtilalmat ír elől Dr. J. H. Oroszi István, a Közép- zagyvai Vízgazdálkodási Társulat gépkocsivezetője, a társulat megalakulásától dolgozik ezen a munkahelyen. Törzsgárdatag és ■tavaly emléklapot kapott, mert 500 ezer kilométert fiezetett balesetmentesen. Munkáját hozzáértéssel, becsülettel végzi. Sokat tesz azért, hogy jó legyen a munkafegyelem, a kollektív szellem a társulásnál. Molnár Mihály 1966 óta gépkocsivezető. A hasznosi jMátravölgye Tsz-ben kez- idett, majd a pásztói Béke [Tsz-ben folytatta, és ma is •itt dolgozik. Munkatársai szeretik. Nemcsak a munkában, de mint önkéntes rendőr is becsülettel megállja helyét. Túl van már az 500 ezer kilométeren. A balesetmentes vezetésért megkapta az emléklapot. Egy iskolapad üresen maradt Egy közlekedési baleset mindig megdöbbenti az embert. Kétszeresen megrázó és felkavaró, ha gyermeket ér baj. Egy Iskolapad nemrégiben üresen maradt Egy tizenegyéves fiú az álló autóbusz előtt akart az úttesten átszaladni és féktávolságon belül egy tehergépkocsi elé került. A figyelmetlenség tragikusan végződött, mert a gyors és odaadó orvosi beavatkozás sem tudta a gyermek életét megmenteni. Vajon intő példa lesz-e ez a ki tudja hányadik gyermek- baleset? Sajnálkozás kevés, a tétlenség bűn. Cselekedni kell, szülőknek, pedagógusoknak, hogy a hasonló esetek ne ismétlődjenek. Oktatni, nevelni kell a gyermekeket a helyes közlekedésre, de a legfontosabb a felnőttek példamutatása. A közlekedő emberek ne legyenek egymás iránt közömbösek. Figyelmeztessék tapasztalatlan, és mondjuk ki, a közlekedésben bizony könnyelmű gyermekeket, fiatalokat Ahhoz, hogy a felnőtt gyalogosok szabályosan közlekedjenek, a veszélyhelyzetet felismerjék, két alapvető szabályt jól meg kell jegyezniük. Az úttesten áthaladni szándékozó gyalogos csak kellő körültekintés után, és csak akkor léphet le az úttestre, ha meggyőződött arról, hogy útját jármű nem keresztezi, vagy olyan távolságra van a jármű, hogy az még veszélyt nem jelenthet. Egy másik fontos szabály: az úttesten késlekedés nélkül, határozottan és a legrövidebb úton kell áthaladni. Nagyon fontos megjegyezni, hogy járművel még alacsonyabb sebesség mellett sem lehet azonnal megállni. A bizonytalankodással. a szabályok be nem tartásával végzetes bajt lehet okozni. A járművezetőknek is ismerniük kell a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Tudniuk kell, mely helyeket szabad csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel megközelíteni, hogy eleget tudjanak tenni elsőbbségadási kötelezettségüknek a gyalogosokkal szemben olyan helyeken, ahol azok elsőbbséget élveznek. A járművezetők és gyalogosok között az összhangot csak akkor érhetjük el, ha a kölcsönös érdekeknek mindkét fél teret enged, ismeri a szabályokat és azt betartva közlekedik. Ez a* záloga a gyalogosbalesetek elkerülésének. (S. T.) Megrójuk Czinege Kálmán, vizslás- újlakpusztai lakos a Volán 2. sz. Vállalat gépkocsijával durván megszegte az áthaladási elsőbbségre vonatkozó szabályt. Az eljárás során 2000 forint pénzbírsággal sújtották és a „A—B” gépjármű-kategória vezetésétől három hónapra eltiltották. Csepreghy József salgótarjáni lakos motorkerékpárját örbaiom külterületén a vasút- közút szintbeli kereszteződésében olyan nagy sebességgel vezette, hogy a lezárt sorompónak ütközött pótutasával. Gépjárművezetői engedélyét hat hónapra vonták vissza és 1699 forint pénzbírságot fizetett. Budafoki Sándor salgótarjáni lakos gépjárművezetői engedélyét három hónapra vonták vissza, ugyanakkor 1609 forint pénzbírságfizetésre is kötelezték, mert úgy vezette gépkocsiját, hogy előtte egy üveg sört fogyasztott. Diagnosztika öt éven át dolgozott a Lengyel Tudományos Akadémia kibernetikai akusztikai intézetében egy tudóscsoport 10 elektroakusztikus mérőkészülék tervein és konstrukcióján. A kísérletieket dr. Janusz Kacprowski mérnök-doktor vezette. Korszerű műszercsalád használati modelljeit is kidolgozták. Ezek a berendezések a zajok mérésére, elemzésére, valamint a gépek — közülük a járművek motorjai — akusztikus diagnosztikájára használhatók. Vegyük egy pillanatra közelebbről szemügyre az akusztikai diagnosztikát. Minden autóvezető tudja, hogy ha figyelmesen hallgatja a motort, a sebességváltó vagy más autóegységrész működését, még időben felfedezheti a készülő bajt. Esetleg azt is meg tudja állapítani, mi romlott el. Akadnak olyan autómechanikusok, akik a kocsi motorját mínet közben, orvosi sztetoszkóppal vizsgálják. A megfigyelt hangok gazdag információkkal szolgálnak. A kezdő vezető azonban mindig töprengeni fog: vajon „meg-megs’zakitott zörgést”, vagy pedig „fémes kopogást” hallott-e? A műszerrel végzett vizsgálat esetén nincs szubjektív bizonyíaianság. Ráadásul nem kell arra vártii, míg a gép maga kezd nj ugtalanító hangokat hallatni. Az autómotort mesterségesen is lehet „gerr -szteni” és így megvizsgálni azt; hogyan oszlanak el benne az akusztikai hullámok. Ezáltal megkapjuk a szükséges információt. Az új lengyel készülékek lehetővé teszik a helyes diagnózis felállítását. De lehetőség nyílik a műszaki berendezések minőségének előzetes ellenőrzésére is. A Lengyel Tudományos Akadémia kutatóinak ' műszereiből eddig összesen 200-at állítottak elő. A műszereket a korszerű elektronikai technika jellemzi, paramétereik eleget tesznek a nemzetközi követelményeknek és normáknak. Ezek a műszerek külföldön is érdeklődést keltettek több kutatóközpont kérte műszaki dokumentáció küldését. Juhász Tibor rimóci lakos is ittas vezetés szabálysértését követte el Budapesten, amikor a saját gépkocsiját vezette. Büntetése 1500 forint és három hónapig nem vezethet gépjárművet. Bodó János érsekvadkerti lakos Budapesten az Arpád- hídon, a síkos jeges úton nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel gépkocsijával megcsúszott és a járdaszigetre felhaladva elütött egy gyalogost, aki könnyű sérülést szenvedett. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szabálysértési hatósága 2500 forint pénzbírsággal büntette és öt hónapra a gépjárművezetői engedélyét visszavonta. a megNÓGRAD - 1977. március 2., szerda 5 / 4
