Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

Min ilia újra Zircon lennénk... Hangonyi János. Félszegen, szorongva ülnek egymás mellett a srácok. Lá­nyoki fiúk — tizenhármán egy sorban. Ennyi vendég egyszer­re, 13 gyerek miatt talán még soha nem járt a salgótarjáni Malinovszkij úti iskolában. Csend van az úttörőszobá­ban, amikor nyílik az ajtó. Jönnek a vendégek. ' Kugel Tiborné, a városi tanács elnökhelyettese, Kaári Sándomé, a művelődési osz­tály vezetője, Tollár Lajos, vá­rosi sportfelügyelő, Girtl László, az SKSE elnöke, dr. Horváth Istvánné, a sportisko­la igazgatója, szakfelügyelő, edzők, az úttörőcsapat vezetői ülnek szemben az olimpiko­nokkal, akik Zircen nagyon szép sikert szereztek nemcsak maguknak, de megyénknek, Salgótarjánnak — a Mali­novszkij úti iskolának is. — Izgatottan vártuk a híre­ket és nagyon örültünk, ami­kor megjöttek az eredmények. Ügyesek voltatok, szépen és eredményesen szerepe1 teték. Az egész évi munkának, a sok lemondásnak meglett az eredménye. Mégis, arra kér­lek benneteket ne feledkezze­tek meg a tanulásról sem. A sport mellett mindig gondol­jatok arra, hogy az életben is helyt kell állnotok majd. Még egyszer gratulálok. Büszkék vagyunk rátok! — ezekkel a szavakkal Köszön­tötte Nagy Imréné, az iskola igazgatója tanítványait, akik kipirult arccal, jólesően fo­gadták a meleg szavakat. Ez­zel kezdődött a tulajdonkép­peni fogadás, mert az olimpi­konok előtt sütemény, üdítő ital volt Indult a beszélgetés. Igaz, először a felnőttek, a vendé- gyek szóltak. Kedvesen az al­kalomhoz illően, hiszen Kéke­si Erzsi, Kadlót Zoli, és tár­saik, Csorba Péter és a töb­bi kisdobos, akik Zircen az olimpián jártak, valóban rit­ka bravúrt hajtottak végre. A 4—4 arany- és ezüst-, a 3 bronz­érem mellett számos helye­zést szerzett az itt ülő 13 pajtás. Megérdemlik a juta­lomkönyvet, amit Gortva Má­ria, az úttörőcsapat vezetője nyújt át elismerő szavak kí­séretében. Aztán a bajnokoké a szó Mintha újra Zircen len­nénk. A kérdésekre nem ké­sik a válasz. Szinte újra át­élik a legizgalmasabb perce­ket. A pajtások nyakában érem, az asztalon ott sorakoz­nak az olimpiáról hozott aján­dékok. Kékesi Erzsi alig győzi számlálni, megmutatni, mi mindent kapott. — A győzelmekért a mac­kót, a majmot, a kutyát. Tár­sasjátékokat. Mint legeredmé­nyesebb versenyző, külön ju­talmat is kaptam: egy expan­dert. — Mepróbáltad kihúzni? — Nem. Nagyon nehéz — mondja és nevet. — Melyik szám volt a leg­nehezebb? — Az egyéni sífutás. lel­tem is egy kicsit. — A futásért mit kaptál? — A mackót. — Akkor ez a kedvenced. — Nem. A kutya, a Diaílon- győzeiemért. Kékesi Erzsébet. — Könnyen ment? — Ettől nem féltem. Min­den reggel 7-re jártam az is­kolába, hogy gyakoroljam a lövészetet — Atlétizálsz is? — Igen. Az SKSE-nél négy- próbázom, Kőszegi Erzsébet az edzőm. A Madáchba készü­lök, testnevelés tagozatra — mondja Erzsi, a téli úttörő- olimpia legeredményesebb versenyzője négy éremmel a nyakában. Kadlót Zolit csendes, sze­rény 'gyereknek jellemezte igazgatónője. Egy időben úgy kellett rábeszélni hogy síel­jen. — így volt, de már régen nem bánom. — örültek otthon? — Nagyon. Már tudták az újságból. — Igazán olyan nagy ver­senyző ez a Kovács Zsolt, akit megvertél