Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

V ízbe fúlnak — szomjan halnak A cím bizonyára kissé túl­ié, de sok igazság van benne és még több panasz mögötte. Erről esett szó hétfőn délelőtt a tanácselnök hivatali helyi­ségében. Földi László, a nagy­községi tanács elnöke el­mondta, hogy a most lezaj­lott országgyűlési és tanács­tagi választások során, a falu­gyűléseken, a kisebb és na­gyobb csoportos beszélgeté­seken sokan szóvá tették, hogj’ az Ipoly megint elárasztotta a környéket. Ipolytarnóctól le­felé. Szécsény mellett, sőt, még azon is jóval túl. most ki­sebb tengernek örülnek a vízi­madarak. — Még az a szerencse, hogy nagyobbrészt rét, és legelő terül el arra. — De nemcsak az. Akad ott jó termőföld és ennél is sokkal nagyobb baj, hogy me­gint víz alá került a vízmű területe. A nagyközség öt kúttal rendelkezik, de még to­vábbi hármat kellene fúratni. Nagyon sürgős ez, mert egy­más után építjük a szép tár­sasházakat, az üzemek, az in­tézmények és az iskolák egy­re több vizet kérnek. De Szé- csényben a nyáron hetekig nem volt víz. Az emeletes há­zakhoz tűzoltólajtokkal hord­ták. De mostanában is elő­fordul, hogy elfogy az ivó­víz. A tanácselnök elmondta hogy a kútfúróvállalat em­berei már az elmúlt év őszén hozzákezdtek volna a munká­hoz, jönnének most is, de a vízzel borított talajra nem­hogy a gépek, de ember sem juthat. A kettős baj miatt jo­gos a panasz. Egyrészt bel­víz, másrészt szomjúság fe­nyegeti az embereket. Erről esett szó a termelőszövetke­zetben is. Boros Béla tsz- elnök szóvá tette, hogy a kö­zős gazdaság 267 hektár rétjét és telepített legelőjét fenyegeti a sok víz. Termé­szetesen a község nagyobb területén is kárt okoz az ára­dás, a sok víz. Salgótarjánba érve tele­fonon felhívtuk Hoffer Ist­vánt, a megyei tanács elnö­két. Arról tájékoztatta la­punkat, és a NÓGRÁD-on ke­resztül Szécsény lakosságát, hogy a megyei tanács ötéves tervében szerepeL Szécsény— Pösténypuszta fő védelmi vo­nalának építése, tehát a to­vábbi belvízkárok elhárítá­sa. Február végén a megyei vezetés Salgótarjánban tár­gyalt az Országos Vízügyi Hi­vatal illetékes képviselőjé­vel. A tervegyeztető tárgyalás során megállapodtak abban, hogy a védelmi vonalat 1980- ig meg kell éoíteni. Ennek ér­dekében mind az OVH, mind a megyei tanács minden szük­séges intézkedést megtesz. De máris és még inkább a nyáron több ivóvízre van szükség. Mit lehet addig tenni, amíg 1980-ra a végleges meg­oldás sikerül? A feltételeket és a lehetőségeket helyben kell vizsgálni. Talán szivaty- tyúzással és a belvizek elve­zetésével mihamarabb hozzá lehet kezdeni az újabb kutak fúrásához. Történelmi múlt—lüktető jelen Cj magyar lexikon: Szécsény (Nógrád me­gye) nagyközség, a szécsény! járás székhelye. Lakosainak száma 1120 (1960. évi adat). A lexikon szerint téglagyára, malma, tejipara és háziipara van. Említő ■» tesz a korábbi gépállomásról és tangazdaságról, az erdőgaz­daságról és mezőgazdasági technikumról. E néhány szó is bizonyság arra. hogy más­fél évtized alatt mennyit változott Szécsény Az új magyar lexikon sem említi az EDZETT gyáregységét, az EPS70V-Ö1. a társasházakat és még sok mindent, amire joggal büszkék ma az emberek. De a történelmi múltat érdemes a lexikonból idézni. A volt Forgách-kaslály (barokk) és a (gótikus) római katolikus templom műemlék. A község hajdan a Széchenyi család névadó birtoka volt, de 1433-ban, amikor a husziták elfoglaltak, ki­esett a csalad kezéből. A XIII. században már a mai névén említik, vára a XIV. szá­zad elsó felében épült. Ma csak a XV. szá­zadban épített tornya cs két bástyája áll. 1544-től 1593-ig rövid megszakításokkal a törökök kezén volt. A XVII. században királyi vár, sokai szenvedett a török Táma­dásoktól és a Habsburgok ellen a független­ségért vívott harcokban. l"05-ben Szécsény- ben tartották a Rákóczi-szabadságharc első országgyűlését. 