Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

Hétvégi ivgyzet II fuvolázó sárkány A neves emberekről szóló leleplezéseket szívesen olvas- euk. Érdekes, olykor pikáns kulisszatitkokat tudni meg belőlük, s a szerzőnek pedig szép összeg üti a markát. Ilyenformán az irodalomnak ez a műfaja halhatatlan. Per­sze nem az értékét, hanem a folyamatosságot illetően. Min­dig megjelennek új és új mű­vek, tekintve, hogy az új és az új neves embereknek új meg új titkaik vannak, London — legalábbis így szól a híradás — lélegzetvisz- szafojtva olvassa Joe Haines- nek, Wilson volt munkáspárti miniszterelnök egykori saj­tófőnökének leleplezéseit haj­dan volt főnökének és akkori politikai titkárnőjének viszo­nyáról. Ezúttal nem szerelmi kapcsolatról van szó, bár (ki ne gondolna erre) e gyanú húrját is megpendíti a szerző. A könyv fő mondanivalója az, hogy a politikai titkárnő ha­tása Wilsonra nagyobb volt, mint a pártban és a minisz­terelnökségen bárki másnak. Előfordult, hogy a kormányfő külföldi útról visszatérvén ad­dig nem indult el a repülő­térről (kocsijával körbe-körbe hajtatott), amíg a hölgy, Mar­cia Williams meg nem érke­zett, s együtt mentek a mi­niszterelnökségre. A könyv más hasonló „szenzációkat” is közöl. Vádolja a hölgyet, hogy beleszólt a miniszterek kine­vezésébe, beavatkozott a ki­tüntetettek, a főrendekké ki- nevezendők listájának össze­állításába. Megállók az olvasásnál, el­gondolkozom. Valahogy nem tudok igazán fölháborodni. Sok kétségtelen tényt, sok igazságot tartalmaz a kötet, a hölgy igen erélyes, hatalmas­kodó természetű volt. Aki nem táncolt a füttyszavára a mi­niszterelnökség tisztviselői közül, az mehetett. Van ilyen. A könyv mindenesetre akko­ra feltűnést keltett,' hogy a tévé is kamerái elé hozta a két ellenfelet: a hölgyet, akit fénykorában egyszerűen csak Sárkánynak neveztek, vala­mint a szerzőt, akit sajtófő­nök korában az újságírók «zintúgy igencsak utáltak. Marcia Williams higgadtan, lágy hangon kérdéssel vála­szolt a kérdésekre: Van-e a világon olyan hivatal, ahol ne adnának tanácsot a főnök­nek? A szerzőtől pedig talán joggal kérdezték az újságírók: Nem arról van-e szó, hogy jó pénzért elárulta főnökét, aki egyébként mindig igen jól bánt beosztottaival? A vita tart, vádak és cáfo­latok látnak napvilágot, va­lószínűnek tartják, hogy e té­mában még több tanulmány megjelenik: valaki megírja mindennek az ellenkezőjét. Az is elfogy majd, mert ez is ku­lisszatitok. Az új szerzők pedig új pén­zeket vesznek fel. t. i. Kubai döntés a cukoreladasról A Kubai Köztársaság 1977. január és július között vissza­vonul a nemzetközi cukorsza­badpiacról. Az ország gazda­sági szakemberei a döntést azzal indokolták, hogy a ha­gyományos vásárlókkal kö­tött rendkívül fontos szerző­dések az elkövetkező hóna­pokra teljes mértékben kime­rítik az ország cukorexport­jának lehetőségeit. Határozottan visszautasí­tották ugyanakkor azokat a nyugati kereskedelmi körök­ből származó spekulációkat, amelyek szerint a döntés a várható, állítólagos gyenge cu­kornádterméssel függ össze. A kubai szakemberek normá­lis termésre számítanak. Mi­vel azonban a Zafra, a cukor­nádaratás még csak most kez­dődött, a pontos termésered­mények becslésére egyelőre ném vállalkoznak. Kubában hangsúlyozták, hogy az ország — akárcsak eddig — az idén is eleget tesz a hagyományos partnerekkel szemben vállalt kötelezettsér geinek. MAI KOMMENTÁRUNK VADÁSZOK FELELŐSSÉGE A megyei vadásztársaságok ezekben a napokban fe­jezik be évzáró taggyűléseiket, amelyek keretében vég­legesen lezárják az elmúlt esztendő sok vadászs'ikertől, de sikertelenségtől is tarka évét. Akit a vadászat ezer­nyi szépséget rejtegető sportja egyszer rabul ejt, szá­mol azzal, hogy a vadászsiker inkább kísérője a termé­szetet járó embernek, mint a sikertelenség. Napjaink­ban az nevezhető igazi vadásznak, aki nem azzal mé­ri szerencséjét, önnön maga hasznosságát és vadászsi­kerét, hogy mennyi vadat ejtett, hanem miként töltötte el idejét a természetben, hogyan hatott rá annak szép­sége, mit tett azért erdőjárása során, hogy tovább gazdagodjon a nagy értéket jelentő vadállományunk. A jelenlegi kor modern gondolkodású vadászát ez jellemzi. A közgyűléseken is — amellett természetesen, hogy a társaság belső életét sokoldalúan vizsgálták a vadá­szok —, sok szó esett a természet védelméről, amely egyben a vadállomány védelmét is jelenti, a környezet- védelemről, hogy /megőrzik a környezetet minden káros . hatástól. Sokan azt is mondhatnák erre, hogy a vadász az vadász, és nem a környezet s a természet védője. Ezek nagyon tévednek. A természet leltárába tartozik min­den vadon élő állat, amely akkor képes igazi értéket képviselni, ha nyugodt, tiszta környezetben növekedik fel. így alkot egységet vadászat, természet és környe­zetvédelem. A közgyűléseken kitűnt, hogy vadásztársaságaink tagjainak legtöbbje magas vadászati intelligenciával ren­delkezik. Ez meghatározója a puskát viselő ember gon­dolkodásának, magatartásának. Éppen ezért egyre ke­vesebbet fordul már elő, hogy meggondolatlanul, ami eléje kerül a vadásznak, azt könyörtelenül lelövi. Azok a nagyvadak esnek el legtöbb esetben, amelyek egyéb­ként egészségtelenek, mert megfontoltak, hozzáértők let­tek a vadászok. A megyében olyan 'nagy hírű társaságok fejlődtek ki, mint a palotás!, ahol fácán-, fogoly-, nyúl-, őzállomány van. Tudatos a vadásztagok képzése, nem­zetközi lóversenyekre alkalmas lőpályán is gyakorol­nak. Javulóban a gazdasági helyzete a társaságoknak, amit az is tükröz, hogy az elmúlt évben 4,5 millió fo­rinttal gazdálkodtak. A valóságot hamisítanánk meg, ha nem szólnánk arról, hogy mindlein fejlődés ellenére még mindig tár­gyalnia kellett a közgyűléseknek személyi problémákat is. Ezziel kapcsolatosan nagyon határozott volt a tagok álláspontja: aki a kollektívába nem tud beilleszkedni, a társaságok által megszabott törvényekhez igazodni, azt kiközösítik. Csak így lehet megakadályozni, hogy a va­dásztársaságok egyébként egyértelmű fejlődését senki se zavarja meg. Elmúlt egy esztendő, és most a jövőbe tekintenek a vadászok is. Népgazdaság iránti kötelezettségeik van­nak, ezek végrehajtását a gondos vadgazdálkodással kell megalapozni. Ez az egyik legfontosabb feladat, amit a taggyűlések megjelöltek a társaságoknak. Segíteni kell, hogy szaporodjon apró vadállományunk, a nyúl, a fá­cán és a fogoly, egészségesén fejlődjenek az erdőik nagyvadjai és apadjon a kártékony állatok száma. Ezek olyan vadászkötelezettségeik, amelyek az esztendő min­den szakában érvényesek. De a vadászismereteket is gya­rapítani kell. Ma már minden vadásznak kötelessége vadászati tudományokból ismereteket szerezni, ami együtt jár a fegyverhaszháiati ismeretekkel. Hasznos, jó munkát végeztek a vadásztársasági köz­gyűlések. sok jó határozatot hoztak. Minden, magát iga­zán vadásznak valló tag kezdjen hozzá azok végrehaj­tásához. » —B— A Magyar Rádió sajtókonferenciája Válaszok a kérdésekre Alábbiakban folytatjuk a válaszadást azokra a kérdé­sekre, amelyek a Magyar Rádió sajtókonferenciáján nem kerültek megválaszolás­ra,/ valamint olvasóink hoz­zánk érkezett levelére. Szabó Józsefné és Gö- röncsér Ernőné kérdezi Salgótarjánból, a Hu­nyadi körút 6, illetve 26-ból: — Salgótarjánban a Hunya­di körúton mikorra várható é vezetékes gáz? Válaszol: Lantos Ló­ránt, a Salgótarjáni vá­rosi Tanács műszaki osztályvezetője. — A város gázfejlesztési programjában szerepel a gáz bevezetése a Hunyadi körúti lakóházakba. A Tiszántúli lázszolgáltató Vállalattal tör­tént megállapodás szerint az ötödik ötéves terv során 2800 lakást kapcsolunk be a gáz­szolgáltatásba, többek között a Hunyadi körúti lakóházakat is. A munkálatokhoz köszönet­tel vesszük a lakosság társa­dalmi munkáját. A bevezetés pontos idejéről pedig időben tájékoztatjuk a lakókat. Laczkó Zoltánná kér­dezi Salgótarjánból, (Zagyvapálfalva, Kini­zsi űt 78.): Mikor kapcsolják be a he­lyijáratú autóbusz-forgalom­ba a Csókási részt? Válaszol: Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke. — Zagyvapálfalván, a Csó­kási rész bekapcsolása a he­lyijárati forgalomba, 1977. második felében megtörténik. Már készül az autóbusz-for­dulóhely kialakításának ter­ve. Több salgótarjáni la­kos kérdezi; „ — A Hatvan—Salgótarján vasúti vonalszakaszon az utazási idő hosszú. A személy- szállítás színvonala alacsony. A 322-es számú személyvonat például, a Nagybátany és Sal­gótarján közötti 17 kilométe­res útszakaszt 47 perc alatt teszi meg. Az új menetrend életbelépésével várható-e gyö.- keres változás? Válaszol: Illés Mik­lós, f. megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. — A MÁV Budapesti Igaz­gatósága ismeri a személyszál­lítás — a fűtés, a világítás, a zsúfoltság, az utastájékoztatás — gondjait. Arra törekszenek, hogy a személyszállitást meg­felelő szinten az utazóközön­ség megelégedésére végezzék. A kérdésben szereplő 322-es számú személyvonat menet­rendje az 1977—78-as évben kedvezően változik. Kistere- nyén a 13 perces várakozási idő 3 percre csökken. A pálya rekonstrukciós munkái egyéb­ként befejeződtek. A felújítás­sal megnőtt a pálya sebessé­ge s így a menetidő rövidül. Az egyes állomásokon azon­ban nem csökken számotte­vően a várakozási idő, mivel a vasúti pálya egyvágányú és a kitéréseket . biztosítani kell. Patakfalvi Béla kér­dezi Salgótarjánból, a Salgó út 13-ból: — Még 1974. decemberé­ben költöztünk az épületbe, és miután sok a gyermek, sze­retnénk az épület mögött ját­szóteret létesíteni. Már több­ször kértük a városi tanács támogatását, de ez ideig nem történt semmi. Hová fordul­junk kérésünkkel? Válaszol Lantos Ló­ránt, a Salgótarjáni vá­rosi Tanács műszaki osztályvezetője. — A játszótér építését tá­mogatja a tanács. Ha az idő kedvezőre fordul, a munká­hoz szükséges anyagot a mű­szaki osztály biztosítja. Kér­jük,. hogy a részletek megbe­szélésére szíveskedjen befá­radni a műszaki osztályra. Több salgótarjáni la­kó kérdezi: — Folytatódik-e a vá­rosközpont rekonstruk­ciója az ötödik ötéves tervben? Válaszol: Fekete Nán­dor a Salgótarjáni városi Tanács elnöke. — A városközpont rekonst­rukciója az ötödik ötéves tervben tovább folytatódik, há­rom nagyobb területi egysé­gen. Az Arany János út és környékén megkezdik a 18 tantermes általános iskola építését. A támfal helyreállí­tása után folytatjuk a 33-as jelű épület, valamint a 34 és 35-ös jelű egyenként 80 la­kásos épületek építését. A Rá­kóczi út és a vasút közötti te­rületen épül a Magyar Nem­zeti Bank új székháza, ameiyr nek földszintjén üzletek kap­nak helyet. A Pécskő utcában 250 lakásos épület felépítésé­re kerül sor, s ebből 1980-ig mintegy 80 lakás kerül átadás­ra. A beruházás gazdája az OTP. — Megkezdjük a nyugati városrész rekonstrukcióját. A beépítési terv és a beruházá­si program ez évben elkészül. A területen 800 lakás, keres­kedelmi és szolgáltató egy­ség, valamint az új 300 ezer kötetes megyei könyvtár épül fel. Ebben a tervidőszakban 100 lakás átadására kerül sor. . . ■; "|t Ebben az évben eddig 10 millió forintot teljesítettek a közel 47 millió forintos export­tervből a Salgótarjáni Ruhagyárban. Jelentős mennyiségű női konfekció rut szállítanak a nyugati országokba és a Szovjetunióba. Képünkön: Mcnczel Józsefné és Tóth Lajosné kosztümöket készít svájci exportra. __ fodor _ Ü gyészi vizsgálatok Nógrádban Beszélgetés dr. Csonka Tibor megyei tőügy ésszel Nőgrád ügyészei azon dolgoz­lak, hogy feltárják a törvénysér­téseket, illetve azokat előidéző okokat megszüntessék. Ebben az esztendőben alapvető feladat az is, hogy a népgazdaságot károsító bűncselekmények elbírálási gya­korlatában a megyei párt-vb ide vonatkozó határozatát is figye­lembe vegyék. Fontos helyet kap a többi között az ügyészi szer­vek munkájában a fiatalkorú és — Milyen területekre terjed ki, hová összpontosították a vizsgálatokat? — A jogpolitikai elvekkel összhangban elsősorban olyan fontos területekre, amelyek az állampolgárok alapvető jog- védte érdekeivel vannak kapcsolatban. A társadalmi tulajdon védelme is egyik alapvető célja vizsgálataink­nak. ‘ — Szeretnénk, ha megem­lítene néhány témát az általá­nos törvényességi felügyeleti szakterületről. — Szívesen Az idős korú állampolgárok érdekeivel kap­csolatosak a tartási, az élet- járadéki és az öröklési szer­ződések. Vizsgálatunk célja annak megállapítása, hogy az említette szerződések hatósági jóváhagyásakor a tanácsok szakigazgatási szervei a tőlük elvárható módon fejtették-e ki a jogszabályban előírt tevé­kenységüket. Vizsgáljuk azt is, maradéktalanul eleget tesznek-e ellenőrzési és más kötelezettségeiknek. Egy más téma. A munkavé­delmi előírások betartásához — úgy gondolom, nem kell külön ecsetelnem miért — fontos társadalmi érdek fűző­dik. Vizsgálatot folytatunk annak megállapítására, hogy miként érvényesülnek az üze­mi balesetek megelőzését szol­gáló rendelkezések. Betartják-e azokat, milyen a nyilvántar­tás és hogyan történik a be­következett üzemi baleset ki­vizsgálása. Kiterjed a figyel­münk arra is, megtörténik-e a balesetet szenvedett dolgozó a gyermekkorú bűnöző* megelő­zése is. Ügyészeink azonban nem­csak bűnüldözéssel foglalkoznak, hanem a törvényesség megtartá­sára is nagy figyelmet fordítanak. Dr. qsonlta Tibor megyei fő­ügyésztől azokról a legfontosabb vizsgálatokról kértünk tájékozta­tást, amelyek a megyei főügyész­ség első féléves munkatervében szerepelnek. kártalanítása és a mulasztó felelősségének megállapítása. — Megyénk mely üzemei­ben folynak az említett vizs­gálatok? — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium alá tartozó állami mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben. A salgótarjáni és a szécsényi járásban egy-egy termelőszö­vetkezeti közös vállalatnál és a pásztói járásban is egy . ter­melőszövetkezetnél vizsgáljuk a munkavédelmi előírások megtartását. — A polgári jogi területről melyik vizsgálatot emelné ki? — A társadalmi tulajdon­ban okozott károk megtéríté­sével kapcsolatos büntetőbí­rósági. valamint a polgári per útra utasított kárigények­kel összefüggő polgári bírósági gyakorlatét is elemezzük. Vizsgáljuk, hogy a büntető ügyekben, a kártérítés kérdé­sében és a polgári per útra utasított kártérítési igények tekintetében a bíróságok he­lyesen alkalmazzák-e a kárté­rítés szabályait és az ide vo­natkozó jogpolitikai irányel­veket. Szeretném befejezésül meg­jegyezni, hogy vizsgálatot kez­deményeztünk annak megál­lapítására is, hogy a helyi ta­nácsok igazgatási feladatokat ellátó szervei a lakás- és bir- tokháborítási ügyekben be­tartják-e a határozatok végre­hajtására vonatkozó jogsza­bályi rendelkezéseket — fejez­te be a beszélgetést dr Cson­ka Tibor megyei főügyész. (SZ. L.) NÓGRÁD — 1977. február 26., szombat A

Next

/
Thumbnails
Contents