Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP MÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVF. 38. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. FEBRUAR 15., KEDD Életünk tükre A statisztikai hivatal közzétette jelentését népgazdasá­gunk, s benne mindnyájunk életének múlt esztendejéről. A jelentés személyes — családi boldogulásunk, az országos kö­rülmények, sőt a nemzetközi gazdasági helyzet higgadt, tár­gyilagos mérlegelését, a kölcsönhatások józan tudomásulvé­telét tükrözi, következésképpen, ha nem is feltétlen elége­dettséget, de kiegyensúlyozottságot és szolid bizakodást. Kezdjük mindjárt az életkörülményekkel. A kereset át­lagosan öt és fél százalékkal nőtt, az áremelkedések együt­tes hatása elérte az öt százalékot. Ilyen módon az egy ke­resőre jutó félszázalékos reálbér-, illetve — a juttatásokat is magában foglaló — egyszázalékos reáljövedelem-növeke­dés szerény mértékű, gyakorlatilag pedig alig érzékelhető. Sőt, megfigyelések szerint az ilyen csekély életszínvonal­emelkedés — éppen a hosszú évek óta megszokott javulás­hoz mérten — sokak számára rosszabbodásnak is tűnhet. Tény, hogy a jelzett növekedés a tervezettnél is mérsékel­tebb. Ám sok körülmény is rosszabbul alakult, mint számí­tottuk. Az időjárás emlékezetes szélsőségei a mezőgazdasá­gi termést károsították. És mint ismeretes, nem kedveztek nekünk a világgazdaságban már hosszabb idő óta mutat­kozó gazdasági bajok, nehézségek sem. Hogy mindezek ellenére a népgazdaság jó irányban fej­lődött, és életünk folyása a nehézségek közepette — átlago­san tékintve — nem rosszabbodott, szocialista gazdaságunk nagyfokú tűrőképességének és a sok eredményess emberi erőfeszítésnek köszönhető. Külkereskedelmi mérlegünk hiá­nya ugyanis jóval kisebb volt az előző évinél, és a belföldi felhasználás is kisebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jöve­delem. Jó irányzat ez. Javult, korszerűbb lett a termelés szerkezete is — kiragadott példát említve —, jóval több alumíniumgyártmányt, számítástechnikát, szalámit állítunk elő, mint akár egy évvel korábban, míg más, kedvezőtlen­nek mutatkozó cikkek gyártása, így a teherautóé, a motor- kerékpáré csőként, vagy meg is szűnt teljesen. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy míg a növény- termesztésben nagy veszteségeket szenvedett az'ország és az állattartásban, sem sikerült még teljesen legyőznünk a ne­hézségeket, a hektáronkénti búzaátlagtermés minden eddi­git felülmúlt. Bárcsak a kukorica, vagy különösen a zöld­ségtermesztésben is így fölfelé, aztán a csúcsok felé halad­nánk! Hiszen milyen kellemesen kézzelfoghatóak némelykor a közvetlen következmények is. Miközbft* a nyári érésű gyümölcsökből általában kevesebb, aknából több termett az 1975. évinél. íme, kifelé megyünk a télből, és még mindig akad bőven olcsó, ■, élvezhető alma. Életünk folyamatát, életérzéseinket persze sokkal bonyo­lultabb tényezők alakítják. Ezt a jelentést forgatva is. le­het a tovább csökkenő csecsemőhalandóságnak, a kórházi ágyak ismét növekedésnek indult számának, a még nagyobb mértékben igénybe vett gyermekgondozási segélynek, vagv a nyugdíjasok további létszámgyarapodásának több másnál nagyobb fontosságot tulajdonítani. El lehet tűnődni a ke­reskedelem szerint igen lanyha ruházati forgalmon, de azon is, hogy nem kevesebb, mint negyedmillió új hűtőszekrény, ugyanannyi televízió, sok-sok milliárd forint értékű bútor és több mint 80 ezer gépkocsi kelt el a múlt évben. Jelentő­sen nőtt a takarékbetét-állomány, és csaknem 94 ezer lakás épült, ebből több mint 61 ezer magánerőből — ez utóbbi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál! Nem szeszélyből kapcsoltuk össze a takarékbetéteket és az építkezést. Mert ha csak némileg is könnyebbek lenné­nek az építkezési feltételek, az anyagbeszerzés, még inkább a kivitelezők „megszerzése” — a jelentés sem mondhat ki­emelkedően jót az építőipari vállalatok, különösen a szövet­kezetek teljesítményéről —. akkor bizonyára kevesebbet tar­talékoltak volna az emberek. Mert a megközelítően százezer új lakás igen tekintélyes hozzájárulás a valóban nagyszabá­sú lakásépítési programhoz, de akinek még nem jutott meg­felelő lakás, annak továbbra is ez az első számú gond*. Ilyen módon a jelentés ebbén Is, sok egyébben is kimonu- va-kimondatlanul utal a teendőkre. Púja Frigyes Varsóban Púja Frigyes külügyminisz­ter — Emil Wojtaszek len­gyel külügyminiszter meg­hívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazott. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminiszté­riumi államtitkár és a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Je­len volt a búcsúztatásnál Jer­zy Zielinski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Varsóba érkezését követően külügyminiszterünk megkoszo­rúzta az ismeretlen katona sírját, fogadta a díszszázad tisztelgését és beírta nevét az emlékkönyvbe. Még a délelőtt folyamán Púja Frigyes látogatást tett Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszternél, majd a (Folytatás a 3 oldalon) Púja Frigyes a Ferihegyi re­pülőtéren. Jelentés a/, üzemekből Anyagellátási gondok Hetedik nap Hetedik napja tartózkodik az űrben Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov, a Szál jut—5 tudományos űrállomás má­sodik legénysége. A legutóbbi két munkanap programjának alapvető ré­szét a műszaki technológiáé orvosi és biológiai kutatások és kísérletek tették ki. Az Az űrhajósok újból átvizsgál­ták a Szaljut—5 berendezé­seit. Kísérleteik során — a kristályoknak a súlytalanság állapotában végbemenő nö­vekedését vizsgálandó alu­mínium—káliumszulfát ol­datba új, úgynevezett beol-tó- kristályokat helyeztek és el­lenőrzik a folyamatot. A súly­talanság állapotában kép­ződött kristályok elemzés céljából visszakerülnek a Földre, hogy össze tudják hasonlítani őket földi körül­mények között, illetve a Szaljut—5 első legénységének kísérletei során képződött kristálymintákkal. Az orvosi kísérletek so­rában elvégezték az űmajo- sok közérzetének vizsgálatát, pihenés és erős fizikai meg­terhelés állapotában. Mindkét űrhajós közérze­te jó, a kutatások az űrállo­máson folytatódnak. Egyik legfontosabb gazda­sági feladat a termelékenység dinamikus növelése. Az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága 6—8 százalékos ter­melésnövekedést határozott meg az iparban. A megvaló­sítás jelentős feladatot jelent a politikai és gazdasági ve­zetésnek, valamint az üze­mekben. gyárakban dolgozó szocialista brigádoknak. Milyen eredményeket értek el az első hetekben a salgó­tarjáni üzemekben? Hogyan sikerült az indulás — erről érdeklődtünk. Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyára: a januári termelési tervet át­lagosan 111 százalékra telje­sítették. Ennek döntő részét a mélybányászati szállítósza­lagok gyártása jelentette. Az 500 méter hosszú, 800—1000 mil­liméter .széles szalagok a .terv­nek megfelelően időben elké­szültek. A termelésben nem. jelentkezett anyagellátási gond. Megfelelő gyártáselő­készítéssel fokozni tudták a termelés ütemét. Minden fel­adatot több mint tíz száza­lékkal túlteljesítettek a gyár dolgozói. Ez jól tükrözi az éves termelési átmenet zök­kenőmentességét. A további­akban is az eredmények fo­kozására törekednek. Egye­dül a gumiheveder-ellátás bi­zonytalansága jelenthet gon­dot.­Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysé­ge: 11 millió forintos elmara­dást okozott az anyaghiány. A januárra tervezett 33 mil­liós termelési értéket csak 22 millió forintra teljesítették. Nem érkeztek meg időben az importanyagok, ez akadályoz­ta a termelés folyamatossá­gát. Elsősorban aranyozott kristályfoglal ati érintkezők­ből, hangszórókból és kris­tályokból volt hiány. Az alapanyag-ellátásban az alu­mínium cső késedelmes szállí­tása okozott gondot. Ez külön feladatot jelentett a gyáregy­ség vezetésének. A hónap végén megérke­zett import- és alapanyagok lehetőséget biztosítanak az Sajtókonferencia Salgótarjánban Egyet ten kérdés sem marad vét asz nétküi A sajtókonferencia szignálja tegnap este fél nyolc után né­hány perccel hangzott el a Kossuth rádióban. De Sal­gótarjánban a megyei tanács titkársága már a délelőtti órákban sajtókonferencia­lázban égett. Déli tizenkét óra helyett már délelőtt ti­zenegykor felcsengett az első telefon, és ezt követte a töb­bi hívás. Salgótarjánból, Ba­lassagyarmatról, Mátravere- bélyből, Pásztóról, de a me­gye sok más községéből több mint százan hívták a 12—92, a 10—51 és a 23—72-es te­lefonszámokat. Sokan voltak azok is, akik levélben küld­ték el kérdéseiket a megye vezetőinek. Dr. Körmendi József, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára vala­mennyi beérkezett kérdést át­nézett. — Viszonylag kevés olyan kérdés futott be, ame­lyek egyéni sérelmekre, pa­naszokra kérnek intézkedést. A legtöbben egy üzem, egy ut­ca. egy település gondjaiért szólnak, ennek megoldását sürgetik — magyarázta a végrehajtó bizottság titkára. — De akadtak olyanok is, akik nem csak a kérdést lelték fel, hanem mindjárt javas­latot is próbáltak adni a gondok megoldásához. Ügy vélem, mindez Salgótarján, a megye lakosságának erősödő felelősségét jelzi a városért, a megyéért... Eljött az este. és Hoffer István, a megyei tanács elnö­kének köszöVitő szavai után 'kezdetét vette a sajtókonfe­rencia. Az első kérdések — a Magyar Hírlap, a Népszava, munkatársai tették fel —, a szénbányászat helyzetét, le­hetőségeit kutatták. Közismer­ten rossz a megye, Salgótarján vízellátása. Mikorra várható javulás e tekintetben — ér­deklődött többek között Tamási Béla salgótarjáni lakos. Valósággal záporoztak a kérdések a megyeszékhely, Salgótarján fejlődéséről, a lakásépítésről és -elosztás­ról, a nagycsaládok gondjai­ról, támogatásukról, az épí­tőipar helyzetéről, Balassa­gyarmat víz- és gázellátásá­ról, Pásztó várossá fejlesz­téséről, a megye úthálózatá­nak korszerűsítéséről, a me­zőgazdaság fejlesztéséről, a tankötelezettségi törvény végre­hajtásáról. Felsorolni sem egyszerű valamennyit, nem vá­laszt adni rájuk. A megye ve­zetői pedig — Matúz József, a megyei pártbizottság tit­kára, Hoffer István, tanácsel­nök, Illés Miklós, Herencsé- nyi József, Berki Mihály el­nökhelyettesek, dr. Körmén- di József vb-titkár Fír.ete Nándor, a salgótarjáni Lom­bos Márton, a Balassagvar- mati városi Tanács elnökei — gonddal, felelősséggel szóltak valamennyiről. Csakhát a műsoridőnek egyszer vége szakad. A kérdéseknek jó, ha a felére sikerült választ adni. Mert a telefonok az adás ideje alatt is csöngtek... — Egyetlen kérdés sem marad válasz nélkül — mond­ta Hoffer István, a megyei tanács ' elnöke. — A megyei ban, a NÖGRÁD-ban fo­lyamatosan közreadjuk a válaszokat a hozzánk érkezett kérdésekre. Azokat az érdeklődőket pe­dig, akik személyes jellegű kérdéseikre, panaszaikra várnak választ, levélben ér­tesítik néhány nap leforgása alatt. A sajtókonferencia így válik valóban a tanácsveze­tők és a lakosság széles körű hasznos eszmecseréjévé. — vné — a BRG-ben elmaradás pótlására a követ­kező hetekben. Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat salgótarjáni gyá­ra: az 1976. évi termelési ter­vet elsőként teljesítették a megyében! A múlt évre ter­vezett 18 millió forintos be­fejezetlen termékállomány december végére elérte a 35 milliót. Ez kedvező indulási feltételeket biztosított a gyár­nak. Az első negyedévre ter­vezett 60 millió forintból ja­nuárban 23,5 millió forintot teljesítettek. Ebből mar 18,5 millió forint, értékű terméket el is szállítottak. Főleg ha­gyományos, egyedi gyártmá­nyok, tartályok készültek. A gyár politikai és gazda­sági vezetői a tervezett 60 millió forint túlteljesítését és a . kapacitás felszabadítását tűzték célul. A második fél évbeli elkezdik a golyós ka­librálok és a komplett vegy­ipari mérőállomások gyártá­sát, melyek mintadarabja a Szovjetunió egyik gazdag olajbázisán már sikeres vizs­gát tett. A jó áruellátás követelményeiről tárgyaltak A minisztériumnak köteles­sége az életszínvonal-politika szerves részeként az áruellá­tás és a vásárlási körülmé­nyek állandó javítása az áru­forgalom megfelelő szervezésé­vel, kellő irányítással, ,a vál­lalatok ösztönzésével és ellen­őrzésével — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter hétfőn a minisztéri­um aktívaér'tekezletén. A miniszter elmondotta, hogy a megfelelő árualap meg­teremtéséhez az ágazat min­den területén vannak még tennivalók. Változatlan gond például mind mennyiségben es választékban, mind minőség­ben a cipőellátás. A számított igények kielégítéséhez még körülbelül félmillió férfiing beszerzéséről kell gondoskod­ni. és rendezni kell a méret­táblázat ügyét, hiszen az ezzel kapcsolatos várakozásoknak sem az ipar. sem a kereske­delem nem tudott megfelelni. Jóllehet a keményebb tél elle­nére is megoldott a tüzelőel­látás, a kellő biztonsághoz azonban a következő idényre nagyobb készletekre lesz szük­ség. A minisztériumnak más területeken is gondoskodnia kell a készletek finanszírozá­sáról, egyes vállalatoknál ugyanis súlyos problémákat okoznak, nem egyszer az ellá­tást is zavarják a készletezés­sel járó terhek. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy áruellátási hibák egyik oka az igények ponto­sabb ismeretének, a kellő elő­rejelzéseknek a hiánya. A mi­nisztérium vezetésének jobban kell figyelnie például az ipar gazdaságos termékszerkezetre törekvésének^ hatására, előre­látódban, időben kell gondos­kodnia kieső termékek pótlá­sáról. Esetleg jogi szabályozás­sal is intézkedni kell arról, hogy az alápvető ellátást szol­gáló cikkek gyártását előzetes bejelentés nélkül ne lehessen megszüntetni. (MTI) Kijelölték az új jugoszláv miniszterelnököt Veszelin Gyuranovicsot. a Crna Gora-i Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnökét jelölték a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) el­nökévé, a január 18-án repü­lőszerencsétlenség következ­tében elhunyt Dzsemal Bije- dics kormányfő utódjává. Jugoszlávia államelnöksége Hétfőn. Igalobán tartott ülésén Tito elnök javaslatára, az oi szag köztársaságainak és tai tományainak egyetértéséve egyhangúlag úgy határozót hogy az 52 éves Crna Gora- politikust, Veszelin Gyuranc vicsot javasolja a kormányfc tisztség betöltésére. Az indíf vány végleges jóváhagyásár a szövetségi képviselőház há vatott.

Next

/
Thumbnails
Contents