Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)
1977-03-16 / 63. szám
V ízbe fúlnak — szomjan halnak A cím bizonyára kissé túlié, de sok igazság van benne és még több panasz mögötte. Erről esett szó hétfőn délelőtt a tanácselnök hivatali helyiségében. Földi László, a nagyközségi tanács elnöke elmondta, hogy a most lezajlott országgyűlési és tanácstagi választások során, a falugyűléseken, a kisebb és nagyobb csoportos beszélgetéseken sokan szóvá tették, hogj’ az Ipoly megint elárasztotta a környéket. Ipolytarnóctól lefelé. Szécsény mellett, sőt, még azon is jóval túl. most kisebb tengernek örülnek a vízimadarak. — Még az a szerencse, hogy nagyobbrészt rét, és legelő terül el arra. — De nemcsak az. Akad ott jó termőföld és ennél is sokkal nagyobb baj, hogy megint víz alá került a vízmű területe. A nagyközség öt kúttal rendelkezik, de még további hármat kellene fúratni. Nagyon sürgős ez, mert egymás után építjük a szép társasházakat, az üzemek, az intézmények és az iskolák egyre több vizet kérnek. De Szé- csényben a nyáron hetekig nem volt víz. Az emeletes házakhoz tűzoltólajtokkal hordták. De mostanában is előfordul, hogy elfogy az ivóvíz. A tanácselnök elmondta hogy a kútfúróvállalat emberei már az elmúlt év őszén hozzákezdtek volna a munkához, jönnének most is, de a vízzel borított talajra nemhogy a gépek, de ember sem juthat. A kettős baj miatt jogos a panasz. Egyrészt belvíz, másrészt szomjúság fenyegeti az embereket. Erről esett szó a termelőszövetkezetben is. Boros Béla tsz- elnök szóvá tette, hogy a közős gazdaság 267 hektár rétjét és telepített legelőjét fenyegeti a sok víz. Természetesen a község nagyobb területén is kárt okoz az áradás, a sok víz. Salgótarjánba érve telefonon felhívtuk Hoffer Istvánt, a megyei tanács elnökét. Arról tájékoztatta lapunkat, és a NÓGRÁD-on keresztül Szécsény lakosságát, hogy a megyei tanács ötéves tervében szerepeL Szécsény— Pösténypuszta fő védelmi vonalának építése, tehát a további belvízkárok elhárítása. Február végén a megyei vezetés Salgótarjánban tárgyalt az Országos Vízügyi Hivatal illetékes képviselőjével. A tervegyeztető tárgyalás során megállapodtak abban, hogy a védelmi vonalat 1980- ig meg kell éoíteni. Ennek érdekében mind az OVH, mind a megyei tanács minden szükséges intézkedést megtesz. De máris és még inkább a nyáron több ivóvízre van szükség. Mit lehet addig tenni, amíg 1980-ra a végleges megoldás sikerül? A feltételeket és a lehetőségeket helyben kell vizsgálni. Talán szivaty- tyúzással és a belvizek elvezetésével mihamarabb hozzá lehet kezdeni az újabb kutak fúrásához. Történelmi múlt—lüktető jelen Cj magyar lexikon: Szécsény (Nógrád megye) nagyközség, a szécsény! járás székhelye. Lakosainak száma 1120 (1960. évi adat). A lexikon szerint téglagyára, malma, tejipara és háziipara van. Említő ■» tesz a korábbi gépállomásról és tangazdaságról, az erdőgazdaságról és mezőgazdasági technikumról. E néhány szó is bizonyság arra. hogy másfél évtized alatt mennyit változott Szécsény Az új magyar lexikon sem említi az EDZETT gyáregységét, az EPS70V-Ö1. a társasházakat és még sok mindent, amire joggal büszkék ma az emberek. De a történelmi múltat érdemes a lexikonból idézni. A volt Forgách-kaslály (barokk) és a (gótikus) római katolikus templom műemlék. A község hajdan a Széchenyi család névadó birtoka volt, de 1433-ban, amikor a husziták elfoglaltak, kiesett a csalad kezéből. A XIII. században már a mai névén említik, vára a XIV. század elsó felében épült. Ma csak a XV. században épített tornya cs két bástyája áll. 1544-től 1593-ig rövid megszakításokkal a törökök kezén volt. A XVII. században királyi vár, sokai szenvedett a török Támadásoktól és a Habsburgok ellen a függetlenségért vívott harcokban. l"05-ben Szécsény- ben tartották a Rákóczi-szabadságharc első országgyűlését. 1709-ben Szécsény mellett súlyos vereséget szenvedtek a kuruc csapatok a császáriaktól. Boldog esztendő Házasság, lakás, Nem esett zavarba, amikor benyitottunk a szobába. Nem próbált magyarázkodni, mentegetőzni, még azt is természetesnek vette, hogy lencsevégre kapjuk e számunkra szokatlan helyzetben. Előzékenyen hellyel kínált, kérdést sem várva mesélni kezdett, s közben folytatta négyhónapos fia etetését. De a cumi körül valami nem volt rendjén, mert a kis Áron siránkozva, nyafogva 'nyelte a sárgarépa-főzeléket. rolták. Üdeséget, frisseséget áraszt az egész környezet. — Ez az új lakótelep Szé- csényben a fiatalok lakótelepe. A mi házunkban harminc évnél idősebb embert alig találni. 1976. őszén költöztünk be... Az elmúlt esztendő Oláh Antalék számára örökre emlékezetes marad. Olyan események zajlottak le náluk, amelyek közösen választott Útjukat, céljaikat, tálán egy életre meghatározzák. — Az a helyzet, hogy a cumit már nem szereti, mert legtöbbször kanállal etetjük. Ez a mostani rendhagyó eset. Nagyon sietek vissza a kul- túrházba és üvegből gyorsabban megy az ebédeltetés — mondja Oláh Antal, az ifjú apa, miközben jól meg- rázogatja a cumisüveget. Nézelődünk a lakásban. A falak még friss festékszagot árasztanak, a bútoron is látszik, hogy nem régén vásá— Sínre kerültünk, valóban. 1976. januárjában kötöttünk házasságot, szeptemberben lakást kaptunk, és nem sokkal ezután, megszületett Áron. Kevés fiatal dicsekedhet azzal, hogy kilenchónapos várakozás után lakáshoz jut. , — Valóban gyorsan ment, magunk sem akartuk elhinni. Az anyósoméknál laktunk, s a feleségem ifjúsági takarékbetétkönyvének köszönhető, gyerek hogy ilyen gyorsan jutottunk saját otthonhoz. Ám ezzel egy- csapásra megnövekedtek a gondjaink is. A konyha beépített, oda szinte semmi nem kellett. Az olajkályhák is a lakáshoz tartoznak. A szobabútort a feleségem szülei vásárolták. Mi hűtőszekrényt, tv-t vettünk részletre. A Segítés, a támogatás ellenére a másik szoba még üresen marad egy darabig. Mert, hát egyszerre minden nem megy. . . Oláh Antal a szécsényi kul- túrház előadója 28 éves, felesége a 22 éves Ágnes, a gyerek születéséig a múzeumban dolgozott. Most gyes-en van. — A lakás, a gyerek sok időt vesz igénybe. Kevesebb a lehetőségünk szórakozásra, kikapcsolódásra. De azért úgy szervezzük, hogy eljuthassunk néhány helyre. Még, ha külön-külön is. Hol én maradok este a gyerekkel, hol pedig Agnes. Az ritka, ha együtt mozdulhatunk ki. Egyébként mindent közösen csinálunk. Én minden délben hazajövök, s útközben beugróm az ebédért a Rákóczi étterembe. Megebédelünk, aztán Ágnes leszalad bevásárolni, vagy más ügyeket intézni. Én addig megetetem Áront, utána rohanás vissza a munkahelyre. A beszélgetés közben megérkezik Ágnes is és átveszi férjétől a gyereket A további tervekről, elképzelésekről tájékoztat. — Rövidesen még egy gyereket szeretnénk. Mindkettőnk vágya a tanulás is. Én tanítóképzőbe, Antal pedig népművelés szakra jelentkezik. Úgy gondolom, ez a program jó néhány évre elegendő. S ha megvalósul, elmondhatjuk magunkról; elégedett emberek vagyunk, jól sikerült az életünk. * Úttörőszoba társadalmi munkában Szécsény nagyközség csaknem valamennyi általános iskolai tantermében két műszakban tanítanak. Régóta nem tudják megoldani, hogy úttörőszobájuk legyen a fiataloknak. Az ÉPSZÖV fiataljai ifjúsági parlamenten vállalták, hogy társadalmi munkában úttörőszobát építenek. A műszakiak gyorsan elkészítették a terveket. Bozány Erzsébet szervezte a munkát, Bolgár János csoportvezető pártmegbízatásként sok mindenben segített. Az alapozás, sőt. a falak is elkészültek. Most az a baj, hogy a tetőhöz nincs anyag. Gyorsan összeírják, hogy mi szükséges, megbeszélik a tanáccsal, hogy mit honnan lehet beszerezni, aztán folytatják a munkát. Mert abbahagyni már nem lehet, naponként járnak arra a gyerekek és nagyon figyelik, hogy mikor vehetik birtokba az úttörőszobát. Ez különösen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola gyerekeit és pedagógusait érdekli. Szabad szombat helyeit És kezdtük a munkát, mint a hétköznapokon Piroska, a fiatal brigádvezető — Kihirdették, hogy lesz, várnak bennünket, számítanak a munkánkra. Nem mondták, hogy kötelező, a megjelenést mindenkinek saját lelkiismeretére bízták. Morfondíroztunk; ugrik a szabad szombat, eltolódnak a beütemezett házimunkák. Aztán szombaton reggel hat óra előtt mégis majd mindenki a munkapadok mellé állt. És kezdtük a munkát, mint a hétköznapokon. Az ELZETT szécsényi gyáregységének főmérnöke, Imre Sándor: — Nem kellett külön győzködni, rábeszélni senkit, hogy áldozza fel a pihenőnapját. A brigádok segítségével könnyű volt megszervezni a kommunista műszakot. 358-an jelentek meg, s az e napon megtermelt készárú értéke csaknem 250 ezer forint. Zúg a szerelde, az EL- ZETT-gyár hatalmas üzemcsarnoka. Begyakorlott, gyors mozdulatok, élénken beszélgető, csevegő asszonyok, lányok. A művezető a Május 1. Szocialista Brigádot javasolja egy röpke a háztáji, a veteményes, amit így tavasztájt gondozni, ápolni kell. Mégis, könnyen ment a kommunista szombat megszervezése. Csak annyit szóltam; gyerekek. erről és erről van szó. S a tömör válasz; világos, hogy itt leszünk. — Már a hét elején tudtuk, hogy ugrik a szabad szombat. Ezért én magam is úgy szerveztem meg az otthoni teendőket. hogy szombatra ne maradjon semmi. Bevásároltam, kitakarítottam. s amikor a családom megkérdezte: — Anyu, muszáj neked bemenni?, azt válaszoltam; — Bizony ám, a brigádszellem kötelez — mondja Szeles Béláné nagylóci fiatal- asszony. „A brigádszellcm kötelez" A brigádszellem: mitől lehet jó, ösztönző, serkentő? A kérdés hallatán, a Május 1. brigád tagjai egymás szavába vágva beszélnek, magyaráznak. Sipos Lászlóné; — A legfontosabb az összeszokottság a mindennapi munkában. Az egymásért, a kolRégi dolgozók, törzsgárdatagok... beszélgetésre,( hiszen, ahogy ő mondja, valamennyien lelkesen, jól dolgoznak, s a kommunista műszakból is aktívan kivették a részüket. — Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy a mi kollektívánkat az összetartás, a szorgalmas munka jellemzi. Igyekszünk a hármas jelszó (Szerint élni, dolgozni. 1972-ben alakultunk tíz taggal. Azóta elnyertük a zöld-, bronz- és ezüstkoszorút. Ebben az évijén az aranyért küzdünk —, tájékoztat Rigó Piroska, a Május 1. Szocialista Brigád 21 éves vezetője: — A legtöbb asszony, lány a környező falvakból — Rimóc. Nagy’óc. Nógrádsipek —, jár be dolgozni. Családjuk, gyerekeik vannak, aztán ott lektiváért érzett felelősség. Nálunk ez könnyen megvalósítható, hisz’ a legtöbben régi dolgozók, törzsgárdatagok vagyunk. Pápai Lászlóné: — Aztán nem sajnáljuk mi a szabad időt a közös szórakozásra, kirándulásra sem. Voltunk már Hollókőn, Ráróson, közös múzeumlátogatáson. Ilyen alkalmakkor még közelebb kerülünk egymáshoz. A brigádvezető mosolyog; — Hát, ezért nem probléma nálunk a kommunista szombat megszervézése. Ezért emlegetik brigádunkat a jók, a szorgalmasak között. Irta: V. Kiss Mária, Fazekas László Fotó: Bábel László Egyre több tialal házaspár költözik új otthonba Szccscnybcn NÓGRAD 1977. március 16., szerda 5
