Nógrád. 1977. március (33. évfolyam. 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

Döntés előtt A tanácselnök levelezése Ceruzával, apróbetűs zsi­nórírással teleírt papírlapot tett elém Podobén Mihály, a Sziráki községi közös Ta­nács elnöke. Egy fogalmaz­vány tervezetét. — Így kezdődik egy tár­gyalásra szánt téma előkészí­tése. A pontosabb magyarázat előtt még annyit: munkater­vünk szerint évente négy—öt tanácsülést tartunk, a végre­hajtó bizottság általában minden hónapban összeül. Természetesen már a mun­katerv sem egy ember mun­kája. összeállításánál kikér­jük a társadalmi és tömeg­szerveztek véleményét is. Nagy örömmel mondom: a Hazafias Népfrontot kivéve igen ritkán reagálnak az ef­fajta kérésekre. A legfontosabb, megoldás­ra váró feladatokra épülő munkaterv nem merev és változtathatatlan, év közben rugalmasan kezelik. Egy-egy tanácsülés, vb-ülés „sikere”, elsősorban mégsem a mun­katerven, inkább a téma elő­készítésén múlik. Ennek szi­ráki módszereiről tájékoztat konkrét példával a tanácsel­nök: — Dönteni, méghozzá he­lyesen dönteni, csak széles körű. aprólékos ismeretek bir­tokában lehet. Mindenkor er­re is törekszünk. A végrehaj­tó bizottság közeli napokban megtartandó ülésén az egész­ségügyi ellátásról, valamint a háztáji gazdaságokról lesz szó. Ez a fogalmazvány az információk szélesítésének első lépése, végleges formá­jában elküldtük a körzeti orvosoknak, a védőnőnek. Nézem a jegyzetet, ilyen kérdéseket olvasok rajta: mi a véleménye a működés feltételeiről; milyen az épü­letek állaga; hogyan véleke­dik a ’ munkahelyi körülmé­nyekről, az erkölcsi és ányagi elismerésről; elégedett-e a felsőbb egészségügyi szervek­től kapott szakmai segítség­gel? A kérdéseket még hosz- szasan lehetne sorolni, ehelyett a levél utolsó pontját em­lítjük: „várjuk szíves javas­latait is.” — Tudom én, munkatár­saimmal együtt." milyenek az egészségügyi körülményeink, — mondotta a levél tartalmá­val való ismerkedés után Po­dobén Mihály —. Ahhoz azon­ban, hogy a végrehajtó bi­zottság meghatározza. mit kell tenni, nem egy-két em­ber véleményére van szükség. A legjobb, reális döntést meg­alapozó jelentésből pedig nem hiányozhatnak a legérdekel- tebbek, az egészségügyben dolgozók észrevételei. A levélre válaszolt dr. Bú­zás Mihály körzeti orvos is. Munkáltatója a palotási ta­nács, de az ő körzetében van a Sziráki községi közös Ta­nácshoz tartozó három község egy része. A hiányosságok kö­zött említi, hogy kicsi a váró­szoba; nagyon hiányos a mű­szerezettség. Javasol is; jó lenne a védőnőt, ápolónőt se­gédmotoros kerékpárral el­látni. „Nehéz, áldozatos mun­kájukat ezzel nagy mértékben meg lehetne könnyíteni”, — fogalmaz a körzeti orvos. A jelzett vb-ülés másik na­pirendi pontja szerint a ház­táji kisállattenyésztés és zöldségtermesztés helyzetét, a szakcsooortok tevékenvsé- gét vitatják meg. Az ÁFÉSZ- nek, az érdekelteknek küldött Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei Bizottság Oktatási Igazgató­sága az 1977/78-as tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozatai­ra: hároméves általános tago­zat; szakosító tagozat; speciális továbbképző tago­zat. Általános tagozat: tanulmá­nyi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a máso­dikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozga­lom-történetet tanulnak. Ta­nulmányaik befejezése után végbizonyítványt kapnak, amely középfokú politikai is­kolai végzettséget bizonyít. A jelentkezés feltétele: mar­xizmus—leninizmus esti kö­zépiskolai, illetve 5 hónapos pártiskolai, továbbá állami kö­zépiskolai, vagy en’nél maga­sabb iskolai végzettség. Általános tagozati oktatás indül: Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton, Pásztón és Szé- csényben. A szakosító tagozat kere­tében szervezett tanfolyamok a felsőfokú elméleti és politi­kai továbbképzés formái. Jelentkezni lehet: politikai gazdaságtan, magyar mun­kásmozgalom története és fi­lozófia szakra. Mindhárom szak működési helye: Salgó­tarján. A jelentkezés feltétele: mar­xizmus—leninizmus 3 éves esti egyetemi, illetve állami felsőfokú iskolai végzettség. A szakosítón a tanulmányi idő két év. A hallgatók tanul­mányaikat szigorlattal zárják és végbizonyítványt kapnak. Egyéni elbírálás alapján a hallgató államvizsgát tehet a marxizmus mindhárom ágá­ból és a 17/1963. VII. 2. Korm. számú rendelet értelmében fő­iskolai érvényű oklevelet sze­rezhet. Ebben az esetben a tanulmányi idő 4 év. A speciális továbbképző tagozat keretében szervezett tanfolyamok lehetőséget nyúj­tanak a marxizmus—leniniz­mus esti egyetem általános, il­letve szakosító tagozatát vég­zettek számára, hogy a mar­xizmus valamely szűkebb té­makörét elmélyülten tanul­mányozzák. Jelentkezni az alábbi tanfolyamokra lehet: pártépítés (Salgótarján— Rétság), politikai vezetés (Salgótar­ján—Pásztó), káder- és személyzeti mun­ka kérdései (Salgótarján), politikai oktatás módszer tana (Balassagyarmat), esztétika (Salgótarján), szocialista erkölcs követel­ményei (Salgótarján), világnézetünk alapjai (Sal­gótarján—Balassagyarmat), gazdasági hatékonyság nö­velésének útjai és módszerei (Salgótarján), az üzem- és munkaszerve­zés kérdései (Balassagyar­mat), nemzetközi munkásmozga­lom kérdései (Salgótarján), pártunk története (Salgó­tarján). A jelentkezés feltétele: mar­xizmus—leninizmus esti egye­temi végzettség, vagy annak megfelelő ideológiai-politi­kai felkészültség. A tanulmányi idő egy év. A tanfolyam befejezésekor a vizsgázó hallgatók végbizo­nyítványt kapnak. Általános tudnivalók. A je­lentkezés további feltételei: a pártszervezet, a munkahelyi vezető javaslata, sikeres fel­vételi vizsga, orvosi igazolás. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hallgatók minden tagozaton hetenként egy alkalommal, meghatáro­zott napon és időben kötelező közös foglalkozáson vesznek részt. A tandíj egy tanévre általános tagozaton és speciá­lis továbbképző tanfolyamon 170 forint, szakosító tagoza­ton 250 forint. A tandíj egy összegben fizetendő a beirat­kozás előtt. / A jelentkezéshez szükséges kérdőív a járási-városi párt- bizottságoknál szerezhető be. A kitöltött kérdőívet, önélet­rajzot, 2 darab saját névre megcímzett borítékot a mun­kahely szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottságra 1977. április 15-ig kell eljut­tatni. Fenti időpont után je­lentkezést nern fogadunk el. Felvételi vizsgák: 1977. má­jus 2-től 31-ig. A felvételi vizsgák eredményéről a vizs­gán megjelentek 1977. június 15-ig kapnak írásos értesí­tést.. A hallgatók a tanulmányi idő alatt más oktatásban nem vehetnek részt. Az általános tagozava, a szakosítóra, a speciális továbbképző tagozat­ra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága Salgótarján levél többek között azt tuda­kolja, mennyi és milyen föl­det igényelnek; az anyagok, eszközök, növényvédő szerek, szerves- és műtrágya beszer­zése biztosított-e; rend van-e a felvásárlás és értékesítés körül; a mezőgazdasági nagy­üzemek agrárszakemberei kellő mértékben segítik-e a termesztést és a tenyésztést? — Reméljük, hogy a pontos információk megkönnyítik munkánkat, és ezzel eredmé­nyesebben szolgálhatjuk a lakosság érdekeit. Volt példa azonban arra is, hogy nem érkezett válasz, vagy egy-egy területet kihagytak. A furcsa magyarázat szerint nem lehe­tett jót válaszolni, a rosszról pedig nem akartak beszélni. A „jó szándék” persze visszá­jára fordul, az elhallgatás nem segíti a tanácsi testület mun­káját, a közösségi érdekek ér­vényesülését. A tanácselnök szerint a szé­les körű vélemény gyűjtés, a „több szem többet lát” elvé­nek érvényesítése alapján készített jelentés nagyobb ak­tivitásra ösztönzi a tanácsta­gokat is. — Én is mindig azt mon­dom: szóljatok, halljunk más javaslatokat is. Senkinek a véleménye nem szentírás, ha vita van, az a jó. Szirák, Bér és Egyházasdengeleg lakos­ságát negyvenegyen képvise­lik a közös tanácsban, bizony némi gpndot okoz még a meg­jelenés is. A tanácskozások időpontját az autóbuszjára­tokhoz kell igazítani. Talán még az is előfordul, hogy egy- egy írásos előterjesztést nem mindenki olvas el. Pedig az nem a papírkosárnak készül. A választókörzetekben pél­dául nagyon jól hasznosítható, ha választ kell adni a tanács­tagnak a hozzá intézett kérdé­sekre. Minden döntés annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle — szokás mondani. Ho­gyan kísérik figyelemmel a testület tagjai a végrehajtást? — Minderről rendszeresen beszámolunk, de a „rákérde- . zés” bizony hiányzik. Véle­ményem szerint —, ami még a testületi munkát illeti —, tanácstagjaink nem élnek eléggé az interpellációs jog­gal. Annak idején a megyei tanács üléséről hoztam az öt­letet, a meghívóval együtt ki- küldtük az interpellációs la­pokat. Nem éltek vele, nem használták ki a lehetőséget. Pedig a kérdések előzetes is­meretében — a szakágakra támaszkodva — gyorsabb és eredményesebb lehetne ez a párbeszéd. E hiányosságok megszünte­tése számottevően javíthatja a tanácstagok testületének munkáját. Végső soron pedig a közérdek, a választópolgá­rok szolgálatát. K. Kelemen Gábor A Magyar Rádió sajtókonferenciája Válaszok a kérdésekre Az alábbiakban tovább foly­tatjuk a válaszadást azokra a kérdésekre, amelyeket a rá­dióhallgatók, lapunk olvasói tettek fel, s amelyek megvá­laszolására a Magyar Rádió sajtókonferenciáján nem ke­rült sor. Budai Béláné kérdezi Nagybárkányból, a Petőfi út 63-ból: — Milyen lehetőség van arra, hogy az utcánkba bekös­sük a vízvezetéket, és ezzel hozzánk is eljusson a jó ivó­víz. Válaszol: Czene József, a Salgótarjáni járási Hivatal elnöke: — A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői nem zárkóznak el attól, hogy a meglevő ivóvízhálózat ge­rincvezetékére kisebb számú fogyasztást kössenek. Jelentő­sebb hálózatbővítésre azonban a jelenlegi víznyerési lehető­ségek miatt nincs lehetőség. Ahhoz mindenekelőtt bővebb vízforrás kellene. A víznyeré­si lehetőségek bővítésére pe­dig 1980-ig a községi tanács nem tud anyagi fedezetet biz­tosítani. Tóth I,ászló kérdezi Ba­lassagyarmatról, a Mártí­rok útja 60-ból: — Mikor javul Balassa­gyarmaton a televízió 2-es programjának vételi lehetősé­ge? Válaszol: Lombos Már­ton, a Balassagyarmati vá­rosi Tanács elnöke: — A posta ötéves fejleszté­si programjában nem szere­pel olyan beruházás, amely a televízió 2-es programjának vételi lehetőségét javítja Ba­lassagyarmaton. Erre tehát az ötödik ötéves tervben nem ke­rül sor. Stanmler Ernő kérdezi Salgótarjánból, a Lőwy Sándor út 12-ből: — Feleségemmel és egy kis­korú gyermekemmel lakunk anyósomnál, aki házfelügyelői szolgálati lakással rendelke­zik. Második gyermekünket most várjuk. Anyósom janu­ár elsejével nyugállományba vonult, s így el kell hagyni a szolgálati lakást. Igaz, felaján­lottak részére egymásfél szo­bás lakást, ahová egészségi és más szempontokból sem haj­landó velünk együtt költözni. Mi négy év óta lakásigénylők vagyunk. Hol és hogyan ka­punk