Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

Világ proiefárictí, egyesüljelek! AZ M S Z-M p NO'GRAD MEGYEI. BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TAN ÁCS LAPJA \ XXXIII. ÉVF 30. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. FEBRUAR 5., SZOMBAT ■1 ..........:■ ...... között Minden párttag tudja, mi­lyen fontos szarepet tölt be az alapszervezet életében a taggyűlés. Az állásfogla­lásnak, a döntésnek ez a legfőbb helyi fóruma. De nemcsak a munka menetére gyakorol nagy hatást, ha­nem légkörével, színvonalá­val a kommunisták szemé­lyes tulajdonságait is jelen­tékenyén formálja. Felelősségteljes kötelezett­ségének tesz eleget tehát minden alapszervezeti veze­tőség, amely gondosan, idő­vel és energiával nem ta­karékoskodva készíti elő a taggyűléseket, azon fáradoz­va, hogy azok minél színvo­nalasabbak legyenek. A sal­gótarjáni síküveggyárban alapszervezeti titkárok, párt­csoportvezetők mondották el, hogy e fáradozás közbén sem lehet azonban szem elől téveszteni azt, ami a tag­gyűlések között történik. Mert semmiképpen sem jó az, ahol a munka, a belső élet túlságosan is a taggyű­lésekre koncentrálódik, jó­formán azokra szűkül le. Az ilyenfajta „rendezvény köz­pontúság’' óhatatlanul meg­merevíti a mozgalmi tevé­kenység elevén folyamatát, gyengíti hatékonyságát. Hiszen mi minden történik egy pártszervezetben a tag­gyűlések között? Tanácsko­zik a vezetőség, összeül a pártcsoport, szemináriumi foglalkozást, vitaköri össze­jövetelt, esetleg pártnapot rendeznek. De nemcsak ren­dezvényeket, értekezleteket említhetünk. A taggyűlések között megy végbe a min­dennapos szervező munka, az elfogadott döntések rea­lizálásáért. S ami talán még fontosabb: az összejövetelek közötti időszaknak alapvető tartalmi eleme a folyamatos, állandó politikai tevékeny­ség, a politizálás, a párt po­litikájával kapcsolatos, an­nak elfogadtatását célzó vé­leménycsere. A, pártmunka — az eddig megtartott évzáró taggyűlé­seken erről sok szó esett — állandó, folyamatos politikai, mozgalmi tevékenység. A taggyűlések e folyamatnak fontos állomásai, eseményei. Nagy hatással lehetnek és vannak rá, behatóan alakít­hatják intenzitását, irányát. De nem pótolhatják, nem te­hetik feleslegessé. Sőt, bi­zonyos értelemben éppe'n az a legfőbb rendeltetésük, hogy e folyamatos tevé­kenység eredményességét szolgálják. Ha a taggyűlé­sek között ür tátong az alap­szervezet életében, ha az eleven politikai munka ára­ma nem teremt kellő kap­csolatot a tagok között, ak­kor éppen ennek .a rendel­tetésének nem tesz kellő mó-* dOn eleget. S ha ez a kisu­gárzó hatás gyenge, hányos, akkor hiába gondosan meg­választott a napirend, jól elkészített a beszámoló, ele­ven a vita, sok a hozzászó­lás — a munkát mégsem lehet' kedvezően értékelni. Nyilvánvaló persze, hogy a taggyűlés színvonalát és hatását valójában nem le­het en'nyire különválasztani. A színvonalas taggyűlésnek önmagában véve is megvan a maga hatása a pártmunka további menetére. Mégsem mindegy, hogy ez a hatás automatikusan, spontánul jön-e létre, avagy pedig tu­datos erőfeszítésnek az ered­ménye. Ezért fontos, hogy a vezetőség — s maga a párt­tagság, minden egyes párt- 1 tag — tudatosan igyekezzék a taggyűlések hatását ér­vényre juttatni a minden­napi politikai és szervező munkában. Ne elégedjék meg a beszámoló jó felépí­tésével, a vitázók magas számával, de még az elhang­zó jó gondolatok kedvező mennyiségével sem — ha­nem mindenekelőtt arra fi­gyeljen, miként valósulnak meg ezek a pártélet, a párt- munka gyakorlatában. A sokféle példa közül csu­pán egyet. A ZIM salgótar­jáni gyárában a párttagság általában rendelkezik párt­megbízatással, s ezek körét az alapszervezetek gondo­san, megfontoltan szabják meg. Az igény már a párt­tagokkal folytatott szemé­lyes beszélgetések során, •megfogalmazódott, és a pártmunka valóságos szük­ségletei indokolták, hogy a megbízatás valamely hatá­rozat megvalósításához kap­csolódjék, közvetlenül azt célozza. De a megye más alapszervezeteiben is az a tapasztalat, ahol a taggyű­lést és az azt követő min­dennapos pártmunkát egy­ségben szemlélik, ott ilyen megbízatást már gyakrab­ban adnak. Ott ugyanis a taggyűlési döntést, elhatá- rozást már annak tudatos számbavételével hozzák, hogy a megvalósítás milyén konkrét tennivalókat igé­nyel. így a megbízatások rendszere nem válik külön a döntéshozataltól, hanem a végrehajtás . rendjének szer­ves elemeként fogják fel. Ami a taggyűlések között történik, az természetesen visszahat magára a taggyű­lésre, annak .színvonalára is. Hiszen a tapasztalatok a munka folyamatában halmo­zódnak fel, s csak ezék ad­hatnak alapot á gondos kö­vetkeztetéseknek, az előre­mutató elgondolásoknak. Ahol két taggyűlés között nem folyik eleven párt­munka, ott voltaképpen ma­ga a taggyűlés sem lehet igazán jó. A taggyűlés — mi'nt mondani szokás — a pártszervezet munkájának tükörképe. S bármennyire fontos a tükör gondos csi­szolása, állandó gondozása, tisztán tartása—sí kép mi­nősége végső fokon mégis­csak attól függ, ami a tü­körben megjelenik. Elutazott a laoszi gazdasági küldöttség Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége Pénteken hazaérkezett a magyar országgyűlés küldött­sége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, az országgyű­lés elnökének vezetésével hi­vatalos, baráti látogatáson járt Lengyelországban. A de­legációt a Keleti pályaudva­ron Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és Roska Ist­ván , külügyminiszter-helyettes fogadta. Ott volt Jerzy Zie­linski, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Apró Antal megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának: — Küldöttségünk a lengyel országgyűlés, a szejm meg­hívásának tett eleget, s úgy véljük, hogy látogatásunk hozzájárult a felszabadulás óta új tartalmat kapott, sok évszázados magyar;—lengyel kapcsolatok még gazdagab­bá, elmélyültebbé -tételéhez. Hasznos tárgyalásokat foly­tattunk, sok új ismeretet sze­reztünk a testvéri lengyel nép életéről. Küldöttségünket fo­gadta Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki ugyancsak nagy megelégedéssel nyilatkozott az állandóan bővülő, gyara­podó, lengyel—magyar kon­taktusokról. Igen részletes tá­jékoztatót kaptunk Henryk Jablonskitól, az államtanács elnökétől és Piotr Jarosze- wicztől, a minisztertanács el­nökétől azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a szocia­lizmus építésében elértek, s természetesen gondjaikról is. Látogatást tettünk Emil Woj- taszek külügyminiszternél is, akivel ugyancsak a két or­szág kapcsolatairól, illetve nemzetközi kérdésekről foly­tattunk eszmecserét — e be­szélgetést különösen idősze­rűvé teszi, hogy hamarosan találkozóra kerül sor a ma­gyar és a lengyel külügymi­niszter között. Parlamenti delegáció lévén természetesen a szejm mun­kájával is megismerkedtünk, szót váltottűnk a két ország törvényhozó testületek te­vékenységéről. Salgótarjánban épül a vásárcsarnok. Pillanatnyilag a világítást szerelik, ezután a próba- világítás következik. Képünkön; Hamaridesz András és Boa Gyula a neoncsövedet végleges helyükre szereli. Vajon mikor vásárolhatunk az új csarnokban? Kérdezzük a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalattól. . , — fodor — Dr. Faluvégi Lajos sajtótájékoztatója Az államigazgatási munka korszarűsítésérői Dr. Faluvégi, Lajos pénzügy- miniszter pénteken, a- Parla­mentben tájékoztatta az új­ságírókat az adminisztratív te­vékenység, a vállalati, intézmé­nyi, igazgatási munka javí­tásáról. Rámutatott, hogy az állam- igazgatási munka színvonalá­nak emelése már 1971 óta a párt Központi Bizottságának ismert határozata óta napi­renden van. A cél az, hogy c munka szervezettebbé váljon, fe­lesleges adminisztráció megszűnjön, egyszerűbbé Termelési tanácskozások a SKÜ-ben Egységes elhatározás: március 12-én kommunista műszak ’ Pénteken elutazott hazánk­ból a Khambou Sounixay, a laoszi állami tervbizottság el­nökhelyettese vezette delegá­ció, A küldöttség eredmé­nyes tárgyalásokat folytatott a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé*. ről. Khambou Sounixayt fo­gadta Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke és Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. (MTI) Február 4-én termelési tanács­kozásokat tartottak a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben. Miután a vállalat előtt ez év­ben olyan megnövekedett fel­adatok állnak, amelyek igényt tartanak a gyár fizikai, mű­szaki és szellemi dolgozóinak összefogott erejére és minden igyekezetére, így különös fi­gyelem kísérte ezeket a ter­melési tanácskozásokat. Elő­zőleg minden üzem külön számításba vette azokat a te­rületeket, ahol lehetőségek nyílnak bizonyos termelési többletek elérésére. maga­sabb szintű, termelékenyebb technológiák alkalmazására, s a meglevő gépi berendezé­sek kihasználásának fokozá­sára. Ezekre minden üzem­ben felhívták a dolgozók fi­gyelmét, hogy a lehetőségek teljes kihasználásával növel­jék a vállalat eredményessé­gét. Minden termelési tanács­kozáson külön megvitatták azokat a vállalati versenyfel­ajánlásokat, amelyekkel csat­lakoztak a csepeli dolgozók felhívásához. A termelési • ta­nácskozások hangulata azt tükrözte, hogy a. Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére és a vasasszak­szervezet 100. éves- centenári­umának méltó köszöntésére minden eddiginél jobb ered­ménnyel válaszolnak majd a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek dolgozói, szocialista bri­gádjai. A dolgozók elhatároz­ták: március 12-én kommu­nista műszakot tartanak, hogy ennek eredményével is hitet tegyenek a szocialista forra­dalomhoz és a munkásmozga­lomhoz való elkötelezettségűk mellett. és gyorsabbá váljon az ügyintézés, kultúráitabbá a közszolgálat. Tavaly minisztertanácsi hatá­rozat jelent meg az admi­nisztráció egyszerűsítéséről. Fontos, hogy aki e kérdés­sel foglalkozik, valóban meg­különböztesse a szükségest a feleslegestől, ráirányítsa a figyelmet az elkerülhetőre, a feleslegesen bonyolultra. A túlzott adminisztráció nem ritkán a bonyolult konstrukciókra vezethető visz- sza, e konstrukciók pedig aq- nak a szemléletnek következ­ményei, amely szerint mind • az intézkedésre hivatott szer­vek, mind az érdekeltek „test­hez szabott”, megoldásokra tö­rekszenek, holott gyakran . -r- a jelentéktelen hátrányok tu­domásulvételével — lényeges egyszerűsítést lehetne elérni. A miniszter részletesen is­mertette az adminisztráció csökkentésére már megtett in­tézkedéseket. Több mint 50 pontban foglalhatók azok a központi rendelkezések, ame­lyek az utóbbi időben léptek életbe.. Több pénzügyi jogsza­bályt egységes szerkezetbe foglaltak, így könnyítve a tájékozódást. Áttekinthetőbbé vált például az illetékjogsza­bály, a vámjog, a dolgozók lakásépítésének támogatási rendszere stb. A központi sta­tisztikai rendszer adatszolgá­latai 1977-re további 22 száza­lékkal csökkent. Megszigorí­tották a statisztikai adatok bekérésének engedélyezését. Megszüntették az első negyed­évi mérlegbeszámolót, csök­kentették a beszámolók adatai­nak számát, megszüntették a fejlesztési alap pénzeszközeire vonatkozó adatszolgáltatást, egyszerűsítették az adóbeval­lást. Egyszerűsödött a közpon­ti és tanácsi költségvetési . szervek beszámolási kötc-: lezeltsége, 20 ezer munkahely mentesült a munka- és bérügyi adat­szolgáltatás alól. A lakosság munkaidejéhez jobban alkal­mazkodik most már a taná­csoknál az ügyfélfogadási idő, egyszerűsödtek az OTP és az Állami Biztosító egyes szol­gáltatásai. A kisiparosok és magánkereskedők számára szűkült az, évenkénti adóbe­vallási köte'.ezettség, egysze­rűsödött a könyvvezetés. • Mindez biztató kezdet, de további jelentős intézkedések­re is szükség van. Mindenekelőtt folytatni kell a tervezési, pénz­ügyi és statisztikai adatgyűj­tési rendszerek összehangolá­sát, egységesítését és egysze­rűsítését. Ez év közepére el­készülnek azok az intézkedé­si tervek, amelyeket 1978-tól folyamatosan végrehajtanak majd. Folyamatban van a ta­nácsok irányítása alatt ál'ó egészségügyi és kulturális in­tézmények tanácsi típusok szerinti felügyeleti' rendjének egységesítése, a kormányhatá­rozat előirányozza a minisz­terek által korábban kiadott jogszabályok felülvizsgálatát és korszerűsítését is. A kormányzat nagy jelentő­séget tulajdonít az állampol­gárokat érintő ügyintézés javí­tásának. Egyszerűsíteni kell az állampolgárok adórendsze­rét, az illetékek rendszerét és azokat az eljárási szabályokat, amelyek az emberek idejét feleslegesen és túlzottan igénybe veszik. ' A miniszter arra is utalt, hogy . a tanácsoknál módosítót- • ták ugyan az ügyfélfoga­dási időt, de a dolgozók jelentős része ezt a lehe­tőséget nem használja kJ és ügyeit továbbra is jó­részt munkaidőben intézi. Cél­szerű lenne, ha erre a válla­latok is felfigyelnének. (MTI) £ /

Next

/
Thumbnails
Contents