Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-25 / 47. szám

Minden njjára jutott cgy-egy lakat Liptai Ildikónak abból a bőséges választékból, mely Széesényben az ELZETT Zár- és lakatgyár gyáregységében készül. Az ifjú szocialista brigádvezető azonban szerény volt a válogatásban, mert nem egy, hanem egymillió la­katot is húzhatna minden ujjara, ha abból a 10 millió darabos mennyiségből kellene választani, melyet az itt töltött hét esztendő alatt készített. Hozzávetőleges számítá­sok sezrint ugyanis ily hatalrhas mennyiségű zárszerkezet került ki a keze alól. S rá­adásul kiváló, exportminóségben, mert a termékeket szinte kizárólag tőkés megrende­lésre szállítják. — kulcsár — Sikeres év után, új feladatok előtt Több gabona, hús, to fás Valentyin Meszjac, a Szov­jetunió mezőgazdasági minisz­tere nyilatkozott az APN szov­jet sajtóügynökség munkatár­sának. mést — 224 millió tonna ga­bonát, 8,3 millió tonna gya­potot, 85 millió tonna cukor­répát — betakarítani. Az or­szág mezőgazdasági szövet- , . , , kezetei és állami gazdaságai k,egyensúlyozott élelmiszer- es teljesiteUék a zöldség- és gyű­molcstermelesre, valamint az A Szovjetunió mezőgazdasá­gi politikájának célja: a meg­felelő tartalékok felhalmozása révén biztosítani az ország gi szempontból nem volt A Szovjetunió mezőgazda- könnyű. A nehézségek ellene- ságának, fejlődésének fő irá- re mégis sikerült rekordter- nya a szakosodás, valamint a termelés koncentrációja. a gazdaságok közötti együttmű­ködés átfogó fejlesztése. mezőgazdasági nyersanyag-el' látását, fokozatosan megszün­tetni a város és a falu között ma még fennálló különbsége­egyéb kultúrákra előírt terv­feladatokat is. Hangsúlyozni kell, hogy a szovjet mezőgaz­Szakosodás és kooperáció A kooperáció erősítése szövetkezetek pénzügyi két. E kettős cél jelenleg a daság dolgozóinak munkaiéi- anyagi erőforrásainak egyesi- mezőgazdasági termelés m- .a, , = nehezebbek mini bár- tését jelenti, meghatározott tenzívebbé tétele (komplex fejlett nyugati ország- termelési feladatok eredmé­gépesítés, talajjavítás, agro- jjan: az ország művelés alatt nyesebb megoldása érdekében, kémia) útján va.ösul me&- területének háromnegyed Különösen fontos jelentet** 1980-ra például csupán a mu része szélsőséges időjárási zó- ^ a miniszter , hogy trágyatermeles több mint nában fekszik, s a legelőknek mindez önkéntes alapon, va- kétszeresére emelkedik; egy mindössze 1 _15 százaléka 'amennyi részvevő érdekelt­to nna műtrágya pedig mint— kapja meg az optimális csa— ségével, a kolhozok gazdasági egy másfél tonnával nagyobb pacjékmennyiséget. Az elmúlt önállóságának fenntartásával terméshozamot biztosít. A ^ elsősorban az történik. Ez az út a jöyőben kolhozok és szovhozok ele- magyarázza hogy a Szovjet- is elősegíti az egyenletes fej- gendő pénzügyi es anyagi erő- unibban már létezik olyan lödést mezőgazdaságunk, az forrással rendelkeznek ahhoz, anyagi-műszaki bázis, amely ország egyik legfontosabb mezőgaz- egvre jnkabb lehetővé teszi a ágazata számára. Növekszik a pártoktatás, a politikai műveltség tekintélye fíetxélQetés Hátin Lánslóval, a balastas'ynrmuti járási purtbiaoítsájr titkárával hogy teljesítsék a dasag intenzív fejlesztését mezőgazdasági termelés ki­szolgáló terveket. Az elore­Balassagyarmaton, a közelmúltban érté­kelte a járási pártbizottság az 1976—77-es oktatási év fontosabb politikai tapasztala­tait. A testület arra keresett választ, hogy a képzés és önképzés hogyan szolgálhatja ha­tékonyabban a párttagok eszmei-politikai ne­velését. a pártmunka gyakorlatát. Erről be­szélgettünk Batta Lászlóval, a járási párt- bizottság titkárával. — Járásunkban egyre nagyobb tekintélye van a'pártoktatásnak, a politikai műveltség­nek. A parttagok több mint fele tanul a különböző tömegpolitikai es káderképző tan­folyamokon. A párttagok csaknem egyhai - mada az utóbbi években, 1970. után került a pártba. A párttagok eszmei-politikai ar­culatának formálásában az alapszervezetek egyik fontos eszköznek tekintik a rendszeres politikai képzést — kezdte a beszélgetést Batta László. — Kérem, szóljon röviden a pártoktatás rendszeréről, az alapszervezetek szervező, ellenőrző munkájáról. — A pártoktatás rendszere az elmúlt évek­ben sokat változott, korszerűsödött. A közép­távú oktatási tervek jól mutálják. A hagyo­mányos tanfolyamtípusok mellett újak — politikai vitakörök, önképző körök, elmé­leti konferenciák — jelentek meg. Az alap­szervezetek többségében, a különböző tan­folyamok szervezésénél, a káderképzésnél mindinkább a párttagok érdeklődése, elő­képzettsége és természetesen, az adott terü­let politikai szükséglétéi a mérvadóak. Alapszervezeteink elsősorban a termelőszö­vetkezeti vezetők, a középvezetők, a szak­munkások, a párttisztségviselők és a nők tervszerűbb képzésére törekszenek. A tanuló párttagok többsége pártmegbízatást telje­sít, amelyet a taggyűléstől kapott. Emellett a, pártoktatás hallgatói között sok a politi­kai, ideológiai kérdések iránt érdeklődő pártonkívüli is. Olyanok, akikkel az alap- szervezetek mint párttagokkal számolnak a későbbiekben. Úgy értékeljük, hogy a járási pártbizott­ság irányító és ellenőrző munkájának is ré­sze van abban, hogy a pártalapszervezetek a pártoktatást mindinkább együtt vizsgálják a pártélet, a pártmunka gyakorlatával. A testületi üléseken, a mu'nkabizottságok, a propagandisták tanácskozásain, a titkári ér­tekezleteken és taggyűléseken rendszeresen visszatérő téma a pártoktatás. Politikai ta­pasztalatai közül alapszervezeteink mind töb­bet hasznosítanak a döntések előkészítésé­ben, végrehajtásában, a pártmunka gyakor­latában. —• A pártoktatás nem öncélú dolog. El­igazít a politikai kérdésekben, meggyőződést formál, segíti a politikai gyakorlatot. Milyen tapasztalatokat szereztek e tekintetben a já­rás alapszervezeteiben? —■ A párttagokkal folytatott személyes be­szélgetések, az alapszervezeti taggyűlések és, természetesen, a pártoktatás tapasztalatai bi­zonyítják, hogy a kommunisták többsége he­lyesen ítéli meg politikánk alapvető kér­déseit A tanultakat kapcsolni tudják a párt- munka mindennapi gyakorlatához. Ez azon­ban nem teszi szükségtelenné az oktató-ne­velő munka színvonalának folyamatos ja­vítását. A párt vezető szerepének további erősíté­sét elsősorban az alapszer.vezeti munka ja­vításában, a párthatározatok következetes végrehajtásában, a kommunisták fokozódó felelősségében látják párttagjaink. Talál­koztunk azonban ettől eltérő nézetekkel is. S amikor alaposabban megvizsgáltuk, ki­derült, hogy ezekben az alapszervezetek­ben a konkrét párt munkában is gondok je­lentkeztek. Néhány területi alapszervezetben a politikai gyakorlat hiányát. tanácstalan­ságukat a pártmunkában túlzott operativi­tással próbálták ellensúlyozni. Ebből követ­kezett azután, hogy e területeken tevékeny­kedő gazdasági vezetők egyike-másika a gaz­dálkodás önállóságát. a szövetkezeti demok­ráciát féltette a pártirányítástól, a pártellen­őrzéstől. —• Hogyan tükröződik a párt gazdaságpo­litikája a pártoktatásban? Mennyiben segíti gazdasági helyzetünk reálisabb megítélését? — A járási pártbizottság a közelmúltban értékelte az elmúlt évi cselekvési program végrehajtásának tapasztalatait. Ezt a mun­kát elvégezték az alapszervezetek többsé­gében is. Párttagságunk reálisan ítéli meg gazdasági helyzetünket. Ismeri eredményein­ket, számol gondjainkkal, keresi azok meg­oldásának‘módját. A balassagyarmati járás­ban a termelési érték három százalékkal növekedett az elmúlt évben. Lényeges vál­tozás következett be az egyesült termelő- szövetkezetek munkájában. A korábban gyengébben gazdálkodó egységek eredmé­nyesebben dolgoztak. A járásban egyetlen alaphiányos termelőszövetkezet sincs. A ter­melőszövetkezetek sertéshizlalási társulása, amely az elmúlt években sok gondot oko­zott, fennállása óta először, nyereséggel zár­ta az esztendőt. Az üzemek anyagi-techni­kai bázisa az elmúlt öt év alatt megduplá­zódott. Többségében javult a vezetés szín­vonala. Mindezek jó feltételeket teremtenek az 1977-es. nagyobb feladatok teljesítésére. A gazdálkodás, a munka hatékonysága rendszeres témája a pártoktatásnak. A hall­gatók — a párttagok, de a pártonkívüliek is — nemcsak a munka fogyatékosságait jel­zik. Ezreket érő tanácsokat adnak megvál­toztatásukra. Magyarnándorban például az átlagosnál jobb a tejhozam. További növelé­sét abban látják a szövetkezeti tagok, ha az üzemegységek között meglevő tartási, gondozási körülményeket azonos szintre hoz­nák. De sok figyelemre méltó javaslat hang­zott el az azonos körülmények között gaz­dálkodó, egyesült termelőszövetkezetek gaz­dálkodása. jövedelmezősége között meglevő indokolatlan különbségek megszüntetésére is. Az a tapasztalatunk, hogy az üzemek, ter­melőszövetkezeti vezetők többsége nem en­gedi el a füle melllett a javaslatokat. Közü­lük jó néhány helyet kapott a cselekvési programban, megvalósításukra konkrét in­tézkedéseket tettek. — Kérem, foglalja össze, melyek a párt­oktatás fontosabb feladatai a balassagyar­mati járásban! — A marxizmus alkotó elsajátítása, az el­mélet és a gyakorlat kapcsolatának, az okta­tás párttorum-jellegének erősítése a járási pártbizottságnak, a pártalapszervezeteknek egyformán munkát ad a következő hetila­pokban, éviekben. A tanulmányi fegyelem javítása mellett módszertani kultúránk fej­lesztése, a propagandisták rendszeres kép­zése és továbbképzése közülük a legfonto­sabb. Többek között járási módszertani cso­port létrehozását, oktatási kabinetek kialakí­tását tervezzük. Mert a munka irányítása, rendszeres ellenőrzése a feltételek folyama­tos javítását, a pártoktatás színvonalának emelését szolgálja — mondotta befejezésül a járási pártbizottság titkára. Vinczc Istvannc egyensúlyozott, folyamatos növekedését — függetlenül az időjárás okozta váratlan meg­lepetésektől. Ez az SZKP komplex mezőgazdaságfej lesz- ..... , , , . . tési politikája következetes 80-ban 170 milliard rubel jut megvalósításának az eredmé­mezogazdasagi beruházások- „„„ » i=,t-„ccá„= jelzések megalapozottságát je­lentős beruházások támaszt­ják alá. A 9. ötéves terv so­rán 131,5 milliárd rubelt ka­pott a mezőgazdaság, 1976— mezőgazdaság ra. Sokszoros rekord A tervidőszak végére nye. A Szovjetunió lakossága számára, függetlenül az idő­járás szeszélyeitől, biztosított és a jövőben is biztosítva lesz a jó kenyérellátás — hangsúlyozta a mezőgazdasági miniszter. — Jelenleg az or­Szovjetunió évente 235 millió szág mezőgazdasága előtt az tonna gabonát. 17,3 millió ton- állattenyésztés sikeres fejlesz- na húst, 67 millió darab tojást téséhez elengedhetetlen takar- fog termelni, hasonlóképpen mánykérdés megoldásának növekszik más mezőgazdasági feladata áll. Éppen ezért köz­termékek mennyisége is. ponti jelentőséget tulajdoní­Az elmúlt év mezőgazdasa- tunk a gabonaproblémanak. Egészségügyi pályakezdő szakemberek munkába lépése Megjelent az egészségügyi mi­niszter reinlelete az orvostudomá­nyi egyetemeken végző pályakez­dő szakemberek munkába lépésé­ről, amely a kezdő általános or­vosok, fogorvosok és gyógyszeré­retszám alapján hirdetik meg az állásodat» amelyeket az egyete­men tesznek közzé. Az idén az állások száma mintegy 15 száza­lékkal haladja meg a végzők szá­mát. A határidők igazodnak a ta­szek szakmai fejlődése, továbbá nulmányok befejezésének, az al- a társadalom szükségleteinek leg- lamvizsgák letételének idöpontjá- jobban megfelelő munkahelyen hoz. A pályázati felhívásokat történő elhelyezkedése és meg­tartása érdekében részletesen sza­bályozza az elhelyezkedés módját. A pályakezdők csak a rendelet­ben szabályzott pályázati rend­szer keretében létesíthetnek mun­kaviszonyt. A rendelkezés nem vonatkozik a tanulmányi szerző­dés alapján tanulókra, ők a szer­ződésnek megfelelően helyezked­jek el. A végzőknek a munkáltatók a ftinisztérium által megadott ke­végző fogorvosok számára már a múlt hónapban közzétették, az általános orvosok az április 1-én nyilvánosságra kerülő állások kö­zül választhatnak. A gyógysze­részhallgatókra a rendelkezés az 1977—-78-as tanévtől érvényes, szá­mukra első ízben a végzést meg­előző év szeptember 1-én hirde­tik meg az állásokat. A végzős orvostanhallgatóknak május 15-ig, a gyógyszerészhallgatóknak októ­ber 15-ig kell az egyetem rekto­rához benyújtaniok pályázatukat. KONYHAASZTALON írja meg ! y ff I I | I I keles Plusszban ;■ Boldogok vagyunk, jól elünk serpenyő. Amolyan régimódi, ha em lékezetem • nem csal, nagy­anyámnál láttam — szegény megboldogultnál — utoljára hasonlót. Belső falán látni még. a sült tojás sárga fodra­it, de az alján cseppnyi ma­radéka sincs se ennek, se zsírnak. Pasasokat fog, no, kimondom. — Gyerek nincs? — Nagyon éhes voltam... Mert nagyon csinos, el kell . — Még nincs. Meg ide...?! Amikor leszálltunk a buszról, ismerni. Kevés cigánylány Dolgozunk mindketten kö- megittam két deci jó savanyú olyan szép, mint ő... Állító- romszakadtáig, hogy össze- bort, és mire hazaértem, már lag gyereket is szült, aztan szedjük magunkat és elmehes- nem volt türelmem kivárni, beadta valahová. Nem tudom sünk innen, hogy az asszony hazajöjjön, mi az igazság, nem beszélek főzzön valamit. Beleütöttem vele. három tojást a serpenyőbe, hozzá egy darab kenyér, csa- iamadé. .. Tett el vagy tíz üveggel az asszony, mert tudja, nagyon szeretem. — Előebéd. .. — Oyasí'éle. De kell is! Tudja, kemény munkát vég­— Más megyébe? — Dehogy! Nem érezném én magam máshol jól. ^/Ieg a munkahelyemen is olyanok az emberek, tudja brigádban, szocialista brigádban dolgo­ként ezen gyötri magát. Hol ennek varr egy blúzt, szok­nyát, kötőt, mit tudom én, mit, hol annak. Elég szépen keres plusszban. csak a munka? alamit. De mu­száj! El kell innen kerülnünk, — mert itt belefulasztanának egy kanál vízbe. — Kik? ?i-, — Hát a többi cigány. — Haragszanak magukra? — ... Ezeknek az sem tet­szik, hogy nekünk két újság is jár, és olvasunk, tévénk is van. Nagyzási hóbortban szen­vedünk — mondják. — Végig bírják? — Nem döglünk bele! Ne­hogy sajnálkozni próbáljon raj­tunk a mostani állapotok, mi­att! Még egy jó év, esetleg másfél, és aztán... aztán olyan sínen leszünk, hogy senki em­berfia nem téríthet le róla. SZÁRAZ keriyerhéjjal do­— Nem itt lakik? — Még az hiányozna...! — Magáé a szülői ház. — Meg a feleségemé. Ránk szállt örökségként. A testvé- zunk, hogy máshol nem ta- reim temetéskor csak, legyin- lálnék hasonlókat. Szövetke- tettek, amikor megkérdeztem zeti. lakást veszünk bent, Őket: mit csináljunk vele? Tarjánban. De nágyon-nagy zek, amihez szükséges a jó Gyula, az öregebb, azt mond- pénz \_Ezért hajtjuk magunkat, táplálék. Hogy legyen erő... ta, szerezzek egy buldózert, — Cigányok? Mert enélkül aztán nem men- ő majd elnyomatja vele, bele — Azok vagyunk, s írja nék semmire; se egészség a sárba, hogy nyoma se ma- meg, nem szégyellem! Mert nem lenne, se pénz. radjon. nálunk, ha valaki becsületesen — Mi a szakmája? Tényleg: micsoda örökség dolgozik, maga is tudja, nem — Az nincs. Bár lehetett ez! Vert falú? itt-ott vályogtég- nézik milyen fajta... Rakodó volna. Másodéves esztergályos iákkal kiegészített-tákolt ház- vagyok egyébként tanuló voltam/ amikor ott- ban ülünk, aminek konyhája tróger, de ha hívnak, elme­hagytam. és apró szobácskája van. Ab- gyek árkos ásni, kaszálni, fát — ? _ lakot csak a konyhafalra vág- vágni, mindent megcsinálok. — Két hónap különbséggel, tak, vizet az utcai kútról, har- Mondtam már: kell a pénz, halt meg az apám, aztán az minc-nezyven méterről hor- de szerencsére szépen gyűlik, anyám. És hiába van még danak. És színes-bűzlő min- Az asszony varrónő, azt három testvérem; a két bá- tákat rajzol úgy ablakmagas- mondják, nagyon érti a szak- színt fest a fellohhaón ián« tyam az ország két szélén: ságig a fehérre meszelt falra máját. Látja, itt van ez az ' •*"' Vasban és Hajdúban lakik, a a penész. öreg Sihger-masina; estén nővérem meg... Pesten lődö- — Hány évesek? rög hónapszámra, azt sem — Én huszonnyolc, az asz­tudom, dolgozik-e, vagy sem. szony eggyel kevesebb. bol a viaszosvászonnal bo­rított X-lábú asztal lapján, és maga elé néz. — Tudja, mit? — veti fel a fejét. — Írja már le azt is, hogy boldogok vagyunk mi magyarán ,-gy ketten, jól élünk. Lehet. hogy giccsesen hangzik, de így Van. Elhiszi? — kérdi, és választ sem várva feláll» Kinyitja a feketére festett öreg csikósparhelt ajtaját és fát vet a tűzre. Arcára piros ng. Karácsony György NÖGRAD - 1977. február 25,, péntek d

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents