Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Az in (erratic hcihöznapiai „&!!*■ rsgssCTliitös” mennirísegben BTaisrs «Seai A telefongyár, fennállásának éppen a 100. évfordulójára, 1976, végére fejezte be termékszerkezetének átalakítását: megszüntetve a korábbi, „vegyes kereskedést”, a széles gyártmanyskálát, áttért egyetlen termékcsalád, az úgynevezett adat- és átvételtechnikai berendezések gyártására. így most már csupfffr ennek a fejlesztésére, gyártására kell figyelniük, erejüket koncentrálnak és ez az „egyetlen" is biztos megélhetést ígér a gyárnak. NINCS a VILÁGNAK ^ ANNYI .DRÓTJA”... ötven évvel ezelőtt két falu, pl. két postahivatal között egyetlen, oszlopokra helyezett, kifeszített drót „szállította” a hangot. Ha a postahivatalok mellett egyidejűleg a vasúti állomások és rendőrőrsök között is telefonkapcsolatot akartak létesíteni, akkor kettő, illetve három szál huzalra volt szükség. Ahogy sűrűsödött a telefonhálózat, úgy vált nyilvánvalóvá, hogy az előfizetők és a beszélgetések számának gyarapodását csak „dróttal” ég oszlopállítással nem lehet győzni. Elkezdődött tehát a kísérlet egy-egy szál vezeték jobb „kihasználásáért”. Ez indította el annak a technikának a fejlődését, amelynek révén azután egyre több hangot, jelet „helyezhettek rá” egy időben, egyszerre a veze- • tékekre. Az első ilyen átviteltechnikai berendezések még mindössze 2—3 csatornások voltak. Ez azt jelentette, hogy egy szál vezetéken egyszerre 2—3 beszélgetést bonyolíthattak. Ma Nyúgat-Európában vagy az USA-ban megjelentek a 10 800 csatornás berendezések is, tehát egy szál vezetéken (speciális, úgynevezett koaxiális kábelen) egyszerre 10 ezer-nyolcszáz beszélgetés történhet. A telefongyár konstruktőrei a'öO-as évek elején „fedezték fel” gyártási lehetőségként ezt a területet. Felismerték, hogy e technika iránt itthon és külföldön is igen gyorsan nő majd a kereslet illetve, hogy ezeknek a berendezéseknek az előállítása s gyár és az ország adottságainak, hagyományainak mindenben megfelel: nem sok anyagot kívánó, nagymértékben szellemi munkát igénylő gyártmányok. A fejlesztés biztonságát nagyban erősítette, hogy a KGST kereteiben úgyszintén jelentős kereslet alakult ki az átviteltechnika iránt. A Szovjetunióval hosszú távú gyártásszakosítási megállapodás is született a kis csatornaszámú berendezések gyártására, illetve legújabban a gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszereihez szállított nagyobb csatornaszámú berendezésekre is. A telefongyár, a szovjet posta megrendeléseire, évek óta nagy mennyiségben szállít kis — 3 és 12 csatornás — átviteltechnikai berendezéseket. „NEVEZÉS” AZ OLIMPIÁRA? E szállításokat a szovjet posta 15 éves telefonrekonstrukciós programja teszi lehetővé. A Szovjetunióban e program teljesítésével 1985-ig, az 1070. évi telefonellátottság (sűrűség) csaknem a hatszorosára nő, ami azt jelenti, hogy 100 lakosra megközelítően 25—30 telefon jut majd. (A családók túlnyomó része rendelkezik majd' telefonnal.) A magyar gyár e nagyszabású programban a járási székhelyek közötti összeköttetés kiépítésében vesz részt 3—12 csatornás berendezéseivel. A vállalatnál egy nyugateurópai licenc megvásárlásával már a 300, 960 és 2700 csatornás berendezések gyártása is megindult. Ennek révén elkezdődtek a tárgyalások, hogy a gyár v960 csatornás berendezései szállításával, összesen 25 millió rubel értékben bekapcsolódjon a moszkvai olimpia postai, távközlési feladatainak teljesítésébe. Ez a megbízatás kitűnő nemzetközi hírnevet hozhatna a telefongyár számára. kombináció — RÁDIÓVAL Egyébként a nagy csatornaszámú magyar berendezések már vizsgáztak a Szovjetunióban. A gáz- és olajvezetékek hírközlő rendszereihez ugyanis a gyár 300 csatornás berendezéseket szállít. Ezeken a postai vonalak, a diszpécser vonalak, sőt az úgynevezett „vezetékfenntartó” vonalak is „elférnek”. Ez utóbbi igen szellemes működésű: a gázvezeték mellett, 8 kilométerenként elhelyezett erősítő- állomásokat kié hatósugarú rádió adó-vevőkkel is felszerelték. A vezetéket ellenőrző járőr ezek segítségével bárhol a saját rádióján keresztül, bárkivel kapcsolatot teremthet a több ezer ki!omé‘eres vezeték 'mentén. A mikrohullámú és a vezetékes kapcsolat e korszerű kombinációja megnyerte a megrendelő tetszését. Eddig, ilyen berendezésekkel felszerelve már elkészült — Taskent és Buhara körzetében — egy 216 kilométeres vezetékszakasz, az idén megépül még 500 kilométer, 1980-ig pedig egy teljes, 3400 kilométeres vezeték. NEM ÉRKEZTEK ÜRES KÉZZEL Ma a gyár termelésének 75 százaléka exportra kerülő adat- és átviteltechnikái berendezés. A teljes export 45 százaléka a Szovjetunióba, 35 százaléka Csehszlovákiába kerül. A siker titkát a megfelelő időben kezdett fejlesztésben lelhetjük. A jó ütemű gyártmányszerkesztéshez persze a terméklista erőteljes szűkítése is kellett. Ehhez nagy lendítőerőt és biztonságot adott a híradástechnika fejlesztésére készített tervek egyeztetése a KGST-tagorszá- gok között, illetve a Szovjetunióval megkötött szakosítási egyezmény és a szovjet posta megrendelései. Ezek megszerzéséhez azonban, a tárgyalásokra nem üres kézzel érkeztek a magyar szakemberek. hanem korszerű, keresett, kifejlesztett termékcsaláddal. Ez tehát az alapja mindennek: a korszerű, a vevők által szívesen vásárolt gyártmány. Gerencsér Ferenc IDÉN ÜNNEPLI megalakulásának 20. évfordulóját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Megyénkben elsők közt a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában alakult meg a KISZ-szervezet. 1957. március 21-én 92 fiatal kapott ideiglenes tsgkönyvet. Ekkor- került a gyárba, mintalakatos ipari tanulóként Gal- csik Tibor, s tagja lett a szervezetnek. Az alapítók közül ma már csak kevesen vannak a gyárban. — Mit jelentett akkor KISZ-tagnak lenni? —* kérdeztük az egykori alapító tagot, aki jelenleg a szerszámkészítés vezetője. — Itt laktunk a közelben. Édesapám 30 évig dolgozott az üzemben. Az általános iskola után idehozott magával. Akkoriban nem én voltam az egyedüli, akinek a szülei is a gyárban dolgoztak. A szakma, apáról fiúra szállt. Óriási élmény volt számunkra, amikor KISZ-taggá fogadtak. A kis könyvecskét, amit kaptunk, mindig a zsebünkben hordtuk. Bennün; két. akkori fiatalokat. jóleső büszkeség tö!tö*t el. Legfontosabb feladatunk Szociálpolitika Csehszlovákiában A CKD-nak^, a legnagyobb prágai gépipari vállalatnak a szanatóriuma Prágától $0 kilométerre, Ostrov u Staré Bo- leslavi községben van. 1953» ban létesült, a CKD renovál- tatott egy régebbi fürdőépületet és felszerelte azt minden szükséges berendezéssel. A szanatóritímban a mozgásszervi és idegbántalmakat, a szívizom megbetegedéseit és más ún. civilizációs betegségeket kezelnek. A páciensek gyógyfürdőket, masszázst, isz- szappakoiásokat stb. kapnak, gyógytornát végeznek, sőt néhány esetben akupunktúrával és más gyógymódokkal is kezelik őket. A betegekről két orvos és tíz egészségügyi dolgozó gondoskodik. A gyógykezelés és rehabilitációs eljárások hétfő péntek között, 15.30-tól 19 óráig folynak. A pácienseket a munkahelyről vállalati autóbusz szállítja a szanatóriumba. Érkezés után megebédelnek és rövid pihenés után megkezdődik a kezelés. 