Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

Ismeretterjesztés — magasabb szinte»

Mpniarlottók a községt'üzemt Til-csoportok közu\íí>pspil

A megyénkben működő körzeti. községi nagyközségi és üzemi TIT-csoportok február végén és március elején megtartották e külclöttválasz- tó közgyűléseiket, ahol értékelték az elmúlt évek ismeretterjesztési tevékenységét, s megszabták az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóit. A járási, ma.id a megyei közgyűlésekre ezután kerül sor, a nagyobb közigazgatási, egységek összesítet* eredményeit értékelik. Az eddigiek bizo- nyítiák, hogy a területen működő csoportok eredményei jelentősek. néhány helyen — a megye közművelődési, rendszerén belül — Memelkedő munkát végeztek.

A szerve/eii elet feilerziéee

Sok TIT-csoportnál kiemelték, hogy a TIT Nógrád megyei szervezete — a járási-városi elnökségek közreműködésével — a falusi, üzem* ismeretterjesztés feladatainak megoldásához jelentős mértékben hozzájárult. A szervező, irányító munka során egvre több helyen — üzemekben, községekben — hozzák létre a TIT- csoportokat s tudatos, tervszerű irányítással elevenebbé, pezsgőbbé teszik az ismeretterjesztési tevékenységet.

A falusi értelmiség is szélesebb körben kapcsolódik be a TIT-csoportok munkájába, így az utóbbi években sokat javult a TIT-tagság szakmai összetételé Legtöbb TIT-cso- portban megtalálhatók az orvosok, a gyógyszerészek, a védőnők, mérnökök és pedagógusok Az ilyen összetétel egyre jobban alkalmassá tette a tagságot a szélesebb körű és sokrétűbb igények kielégítésére.

A TIT segítette s tagjait abban, hogy a közéleti tevékenységbe egyre jobban bekapcsolódjék. A TIT-tagok munkája ma már nemcsak az előadások megtartásában merül ki, hanem részt vesznek a különböző kulturális, politikai és társadalmi akciókban is. Az előadók közül sokan tagjai a párt, a tanács és más, társadalmi szervezetek választott testületéinek.

Az elmúlt évek során a salgótarjáni, a pásztói és a rétsági járásban alakultak jelentősebb számban TIT-csoportok. A balassagyarmati és a szécsényi járásban e térü- 'eten lemaradás tapasztalható.

A körzeti, községi, üzemi TIT-csoportok létrehozása után — az adott területeken — emelkedett az ismeretterjesztő előadások száma. A szervezet létrehozása fejlesztette *a tanácsokkal való kapcsolat kialakítását, a helyi értelmiség összefogását, aktivizálását. Ma már eredményesen működnek a tanáccsal közös szervezésben létrehozott mát- ramindszenti. pásztói, nógrád- kövesdi és nagybátonyi klubok.

[\rialmt kérdések

A körzeti beszámolók részletesen foglalkoztak a tartalmi kérdésekkel, Kiemeltéit, hogy’ az elhangzott előadások úgyszólván a társadalomtudományok valamennyi területét érintették. Jelentős azoknak a témáknak az aránya, amelyek szélesebb társadalompolitikai oldaláról közelítenek: szocialista építésünk főbb kérdései, a szocialista életmód, a változó falu stb.

Lényegesnek tartották az alapszervezetek, a falusi lakosság művelődésének fejlesztését, segítését. Az egyedi előadások, sorozatok, a tsz-aka- démiai előadások mellett megjelenő komplex rendezvények tematikái közvetlenül kapcso^ lódtak az adott üzemek termelési profiljához. Népszerűek voltak a Szülők akadémiája előadásai, ahol a legfontosabb nevelési kérdésekkel pedagógusok, pszichológusok és orvosok foglalkoztak. Nagy volt falűn a látogatottsága a kisállattenyésztés. a háztáji zöldségtermelés, a növényvédelem komplex előadássorozatainak. A hallgatóság aktivizálását szolgáló, a munkahelyi közéleti demokratizmus fejlődését elősegítő korszerű formák — fórum, vita, ankét — mindinkább meghonosodnak. Főleg üzemi vonatkozásban helyeselték e módszert.

