Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Ä tankötelezettségi törvény végrehajtásáról . Az oktató-nevelő munka egyik fontos feladata napja­inkban Nógrádban is a tankötelezettségi törvény minél tel­jesebb végrehajtása. Egyre sürgetőbben jelentkezik az igény, hogy minél több, szakmáját jól értő, magas mű­veltségű fiatalt neveljenek az iskolák. Ez azt is jelenti, hogy további erőfeszítéssel kell teljesebbé tenni az általá­nos iskola elvégzését. Ezt a társadalmi szükségszerűséget és érdeket foglalja törvénybe a tankötelezettség, amely mindenki számára kötelezően előírja az általános iskola elvégzését. A tankötelezettségi (örvény végrehajtásának helyzetét vizsgálva kiderül, hogy megyénkben — a múlt tanév isko­láztatási adatai szerint — az általános iskolásoknak kö­rülbelül 76 százaléka 14 éves koráig, további 6—8 százaléka 16 éves koráig végzi el az általános iskolát. Nem 'tesz ele­get a tankötelezettségnek, az általános iskolai korosztály 16 —18 százaléka. Ezzel az aránnyal nem lehetünk elégedettek. Megyénk vezető testületéi, s az illetékes szervek jelen­tőségének megfelelően kiemelt helyet biztosítanak a tankö­telezettséggel összefüggő feladatoknak. A még meglevő gondokról, s a további feladatokról beszélgettünk Gulyás Jánosnéval, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetőjével,­Budapesti érdelseggígek — A tankötelezettségi törvény végrehajtásá­val kapcsolatos adato­kat ismerjük. Milyen belső arányokat takar­nak? A tanévvesztés leggyakoribb oka a bukás. Bár az utóbbi években csökkent, még min­dig magas az elégtelenek szá­ma, az össztanuló-létszám 2,6 —3,2 százaléka között ingado­zik. A bukási arány tovább­ra is az első, a második és az ötödik osztályban a legma­gasabb. A bukottak között sok a cigány származású (87—88 százalék) és a veszélyeztetett gyermek. Magas az iskolába járás alól felmentettek ara­nya is. évenként körülbelül 350—400 tanuló. Felkészítésük az osztályozó vizsgára csak néhány tanuló esetében sike­rült, mert többségük a korre­petálásra se jár el, s a neve­lők sem erőltetik e fáradsá­gos munkát Jobbik eset, ha a fiatalok később üzemi dolgo­zóként bekerülnek a dolgozók általános iskolájába. A tanév­vesztéseknél a mulasztások miatti osztályozatlanság szin­tén szerepet játszik. Ez leg­több esetben osztályismétlés­sel jár (322—230 tanuló tan­évenként). — Mi történt a me­gyében eddig az iskolá­zottsági arány javítása érdekében? — Az iskola-előkészítésről •zóÍnék először. Ma megyénk­ben az első osztályosok 76 százaléka részesülhetett óvo­dai oktatásban. Azok számá­ra, akik nem jártak óvodába, iskola-előkészítő foglalkozáso­kat szerveztünk. A múlt év­ben a nagyobb pedagógiai ha­tékonyságot jelantő egyéves tanfolyamot is bevezettük. Így az iskola-előkészítésben ré­szesülők aranya jelentősen nöt^. Az indulási feltételek ja­vításához kívántunk hozzájá­rulni azzal is. hogy nagyobb gondot fordítottunk az isko­laérettségi vizsgálatokra. Egyre több helyen teremtet­tük meg a komplex iskola- érettségi vizsgálatot s a más nevelési eljárást igénylő ta­nulók képzési feltételeit. Az úgynevezett korrekciós beis­kolázás nagy szülői ellenállást váltott ki, pedig hasznosságát az elért eredmények bizonyít­ják. A fejlődésükben elma­radt tanulók felzárkóztatásá­nak lehetőségét növeli az el­ső osztályból automatikus to­vábbhaladást biztosító kísér­leti melyben megyénk 35 is­kolája vesz részt, az elsősök 43,2 százaléka. A felső tago­zatba való átmenet zavarait csökkenti a 3. és 4. osztályban bevezetett tantárgycsoportos oktatás. S még számos neve­lői módszert is említhetnék, amelyek alkalmazásával a nevelők többsége eredménye­ket ért el. Például a pótfoglal­kozások hatására csökkent a bukási átlag. A tanulószobán, napköziben résztvevő tanu­lók aránya emelkedett. Erő­feszítések történtek az igazo­latlan mulasztások csökkenté­se érdekében tanácsaink ré­széről is. — Ügy tűnik, ennyi intézkedés ellenére sem sikerült teljesebb ered­ményt elérni a tanköte­lezettségi törvény vég­rehajtásában. Nógrád megye továbbra is az országos átlag alatt ma­radt. Mi ennek az oka? — Több oka van. A gátló tényezők között találjuk több esetben a szülői felelősség hi­ányát, a családi viszonyok rendezetlensége miatti szoci­ális gondokat, a szülők elzár­kózását az iskola-előkészítés különböző formáitól. Termé­szetesen, a 'nevelők egy ré­szénél is van helytelen szem­lélet, például a nehezen ne­velhető gyermekek indoko­latlan felmentésié, a nem kel­lően differenciált foglalkozás a bukások megelőzése érde­kében. a tanulói mu'nka érté­kelésekor nem a tárj tervi, ha­nem az egyéni követelmé­nyekből való kiindulás, az osztályozó vizsgára való fel­készítés elhanyagolása. Ezen túl igen sok még a megyében az összevont tanulócsoporttal működő iskola (79), amelyek körzetesítése lassú. Itt a szak­ember-ellátottság is gondot okoz. Korlátozottak a napkö­zis tanulószobai, egész napos iskolai feltételeket biztos.tó le­hetőségek. A tanulók nyil­vántartási rendszere nem min­dig megbízható, lehetőséget nyújt a tankötelezettségi tör­vény kijátszására. S még so­rolhatnám az okokat. — Ehelyett szóljunk inkább arról, most mi­lyen feladatok állnak előttünk a törvény vég­rehajtásában? A Nógrád megyei Tanács nemrég tárgyalta a tankötele­zettségi törvényről szóló je­lentést. A törvény teljesebb végrehajtása érdekében, töb­bi között, megállapította: „El kell érnünk, hogy 14, de leg­alább 16 éves korig a tanulók 90—93 százaléka sikerrel fe­jezze be az általános iskolai tanulmányokat”. Ezért min­denképpen tovább kell szi­lárdítani általános iskoláink­ban a tantervi fegyelmet. A nevelőknek személyes felelős­séget kell vállalniuk minden egyes tanuló iskoláztatásáért. Differenciált foglalkozással fokozottan segíteniük kell a gyengébbeket. A tankötele­zettség teljesítését hátráltató tényezőket idejébén számba kell venni, s a hátrányban le­vőknek kell elsősorban egész napos iskolai, napközis, ta­nulószobai és kollégiumi elhe­lyezést nyújtani. Meg kell szüntetni a tanulók indoko­latlan felmentését Az osztá­lyozásban, értékelésben min­denkor a tantervi követelmé­nyekből kell kiindulni. Na­gyobb gondot szükséges fordí­tani a pót- és osztályozó vizs­gára utasított tanulók szerve­zett nevelői segítésére. Ezen túl, a helyi szakigazgatási szervek útján tovább kell ja­vítani az iskoláztatási felté­teleket növelni a gyermek­szociális létesítményeket Cnap- közi, tanulószoba, egész napos iskola stb.). Hatékonyabban kell fellépni azon szülők ellen, akik állampolgári köteles­ségüket elmulasztják, gyer­mekeik és a társadalom ká­rára. A teendők közül, ter­mészetesen csupán néhányat említettünk. A tankötelezett­ségi törvény végrehajtásában megvan a szerepe a szakfel­ügyeletnek. a pedagógus to­vábbképzésnek. a jó módsze­rek terjesztésének, a gyer­mek- és ifjúságvédelemnek, nem utolsósorban pedig, a hatékony társadalmi segítés­nek. A földig lerombolt, s sza­lag házakkal elborított Óbu­dán a hatalmas neonreklá­mok, üzletközpontok árnyé­kában, csöppnyi fájdalom­mal járnak-kelnek az em­berek. Hová tűnt innen Krúdy világa? Talál-e ma­gának búvóhelyet a beton­tömbök között a városrész kétezer éves történelme? Fő tér 1. A kapuban fe­kete tábla: Óbudai klubház. Belépünk, s máris a XVIII. században, Mária Terézia, a felvilágosodás, s a barokk korában járunk. Ekkor már egy évszázada, hogy Óbuda a Zichyek bir­toka. 1659-ben királyi’ ado­mány által került a család tulajdonába. 1746-ban Zichy Miklós a kor szokása, s íz­lése szerint híres mesterek­re bízza kastélya építését. Hat év alatt készül el sajá­tos egyszárnyú feljáróval a barokk főépület. Gazdái azonban csak nyaranta lak­ják. Akkor sem sokáig, hi­szen néhány év múltán a királyi kamara visszaváltja az épületet A felszabadu­lás -után katonai főparancs­nokság, majd szükségszállás a lebombázott házak lakói­nak. A felismerhetetlenségig tönkrement épület restaurá­lása 1972-ben kezdődött. A másfél ezer négyzetméternyi területen végre egy helyen otthont kaphattak Óbuda legrégibb históriájának em­lékei, közelmúltja és jelene is. A szárnyépületben ifjúsá­gi, felnőtt és nyugdíjas klu­bok. könyvtár, torna- és ba­lett-termek. Most rendezik a városrész helytörténeti gyűj­teményét. A márciusban megnyíló állandó kiállítás tárlóiba, római, s középkori emlékek kerülnek, s a hí­res óbudai kádárdinasztia utolsó mesterének, Tóbiás Simonnak adományaként egy ma is működő kádár­műhely. Évszázados polgár­szobák, a talán egyedülálló kétszáz éves kézi meghajtá­sú mosógép, patikamúzeum, s Krúdy-emlékszoba, az utolsó fényképek Óbuda véglegesen szanált házairól várja az érdeklődőket. A főépületben már nyit­va áll a Kassák Lajos-em- lékmúzeum. Tárlóiban az író irodalmi munkásságának emlékei, a falakon képed. A kastély nagytermében iro­dalmi, zenei esteket tarta­nak. A földszinten presszó, a pincében galéria kapott helyet. A hatalmas betonházak szomszédságában, öt perc­nyire a Duna-parttól egy ódon kapu mögött, a gyö­nyörű barokk kastély ter­meiben nyílt meg az óbu­daiak új klubháza. s várja vendégeit, számtalan izgal­mas látnivalójával az újjá­(T.) iiiiiiiiitiiiiimiiiimiiiHiiiiiiimiHiiimiiiiiiiiiiiaiiiiiii iiiiiJitimiiiiiiiiiiiiiiumtiiiiiiiiPJJ’üiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuniiiiHuiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin» A RQSEMíERG DO^ZIÉ (I ) Ketten a villamosszékben Idő: 1953. június 19. Hely­szín: a hírhedt Sing-Sing bör­tön. A hóhér a villamosszék­be ültet egy szemüveges, ma­gas homlokú, keskeny, feke­te bajuszú férfit, csuklóira, homlokára pántolja a szigete- letlen huzalokat, majd az ügyész, a bíró és az orvos je­lenlétében segédei elfordítják a nagyfeszültségű kapcsoló- tábla kerekét. Julius Rosen­berg szíve megszűnt dobogni. Pár perccel később Ethel Ro­senberg ült a székbe; a moz­dulatok ugyanazok. Csak a villanyáramot kellett kétszer az elítélt testébe vezetni, mert az első áramütéstől nem halt meg. INem titok az atomtiiok ! Julius Rosenberget és fele­ségét, Ethelt három évig hú­zódó perben kémkedés miatt ítélték halálra. Azzal vádol­ták őket, hogy kiszolgáltatták az atomtitkot a Szovjetunió­nak. A hivatalos Ameriká­nak bűnbakra volt szüksége, mert 1949 őszén kiderült: megszűnt az atombomba fö­lötti egyeduralom. Akkor szeptemberben ugyanis a Szovjetunióban sikerrel fel­robbantották az első kísérleti atombombát. Az USA többé már nem volt képes zsarolni és fenyegetni a világot az atombombával, amellyel 1945 augusztusában japánok tízez­reit ölték meg, vagy tették életük végéig nyomorékká. Felállították a hírhedt Ame- rika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságot, az USA- ban irtóhadjáratot kezdtek minden haladó eszme, gondo­lat és baloldali ember ellen. A gyűlölködő sógornő A szereplők: Julius és Ethel Rosenberg. „Soha meg nem ismerhettük a gazdagok köny- nyű életét, gondok nélküli ké­nyelmét. Olykor nélkülöztünk is. Egyszerű körülmények kö­zött éltük a kisemberek éle­tét. .(Részlet a házaspár­nak a börtönből gyermekeik­nek írt egyik leveléből.) Juli­us Rosenberg mérnök 1936-ban vette feleségül Ethel Green- glasst. Azokban a szűkös években — annyi más társá­NÓGRAD — 1977. febtuái 27., vasárnap val együtt — Rosenberg mér­nök sem viseltetett rokon- szenvvel a válság haszonélve­zői iránt. Rögtön rásütötték: kommunista gyanús. Rosenberg mérnök felesége öccsével, David Greenglas- szal a • háború után vállalko­zásba kezdett, de csődbe ju­tottak. A sógornő, Ruth Greenglass Rosenberget okol­ja a sikertelenségért; gyűlöl­ködése határtalan, célja lett eltiporni, lehetetlenné tenni Rosenbergéket. Greenglassné a későbbiekben kulcsszerepet játszik a házaspár meghurco- lásában és a hamis vádban. Az ügyhöz tartozik, hogy Dávid Greenglass műszaki ka­tonaként a Los Almos-i atom­kutató telepen dolgozott. La­boratóriumi fölszereléseket lopott, s az ügy az FBI (Szö­vetségi Nyomozó Iroda) tudo­mására jutott. Hogy Green­glass mentse magát, két em­ber életét áldozta föl. Ször­nyű mesét tálalt az FBI-nek... A ézöruyű ,,mese“ Greenglass azt vallotta, hogy Rosenberg mérnök köz­vetítésével az atombomba mű­száki leírást és rajzát szov­jet ügynököknek kiszolgáltat­Éthel és Julius — Picasso rajza a Hősemberig házaspárról. ta. A „hazafiútlan” cseleke­detre Rosenberg és Síelesége vették rá. 1950. június 16-án Julius Rosenberget, majd egy hó­nappal később a feleségét is őrizetbe vette az FBI. A vád ellenük: az atomtitok kiszol­gáltatása, hazaárulás és kém­kedés. Irwing Kaufman bíró szerint a házaspár a gyilkos­ságnál is súlyosabb bűnt kö­vetett el. Tettük következté­ben megváltozott a történe­lem menete, mégpedig hazá­juk számára hátrányosan. A hírhedt Rosenberg-per akkor kezdődött, amikor a Szovjetunió már rég ismerte az atombombarelőállítás tit­kát, sőt sikeres kísérleti rob­bantást is végrehajtott! Hoo­ver, volt. amerikai elnök akko­riban jelentette ki: „Amíg a mi — és csak Is mi — ke­zünkben van az atombomba, addig politikánkat rákénysze- ríthetjük az egész világra.” A szovjet atomkísérlet ha­tására Amerikában valóságos politikai hisztéria támadt, öles újságcímek hirdették: Amerikát meglopták! Ki a tettes? A hivatalos Amerika nem sokat késlekedett a vá­lasszal, produkálta a tolvajo­kat, a kémeket — a Rosen­berg házaspár személyében. Ku'csár László (Folyt, köv.) alakított Zichy-kastélymú- zeum. D. " lilái tcvéajár.latunk 20.05: SZtNESZMŰZEUM. Somlay Artúr. A magyar színészet egyik legsajátosabb egyéniségéről szól ezúttal a Színészmúze­um. Somlay Artúr alakításait drámai erő, sodró szenvedély, elmélyült jellemábrázolás tet­te élménnyé. Fiatal éveiben — a század elején — az új színjátszó stílus, egyszei ű, ter­mészetes hangját szólaltatta meg. Később nemes pátosz jellemezte játékát, elsősorban a klasszikusok tolmácsolásá­ban. 1912-től filmezett. Hőst intrikust, tekintélyes magyai urat és őszülő hajú szerel­mest egyaránt felejthetetlen') keltett életre. Több Jók a ■ hőst személyesített meg síké rel. A felszabadulás utáni e,r lékezetes alakítása a Va 1 a' Európában művésze, a Kük' nős házasság érseke és > Nyugati övezet professzor. Filmjeiből, színházi alaki' saiból láthatnak részleteket kortá rsak, szí nésztá rsa mondják el emlékeiket Soitv layrói.

Next

/
Thumbnails
Contents