Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

I ízesztendős színházunkról — A szolnoki Szigligeti debreceni Csokonai Színház, Színház tíz esztendeje jár néhány előadást vállalt a rendszeresen Salgótarjánba. Ez idő alatt száz darabot mu­tatott be a megyeszékhelyen. A két adat, melyet Zengő Árpád, a József Attila Megyei Művelődési Központ művé­Huszonötöaik Színház és if­júsági bemutatókat tart a me­gyei művelődési központban a Déryné Színház is. — Jelenleg ennyi — hagy­ja helyben a művészeti elő­a bérlettulajdonos vagy ha­laszthatatlan egyéb elfoglalt­sága akad. — Hogyan vélekedik kö­zönségünk a színházak szol­gáltatásairól? szeti. ügyekben illetékes elő- adó —, de szeretnénk megnyer- adója említ — s kivált az ni további közreműködőnek a utóbbi —, kissé meglep. De gyors számvetés, s végül meg kell hajolnom a tények előtt. Csakugyan: a rokonszenves Tisza-parti társulat immár egy évtizede rendszeres ven­dégünk! És bármily’ hihetet­lennek tűnő első hallásra, évi tíz produkciót fogadva tőlük, ebben -az évadban bizony a századik bemutatójuknak tap­solhatunk. — Ma, vasárnap délelőtí 10 óra 33-kor, . a Petőfi-ado 117 perc — színházról, rá­dióról, televízióról című mű­sorában. Marschall Éváy ri­portjában erről is szó lesz. — Ilyen „kapós” lett a szín- mert szóra kérték egyik leg­budapesti József Attila Szín házat is. ház? — A felnőtt előadásokra — bemutatóként három —mint­egy 1500 bérlet talált tulaj­donost. Gyakorlatilag tehát csaknem minden nézőtéri régibb színházjárónkat, ár Gulácsy Györgynát is e témá­ban. Az észrevételek melyek­nek hangot ad, megíontolan- dók nemcsak a vendégjére színházak, de a művelődési központ számára is, — ami a helynek rendszeres gazdája közönség gondosabb előkészí Hatalmas ez, ha meggondoljuk, hogy Tarján egykor nemcsak ke- nyeretlen volt, de kulturális van. Ezenkívül 900 körüli az előbbrelépés ifjúsági bérletesek száma. — És mi a tapasztalat a bérletgazdák és a látogatott­ság terén? Amiről kitűnő táplálékokban sem igen dús- ? a vészünk Avar István kált. Holott iparfejlettsége ré- szjnmuveszunk, Avar István vén, az ipari munkásság fej lett kulturális érdeklődéséből adódóan már a század elejé­től (kivált a huszas évektől) jóval többre tartott igényt, mint amit az alkalmi daltár­sulatok nyújtani tudtak. Napjaink Salgótarjánja pillanatnyilag négy színház szervezett szolgáltatásait él­vezi. A szolnoki mellett ope­raprodukciókkal jár ide a több fórumon is panaszko­dott: hogy az elvileg telthá­zas bérleti esteken üres néző­térnek játszanak... — Mi ezen a problémán már túlléptünk. Ugyanis a bérleteinket még a brigádok, üzemek is egyénileg, s nem „ömlesztve” vásárolják. Ki-ki saját igénye szerint, így leg­feljebb akkor marad üresen nézőtéri szék, ha a soron levő művet történetesen már látta tését illeti egy-egy produkció­hoz. Nem vitatható viszont, hogy a Salgótarjánban immár egy évtizede honos szolnoki szín­ház — nem lebecsülve a töb­bi vendégjátszó együttes sze­repét — már eddigi fárado­zásával, olyan érdemeket tud­hat magának színházkultú­ránk nemesítésében és gaz­dagításában, hogy méltán vált birtokosává ez évben a me­gye Madách-emlékplakettjé- nek. Zálogul, újabb eredményes évekre. (barna) Mai tévéaján'afunk 20.05: Columbo. Alighanem régen követtek el — még e népszerű filmsorozatban is — olyan ésszerű­en kiagyalt, minden jel szerint tökéletesen megszervezett gyilkosságot, amilyen ez a mostani. Persze megszokhattuk: Columbo hadnagy akkor érzi magát elemében, ha a nyomozás az első pillanatban kilátástalannak látszik. 21.15: Világszínpad. A televízió színházi rovata új vállalkozás­ba kezd: igyekszik számot adni arról, milyen problémákkal küzd a világ színházi élete, s melyek azok a fontos események, melyek­ről nem „illik” lemaradnunk. A sorozat nem akar „túlokos” lenni, receptk adni a ma­gyar színházak számára. Csupán tájékozó­dást kíván nyújtani, továbbgondolásra érde­mes gondolatokat felvetni, némiképp illuszt­rálni helyünket a színház világában. Jáno‘sy Ferenc mutermpb n Ez a világ nem is szomorú, hanem vidám... Jánossy Ferenc: Reggeli fütty ősök. im támadnak, teljesen ki tu­dom fejezni benne belső vi-‘ lágomat. És ahogy ismerőim mondják, ez a világ nem is szomorú, hanem vidám. Jánossy Ferenc az utóbbi időben öt olajképet festett. Köztük egy vörösben tartót: csendéletet, gyertyával. — Önarcképemmel együtt beküldőm a salgótarjáni ta­vaszi tárlatra — mondja a művész. S itt van három nagymé­retű gyenesdiási tájkép. 1976 nyarán körülbelül félszáz ak- vareíl készült Gyenesdiásról, jórészük a Képcsarnok Vál­lalatnál kel el. — Dolgozom a Képcsarnok­nak, főleg tájképeket vásárol­nak tőlem. S ezek központja nálam Gyenesdiás. Itt úszni lehet, elmerülni a Balaton­ban, pihenni, regenerálódni. Minden nyaramat itt töltöm. Sátorban lakunk, őri Lajos gazda, gyerekkori jóbarátom telkén, ingyen. A konyháju­kat is használom. Körülöt­tünk gyümölcsfák, növény­zet. Ezek a nyarak számomra termékenyek, fontosak. Jánossy Ferenc 1964. óta Balassagyarmaton él. Ideköl- tözése után sok úgynevezett balassagyarmati képet is fes­A metszeten: Reggeli füty- lom a papírt rá. Lassan ki- työsök. - alakul a kép. Ezt vagy linóba, Bázelban február 14-én kéz- vagy rézkarcba metszem ki. dődik a karnevál, amely . tíz Például a Baseli Karnevál cí­napig tart. Közben zajlik há- mű képet, amely a Magyar a utóbbi időben ez a rom napig a gyermekkarne- Nemzeti Galéria tulajdona, li- közvetlen hatás nem érezhető vál. A tizedik napon felbom- nóba, a Liestaii karnevált pe- műveiben. Uk a „rend”, macskazenét ját- dig rézkarcba metszettem ki. __ Valóban így va'n. A vá­s zanak, aZ egesz varost elön— További lépés a színvázlat. o ipgknrp azonban kedvező ti a karnevál. Jánossy Fe- Ezután pedig egy kisebb mé- általában termékenyítőén hat renc festőművész, aki maga is retű olajképet festek, amely r£m az ;tt élő emberek — évaket töltött Bázelban, a kar- már csaknem azonos a nagy- ha úem is festek róluk port­leválképek festőiéként is m. etű képpel. rékat — modellekké válna.-: Mit jelentenek Jánossy Fe- számomra. S még olyan ha­ezek a karne­tássál is van rám a város, hogy a '„fantasztikus” képek­től inkább elterel, aminek viszont nem nagyon örülök. Szeretem a fantázia szárnya­lását, amelyre festés közben szükségem van. Ilyenkor Farkas András: VONATBAN ........................................................................................................................................................................................................................................................................... mii i smert. Balassagyarmati ott­honában kerestük fel. A Reg- renc számára geli fütty ősökről, amely egy válók? . — már korábban készült — — Befele élő ember va­olajkép előtanulmányának gyök. A karneválok fantázi­számít, ezt mondja: ámnak a legnagyobb szabad­— Füttyszóval, hangos tré- ságot nyitják. Míg egy táj­fával ébresztik éjjel tizenkét- kép például szigorúan köt a ______ __ t őkor a várost, így kezdődik a hétköznapi, esetleg most már ugyanis a lehető legkötetle­karnevál. Azt festettem meg megcsúnyult tájhoz, világ- nebbül szeretek gondolkod­ezén a képemen, amint a koz, addig egy karneválba azt n; „füttyösök” a hegyről jön- festek. amit akarok, amit nek lefelé egy sikátoron. (A gondolok, közben asszociáció- Tóth Elemér kép Nagykanizsán van ma-^_________________________________________________________________ g ántulajdonban.) Fest-e még karnevált a mű­vész? — Újra szeretnék karnevá­lokat festeni. Egy 2,5x1,5 mé­teres vásznam már meg is van hozzá. Dolgozom grafika­ilag az előtanulmányon. — Ez mit jelent? — Nálam úgy születik a kép, hogy először skicceket csinálok, számos variációban. Ezeket alakítom, nem sajná­Xo-Ssobo Imre: Visszatérő utazás # ( fcixrvgén y) — Jártam én is,— mondta. — Érettségiztél — Nem. — Miért? — Kimaradtam ta Jakab Sanyi. — Nem bírtad? —• A... — legyintett. — Nő miatt. — Szerelmes lettél?-f- Diákszerelem. — Nem is folytatod? — Estin, majd egyszer! — Én is mindig halasz­tó — Persze. Összekötjük, de arra kell vigyázni, hogy jói tömörítsd az anyagot, külön- tóm — vallotta be Feri. — Taníts meg hegeszteni! ben hólyagos lesz. — Te is így jártál? — Több ezer. A mag elölt háromezer-kétszáz. Feri figyelt. így kellett el­lopni a gyakorlatot. Titok- — folytat- ban. Most mégis nyugalom vett rajta erőt. Jakab a ke­zébe adta a hegesztőpisz­tolyt. Nem is gondolta, hogy ilyen könnyen megy. Az anyag engedelmeskedett aka­ratának. — Megy ez! — kiáltott lel. — Jó kezed van! — mond­ta Jakab Sanyi. —• mondta. Jakab ránézett, le­hajtotta a szemüveget *és to­vább hegesztett. A láng erős sziszegéssel égett. A felpatta­nó szikrák nagyot ugrottak. — Rendben van, de mikor? — Amikor neked megfelel. ■— Gyere ide ebédszünetoen. — Jo. — Ha. akarod, most is ma­radhatsz — mondta. Feri le­guggolt Jakab mellé. — Né nézz bele, bent van egy szemüveg, hozd ki! A szemüvegen keresztül ér­dekesen lehetett látni az ol­vadó vasat, — Figyeld, amit csinálok, majd mondom is. Feri a íelizzított vasat néz­te. __ Törik? — Aha, de nem nő. — Könnyebben. — Más valami? Figyelte a pisztoly mozgó- — Hanyagság. Húztak is, sát. Az anyag egyenletesen ismételni kellett volna. Gon- rakódott; A vas engedett Ja- holtam, minek? Anélkül is kab akaratának. lehet dolgozni — mondta Fe­ri. ^ Aztán nem beszéltek, csak .... ... .. Jakab Sanyi szólalt meg ké­Masnap délben az ebedszu- ( netben Jakab Sanyi már vár­ta Ferit. Beszédes kedveben volt, különben hallgatag em­bernek ismerték. Feri a pa­lackokra erősített nyomásmé­rőt nézegette. — Ismered? — kérdezte Ja­kab. — Nem. — A hegesztést ? — Nagyjából. Tudom, van Nyisd meg a palackokat! Egy pénteki napon, munka után volt a vizsga. A techni­kum udvarán várakoztak a tanárra, meg a vizsgáztatók­ra. — Csak átmenjek, egy olyan megfelelttel. Elég az: — mondta önmagának. Az Egyosztályos előtte vizs­gázott. Izgult szegény. — Ne félj. pajtás, menni fog — nyugtatta Feri. — Csak ne kérdezzenek tő­— mondta halkan. Fen ügyet- jem sernmit, úgysem tudok — Ezt a két vasat kell ősz- két tartály, benne oxigén, szehegeszteni. Úgy kezdjük, hogy jól felmelegítjük mind a két végét, látod? — Igen. — Lassan a pálcáról leol- vásztunk egy kis anyagot és odaragasztjuk. — A másik feléről Is? még gáz. A kettőnek a Keve­réke ég, magas hőt fejleszt. — Hát ez nem sok, de az alapja benne van. — Tanultam kémiát. — Gimiben? — kérdezte Jakab tovább. — Ott. • lenül csavarta a tartály el­záró csapját. — Ne félj tőle! — mohdta Jakab. — Nem félek. — Miért húzódsz el? — Láttam egyszer egy ok­tatófilmet a Híradóban. A végén felrobbant egy palacK! — Ezért félsz? — Ezért. mit felelni — Mit akarsz csinálni? — kérdezte Feri. —. Hegeszteni. Mondják azt. itt van ez, hegessze ahhoz és kész. Ott nincs rizikó. Az ember tudja, vagy nem. — Ebben igazad van. Egyosztályosnak egy víz­szintes élvarratot kellett csi­nálni. Nyugodtan fogta a- így nem veszélyes, csak a kezében- nem za‘ . . "í . .. uartatta olajos kézzel — mondta es meggyújtotta a lángot. Ma­gyarázott Ferinek. NÓGRÁD - 1977. február 13., vasárnap J vartatta magát. Nyugalma át­szállt Ferire is. A kérdések nem voltak ne­hezek, de a gyakorlati fel­— A vaspálcák különböző adat már igen vastagságúak. Attól függ mit _ Csináljon egy függőle- kell hegeszteni. ges garokvarratot. — A lángnak milyen a hő­foka? (Folytatjuk) Pedagógus házaspár a közéletben Gazdag pedagógiai panorá- lanul szervez, új oktatási ma bontakozik ki • körülöt- módszereken dolgozik, szed­tük. Ebben a körképben bén- rényt cipel, hegeszt, szaktan- ne van mindaz, ami a peda- termeket tervez, iszákos szü- gógus hivatástudatot napja- lökkel tárgyal a gyermekek inkban olyan elevenen érin- érdekében, vegyszereket, gá­ti: a nevelésközpontúság, az pékét rendel. Ragyogó vidéki ifjúság helyzetének, nevelésé- iskola, az oktatás kabinetek­nek, „kutatásának” problé- ben történik, mái, az élet és az iskola kapcso- A nagybátonyi 209. sz. Zsin- lata, a pedagógusi ivatás mo- kő Vilmos Ipari Szakmun- dern értelmezése. kásképző Intézetben van va­A pedagógusnapi ünnep- lami visszaadhatatlan. Az ségsorozat keretében me- igazgató közelében akar.a. gyénkben is sok óvónő, tanító akaratlanul tanárra és szak- és tanár kapott a korább: oktatóra ráragad a tettvágy. években kitüntetést kimagasló Ezt tükrözi az Alkotó ifjúság oktató- és nevelőmunkájáért, pályázat kiállítása is. A KISZ- Hantos Sándorné, a pásztói klub olyan mint egy kiállító- 1657. sz. Gárdonyi Géza Üt- terem, vagy egy iparművésze- töröcsapat vezetője, a Kun ti üzlet. Van ott kovácsoltvas- Béla Általános Iskola nevelő- lámpa, váza, hímzett terítő. A je és Hantos Sándor, a nagy- rendezés Dunai István, Czene bátonyi Zsinkó Vilmos Ipari Eutália, Horváth László és Szakmunkásképző Intézet Szegedi László nevelőt dicse- igazgatója is a kitüntetettek rí. között volt. Hantos Sándor széles körű Hantos Sándorné először pártmunkát is végez. A nagy­könyvelőként dolgozott, jól községi pártbizottság agitáci- keresett. Később jelentkezett ós és propagandabizottságának képesítés nélküli nevelőnek, a titkára, így a nagyközség Boldog volt, hogy taníthatott. ’ alapszervezeteiben a pártokta- Főiskolai vizsgák, izgalom, si- tást is irányítja, kér. Magyar-történelem sza- Nem nógrádi vagyok — kos tanár lett. Közben rajve- mondta az igazgató. —„Vélet- zető, később a nagybátonyi lenül” kerültem ide, közei fiú­iskolában csapatvezető, csa- szonöt éve. Igen, máskor is pata a KISZ központi bízott- kaptam kitüntetést: 1971-ben ság vörösselyem zászlaját kap- az Ifjúság Érdemérmet a ta a kiváló mozgalmi, nevelő- KISZ központi bizottságától, a munkáért. Az országos és me- munkaügyi minisztertől — a gyei úttörőelnökség tagja. Meghívták Pásztora, s el­ment. Kiváló tanári karban dolgozik. Az eredmények kö­zött szerepelnek országos dí­jak, járási és megyei első helyezések. Oklevelek, serle­gek és érmek, már alig fér­nek a csapatotthon szemé­rmében. Hantos Sándorné út­mostani miniszterelnöktől a MüM. Kiváló Dolgozója ki­tüntetést vettem át a minisz­tériumbán. Nemcsak az én munkám — emeli ki Han’o- Sándor —. hánem a testület munkájának az elismerése is benne van ezekben a kitün­tetésekben. Pásztora és Nagybátonyba töroivel országjáráson, ^ Csil- sokan járnak tapasztalatcse lebércen és a zánkai úttörő- rére. Mind a két intézmény- városban nyaral,) tanul. Üt- pen eredményes munka fo- törő tisztségviselőket készíte- jyjk. jgaz nern lehet a Hantos nek fel a munkára. házaspártól mindent „meg­A férj Hantos Sándor tanulni.” Kell hozzá két olyan a szakmunkásképző intézet pedagógusszív, mint az övétű igazgatója, több mint tíz éve vezeti az iskolát. Faradba tat- —s. —& i

Next

/
Thumbnails
Contents