Az alapszervezetek közgyűlésein szó eseti arról is, hogy némely üzem. tsz másod-, sőt harmadrangú kérdésként kezeli az ismeretterjesztést, nem sokat törődik vele. Szervezési nehézségekre hivatkoznak, különösen ott. ahol sok a bejáró munkás Pedig valóiéban ezeken a helyeken van s legnagyobb szükség arra hogy a művelődés, a műveltség fejlesztése megfe'eiő rangot kapjon, s gondot fordítsanak a szakmai és általános műveltség fej'esztéséie.

A 1 ' T-cpopottok íelada'ai

A községi, körzeti és üzem TIT-csoportok a? elvégzen munka értékelése alapján eredményesen tevékenykedtek. Azonban a közművelődés-politikai határozat hatékonyabc és eredményesebb megoldása érdekében megyénk valamennyi településén az ismeretterjesztés is magasabo szinten kell végezni. Sok gondot kell fordítani az általános műveltség fejlesztésére, a munkás-, tsz-akadémiák szervezésére, a komplex előadássorok megtartására.

Tovább kell fejleszteni azt a gyakorlatot, amely az ismeretterjesztési munkát a közművelődési intézményekkel együtt végzi. A művelődési intézmények szívesen állnak rendelkezésre. Erre a párt közművelődés-politikai határozata is felhívja a figyelmet.

Több közgyűlésen elhangzott, hogy a jövő szempontjából nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző szakkörök tevékenységére, működésére is, de különösen jelentős a nyelvtanfolyamok támogatása.

—s. —ó.

Mai tévéajánlatunk

17.15: Eletet az éveknek.

A nyugdíj előtti gondokról a nyugdíjaséleti e vai felkészülésről szól ezútta a műsor. Beregi Edittel a Semmelweis Orvostudomá nyi Egyetem gerontológia kutatóintézetének főorvosnő'

jével beszélget a riporter. El- , kalauzolnak abba az orvosi 5 laboratóriumba is, ahol egész- 1 séges nyugdíjasokat vizsgál- . nak, feltárják esetleges lap- pangó betegségüket és taná- i csókát adnak, milyen éle+mó- dot folytassanak. Most is láthatunk érdekes embereket, különös hobbikat a műsorban. Ez az adás jubileum is. Nyolc évvel ezelőtt sugározták először az Életet az éveknek című összeállítást, s most kerül sor a hatvanadik adásra.

♦ v •> v «5* <• v v *1* *1* *1* *l* *1* *1* *♦* *1* *1* *1* v *1* v v *

KÜRT! ANDRÁS:

ÖT PÁR ZOU

KISREGÉNY

I

v

♦

V

*. v v «*♦ v v v v *:♦ v v *1» *1* *1* *Z* v v

„Csak pirosló füle látszik, Az mutatja szenvedélyét.”

(Arany)

„A szeretetemet és a féltékeny haragomat egyformán kiadtam.” (Móricz Zsigmond)

«4J

Talponállóra, kocsmára gondol elsőnek, vágy üzemi bálra, falusi kuglizóra, focipályák lelátójára, a lóversenytér környékére és egyéb ilyen zordon tájakra gondol másodjára az ember, ha ezt a szót hallja: tömegverekedés. Helyszín gyanánt. És gondol fiatal és középkorú, szesztől is fölhevült, ordítozó, harcias férfiakra, vasárnapi fenegyerekekre, virtuskodókra, nekibúsult agglegényekre, meg mindenféle alvilági alakokra, amint szódásüveggel, ököllel, széklábbal gyilkolják egymást.

És nemigen gondol az ember, ha ezt a szót hallja: tömegverekedés, - korszerűen

berendezett mintaleányszál- lásra, fehér falú, virágmintás függönyökkel ydíszített hálóhelyiségekre, metlahilapos folyosókra, és így tovább. És még kevésbé gondol az általános tettlegesség aktív résztvevőiként tizenéves leánygyermekekre, akiket azért engedtek-küld.tek föl a jó szülék a fővárosba, hogy itt megtanulják a szövés-fonás szép mesterségét.

Márpedig most a Minyova Textilgyár mintaleányszálló- jának társalgójában vagy húsz serdülő amazon tépi, rúgja, csípi, üti, körmözi egymást, jobb ügyhöz méltó buzgalommal. Vázák, hamutartók, könyvek zúgnak át a légtéren, és olyan ajánlatok, fölhívások, amelyek parányi kétséget sem hagynak afelől, hogy e bakfisok biológiai ismeretei meglepőm sokrétűek.

Röpke szemlélődéssel az is megállapítható, hogy itt két tábor csapott össze. Kiderül ez abból, hogy az azonos csoportba tartozók buzdítják, védik, fedezik, munícióval látják el egymást. És van két. vezér is aki a hadmozdulatokat irányítja. Barna szemű, kövérxes lány sz egyik, csontos szőke a másik.

Mint minden valamirevaló háborút, ezt is béke előzte meg. Néhány lány a tévé vasárnap délutáni műsorát nézte a tágas társalgó egyik sarkában, volt aki olvasott, tanult, még kézimunkázó is akadt. Szóval: kultúra, jámbor, igényes szórakozás, akárha egy svájci lánynevelő intézetben.

És nyílt az ajtó, és belépett Jodoga Mari, a sovány szőke, a későbbeni egyik hadvezér. Arca még a megszokottnál .is sápadtabb. csak a két füle ég piros tűzben. Kezében papírfoszlányok. Megáll. körülnéz, keres valakit.

Megpillantja.

Nézi mereven.

Az is Mari, Kertész Mari, a molett barna, a későbbi másik hadvezér. Egy kerek asztalkára könyököl, keresztrejtvényt fejt elmélvülten. Jobbról is, balról is segít neki egy-egv barátnője, ha sikerül, nyerhetnek a Fülestől egy eleven kiskecskét. ezüst- csengettyűvel a nyakán. Ez a födij. Az igazat megvallva,

4 NOGRÄD - 1977. március 17., csütörtök

ÚJ MODELLEK TAVASZRA

Tavaszra készülnek a Veszprém megyei művelődési központ repülőmodelleíő szakkörének tagjai. Télen sok új mod síit építettek, amelyeknek főpróbája a tatabányai országos évadnyitó Tanácsköztársaság-emlékversenyen lesz.

Művelődés és visszacsatolás

Könyvtári irodalma van már a művelődés és visszacsatolás témakörének. Átfogó, elméleti igényességű tanulmánykötetek, felmérések, ki- sebb lélegzetű dolgozatok, publicisztikai írások. Mindezek jelzik a téma fontosságát. A társadalmi hasznosságot és egyben szükségszerűséget, hogy a művelődési tevékenységet jól végezni nem lehet önmagában és önmagáért, függetlenül a konkrét meghatározottságtól, igénytől és ízléstől.

A visszacsatolás — másképpen a különböző kulturális rendezvények milyenségére vonatkozó közöruségvélemé- nyek összegyűjtése és elemzése — ezeknek a követelményeknek a megvalósulási feltételeit teremti meg. Hozzásegít ahhoz, hogy egy-egy művelődési intézmény úgy állítsa össze munkatervét, olyan közművelődési programokkal lépjen közönsége elé, amely a lehető legpontosabban megfelel adott szeljobban örülnének a mellékdíjak valamelyikének, a zsebrádiónak, a törpe magnónak, a Korda-lemezeknek, mert falusi lányok lévén nekik nem világszám egy kiskecs- ke, na meg mit is kezdenének itt a gidával?!

A pirosló fülű Jodoga Mari odasétál a rejtvényújságban elrnerültekhez, a másik Mari szeme elé dugja azt a papírcsomót, amelyet hozott. Fölnéz csodálkozva a dundi, jó hangosan meg is kérdi:

— Hát neked mi a bajod, csonkám?

Feléjük fordítva már minden tekintet, botrányszag a levegőben.

Jodoga Mari nem felel, hanem az asztalka közepén álló nádudvari fekete cserépvázából egyenként kiemeli a három szál életunt lila szegfűt, szépen lefekteti őket a váza mellé. Aztán fogja a vázát. Áertész Mari feje fölé tartja, és mint egy rituális szertartást végző ókori papnő, ünnepélyes-lassan megfordítja, rácsurgatja a vizet a mintaszálló lakójának a fejére.

Döbbent csend, csak a víz- cseppek koppanása hallatszik, amint Kertész Mari csúffá tett fejéről a parkettára hullanak.

Eszmél sokkjából az áldozat, Elpattan, és egy akkora pofont csördít le keresztnévrokonának, amilyen még Rejtő Jenő idegenlégiós könyveiben is csak ritkán csattan el.

(Folytatjuk)

lemi, értelmi és érzelmi színvonalának. Magyarán szólva: a művelődési intézmények látogatói — természetesén általában a pénzükért — azt kapják, amire szükségük van, amire — eltekintve ennek egyéni felismerésétől — szükségük lenne.

A művelődési tevékenység sikere és hatékonysága szempontjából alapvető jelentőségű a közönség ízléséinek ismerete. A kulturház, klubkönyvtár és minden más köz- művelődési intézmény csak úgy tud eredményes munkát kifejteni, ha ismeri látogatóinak sokszempontú — korbeli, foglalkozásbeli, műveltségbeli, ízlésbeli stb. — ösz- szetételét. De az erre vonatkozó ismereteket senki sem szívhatja ki a kisujjából. A népművelőknek alapos felmérő tevékenységet kell végezniük, jó kapcsolatokat kialakítaniuk — aktívahálózatuk segítségével egyénekkel és csoportokkal, közösségekkel.

Több, már eddig is bevált módszer kínálkozik erre. Az aktíváktól szerzett információkon át a személyes beszélgetésekig széles a skála.

Intézményeink közül mégis kevesen élnek e visszacsatolási lehetőségekkel. Mintha nem éreznék, hogy mennyire fontos mindennapi munkájuk szempontjából a közönség véleménye. A többség a legalapvetőbb és a legkézenfekvőbb véleménykutatási módszereket — gondolunk a beszélgetésekre, időközi fórumokra, különböző tanácskozásokra — megteszik, de korántsem, olyan tudatossággal, szervezettséggel és rendszerességgel. mint a dolog megérdemelné. Igazságtalan lenne persze a mindent egybemosó általánosítás, mert vannak nagyon jól dolgozó intézményeink. mégis fehér hollóként tarthatjuk számon őket, a művelődési intézményhálózat rengetegében.

Sok érvet, indokot lehetne felsorakoztatni <erre — any- nyit, hogy külön tanulmányt

Gondot jelent a szécsényi járásban, hogy mind az oktatási intézményekben, mind a közművelődésben sok a képesítés nélkül dolgozó. Közülük többen jelentkeztek felsőfokú intézményekbe. Nemrég küldték el hét függetlenített művelődésiház-igazgató és könyvtáros felvételi jelentkezési lapját. A topokban

érdemelne. Éppúgy, mint maguknak a módszereknek a felmérése és „megrágott” alaposságú, mindenoldalú elemzése. Szóljunk inkább egy olyan lehetőségről, amely mindenütt követhető, nem kíván semmiféle különleges erőfeszítést, sem pénzben, sem szellemileg. Csupán gondos és figyelmes munkát.

A balassagyarmati művelődési központ ugyanis — a más helységekben is szokásos műsorfüzén véleménykérő lapon túlmenően — az épület sarkán egy postaládához hasonló szekrénykét helyezett el a következő felirattal: a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ rendezvényeivel kapcsolatos vélemények. S ebbe a ládikába mindenki bedobhatja levélben azokat az észrevételeit, amelyek a már lezajlott műsorokkal kapcsolatosak, vagy jelezheti azokat az igényeit, amelyek teljesítését az intézménytől várja Igaz, töbD hónapja áll már helyén a „postaláda”, mégis viszonylag kevesen élnek lehetőségével. Ennek talán az is oka, hogy nem éppen a legszembetűnőbb helyen van, de még inkább, hogy az eltelt idő ellenére sem szokták meg a látogatók. Ugyanis hosszú éveken, évtizedeken keresztül nemigen volt arra példa, hogy valaki kérte volna a kulturális rendezvényekkel kapcsolatos véleményüket. Ez azonban megszokható, a lényeg, hogy véleményt mondhatnak. Tetszésük szerintit, mindenféle kötelező megszorítás nélkül, saját lelkiismeretük szerint.

Ügy vélem, hogy a hasonló ládikákat érdemes lenne széles körben kifüggeszteni — minden művelődési intézmény ajtajára, falára. Ezzel is szorosabbá válna a kapcsolat a művelődési ház és a közönség között, .amelyre a XI. párt- kongresszus határozata is utal. És lenne: demokratikusabb közművelődésünk, amely nemcsak az egyes emberek igénye, hanem a társadalom érdeke is. (sulyok)

megérkezett a pedagógusok felvételi eredménye. Óvónőképzőbe az egyetlen pályázó sikeresen felvételizett. Tanítóképzőbe a 12 jelen tkezó közül hétnek sikerült a felvételi. Tanárképző főiskolára nem vettek fel senkit a felvételiző képesítés nélküliek közül 1

Képesítés nélküliek továbbtanulása