lakást? Válaszol: Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Ta­nács elnöke. — A szóban forgó szolgálati lakás azt illeti meg, aki az ingatlankezelő vállalat alkal­mazásában házfelügyelői tevé­kenységet lát el. Tekintettel arra, hogy anyósának munka- viszonya megszűnt, mert 1977. január elsejével nyugállo­mányba vonult, így a szolgá­lati lakás 6err. illeti meg. A lakásból azért kell elköltöz­niük, mert a házfelügyelői te­endőket egy úi munkavállaló látja el aki így a lakásra is jogot nyert. A lakásügyi jogszabályok szerint az ingatlankezelő vál­lalatnak azonban kötelessége gondoskodni olyan lakásról, amely a jelenlegivel azonos szobaszámú és komfortfokoza­tú Az ingatlankezelő válla­lattól nyert információm sze­rint, önöknek már több csere­lakást felajánlottak, amelyet nem fogadtak el. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez a magatartásuk sérti a jogszabályokat és szankciókat is vonhat maga után. önnek és családjának la­kásigényét — a lakásépítés tervezett üteme és lakáselosz­tási előírásaink szerint — az ötödik ötéves tervben sajnos, nem tudjuk kielégíteni. Több olvasónk érdeklő­dik: miivé” p'képzel^'ek vannak a Banki-tó és kör« nyékének rendezésére. az itt kialakuló üdülőterület kommunális ellátottságának fejlesztésére? Válaszol: Gresina Ist­ván. a Rétsági járási Hiva­tal elnöke: — Fejlesztési feladataink között folyamatosan helvet ka­pott a Bánki-tónak és kör­nyékének rendezése, az itt ki­alakult üdülőövezet kommu­nális eR^tottságának javítása. Már eddig megépült az üdü­lőterület villamos hálózata, mintegy három kilométer hosszúságban a szilárd burko­latú út és az üdülőövezet ke­leti oldalának iparivíz-háló- zata. A következő években azonban jelentősebb beruhá­zás nem várható a területen. Jogi SOS, vagy több annál? Az intézményes névadás rendkívüli helyzetben azonnal természetesen nem határozza készen álló jogi mentéssel, meg törvényszerűen a műn- Ezúttal olyan intézmény ka lényegét Ni'ncs is értelme született és vált rövid idő alatt vitatni, vajon találhattak-e általánosan népszerűvé, amely volna az illetékesek szeren- következetes hétköznapi apró- csésebb és rövidebb elnevie- munkával, méghozzá társa­zést, mint ezt: szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Első hal­lásra ugyanis valóban a sárga angyaloknak becézett autóse- gély-ezolgálat fürge szerelői, a gyors segély hirtelen nyúj­tott lehetőségei jutnak az em­dalmi keretek között végzett tevékenységgel vált nélkü­lözhetetlenné. Nem tesz többet, mint az üzemben, a vállalatnál, a hi­vatalban tanácsokat ad azok- , , ,, _ nak a dolgozóknak a munka­!inar taPasz' idő szüneteiben, akik munka­talatbol tudjuk, hogy a szak- ügyj döntéseket vitatnak, el­szervezeti jogsegélyszolgálat nem azonos valami jogi SOS- sel — rendkívüli esetekben, GUMIAPUKA Húzd meg, ereszd el apu­kát! Ezt a — belátom nem túlságosan rövid — nevet le­hetne adni annak a babának, amelyet a nürnbergi játékvá­Anyuka megragadja a baba két karját, a fiúcska viszont a két lábat, és húzni kezdik kétfelé. Apuka erre nyúlni kezd, mind karcsúbbá válik, sáron állítottak ki. Tekintet- annak megfelelően, hogy anyu­tel arra, hogy a korszerű fel­fogás szerint ne csak a polc­ra helyezzük a játékokat, mu­tassuk működés közben, sőt, engedjük, hogy a gyerekek kipróbálják, ezt a babát is működés, jobban mondva használat közben bírálhatták■ meg a vásár felnőtt- és gyer­meklátogatói. A dolog jellegé­nek, céljának, hivatásának megfelelően egy szőke anyu­ka, valamint egy hasonlóan szőke, bájos kisfiú mutatta meg a cég nevében, miként használandó a játék. A baba gumiból, vagy ha­sonló tulajdonságú műanyag­ból készül, s izmos, jó képű, fürdőnadrágos, fiatal férfit formáz. Válla széles, alakja deltas, csak túlságosan töm­zsi a karcsú anyukához ké­pest. De mint oly sok minden a világon, ez se véletlen: töm- zsiségének van — tudományos kifejezéssel élve — funkció­ja. A játék a következőképpen zajlik. Anyuka leül a szőnyeg­re, vele szemben a gyerek. ka és a gyermek milyen erő­vel húzza. Talán emlékeznek olvas­mányaikból, a középkorban is volt valami hasonló játék, igaz, csak királyok, földes­urak, és más hatalmasok űz­ték: bizonyos bűnösöket arra ítéltek, hogy négy ló húzza, szakítsa őket négyfelé. No, de hol van már a középkor! Legfeljebb azt lehet mondani, hogy apuka középkorú, s a szép, fiatal anyuka ezért ha­ragszik, húzza a száját — vagy az apukát. Igaz, a gumi­apuka alapvetően különbözik a középkori áldozatoktól; min­den húzás után visszaugrik eredeti tömzsiségére. Űjra le­het húzni, nyúzni. Az új játék megfelel an­nak az elvnek is, hogy a gyer­mek kezébe kerülő eszköz le­gyen gyakorlatias, neveljen az életre. Hát ez a baba kitűnően megfelel ennek a követelménynek is. Hadd tanuljon a gyerek! Tat», r Imre tévedtek a társadalombizto­sítási rendelkezések sűrűjé­ben, avagy otthon támadt jo­gi rendezésre váró családi ba- . uk, vagy örömük, mint mond­juk, egy váratlan örökség. Sőt, a szolgálat keretében már megjelentek a munkahe­lyeken a tanácsok kihelye­zett ügyintéző tisztviselői, mint az államigazgatás hely­ben működő képviselői. Nem tesz ennél többet a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat? De hiszen ez nagyon is sok. Jó ez a dolgozónak, mert nem kell szabadságot kiven­nie ahhoz, hogy valamiféle egyszerűbb ügyét elintézze, sőt, ügyvédet sem kell fogad­nia — a munkahelyén tál­cán kapja a felvilágosítást, gyakrán az intézkedést is. Jó ez a vállalatnak, mert haté­konyabban gazdálkodhat a munkaerővel. A haszon ter­mészetesen nem mérhető csu­pán ilyen közvetlen módon. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat rendszere minden­nél hatásosabb és gazdagabb politikai és erkölcsi kama­tokat fizet: felkészültebbé te­szi az embereket a közügyek szolgálatára, intézésére, gaz­dagabbá teszi a jogtudatot, végeredményben a szocialista demokratizmust erősíti. Indokolt volt tehát, amikor a kormány az 1975-ös kísér­leti tapasztalatok megvizsgá­lása nyomán, a szakszerveze­tekkel egyetértésbe elren­delte a jogsegélyszolgálat szé­les körű kiterjesztését. A kor­mány most újra megvizsgálta a tapasztalatokat. Nem azért, mert kételkedik a szolgálat hasznosságában. Ellenkező­leg: azért, hogy újabb intéz­kedések szülessenek. Utasí­totta az illetékes állami szer­veket, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálat teljes körű kiépítése érdekében körülte­kintően gondoskodjanak a sze­mélyi és .tárgyi feltételekről. A kormány állásfoglalásá­ból egyértelműen következik, hogy a szolgálat megtartja hasznos szakszervezeti, tár­sadalmi jellegét, de az illeté­kes állami szervek is felelő­sek a működés zavartalansá­gáért. Nehogy a szolgálat ki­áltson bárhol is SOS-t! S. I. Költészet es zene A salgótarjáni József »Atti­la megyei Művelődési Köz­pont iskolaszínházi sorozatá­nak soron következő előadása a budapesti Musica Aurea együttes hangversenye lesz szerdán az intézmény szín­háztermében. Az együttes Költészet és zene című kon­certjén az ifjú zenebarátok középkori virágénekeket, ré­gi magyar tárcokat, verbun­kos muzsikát, Bartók- és Ko­dály-műveket hallhatnak. A Musica Aurea tagja: Fehér­vári Horváth Márta ének-, Tarján! Tóth Ida cimbalom-, Aldobolyi Nagy Katalin csel­ló- és Kovács Gábor fuvola- művész. NÖGRAD - 1977. március 15., kedd i

Next

/
Thumbnails
Contents