1709-ben Szécsény mellett sú­lyos vereséget szenvedtek a kuruc csapatok a császáriaktól. Boldog esztendő Házasság, lakás, Nem esett zavarba, ami­kor benyitottunk a szobába. Nem próbált magyarázkodni, mentegetőzni, még azt is ter­mészetesnek vette, hogy len­csevégre kapjuk e számunk­ra szokatlan helyzetben. Előzékenyen hellyel kínált, kérdést sem várva mesélni kezdett, s közben folytatta négyhónapos fia etetését. De a cumi körül valami nem volt rendjén, mert a kis Áron si­ránkozva, nyafogva 'nyelte a sárgarépa-főzeléket. rolták. Üdeséget, frisseséget áraszt az egész környezet. — Ez az új lakótelep Szé- csényben a fiatalok lakótele­pe. A mi házunkban harminc évnél idősebb embert alig ta­lálni. 1976. őszén költöztünk be... Az elmúlt esztendő Oláh Antalék számára örökre em­lékezetes marad. Olyan ese­mények zajlottak le náluk, amelyek közösen választott Útjukat, céljaikat, tálán egy életre meghatározzák. — Az a helyzet, hogy a cu­mit már nem szereti, mert legtöbbször kanállal etetjük. Ez a mostani rendhagyó eset. Nagyon sietek vissza a kul- túrházba és üvegből gyor­sabban megy az ebédeltetés — mondja Oláh Antal, az if­jú apa, miközben jól meg- rázogatja a cumisüveget. Nézelődünk a lakásban. A falak még friss festékszagot árasztanak, a bútoron is lát­szik, hogy nem régén vásá­— Sínre kerültünk, való­ban. 1976. januárjában kötöt­tünk házasságot, szeptem­berben lakást kaptunk, és nem sokkal ezután, megszü­letett Áron. Kevés fiatal dicsekedhet azzal, hogy kilenchónapos vá­rakozás után lakáshoz jut. , — Valóban gyorsan ment, ma­gunk sem akartuk elhinni. Az anyósoméknál laktunk, s a fe­leségem ifjúsági takarékbe­tétkönyvének köszönhető, gyerek hogy ilyen gyorsan jutottunk saját otthonhoz. Ám ezzel egy- csapásra megnövekedtek a gondjaink is. A konyha be­épített, oda szinte semmi nem kellett. Az olajkályhák is a lakáshoz tartoznak. A szoba­bútort a feleségem szülei vá­sárolták. Mi hűtőszekrényt, tv-t vettünk részletre. A Se­gítés, a támogatás ellenére a másik szoba még üresen marad egy darabig. Mert, hát egyszerre minden nem megy. . . Oláh Antal a szécsényi kul- túrház előadója 28 éves, fele­sége a 22 éves Ágnes, a gye­rek születéséig a múzeumban dolgozott. Most gyes-en van. — A lakás, a gyerek sok időt vesz igénybe. Kevesebb a lehetőségünk szórakozásra, kikapcsolódásra. De azért úgy szervezzük, hogy eljuthas­sunk néhány helyre. Még, ha külön-külön is. Hol én mara­dok este a gyerekkel, hol pe­dig Agnes. Az ritka, ha együtt mozdulhatunk ki. Egyébként mindent közösen csinálunk. Én minden délben hazajövök, s útközben beugróm az ebé­dért a Rákóczi étterembe. Megebédelünk, aztán Ágnes leszalad bevásárolni, vagy más ügyeket intézni. Én ad­dig megetetem Áront, utána rohanás vissza a munkahely­re. A beszélgetés közben meg­érkezik Ágnes is és átveszi férjétől a gyereket A továb­bi tervekről, elképzelésekről tájékoztat. — Rövidesen még egy gye­reket szeretnénk. Mindket­tőnk vágya a tanulás is. Én tanítóképzőbe, Antal pedig népművelés szakra jelentke­zik. Úgy gondolom, ez a prog­ram jó néhány évre elegen­dő. S ha megvalósul, elmond­hatjuk magunkról; elégedett emberek vagyunk, jól sike­rült az életünk. * Úttörőszoba társadalmi munkában Szécsény nagyközség csak­nem valamennyi általános is­kolai tantermében két mű­szakban tanítanak. Régóta nem tudják megoldani, hogy úttörőszobájuk legyen a fia­taloknak. Az ÉPSZÖV fiatal­jai ifjúsági parlamenten vál­lalták, hogy társadalmi mun­kában úttörőszobát építenek. A műszakiak gyorsan elkészí­tették a terveket. Bozány Er­zsébet szervezte a