sífutásban? — Hát... Nem verték még meg olimpián. Meg az is igaz, hogy nem tudják legyőzni a juniorok sem, és az ifik kö­zül egy-két sífutó, ha meg­veri. Meg ők Zakpánéban készültek.. — Mi volt a legnagyobb élményed Zircen? — Ez a győzelem, amiről beszélek. Amikor megtudtam, h'ogy első vagyok. Ügy ói ül­tem, de úgy... — Te is nyolcadikos vagy. Hová készülsz? — A Madáchba. Testnevelés tagozatra. Atlétizálok is. Hosz- szútávfutó vagyok. Hertelen- dy Béla az edzőm, síben pe­dig Vadas István. Nagyon tud síelni! Bemutatkozik Hronyecz Il­di. Pontosan mondja az idő­eredményt a még kisdooos Csorba Peti, a szánkós. Budai és Bolla Laci is elmondja, hogy került az érem a nyaká­ba. Az ötödik győztes, Hango­nyi János is itt van. Bár le­siklásban meghívásos ver­senyt rendeztek — nem sze­repelt hivatalosan az olim­pia műsorán a szám — győ­zelmének értékét .ez nem ki­sebbíti. Különösen amikor megtudjuk Hangonyi Jancsi elmondásából, hogy tizen­nyolc versenyző közül lett győztes. — A pálya 700 méter hosz- szú volt, a szintkülönbség 120 méter. Átlagban 36 kilométe­res sebességgel siklottam, de biztos, honv többel is a me- redekebb helyeken. — Ez volt az első olimpi­ád? — Nem. Tavaly is indultam Kőszegen — Ki lett a második? * — Egy veszprémi fiú. Tiz másodperccel előztem meg! — mondja jogos büszkeséggel Jancsi, aki Ugyancsak nyolca­dikos és a gépipariba készül. Ahogy a magasságról, a se­bességről beszél, a vendégek közül többen is megkérdik: — És nem féltél? — Nem! — vágja rá habo­zás nélkül a lesikló bajnok. Még néhány epizód, aztán elfogy a maradék cóla is. Csengő szól. A. következő óra már a tanulásé. Szokács László Kadlót Zoltán. A fogadás résztvevői.... (Fodor Tamás felvételei) Labdarúgás A határozottabb támadó játék döntött MTK-VM —SBTC 2-0 (1—0) Salgótarján, 2000 néző, v.: Bana. MTK-VM. Gáspár Gellért, Csetényi, Siklósi, Szi­geti — Kovács, Kiss T., Bor­só — Takács, Sipőcz, Kunszt Edző: Keszthelyi Mihály. SBTC: Magyar — Miklós, Ko­vács II., Varga, Tóth, Földi, Angyal, Orosházi, Básti — Mohácsi, Márta. Edző: Dávid Róbert. Csere: Márta helyett Loch, Magyar helyett Szűcs (mindkettő a 46. percben), Kiss Tj helyett Kőhalmi a 75. percben). MTK-VM-támadások vezet­ték be a küzdelmet. Takács, majd Sipőcz adott munkát Magyarnak. A 17. percbén Kiss a bal oldalra helyezkedő Takács elé ívelt. A szélső a bal felső sarkot célozta, Magyar védett. A következő percben Takács fejese a bal kapufá­ról pattant az ellenkező sa­rok felé, Kovács II. felszaba­dított. A 24. percben Básti teremtett gólhelyzetet az MTK-VM kapujánál, Mohácsi és Márta az ötös vonalon egy­mást zavarták. A 32. percben Mohácsi és Gáspár startoltak a labdára. Mohácsi volt a gyorsabb, az üres kapu felé gurított. Csetényi a kapufa tövénél tudott szögletre tisz­tázni. A' 36. percben Kiss T. szögletet ívelt középre. Takács élesen a gólvonalra fejelt. A felpattanó és a hálóba tartó labdát Magyar vetődve bel­jebb i tolta. 1—0. Szünet után az SBTC volt a kezdeményező. Angyal, majd Loch, később Földi lövése centiméterekkel szállt a kapu­fa fölött. A 65., majd a 68. percben Básti már csak a ka­pussal állt szemben. Mindkét­szer hibázott. A 75. percben Borsó vezette tel a labdát, 20 méterről váratlanul kapura lőtt, labdája a megdermedt Szűcs mellett hullott a jobo felső sarokba. Az aránylag jó talajú, salakos edzőpályán mintegy 30 perc után — ez­alatt az MTK-VM irányította a küzdelmet — kiegyensúlyo­zott volt a találkozó. Mind­két együttes játékán meglát­szott, hogy ez volt az első ko­moly kétkapus edzőmérkőzé­sük. A sok átadási hibával tar­kított találkozón az MTK-VM határozottabb védő és táma­dó játékával győzött. Jó: Gáspár, Csetényi, K(ü vács, Künszt, ill.: Kovács II., Angyal. Felfutni az NB 11-be! Látogatás a Széchényi röplabdátoknál Labdarúgók futóversenye Az MLSZ által előírt futó­versenyt megrendezték a Ba­lassagyarmati SE NB III-as labdarúgócsapatánál. A fel­nőtt keret részére 400Ó m-es volt á táv, 16 perces szintidő­vel, míg az ifjúságiak 3000 m-en küzdöttek és a szintidő 13:20 volt. örvendetes, hogy valamennyi labdarúgó jóval a szintidőn belül teljesítette a távot A felnőtteknél Robb Gábor 13:37 idővel győzött A to­vábbi sorrend: 2. Homyák Pál 13:45, 3. Babinszki László 13:48, 4. Fábri János 13:49. Az ifjúságiak legjobb három futója: 1. Révész Gábor 10:43, 2. Lantos Pál 113)7, 3. Takács János 11:15. A sérültek, Jelen, Garam- völgyi, Erdélyi, természetesen nem vettek részt a felméré­sen. Budapesten versenyezitek a pásztóiak A sportcsarnokban a Bp. Honvéd országos ifjúsági mi­nősítő birkózóversenyén a Pásztói SE versenyzői is rajt­hoz álltak. Mint Illés Rudolf, a szakosztály edzője elmond­ta, a versenyt az új szabályok szerint bonyolították le, ami­ről csak a helyszínen érte­sült a pásztói szakosztá'1 y. Ez a tény készületlenül érte a versenyzőket, akik így is szé­pen szerepeltek. Robotka László és Gyenizse Antal a 65 kg-osok súlycsoportjában 19 induló közül beverekedte magát a hatos döntőbe. Itt kórmérkőzéses formában foly­tatódott a verseny, s végül Robotka 3., Gyenizse pedig az 5. helyen végzett. Az erőnléti edzésnek vége, 'elcsendesül a gimnázium tor­naterme. A játékosok kipirult arccal indulnak a fürdőbe. Reznicsek László edző és Bo­rik József szakosztályvezető még összegzi a tapasztalato­kat, aztán Reznicsek László készséggel válaszol a kérdé­sekre. .— Tavaly, a megyei bajnok­ságban 2. helyen végeztünk. Ezt jó teljesítménynek tartom, még akkor is, ha a színvonal manapság nem a legmagasabb a megyében — mondja Rez­nicsek László, majd így foly­tatja: — A Romhányi Kerámia- a bajnokcsapat, megnyerte az osztályozót, bekerült az NB II-be. Ha hozzájuk viszonyí­tom a mi tudásszintűnket, akkor fejlődésről szólhatok, örvendetes az is, hogy erősö­dött a szakosztály tevékeny­sége, szervezettebbé vált a munka, az anyagi körülmé­nyek is javultak. — Most, hogy létrejött Szé- csényben a két egyesület fú­ziója, mit várhatunk a sport­ágban ? — Szeretnénk az NB II-be jutni! Reméljük, hogy nő az érdeklődés a röplabda iránt. Tervünk, hogy erősítsük a já­tékosállományt. Szeretnénk az utánpótlás-nevelésre is nagyobb gondot fordítani. Magánál a csapatnál van javítanivaló, mind a táma­dó, mind a védekező játék­ban. Vannak jó feladóink- 1«^ ütőink, de még nem elég vál­tozatos a játékunk, úgy is mondhatnám, sablonos — folytatja Reznicsek László, aki nemcsak edzője, de csa­patkapitánya és játékosa is a Szécsényi SE röplabdacsapa­tának. Az edző jegyzetfüzetében pontosan meg van minden. So­rolja is a szettarányt, a száza­lékos teljesítményt- a tavalyi év statisztikáját. Az edzések­ről is bejegyzi a tapasztalato­kat. Borik, Balogh, Dancsok, Ispán, Takács, Tokaji, Mol­nár- Varga, Végh és Vincze neve-mellett ott a tintával írt megjegyzés. — Hogyan összegezné az idei év tennivalóit? — foly­tatjuk a kérdezősködést. — Nemrégiben megbeszél­tük a szakmai feladatokat és a verseny programot. Mint mondottam, a cél az NB II- be jutás, ég mindent ennek kell alárendelnünk. Megvan az edzéstervünk, a munka- programunk. Szakosztályun­kat 25 főre szeretnénk fej­leszteni-és minden lehetőséget megadunk a csapat játékosai­nak. Jelenleg az alapozásnál tartunk, amelyet február kö­zepéig folytatunk. Nem ti- irok: szeretnénk a megyei bajnokságot megnyer­ni, mert ez a belépő az osz­tályodéhoz — búcsúzik a szé­csényi röplabdások edzője. Rácz András Úszómesterek képzése, vizsgáztatása Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 3 1972, (V. E. 5.) OVH számú utasítása alapján minden egyméteres, va-pv mélyebb vizű uszodánál kötelezően alkalma­zandó úszómester képzését és vizsgáztatását a 9/1967 (MTS. E 7.) számú MTS-határozat alap­ján a szövetség úgy látta el, hogy a nyári igények kielégíthetőek voltak. Az érvényes rendelkezések alapján az 1977. évi márciustól kezdődően Budaoesten rendezen­dő négynapos úszómesteri tanfo­lyamokat kellő időben e*ő kíván­ja készíteni a szövetség. A tanfolyamon részt vehetnek azok a 18. életévüket legkécrW 1977. évben betöltő orvosilag er­re alkalmas büntetlen- előéletű, úszni i ól tudó szem élvek, akik a gyakorlati felvételi vizsga feté- teleinek megfelelnek. A gyakorlati vizsgán 2 méter mély vízből. 15 méter távolság­ból fejes ugrásai indulva, a be­dobott téglát víz alatt úfzva meg­keresik, a felszínre hozzák és egyik karjukkal a vízből kitart­va a kiindulási helyre viszik, továbbá, akik egyaránt ötven mé­tert leúsznak mellúszással, háton fekve csak lábbal úszya, a ke­zeket a vízből kiemelve, oldal­úszással az epyik kart a vízből kitartva és gyorsúszással Leúsz- szák A tanfolyamok tandíja mintegy 300 forint, á beosztottak díjtalan- tansegédletet kapnak, amit a tanfolyam kezdetéig meg kell ta- nulniok. s ezen felül bármely elsősegélynyúitási könyvből fel kell készülniük. Márciustól kezdve előrelátható­lag kéthetenként kerül sor a tan­folyamokra, melyekkel kapcso­latban a szállásról és ellátásról mindenkinek magának kell gon­J NÓGRÁD - 1977. doskodnia. Aki ismerőseinél nem talált szállást, annak javasoljuk a fizetővendóg-szolgáiat útján — jó előre — a szállás biztosítását. Az igények megfelelő kielégíté­se érdekében kérjük jelöltjeik nevét, születési évét és pontos levelezési címét hozzánk annak megjelölésével megküldeni, hogy mely hónapban sorra kerülő tan­folyamon kívánnak az illetők részt venni. Az uszodafenntartó vállalatokon kívülállók jelentke­zésüket április végéig küldhetik meg. Vidéken csak kivételes esetben és csak akkor rendezünk tanfo­lyamot, ha valamely uszodafenn- tartó a feltételeket biztosítja és a tanfolyami költséget viseli. Eb­ben az esetben egv tanfolyamra legalább 15 és legfeljebb 25 sze­mély iskolázható be. február 3csütörtök 7 \ /

Next

/
Thumbnails
Contents