Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Tisr (jerc alatt esett a négy gól Kárpáti Lvov — übTC 2—2 (0—0) Salgótarján, 1500 néző. V.: Mohácsi. SBTC: Magyar — Miklós, Kovács II., Varga, Tóth — Horváth, Földi, An­gyal, Básti — Kajdi (Tóth G.), Loch. Az előmérkőzésen a Kárpá­ti Lvov tartalékcsapata 1—0 arányban győzött az SBTC tartalékjai ellen. Az első csa­patok találkozójára lesimí­tották a salakot. Így viszony­lag jó talajon az első negyed­órában helyzetek, események nélkül folyt a játék. Szembe­tűnő volt a vendégcsapat gyor­sasági fölénye. A következő negyedórában az SBTC me­zőnyfölényt harcolt ki, a per­cek alatt rúgott Básti-szög- le'tek (5) jelentettek némi iz­galmat. A vendégek kapusa három ízben is biztos kézzel tisztázott. Közben az elsőka- puralövés a 19. percben Földi 18 méteres labdája volt. A vendégek első helyzete a 30. percben adódott, Kikocs hat méterről lőtt fölé. Szünet után felgyorsult az SBTC játéka. Támadásszövé­sük tervszerűbbé vált Az 50. percben Básti távoli lövését az ellenfél kapusa csak má­sodszorra, a gólvonalon csíp­te el. Az 55. percben Kazin- kijevics a megtorpant védők között kiugrott, s a kifutó Magyar mellett laposan a ka­pu közepébe lőtt. 1—0. A kö­vetkező percben egyenlített az SBTC. Básti a 16-os sar­káról szabadrúgást. ívelt a ka­pu elé, labdáját Loch fejjel a hálóba továbbította. 1—1. Az 58. percben a gólvonal köze­lében Básti szöglete után Tóth G.-t fellökték. A büntetőt Básti a hálóba lőtte. 2—1. A 63. percben jobb oldali táma­dás után a fedezetlenül ha­gyott Kazinkijevics . közelről Magyar kapujának bal oldalá­ba talált. 2—2. A 85. percben a korábban sárga lapot ka­pott Krupét a játékvezető ke­mény belemenésért kiállítot­ta., ' A mindvégig jó iramú ta­lálkozón az együttesek a má­sodik játékrészben nyújtot­tak többet. A tiz perc alatt lőtt négy gólon kívül ekkor mindkét oldalon többször fo­rogtak veszélyben a kapuk. Jók: Kazinkijevics, Cimik és Baly, illetve Kovács II., Tóth, Loch. — mátyus — ka I; A rólsági járás spártai* iád- Ijajnoiisága A rétsági járási sakkszövet- Móczár Márton (Romhány) és ség megrendezte a járás spar- Halász József (Keszeg) előtt, takiádbajnokságát. Egyéniben Csapatversenyben a nőknél a nőknél Bach Magdolna Szendehely, a férfiaknál Nagy- (Szendehely) győzött, a férfi- oroszi végzett az első helyen, aknái Bocz Árpád (Nógrád- A győztesek képviselik a járás sáp) végzett az első helyen színeit a megye) döntőn. Közgyűlés Nagybdtonyban A sportolóknak fel kell zárkózniuk az élvonalhoz! A NAGYBÁTONYI BÁ­NYÁSZ Sport Egyesület meg­tartotta évzáró közgyűlését. Sportvezetők, sportolók és szurkolók mellett megjelent az egyesület legmagasabb fó­rumának tanácskozásán Veres Mihály, a megyei Sporthivatal elnökhelyettese, Gyepesi Béla, a gépüzem pártbizottságának titkára, Medve István, a Nóg­rádi Szénbányák vezető mun­katársa és Palkovics Gyula, a Salgótarjáni járási Sporthiva­tal vezetője is. Sthul József megnyitója után Csontos János elnök értékelte a sportkör 1976. évi munkáját A beszámoló részletesen fog­lalkozott az elnökség, az inté­ző bizottság, a számvizsgáló bizottság és a szakosztályok tevékenységével. A sportkör elnöke az eredmények elisme­rése mellett bírálta a vezető­ségi tagok