munkát, Bol­gár János csoportvezető párt­megbízatásként sok minden­ben segített. Az alapozás, sőt. a falak is elkészültek. Most az a baj, hogy a tetőhöz nincs anyag. Gyorsan összeírják, hogy mi szükséges, megbe­szélik a tanáccsal, hogy mit honnan lehet beszerezni, az­tán folytatják a munkát. Mert abbahagyni már nem lehet, naponként járnak arra a gye­rekek és nagyon figyelik, hogy mikor vehetik birtokba az úttörőszobát. Ez különösen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola gyerekeit és pedagó­gusait érdekli. Szabad szombat helyeit És kezdtük a munkát, mint a hétköznapokon Piroska, a fiatal brigádvezető — Kihirdették, hogy lesz, várnak bennünket, számí­tanak a munkánkra. Nem mondták, hogy kötelező, a megjelenést mindenkinek saját lelkiismeretére bíz­ták. Morfondíroztunk; ug­rik a szabad szombat, elto­lódnak a beütemezett házi­munkák. Aztán szombaton reggel hat óra előtt mégis majd mindenki a munkapa­dok mellé állt. És kezdtük a munkát, mint a hétköz­napokon. Az ELZETT szécsényi gyáregységének főmérnö­ke, Imre Sándor: — Nem kellett külön győzködni, rábeszélni sen­kit, hogy áldozza fel a pi­henőnapját. A brigádok se­gítségével könnyű volt meg­szervezni a kommunista műszakot. 358-an jelentek meg, s az e napon meg­termelt készárú értéke csak­nem 250 ezer forint. Zúg a szerelde, az EL- ZETT-gyár hatalmas üzem­csarnoka. Begyakorlott, gyors mozdulatok, élénken beszélgető, csevegő asszo­nyok, lányok. A művezető a Május 1. Szocialista Bri­gádot javasolja egy röpke a háztáji, a veteményes, amit így tavasztájt gon­dozni, ápolni kell. Mégis, könnyen ment a kommunis­ta szombat megszervezése. Csak annyit szóltam; gye­rekek. erről és erről van szó. S a tömör válasz; vi­lágos, hogy itt leszünk. — Már a hét elején tud­tuk, hogy ugrik a szabad szombat. Ezért én magam is úgy szerveztem meg az otthoni teendőket. hogy szombatra ne maradjon semmi. Bevásároltam, kita­karítottam. s amikor a csa­ládom megkérdezte: — Anyu, muszáj neked be­menni?, azt válaszoltam; — Bizony ám, a brigádszel­lem kötelez — mondja Sze­les Béláné nagylóci fiatal- asszony. „A brigádszellcm kötelez" A brigádszellem: mitől le­het jó, ösztönző, serken­tő? A kérdés hallatán, a Má­jus 1. brigád tagjai egymás szavába vágva beszélnek, magyaráznak. Sipos Lászlóné; — A leg­fontosabb az összeszokott­ság a mindennapi munká­ban. Az egymásért, a kol­Régi dolgozók, törzsgárdatagok... beszélgetésre,( hiszen, ahogy ő mondja, valamennyien lelkesen, jól dolgoznak, s a kommunista műszakból is aktívan kivették a részü­ket. — Dicsekvés nélkül állít­hatom, hogy a mi kollektí­vánkat az összetartás, a szorgalmas munka jellem­zi. Igyekszünk a hármas jelszó (Szerint élni, dolgoz­ni. 1972-ben alakultunk tíz taggal. Azóta elnyertük a zöld-, bronz- és ezüst­koszorút. Ebben az évijén az aranyért küzdünk —, tájékoztat Rigó Piroska, a Május 1. Szocialista Brigád 21 éves vezetője: — A leg­több asszony, lány a kör­nyező falvakból — Rimóc. Nagy’óc. Nógrádsipek —, jár be dolgozni. Családjuk, gyerekeik vannak, aztán ott lektiváért érzett felelősség. Nálunk ez könnyen meg­valósítható, hisz’ a legtöb­ben régi dolgozók, törzs­gárdatagok vagyunk. Pápai Lászlóné: — Aztán nem sajnáljuk mi a szabad időt a közös szórakozásra, kirándulásra sem. Voltunk már Hollókőn, Ráróson, kö­zös múzeumlátogatáson. Ilyen alkalmakkor még közelebb kerülünk egymás­hoz. A brigádvezető mosolyog; — Hát, ezért nem probléma nálunk a kommunista szom­bat megszervézése. Ezért emlegetik brigádunkat a jók, a szorgalmasak között. Irta: V. Kiss Mária, Fazekas László Fotó: Bábel László Egyre több tialal házaspár költözik új otthonba Szccscnybcn NÓGRAD 1977. március 16., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents