Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

MÚZEUMAINK iÜVELÖD A közelmúltban vitatták mea Salgótarján­ban a megyei múzeumi szervezet múlt évi beszámolóját- és idei terveit, a Kulturális Mi­nisztérium képző- és közgyűjteményi főosz­tálya, a Nógrád megyei Tanács VB. műve­lődésügyi osztályának közművelődési cso­portja képviselőinek jelenlétében A múlt esz­tendő a múzeumok életében is az ötödik öt­éves terv első éve volt. Az elért eredmények súlyát növeli, hogy mindezek a középtávú tervben megfogalmazott feladatok végrehaj­tásának biztosítékát is jelentik. Többi között erről beszélgettünk dr. Hor­váth Istvánnal, a megyei múzeumok igazga­tójával. — Mi az, ami a múzeumi tevékenységben napjainkban központi helyet foglal el? — Természetesen, a múzeumi tevékenység valamennyi ágát fontosnak tartjuk, tevékeny­ségünk részletezésére azonban itt nincsen mód — jegyzi meg öv. Horváth István. — Általában azt mondanám, hogy munkánkban most központi helyet foglal el az új salgótar­jáni múzeum új állandó kiállítására való fel­készülés. A tudományos munkálatok előreha­ladását — a kiállításra való felkészülést, az anyag elrendezését, a forgatókönyvek megfo­galmazása ' vitáját nem részletezve is sikeres­nek tartjuk. Elmondhatom, hogy az előttünk álló feladatok napirendre tűzték az új sal­gótarjáni állandó kiállításhoz kötődő konkrét munkálatokat is. Szakmai vitában, muzeoló­gusaink részvételével alakítottuk ki a kiállí­tás tématervát. E konkrét tudományos mun­kálatok lehetőséget adtak számunkra, hogy az országos kutatási programban kapott felada­tainkat. amelyek a bányászattörténetre és a munkáséletmód kutatására vonatkoznak, szin­tén fokozottabb aktivitással végezzük. Ter­mészetesen, ezen túl a múzeumi területeken mindenütt tovább folyt a munka. Állandó és időszaki kiállításainkat nagy érdeklődés kí­sérte. Kiállítói tevékenységünkből kiemelke­dőnek tartjuk a balassagyarmati Palóc Mú­zeumban megnyílt állandó néprajzi és iroda­lomtörténeti kiállítást, a salgótarjáni munkás- mozgalmi múzeum bányászattörténeti kiállí­tását és a szécsényi helytörténeti múzeum kiállításait. — Ügy tűnik, a megyei múzeumok gondot fordítottak arra, hogy megfelelő irányultságú közművelődési gyakorlatot alakítsanak ki. Hallhatnánk valamit e törekvésekről? — Múzeumainkban a közművelődési szem­lélet az utóbbi időben valóban eredményesen alakult. Eredményeinkre a jövőben e téren is bizton alapozhatunk. Hogy csak néhány példát említsek: ide számítjuk a kortárs mű­vészet bemutatását, Salgótarjánban idős Sza­bó István és Lóránt János. Szécsényben Cso- hány Kálmán és Iványi Ödön tárlatait. To­vábbá arra törekszünk, hogy mind több mú­zeumi kiállítás nyíljon meg a jövőben is munkásközegben. E törekvésünk helyessé­gét igazolja — többi között — az acélgyári művelődési központban megrendezett ván­dorkiállítás, a Nógrádi Sándor, Kakuk Jó­zsef, Furák Teréz nevét viselő szocialista bri­gádokkal való tanácskozás, s még sorolhat­nám. — Hogyan alakultak a múzeumok kapcso­latai más intézményekkel? Hiszen e kapcso­latok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye kulturális életébe még hatékonyabban kap­csolódjanak be múzeumaink. — Valóban, e célt szolgálta például szoci­alista szerződésünk a Nógrádi Szénbányák­kal. Szocialista szerződést kívánünk majd kötni a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel is. Gazdagodtak kapcsolataink az ifjúsággal, a salgótarjáni szakmunkásképző intézet mellett a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközép- iskola és a Madách Gimnázium diákjaival Sal­gótarjánban, a Nógrádi Sándor Gimnáziummal és Szakközépiskolával Szécsényben, a Szántó