munkáját, s kiemel­te, hogy az utóbbi időben né­melyik elnökségi tag sport­egyesületi tevékenysége a lab­darúgó-mérkőzések megtekin­tésével véget is ér. Komoly gondot jelentett az is, hogy a legnagyobb szakosztály veze­téséért felelős Bódi István kö­rülményeire tekintettel nem vállalta a labdarúgók vezeté­sét. Csontos János szólt arról is, hogy a szakosztályok többsé­gében szakképzett edzők tevékenykednek, jól vég­zik a szakmai irányí­tást. Megvalósították azt az el­vet is, hogy helyi erőkből pó­tolják a hiányzó edzői létszá­mot Olyan új vezetőket al­kalmaztak, akik jól ismerik a helyi viszonyokat, lehetősége­ket, a versenyzők képességeit adottságait Az edzői gárda munkájával elégedett a veze­tőség, a munkakapcsolat kie­légítő, így a szakosztályok gondjairól mindenkor időben értesül. A jövőre nézve fon­tosnak tartja a sportkör el­nöksége, hogy egy-egy ver­senyző kifogásolható magatar­tásáról időben tájékoztassák az edzők és a szakosztályve­zetők a sportkör vezetőségét hogy a szükséges intézkedése­ket megtehessék. Az egyesületnél az utóbbi fél évben csökkent a pártoló­tagok száma. A vezetőség úgy látja, hogy itt javítani kell, mert az egyesület pénzügyi helyzetét is befolyásolja ez a tény. S 0.J1 •;V»4'!... Stílszerű eredményhirdetés A közpolnti határozatok, fel­adattervek és a helyi állásfog­lalások alapján szervezte a Nagybátonyi SC tömegsport­tevékenységét A hagyomá­nyos és jól bevált formák mellett elsősorban a feltételek biztosításának növelését tart­ják szem előtt Ezt a tevé­kenységet a letelepült üze­mekre is kiterjesztették Aki­írt bajnokságokon a FÜTŰ- BER, a Harisnyagyár, a Pen­tamer, a Községgazdálkodási Vállalat csapatai is részt vesz­nek. A sportkör elnöke a közgyű­lésen részletesen elemezte a szakosztályok tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az atléti­ka, a súlyemelés, a labdarúgó, a tájékozódási futás, a kézi­labda, az asztalitenisz, a sakk és a természetjárás szakosztá­lyai bőin — egy-egy esetet ki­véve — eredményes munka folyik, bár 1976-ban a ver­senyzők jobb eredményeket is el tudtak volna érni. Az új évben minden szakosztályban biztosítani kell a vezetés, a nevelő és oktató munka szín­vonalának javítását. A labda­rúgó-szakosztály munkájával és a labdarúgók őszi szereplé­sével nem elégedett az elnök­ség. A gyengébb játék nem magyarázható objektív okok­kal, mert az elnökség minden féltételt biztosított az őszi fel­készüléshez. Ladóczki Béla és Légrádi János a sportegyesület pénzü­gyi helyzetéről tájékoztatta a közgyűlést. Az egyesület jó működéséhez szükséges anya­gi fedezet biztosított volt, a gazdálkodásra a kiegyensúlyo­zottság volt a jellemző. Nagy- bátonybán a létesítmények száma nem növekedett, die a Nógrádi Szénbányák és a me­gyei ■ sporthivatal jelentős anyagi hozzájárulásával felú­jították az atlétikai pályát, el­végezték az öltözők és a für­dőépület karbantartását, vala­mint a szakmunkásképző in­tézetben a súlyemelő-dobogó beépítését. A beszámolót követő vitában tizenegyen mondtak véle­ményt a vezetőség, a szakosz­tályok munkájáról és az egye­sület pénzügyi helyzetéről. Többek között figyelemre mél­tó volt Lumper János vélemé­nye, aki a sportolók magatar­tását tette szóvá, s kérte, hogy a vezetőség mindenkor legyen igényesebb néhány, magáról megfeledkezett labdarúgóval szemben. Pataki Sándor a tag­építő münkát, Mátrai György és mások, az utánpótlás neve­lését, Bulyovszki Tibor edző a labdarúgás helyzetét elemezte. Medve István a nevelő munka javításáról, Szabó István a sportkör támogatásáról szólt. Veres Mihály, a megyei sporthivatal elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a Nagybátonyi Bányász SC-nek kulcsszerepe van a megye sportéletében. A fela­datait jól ellátta, ezért elisme­rés illeti az elnökséget, a szakosztályok vezetőit Ó6 spor­tolóit. A nagybátónyi sporto­lóknak azonban minden szak­osztályon belül fel kell zár­kózni az élvonalhoz. Az eddi­gi eredmények alapján a me­gyei vezetés el is várja ezt. és 1977-ben jelentős minőségi változásra számít a tömegsport fejlesztésében, valamint az él­sportolók 'nevelésében. A KÖZGYŰLÉS — A VITA UTÁN — elfogadta azt a ha­tározati javaslatot, amely erő­teljesen megfogalmazta a sport fejlesztéséne vonatkozó köve­telményeket. Végül Csontos János elnök bejelentette, hogy a vezetőség soraiba hívta az általános iskola igazgatónőjét, és a labdarúgó-szakosztály ve­zetésével Nagy Attilát bízta meg. Gy. I* . A Váci Kötöttárugyár pász­tói telepén évente hat-hét ezer tréningruhát készítessek a fürge kezű lányok, asszonyok. Emellett több ezer szabad idős öltözet, női és gyermekblúz „fut ki” az üzemből ebben az esztendőben is. Az ízléses, ké­nyelmes, divatos holmikká nemcsak a belföldi vásárló „találkozik”. Ezerszám szállí­tanak belőlük külországokba is. A Szovjetunióba, Angliába, az NSZK-ba, Hollandiába és más országokba. KORSZERŰ GÉPEK A pásztóiak esküsznek arra, hogy a hazai és külföldi piac tartósának, vásárlók nyeré­sének legbiztosabb „módszere” a pontos, jó eünusegű munka, az ízléses, tartós termék. En­nek pedig a technikai-terme­lési feltételek folyamatos kor­szerűsítésié, a szakmai ismere­tek bővítése — ahogy a var­rónők mondják — az ősi asz- szonyi mesterség, a szabás­varrás legapróbb fortélyainak elsajátítása adja az alapját. Egyikért is, másikért is sokat tesz a fiatal üzem fiatal, hoz­záértő vezetése. A három-négy esztendős varrógépek éppen ezekben a napokban egészülnek ki újab­bakkal, még korszerűbbekkel. Az NDK-ból érkezett, úgyne­vezett stopp-motoros varrógé­pek nem csupán a varrónők munkáját teszik könnyebbé. Azzal, hogy a fizikai erőkifej­tés — a kéz és a láb megter­helése — tovább csökken, még jobbá, még pontosabbá válhat munkájuk. A nagy teljesítmé­nyű gépek kiszolgálása és ki­használása azonban így is je­lentős kézi erőt köt le. Ezért az üzem vezetői a Textilipari Kutató Intézettel kerestek kapcsolatot, hogy a lehető legjobb — az üzemnek és var­rónőknek egyaránt, legjobb — munkamódszereket alakítsák ki, alkalmazzák. Az anyag- mozgatás gépesítése — a kö­zeli hetekben elindul útjára az első anyagot szállító szalag — tovább egyszerűsíti a mun­kát. Időt, fáradságot és nem kevés pénzt takarít meg. HOZZÁÉRTŐ MUNKASNÖK A korszerű gépek a hagyo­mányosnál több tudást, hozzá­értést kívánnak. Az is igaz, hogy a gépeket jól ismerő, a gépekkel jól bánó munkásnők többet is, jobban is dolgoznak. Egészen természetes tehát, hogy fizetési borítékuk is sú­lyosabb, mint azoké, akik csak szerényebb ismeretekkel ren­delkeznek. Ezért az üzemben folyamatos a szakmunkáskép­zés, a betanított munkásnők szakmai ismereteinek bővíté­se. Évente 20—25 fiatal lány jelentkezik szakmunkástanuló­nak, sajátítja el két psztendő alatt a szabást, a varr'óst. Az oktatás színvonala esz­tendőről esztendőre javul. A munkához szükséges tárgyi és személyi feltételek egyre job­bak. A tanulók a hét 3 nap­ját Nagybátonyban, a szak­munkásképző intézetben töl­tik, ahol elméleti ismereteket gyűjtőnek. A másik 3 napon pedig az üzemi munkával is­merkednek. Jól felszerelt tan­műhelyükben, hozzáértő okta­tók — szakmunkások, vezetők — segítik őket, hogy minél előbb begyakorolják a munka alapvető fogásait. A 2 esztendős tanulmányi időből másfél évet arra fordí­tanak, hogy a kötő, a hurkoló, a konfekció szakmában szinte valamennyi munkát ismerje­nek. Az utolsó fél évben a tanulólányok pontosan azokat a termékeket — tréningruhá­kat, szabadidő-öltözékeket, blúzokat stb. — varrják, s ugyanúgy 2 műszakban dol­goznak, mint a régebben itt ■ dolgozó munkás'nők. S mivel Pásztón változatos és egyre bővül a termékek köre, a lá­nyok sok mindenhez értenek, mire végeznek, ÉRDEMES TANULNI, Az üzem kedvezmények egész sorával segíti a tanuló fiatalokat. Társadalmi ösztön­díjat — havonta 250 forint — kapnak a lányok, ezenkívül tanulmányi segélyt, tanszere­‘JT f II Ti I I —----jf iS _ f ■■ i E er, s TemesmenTesefi essnoK az üzemi étkezdében. Megille­tik őket mindazok a kedvez­mények, amelyek általában az üaamben dolgozó munkásnő­ket. Csökkentett áron vásárol­hatják az üzem termékeit, szabad idejüket hasznosan tölthetik saját sport- és kul­turális létesítményei küen, klubbaln, könyvtárban. A be­jé’ í'c utazási gondjain köny- nj >' .tek. A munkásszállítást végérvényesen megoldót, ták. Évente több ezer forintot for­dítanak arra is, hogy a fiatal házasok lakáshoz jussanak. A végzett szakmunkások mindegyikére számítanak a kötöttben. Négyszáz—négy­százötven leány, asszony dol­gozik az üzemben, és közöt­tük egyre gyarapodik azok száma, akik „hazai környezet­ben” munka- és kereseti lehe­tőségei semmiben sem külön­böznek a gyakorlott munkás­nőkétől. Jövedelmük a végzett munkának, a teljesítménynek megfelelően alakul. A .tízforin­tos alapbér mellett 25—30 szá­zalékos prémiumra is lehető­ség kínálkozik. A két műszak­ban dolgozók műszakpótlékot kapnak. Ennek megfelelően a mun­kásnők átlagos keresete két­ezer forint körül alakul. De az ügyesebbek ennél többet visznek haza. Nem ritka a kétezerötszáz—háromezer fo­rintos fizetés sem! Az üzem­ben a legjobb szakmunkások­ból válogatják ki azokat az univerzális varrónőket, akik bármilyen termelési folyamat­ba beállíthatók, mert jól is­merik a szakmát. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb tudást, a hoz­záértést jobban megfizetik. De a szakmunkások jelentik a középvezetők — a csoport- és szalagvezetők — utánpótlását Is. S aki mindezek után ked­vet érez a varráshoz, a nagy­üzemi munkához, az bizalom­mal forduljon tanácsért, rész­letes felvilágosításért a Váci Kötöttárugyár pásztói telepé­hez. (x) Lányok a szalag mellett. Munkában a tavaly végzett szak­munkástanulók. „Próbajárat” az új, NDK-ból érkezett varrógépem.

Next

/
Thumbnails
Contents