19 óra után megvacsoráztak' s a további két órát mindenki kedve szerint tölti el. Néhá- nyan a társalgóban a televízió műsorát nézik, mások sakkoznak, vagy más társasjátékot játszanak, van aki olvas, vagy tanul. Korszerű, komfortos szobákban alusznak, általában hárman. Reggeli után a pácienseket a vállalati autóbusz szállítja a munkahelyre. Az éjszakai szanatóriumban évente mintegy 600 dolgozó fordul meg. A turnusok négyhetesek, váltakozva nők és férfiak számára. A. gyógykezelés heteiben a betegek csak délelőtti műszakban dolgoznak. A pácienseknek több mint a fele 50 és 60 év közötti. Minden turnusban vannak Fürdőterápia az éjjeli szanatóriumban. nyugdíjasok is, a CKp volt dolgozói. A gyógykezelés iránt a CKD alkalmazottai között igen nagy az érdeklődés, néha hónapokat is várnak besorolásukra az egyes turnusokba. Az éjszakai szanatróiumban egynapi ott-tartózkodásérh 10 koronát fizetnek. Ez gyakorlatilag csupán jelképes hozzájárulás, hiszen az ottani ellátásuk költségének töredékét teszi ki. A gyógykezelést és a gyógyszereket a páciensek természetesen ingyen kapják. A CKD éjszakai szanatóriuma 1978-ban lesz 25 éves. Tevékenysége a csehszlovák szociálpolitika vívmányairól tanúskodik, bizonyítékául szolgál annak a gondoskodásnak, amit a CKD és a szakszervezet nyújt aktív dolgozóinak es nyugdíjasainak. Bohumi] Hubinck Falu*í hétköznapok ,Jtt a Galgaouíai ...” Galgaguta híres község. Népművészete, színes viseleté országosan ismert. Manap- I Ság a régi palócházak keverednek az új, magasföldszintes épületekkel. Az itt lakó családok — körülbelül ezer ember _ él ma Galgagután — büszkék ' falujuk múltjára, de még inkább a jelenére. X Az iskolában — barátságos függönnyel, olvasópolccal, benti papucsokkal — nagy az izgalom. Pestről. a rádiótól telefonáltak, hogy szeretnének lejönni Gaígagu^ára, meghallgatni a cherazenekart. Gyürky Tibor tanító: — Nem az első felvételünk. Nagyszerű kis zenekar alakult a gyerekekből. Őlyan sziv- vel-lélekkel és nagy-nagy lelkesedéssel játszanak, hogy öröm hallgatni őket. Galgaguta nemzetiségi község. Sok a szlovák anyanyelvű. Ezért a gyerekek ^z iskolában szlovákul, is tanulnak. Gyürky Tibor oktatja a szlovák nyelvet: — A feleségem anyanyelve. Bár gyerekkoromban én is szlovák iskolába jártam, az első időben bizony sok nehézséget okozott. A feleségem segített az órákra felkészülni^ Most már nagyon jól megtanultam, nincs vele baj. Gyürkyék hosszú évek óta élnek Galgagután. Pedagó- guskölcsönnel szép házat építettek. Két gyereket nevelnek, a kislány másodikos, a kisfiú harmadik évéhez közeledik. Egyelőre a nagymama vigyáz rá, de ha- minden jól megy, februártól óvodás lesz... X Régi története van Galgagútának. Mint a magyar falvakban általában, itt is többször volt tűzvész, lerombolta ellenség, dúlta járvány... De mindig talpra állt. A honismereti kör tagjai hosszú ideig bogarászták, f honnan is származik a neve. Találtak egy latin szót, amelynek jelentése magyarül „csepp”. Talán mert kicsi a falu? De származtatják a huta — szlovákul gutának ejtil^ — szóból is. Voltak mészégető kemencék erre. Végül a Galga- patakról hozzátették a község nevéhez a Galgaj szót, így lett Galgaguta. .. \A falu történetéről két esztendeje állítottak össze egy hatalmas, vörös bőrbe kötött albumot. Nagy munka volt összekeresgélni Galgaguta múltját és jelenét. Gyürky * Tibor egyúttal a község népfronttitkára. Az elnök, Bágyon”~ István meg éppen szlovák nemzetiségű. — Évekkel ezelőtt jött ösz- sze a honismereti kör. Azóta rendszeresen írjuk a falukrónikát. — Mi kerül a krónikába? — Olyan események, amelyek az egész községet érintik. X Galgagutának olyan nevezetessége is van, mint kevés községnek Nógrádban. A Gal- gagutai Krónika. — Minden esztendőben április 4-én, a felszabadulás évfordulóján jelentkezünk. A krónika zenés, színes diaképekkel illusztrált előádás. A művelődési házban tartjuk. A szöveget és a zenét magnóról adjuk, közben látni Galgaguta egy esztendejének legérdekesebb eseményeit. Így a honismereti munka eredményei mindenkihez eljutnak. Most áprilisban készülünk az ötödik adásra. X Nagy eseménynek számít esztendőről esztendőre a Gal- gagutai Krónika jelentkezése. Zsúfolásig telik a művelődési ház, mindenki kíváncsi, mi is történt egy év alatt. Ehhez kell persze a honismereti munka szeretete is. Meg olyan emberek, aki kiszabad idejüket szívesen áldozzák erre a nemes célra. Havonta összejönnek. Magyar és szlovák nyelven egyaránt feljegyzik a legfontosabbnak ítélt eseményeket. A legfiatalabb honismeretes Hajdúit Ágnes tanítónő. A különböző korosztályok váltogatják egymást, lelkesen dolgozik Pleva Pál KMP-technikus és egyúttal KISZ-titkár, Hornyák Anna óvónő. Ide sorolható Hugyecz Jánosné sokrétű tevékenysége is, aki a tanítónői hivatás mellett a citerazenekart is rendszeresen oktatja. Olyany- nyira jól, hogy a citerások már kétszer nyertek járási úttörőszemlén arany oklevelet. Nemrégiben hozták létre a KISZ-esek tánccsoportjukat. Újvári János — civilben me- ós —, a honismereti kör tagja, vezeti a tánccsoportot. Szlovák gimnáziumban érettségizett Budapesten, ott volt az iskola tánccsoportjában. Nagy gyakorlata van, ismeri a közös táncolás csínját-bínját. A fiatalok szívesen járnak próbákra. Gyürky Tibor: — Épp a napokban határoztuk el, hogy benevezünk Balassagyarmaton egy bemutatóra. Hadd szerezzenek tapasztalatot a gyerekek... • Galgagután sokat tett a népfront és az a sok-sok lelkes ember, akik szívügyüknek érzik a honismereti munkát. Támogatja a nógrádkö- vesdi tanács. Bartos Pál tanácselnök és Hajzsel Ferenc vb-titkár rendszeresen érdeklődik. miben segíthetnek, van- e szükségük valamire a honismereteseknek. X Az összefogásnak, a jó' szándékú támogatásnak, és maguknak a galgagutaiaknak érdeme, hogy a község nemcsak a múltjából, hanem egyre inkább a, jelen dicsőségéből él... Csatai Erzsébet Élelmiszeripari szakközépiskola tejipari szakágazatára lehet jelentkezni A Minisztertanács határozata a szarvasmarha-tenyésztés távlati fejlesztési feladatai között jelöli meg —' többek között — a tejtermelés növekedését megelőzve, tejfeldolgozó-kapacitások létesítését, a termelés és feldolgozás vertikuma kialakítását. Azonban mindezeket meg kell előznie tejfeldolgozó szakemberek képzésének, akik már a tervezésben, kivitelezésben, később a feldolgozásban is biztosítani tudják a szakszerűséget. Iskolánk tejipari szakágazata 4 éves képzési idő után érettségi és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező a tejkezelés, -feldolgozás minden ágában, elméletileg és gyakorlatilag magas szinten képzett szakembereket bocsát ki. Alkalmasak a nagy tehenészeti telepek tejházainak szakszerű vezetésére, a higiénikus tejnyerés, -kezelés, -szállítás megoldására. A termelt tej elsődleges vagy éppen iparszerű feldolgozására, tejföl. túró, sajt, vaj stb. előállítására. A tanulók kénzésük során emellett egyéb élelmiszeripari ágazatokban alap- képzettséget és laboránsi képesítést is szereznek. A szakma jellege alkalmas a női munkaerő alkalmazására. Az iskola bentlakásos jellegű — térítési mellett kollégiumi elhelyezést biztosít. Az igények ésszerű kielégítése, a végzett tanulóknak szakterületükön elhelyezkedése érdekében az iskola a felvételnél előnyben, részesíti az üzemek (tsz-ek, állami gazdaságok), társulások, tejipari vállalatok) által ajánlott, vagy a velük ösztöndíjjal vagy anélkül szerződött jelentkezőt. Egészségügyi alkalmasság szükséges. Jelentkezés: Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szentlőrinc (Baranya megye). Húszéves a KISZ Jó úton járunk az egységes politikai szemlélet kialakítása volt, hogy a felnövekvő nemzedék megtalálhassa igazi helyét. Rendszeresen politikai oktatásokat tartottunk, plakátokat készítettünk és ragasztottunk a falakra. Munkánkban nagyon sok segítséget kaptunk a pártszervezet tagjaitól. Tizenéves fejjel a satupad mellett megtanultunk politizálni. Hajdani mesterem ugyanannak az alapsz^rve- zetnek volt tagja, amelyiknek én is. Sokat beszélgettünk. sok mindent megtanultam. Nagy sikerrel, szakmai továbbképzéseket szerveztünk a fiataloknak. Az új kezdeményezés, úgy látszik, bevált, hiszen húsz év után ma is rendszeresen megtartják. A társadalmi munkából alaposan kivettük részünket. Utakat építettünk az üzemben, sportpályát alakítottunk ki. Ez módot adott a rendszeres sportoláshoz. Akkoriban a gyárnak NB I-es röplabdacsapata, volt, de más Sportágakban is szép eredményeket értünk el. Amit elterveztünk és amire szükségünk volt, azt nagy lelkesedéssel megvalósítottuk. A műszak befejezése után délutánonként mindig találkoztunk a művelődési otthonban. Beszélgettünk, tévét néztünk- szórakoztunk, hiszen fiatalok voltunk. Azt a szót, hogy unatkozni, nem ismertük. Első közös autóbusz-kirándulásunk Lillafüredre és Miskolcra vezetett. Csodálatos élmény volt. Sokáéi akkor mozdultak ki először szűkebb hazánkból, Nógrádból, sőt a városból. Visszagondolva azokra az időkre, számtalan, szép emlék jut az ember eszébe, amit sosem lehet elfelejteni. Milyen változás történ a húsz év alatt? —■' A fejlődés óriási. A mai fiataloknak sokkal több lehetőségük van mindenre. Sokszor mégsem élnek vele. Tanulmányi, szakmai, politikai továbbképzések- tanfolyamok, vetélkedők... Gyümölcsöző az a kapcsolat, ami az alapszervezetek és a szocialista brigádok között kialakult. A brigádversenymozgalom nagy lépés előre, összegezve annyit mondhatok: jó úton járunk. A LAMPART ZIM salgótarjáni gyárának közel 300 KISZ-tagja március 18-án, a' FIN-program keretében, üzemi szintű gyűlésen ünnepli a KISZ megalakulásának 20. évfordulóját, melyre a nagyirodai Kun Béla KlSZ-alao- szervezet meghívja a „veterán” alapító KlSZ-eseket és az akkori pártvezetőséget. Az ünnepségen Egner Gyua. egykori KISZ-titkár emlékezik vissza a húsz évvel ezelőtti időkre. — békési — NÖGRÁD — 1977. február 1., kedd