Kovács János Szakközépiskolával Balassa­gyarmaton. A középiskolások legjobbjainak részvételével szerveztük meg a levéltárral, a Hazafias Népfronttal együtt első ízben a nógrádi honismereti tábort. Szoros kapcsola­tunk van. a megyei művelődési központtal, a megyei könyvtárral is. Természetesen a pa­lóckutatásban résztvevő megyék múzeumi szervezeteivel is folyamatos a kapcsolatunk, de nem is sorolom tovább. Inkább megjegyzem még, hogy valamennyi intézményünkben nép­művelő dolgozik. S örvendetesen megnőtt a közönség érdeklődése múzeumi rendezvénye­ink iránt. 1976. a megkezdett V. ötéves terv első éve volt. Az ötéves középtávú tudomá­nyos és közművelődési feladattervből követ­kezően folytatjuk tevékenységünket 1977-ben. — Melyek lesznek az év legfontosabb te­endői? — Valóban csak néhányat említek, a teljes­ség igénye nélkül, hiszen nagyon gazdag munkatervvel rendelkezünk. Mindenek­előtt tovább kívánjuk javítani a múzeumi közművelődési munka feltételeit, tartalmát és szervezetét. Ezen belül is súlyt helyezünk a céltudatosabb munkára. Fokozni kívánjuk te­vékenységünket a munkások — elsősorban szocialista brigádok —, az ifjúság és az értelmiségiek körében. Megalapozzuk a közművelődési tevékenység szervezeti kere­teit, a tudományos tevékenységnek az eddi­giekre épülő folyamatos javítását. A feltéte­lek erőnkhöz mért biztosításával végezzük az új salgótarjáni állandó kiállítás időarányos munkálatait. A feladatok megtervezésénél különösen ügyeltünk a munkásság kialakulá­sának, életmódjának fejlődéséből adódó köz­ponti feladataink ellátására. T. E. Mai tévéajániatunk % 18.30: A FELENEKELT darabokat — „felénekiik”, végez. Ez nem akadályozza SZIKLA. mozgásra bírják. A súlyos kő- meg őket abban, hogy mun­Különös hangzású, ritkán darabokat csak közös erővel, kájuk befejeztével, szabad­felcsendülő ritmusos mondó- azonos ritmussal dolgozva le- napjaikon ne segítsenek egy­két hallunk a riportfilm ele- hét megmozgatni — ebben se- máson. A faluban egyre több jén. Régi idők óta fennmaradt gít az ősi munkadal. A tardos- újonnan épült ház dicséri ke- munkadal ez magyar és szlo- bányai kőfejtők szocialista bri- zük munkáját. Mintha a ká­vák szavakból, amellyel a tar- gádja nagyon nehéz, rendkívü- Iákában végzett házépítésre is dosbányai kőfejtők a sziklát li fizikai erőt, fegyelmet és ugyanez a munkadal serkente- — azaz a levágott márvány- ügyességet kívánó munkát né őket. Klasszikusok és a képernyőn Abban a gazdag program- Nagy István, ugyancsak ro­han, melyet a magyar televí- mániái magyar író, néhány, a zió az ide; esztendőre ósszeál- 30-as években írt novellája, lított,. a magyar irodalom nagy Szegények kenyérén, címmel, klasszikusai és kortársszer- a kortárs magyar írók raű- zői egyaránt helyet kapnak. vej sem hiányoznak a műsor- A televízió műtermeiben két tervből. Jókai-mű adaptációján is dől- Karinthy Ferenc: Hátország goznak. Készül a Lőcsei fe- című tévéjátéka az utolsó „bé- hér asszony tévéfilmvaltoza- kebeli-évek” hangulatát idé- ta és képernyőre kerül a nagy Zi fel. Dobozy Imre: Tizenhét mesélő Szerelem bolondjai cí- nap című tévéjátéka Kózép- mű műve. Magyarország egyik kisváro­Móricz Zsigmond: Isten há- sárnak felszabadulásáról szól. ta mögött című kisregényének Ennek bemutatása egyébként tévéfilmváltozatát is láthat- új lehetőséget keres a félévi­jük majd az esztendőben, és zió közönségkapcsolatának ugyancsak bemutatja a tv ápolására. Tervek szerint Nagy Lajos: A tanítvány cí- ugyanis a jövőben valameny­mű művének feldolgozását. Háromrészes tévéfilm ké­szül Kosztolányi: Néró, a vé­res költő című regényéből, s nyi jelentősebb alkotást még műsorra tűzés előtt nyilváno­sán is levetítenek. A Dobozy- mű nyitja meg a sort, amelyet elsőként a budapesti Szovjet Zsombok Tímár György: Ä 78-as autóbusz útvonala kis kitérővel című műve egy na­gyon is reális konfliktust emel ki napjaink valóságából. Mai fiatalok a főhősei annak a té­véjátéknak, amely Gyárfás Miklós: Lángelmék a szigeten című könyvéből készül. Hor­váth Tibor a kisemberek vi­lágát idézi fel a Holnap is élünk című produkcióban. Dö- mölky János újszerű összeál­lítással jelentkezik a képer­nyőn. Témák’ című háromré­szes műsora egyszerre szólal­tatja meg a paraszti világ, a munkások és az értelmiségiek képviselőit. Az egyik rész Gal- góczy Erzsébet: A sírásó ci- mű elbeszélését kelti életre. A másik Csurka István: A tú­rógombóc című novelláját. A két film kapcsán egy női szo­elkészül Karinthy Frigyes már £ Tudomány Ha/á- cialista brigád tagjai ^nd* kArrmínioíí A-ró IS-UltUra CS 1 UaOITiany na/jö. a la+iA— bemutatott Hőköm színházá­nak második részre is. Kará­csony Benő erdélyi író sajátos nak vendégei láthatnak. ják el véleményüket a látottak­ról, s közben akaratlanul is Kapás Dezső: Haszontalanok önmagukról, elképzeléseikről lírai humora szólal mají meg című műve egy idős házaspár vallanak. Tévésítésre vár So- a Különös mátkaság című té- viszontagságait meséli el, kűz- mogyi Tóth Sándor és Vámos véjátékban, s bemutatásra vár delmüket egy kis szereíetért. Miklós egy-egy művé is. A politikai oktatás háza Több mint félmillió kötet­nek ad helyet az új moszkvai politikai oktatási Központ könyvtára. Az épület, amely a propagandisták és agitáto­rok, lektorok és pártmunkások tudományos-módszertani és oktatási központja, a város szívében fekszik, s egész kor­szerű berendezésével a leg­előnyösebben szolgálja az elé­je kitűzött célt. A könyvtárban a Szovjet­unióban élő népek és nemzeti­ségek nyelvein, valamint an­gol, francia, német, spanyol és más idegen nyelveken aií ren­delkezésre a legkülönbözőbb témájú politikai irodalom. A látogatók megismerkedhetnek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom neves sze­mélyiségeinek munkáival, a testvérpártök tevékenységé­vel, harcával. Az előadótermeket elméleti konferenciák és szemináriu­mok lebonyolítására rendez­ték be. Az egyik legnagyobb teremben nemzetközi találko­zókat és konferenciákat tarta­nak. A pártoktatás, valamint a politikai és gazdaságpolitikai oktatás különböző formáiban a szovjet főváros csaknem 4 millió lakója vesz részt. Ä\\VS\N\\\\\\\V\\\\\\\\V\\X\\\\V\\\\\\\\\VXW\V\\VA\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\X\\\\\\\\\V\\\W^ Imre: fisszaiérő utazás enyt 10 — Pedig ez is város! — folytatta az öreg. — Nézze meg, mennyire építkeznek, teljesen feltúrnak minden i. Ha így megy sokáig, ki sem igazociom már. Régen a Löwy előtt volt egy tér. Fiatal ko­romban én is ott álltam a többiekkel. Nézelődtem, mun­kát kerestem — szünetet tar­tott, leverte a hamut a ci­garettáról. — Emlékszem — folytatta — tizenkilencben ott kiáltották ki a Tanács­köztársaságot. Akkor lehel­tem olyan tizenhárom-tizen- négy éves kölök. Bizony re­gen volt. Mélyet sóhajtott, csak a — Nem a főtéren — mond­ta Feri. — a csendőrlakta- nya udvarán. — Igen, valóban ott. Ml mindent megért ez a város — mondta az öreg csendesen, és a sóhaj valahonnan na­gyon mélyről szakadt lel be­lőle. A vonat csattogva futott keresztül a váltókon. Nem beszéltek, nézték az elfutó házakat, a távolban lassan mozgó hegyeket. — Apám mesélt azokról az időkről — mondta Feri. — Nehéz napok voltak. — Emberi helytállással. — Igen, így volt! Megint hallgattak, hosszan. A vonat befutott az álló* A berregő hangjával egyidő- ben lépett a műhelybe. — Sportolunk szakikám? — mondta valaki. — Igen, reggeli edzés — válaszolta. — Akkor fusson, vagy két kört. — Sportszívem van, nem lehet — mondta Feri. — Adj isten Feri. úr! Fel­ébredtünk? — kérdezte Mik­lós bácsi, a kovács, és tovább babrált a tűznél. — Kevesebb időt kell a lányoknál — folytatta. Megégette a kezét. Sülé .rá­szólt: — Nem tetszik? — Neked sem tetszene. — Forró volt? — Meghiszem. — Mindenhonnan elkapod a kezed? — kérdezte kaján nevetéssel. — Eredj a fenébe! Fájdalmában a szája szélét rágta. Tovább forgatta g me­netvágót. — Mit gondolsz, Tyeresko- tölteni va is megijedt, amikor fellőt­ték? — kérdezte egy kis idő — Nincs rá mértékegység után Sülé. — Erezni kell. — Ki tudja? — mondta Fe­— Mást érez olyankor az ri. — Te beleültél volna az kerekek csattogása törte meg másra. Levették a csomago a csendet. — Aztán meg negyven­négyben — szünetet tartott, kereste az emlékeket —, úgy decemberben, igen, akkor, mert hó volt, ott végezték ki a karancslejtősi bányászel­lenállás négy résztvevőjét. kát. Feri segített a leszállás­nál. Átvergődtek a tömegen. Lent a téren búcsúztak el egymástól. Hat előtt tíz perccel érke­zett a gyárba. Futott az öl­ember. Ezen nevettek, hangosan és hosszan. — Ne bántsa azt a gyere­ket Miklós bá — kelt védel­mére az öreg szerelő. — Maga is volt fiatal — mondta Sülé. — Régen volt az, pajtás — válaszolta és széles mozdulat­tal legyintett. — Szívesen futna a ronytól minden reggel, fiatal lenne. — Azt meghiszem! Egész éjjel kertészkednék, egyik melegágyból a másikba men­nék — mondta és hangosan nevetett. űrhajóba? — Elég nekem Itt, a földön „röpkpdni” — és kezével kör­be mutatott a műhelyben. — Mert nem akarsz nagy dolgokat művelni, mi? — Nem elég, ha jól össze­szerelem ezt? — kérdezte. — Ebben igazad van — mondta Feri és valóban úgy érezte Sülének igaza van. — Nem alkothat mindenki na­gyot. Az egyszerű kétkezi csak munkától kell épülni minden­nek. Aztán arra gondolt Sülé is, meg ő is ilyen munkás. vfzto X NÓGRAD ­egymás tözőig. A kék munkáskabátot után indultak be. Fenve, a lépcsóházban gombolta be menetet vágattak vékonyabb csövekre. Az olajtól fekete | lett a tenyere. A cső vége 1977. (ebtuár 10., csütörtök forró volt a menetvágótóL Reggelinél szólt az öreg ., . szerelő, hogy Feri menjen az JSme/A,!0relk.le’; őrmesterhez. Beszélni akar vele. — Mérges? — kérdezte Feri — Nem! — mondta az öreg és enni kezdett. erősödtek. A gépek Farsangi könyvajánlat — avagy csemegék egy köny vese megébői Kérem a kedves olvasót, ne dig hidegen, eczettel és olaj­vonja össze szemöldökét, ne jal élveztetnek.” nevesse ki, és ne gondolja e sorok íróját rögtön szellemi tése 'után'" restnek, amikor az itt követ­kező vallomásomat olvassa: az utóbbi időben legkedvesebb olvasmányom könyv volt. egy szakács­Eme ínyencfalatok emlege- következzék egy utazóknak igen praktikus, jó recept: „Levestáblácskák uta­zásra”. Fél kilogramm leves­táblára két és fél kilogramm sovány húst veszünk fartö- Mikor szokott egy nő sza- bői, és hat liter vízzel, egy kácskönyvet olvasni, ha öreg tyúkkal, két borjúlábbal egyébként tud főzni? Leggya- a tűzhöz tesszük, s egészen koribb eset, ha egy ideig nem puhára megfőzzük. Aztán nagy jár dolgozni: betegeskedik, lábas fenekére szeletekre vag- gyermekgondozási szabadsa* dalt vereshagymát, összeva­gon van. gott' borjúczombot, borjúnya­Esetemben egészen másról kát, egy kilogramm ilovány-van szó. A Képes budapesti disznóhúst, egy, vagy más­szakácskönyv egyik múlt szá- fél kilogramm ürühúst te- zadi példányával ajándékozott szünk, négy decziüter vizet meg nemrégiben egy kedves öntünk rá, zöldségeket adunk idős hölgy. A gyönyörű fa- hozzá, s ezt addig pároljuk, metszetekkel és színes táblák- míg a leve fenekén barna kai díszes könyv alapján lesz, ekkor reáöntjük a meg­mindeddig még egy mártást főtt húslevest, és lassan, mint­sem főztem. Talán lehetne — egy 3—4 óráig főzzük. Ha bár ebben nem vagyok égé* mindez megpuhult és a hús szén biztos. De szellemi cse- már csaknem ehetetlen. át- megézésre nagyon alkalmas szűrjük..Amikor idáig ér­könyvem. Következzék tehát tem, bizony, összecsaptam a egy farsangi könyvismertető! könyvet. Mert ami sok, az Figyelmemet legelősször az ®°k: ha sikerülne is egy fél állat- és növényvilág —, oh. borjút, uruhust, és urambo­pardon; ország — újszerű fel­osztása ragadta meg. Az Élel­miszerek az állatországból cí­mű fejezet hat rendre osztja az állatokat, illetve terméke­ikkel együtt hét csoportra csá’ sovány disznóhúst is be­szereznem, ezt még főzzem is az ehstetlenség küszöbéig?? És honnan tudjam mikor is lesz „csaknem ehetetlen?” Még valamit: honnan szerez­tme: Négylábú háziállatok; ze^- ^ét hatalmas lábast Négylábú vadak; Fehérhúsú ®rre ,a ne szárnyasok; Vad szárnyasok fagyjam ketsegek között az (tollas vadak); Halak. mint érdeklődőket, röviden elmon- böjti ételek; Különböző —, ,m„ a folytatást- többszöri mint böjti ételek —, a halak atszurcs után mindaddig kell közé sorozott állatok; vala- *ozn* nemes ]evet* ami2 mint Állati termékek. A no- a literből kettő nem lesz. vényvilág csupán négy rend- n?al(7 csokoládétábla nagy- bői áll: Lisztes gyümölcsök darabokra kell vágni a (Lisztgabonák, szemes, hüve- kihutott kocsonyát, lyes gyümölcsök, _ gumós. Ha önöknek is akadályokba növények; Zöld főzelékek; ütközne a fentiek megvalósi- Gombák, Gyümölcsök. tása. kárpótlásul leírok egy * Bizony, néha nagy sóhaj- e§ész valószínűen megsüthető jal eresztettem le ölembe a megehető, igazi farsangi könyvet, és elmerengtem a receptet: régi szép időkről. Mert mit „Egyszerű farsangi fánk. Ki- látnak szemeim: ^ ,,A teknős- jencz dekagramm habosra el- béka egész éven át kapható...' vert vajba hat tojásszéket ke­lgaz, hozzáfűzi a szerző: de- verünk (a tájékozatlanok ked- cembertől februárig ritkáb* véért: tojássárgáját), kevés ban. Üssd“kő azt a két hóna- sót, evőkanálnyi tört ezukrot, pót , hiszen farsangra így Két decziliter langymeleg tej- már úira tálalhatták a teKnös- színt, melyben harmadfél (az- falatokat, mint például a tek- az két és" fél) dekagramm nősbékát tulajdon hé iában, friss sajtóélesztőt olvasztot- avagy vérmártásban, citrom- tunk fel (á sajtóélesztő nem mártásban, levesnek, ^ vagy olyan szer, amely hatására a pástétomnak... A rákokról kis hírből több hasábos cikk akkoriban a növendék leány- iesz, hanem a szilárd élesztőt kák is tudták, hogy májustól hívták így), adunk hozza az- szeptemberig a legízleteseb- tán annyi lisztet, hogy Köny­(Folylaijuk) bek. különösen június és júli* usban, általában az „r” nél­küli hónapokban. És milyen udvarias, előzékeny kereske­delemről árulkodik a következő rész: „A tengeri rákok és pó­kok rendesen leforrázva jön­nek hozzánk’’ — igaz, itt is nyújtjuk következik egy megjegyzés: belőle ......de. ha nyersen és feketén k apjuk, akkor sós vízben, vörösbagvmával. fűszerrel és eczettel kell jól elfőzni, s hidegen és egészben feltálal­ni. Egyébként csaknem rrun­nyű tészta lesz belőle. Ezt addig kavarjuk, amíg a ka­náltól elválik, aztán még kis­sé verjük, s meleg helyen kel* ni hagyjuk. Ha megkel, liszt­tel behintett deszkára tesszük, kisujj vastagságnyira ki* s fánkot szakítunK s ha ez ismét meg­kelt. zsírban kisütjük.” Jó étvágyat és jó szórako­zást kívánok a farsangolás­hoz! — M —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents