Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
A D e I t A ..beszélő’’ és a „néma" *gv címen az agykutatás ú.i fejezetét ismerteti a Delta Magazin új száma: mi a szerepe a szellemi tevékenységben a jobb és a bal agvfél- tekének? A lap beszámol az esztergomi ásatások új eredményeiről. egy ú.i urándúsítási eljárásról, bemutatja az autógyártás csúcsmodelljeit a fehér fénnyel előállított holográfiát, a bőrpótlásra használt, besugárzott sertésbőrt. az áramtermelő szélmalmokat. a fotózás új ..cso- da”-objektívjeit. a lakberendezésben szereplő sokoldalú tárgycsaládokat, s rendkívül érdekes képeket közöl a sárkányrepülésről. Számtalan hír. információ, ötlet, találmány és újdonság, valamint száznál több, javarészt színes. látvánvos fotó egészíti ki a Delta Magazin most megjelent új számát. Hirdessen On is a ■VÖGRRD- Imii! váratlan bajban, várt örömben anyagilag segít a © Tv-, rádió- műszerészeket felveszünk «algótariáuí. balassagyarmati, najivbátonyi szervizeinkbe. GELKA fl Magyar Rádió Nógrád megyében! Meg tart a 20 százalékos ked veznwnyes rádwa k(7n / r az A FESZ-á ruházok ban, -s/akü/leiekbeu Szeretettel várta kedves vásárlóikat a Pásztó, Sziták, Szé< sény Rétsáq. Érsek vadkert. Maqyarnándor, Balassagyarmat, Kisterenye és Salgótgrján ÁFÉSZ-ek ki|elölt boltjaiRendktuül széles választék! Csereakció és még további kedvezmények! Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat használtgép-szaküzlete Budapest V., Bátliori u. 3. T.: 115-619 Telex: 22-5122 műszaki becslést tart 1977. márciu* 10-én Salgótarjánban Az írásbeli bejelentéseket kérjük Magyar Hirdető címére beküldeni! Foglalkozunk használt gépek, műszerek, szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével. Látogassuk meg Salgótarján legnagyobb, legkorszerűbb sütőüzeméi! Az üzembe belépve fehérség és tisztaság fogad. Az élelmiszeriparban igen fontos a higiéniai követelmények betartása. Mi is csak fehér köpenyben léphetünk be. Szétnézve a következő gépekkel ismerkedhetünk meg: lisztcentrifuga, sóoldó és .adagoló berendezés, hagyományos és intenzív dagasztógépek, kemyértésztaosztó és alakító gépsorok, kiflisodró és zsem- leformázÓL gépek. Ezek két olyan nagy teljesítményű aiagútrendszerű kemencét szolgálnak ki, melyen naponta 200—220 q kenyeret és 80—90 ezer db péksüteményt termelnek. Munka közben kérünk véleményt azoktól az idős pékektől, akik már a nyugdíjas kor felé közelednek, valamint azoktól, akik pár éves szakmunkások. — Milyen szépséget fedezett fel munkájában? Mi az, ami a legérdekesebb benne? A legtöbb válasz így hangzik: . — Az igazság az, hogy menet közben tetszett meg egyre jobban ez a munka. Amit a kenyér készítéséhez felhasználunk, lisztet, sót, élesztőt, vizet, ezek „élettelen”' anyagok. De, ahogy ösz- szekeverem ezeket, „élővé” válnak a kezem között: állandóan változó, alakuló masz- szává, amelyből végül is jó illatú kenyér sül ki. Langyos víz, élesztő, liszt ömlik pontos adagolással egy nagy edénybe. A pék ezt dagasztógép alá tolja, egy gombnyomásra leereszkedik a keverőkar. lezáródik a tető és elkezdődik a dagasztás. Két- három perc elteltével automatikusan kikapcsol a gép és kiereszti szorításából a csészét. A tészta kelesztés és formázás után kerül a kemencébe. A csoportvezető odamegy az alagútkememce végéhez, ahol „saját lábukon” tízesével jönnek folyamatosan a megsült veknik. Ö a legszigorúbb meós. Előbb kézbe veszi a meleg kenyeret, megkopogta i- ja a hátát, mint orvos a paciensét, majd kettétöri, hogy érezze az igazi kenyér illatát. Letör belőle egy darabot. megízleli szinte szertartásosan és látszik rajta, hogy elégedett. S a szalagról folyamatosan jönnek a szép, selymes hátú, illatos kenyerek. SZAKMAI TANDÍJAK? — A kenyérsütésen kívül egy ipari tanulónak mit kell még megtanulni a három év alatt? — Ma már a szakmában mintegy 70 féle péksüteményt készítenek. Szinte közelit a cukrásziparhoz. Ezt mutatja az a tény is, hogy a sütőiparban végzett szakembereket jól tudják alkalmazni a cukrászatban is. A sorkatonai szolgálatra bevonult fiataljaink többsége szakácsként tölti le a katonai idejét. — Ügy hallottam, hogy ezt a mesterséget nehéz és fáradságos szakmának tartják? — Az igaz, hogy a múltban, amíg a különböző munkafolyamatok nem voltak gépesítve, mint pl. a legnehezebb munka, a dagasztás, a kézi formázás, eléggé igénybe vette a dolgozó embert. De ma már a dagasztó- és a formázógépek a legkisebb üzemben is megtalálhatók. Amíg 6—7. évvel ezelőtt ki-_ zárólag kézi vezérlésű gépek-’ kel történt a tészta megmunkálása, csak lapátos vetéssel sütötték a kenyeret, ma már a vállalat üzemeiben a ngpi termelésnek kb. 50 százalékát szaiagszerűen működő kemencékben sütjük. A finomsüteményes üzemben, úgy látom, elég sok fiatal dolgozik. — Hogy gondoltál arra, hogy sütőipari szakmunkás legyél? jmmm &A-''ill lÖMfcWMiliírörfrr áá Dagasztógép — Az általános iskolából üzemlátogatásra mentünk el az egyik kenyérgyárba. Ekkor -kaptam kedvet ehhez a szakmához. Tetszett a fehér köpenyben dolgozó pékek munkája. Pillantsunk ; be a technológiai folyamatba is! — Hogyan készül a kalács? — Egy hatalmas csészébe lisztet szitálunk, majd cukrot, élesztőt, margarint, tejet adunk hozzá, s langyos vízzel összekeverve megdagasztjuk, 90 percig kelni hagyjuk, később átgyúj’juk, majd feldolgozás céljából a táblára helyezzük. Ezután a tészta formálása, megtöltése következik, igy kerül rá a sütőlapra, majd be a kemencébe. — Nem csalatkoztál a szakmában ? — Három esztendeje végzem a munkát és egyre jobban megszeretem. Színessé teszi ezf a szakmát, hogy nem csak formai- lag kell a terméknek tökéletesnek lenni, hanem ízre is. Nem lehet összecsapott munkát végezni. — Mi a szép a munkátokban? — Nehéz ezt így elmondani. Ügy érzem, hogy a mi munkánk egy kicsit hasonlít a szobrászéhoz. Mi is simítunk, alakítunk, formálunk, s igy születik meg alkotásunk, de mi a kész remekművet még meg is ízlelhetjük. — Érzem azt, hogy szükség van rám. Tudom, hogy munkám nélkülözhetetlen, a mindennapi kenyér sokkal fontosabb és kedveltebb, mint bármely más élelmiszer. Vajon ennek megfelelő, megbecsülést élvez-e a pékmesterség és a szakmát most tanuló fiatal? Ha a bérjegyzékeket megnézzük, megállapíthatjuk, hogy más szakmákhoz viszonyítva is a vállalatunknál dolgozó ' sütőszakmunkások kereseti lehetőségei jók. A pékek kereseti ■ átlaga az elmúlt hónapokban 3200— 3600, — Ft. körül alakúit. Mind a fiatal, mind az idősebb dolgozók között is többen elérték a 4200—4600, — Ft-os keresetet. Jelenleg a kezdő fiatal szakmunkások órabére a vizsga- eredménytől függően 10,50 es 12, — Ft között van. A tanulók részére a tanulmányi eredménytől függően az alábbi ösztöndíjat fizetjük: I. osztályban 560, — Ft-tól 700,— Ft-ig. II. osztályban 590, — Ft-tól 890.— Ft-ig, III. osztályban 640, — Ft-tól 1 100. — Ft-ig. A kedvezményes étkeztetést, kollégiumi elhelyezést és egyéb szociális juttatásokat és ipari- tanuló-képzésre vonatkozó rendelet szerint biztosítjuk. A tehetséges fiatal szakmunkások továbbtanulását biztosítjuk. A szakmunkások középiskolájának elvégzésével lehetőség nyílik az élelmiszertechnikusi képesítés megszerzésére. Sőt, szívesen támogatjuk az élelmiszeripari főiskolára jelentkezőket is, akik technológiai, vagy gépészeti szakon kívánnak üzemmérnöki képesítést szerezni. Az ország legkorszerűbb üzemeinek meglátogatására éí egyéb nevezetességek megismerésére évenként két-három napos tanulmányi kirándulást szervezünk. A sütőipari vállalat 20 fiű és 5 leány jelentkezését várja. A tanulóképzés ideje: 3 év, helye Salgótarján. Jelentkezéssel kapcsolatos részletes tájékoztatást az osztályfőnök és ' a pályaválasztási felelős nevelő ad. A szakmai képzésről és egyéb kérdésekben szívesen adunk tájékoztatást. Címünk: Nógrád megyei Sütőipari Vállalat, 3101. Salgótarján, Rákóczi út 146 sz. Fiatalok! Válasszátok a sütőszakmát, várjuk jelentkezés teket! fx> iS Kenycrvetéi «
