Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Tisr (jerc alatt esett a négy gól Kárpáti Lvov — übTC 2—2 (0—0) Salgótarján, 1500 néző. V.: Mohácsi. SBTC: Magyar — Miklós, Kovács II., Varga, Tóth — Horváth, Földi, Angyal, Básti — Kajdi (Tóth G.), Loch. Az előmérkőzésen a Kárpáti Lvov tartalékcsapata 1—0 arányban győzött az SBTC tartalékjai ellen. Az első csapatok találkozójára lesimították a salakot. Így viszonylag jó talajon az első negyedórában helyzetek, események nélkül folyt a játék. Szembetűnő volt a vendégcsapat gyorsasági fölénye. A következő negyedórában az SBTC mezőnyfölényt harcolt ki, a percek alatt rúgott Básti-szög- le'tek (5) jelentettek némi izgalmat. A vendégek kapusa három ízben is biztos kézzel tisztázott. Közben az elsőka- puralövés a 19. percben Földi 18 méteres labdája volt. A vendégek első helyzete a 30. percben adódott, Kikocs hat méterről lőtt fölé. Szünet után felgyorsult az SBTC játéka. Támadásszövésük tervszerűbbé vált Az 50. percben Básti távoli lövését az ellenfél kapusa csak másodszorra, a gólvonalon csípte el. Az 55. percben Kazin- kijevics a megtorpant védők között kiugrott, s a kifutó Magyar mellett laposan a kapu közepébe lőtt. 1—0. A következő percben egyenlített az SBTC. Básti a 16-os sarkáról szabadrúgást. ívelt a kapu elé, labdáját Loch fejjel a hálóba továbbította. 1—1. Az 58. percben a gólvonal közelében Básti szöglete után Tóth G.-t fellökték. A büntetőt Básti a hálóba lőtte. 2—1. A 63. percben jobb oldali támadás után a fedezetlenül hagyott Kazinkijevics . közelről Magyar kapujának bal oldalába talált. 2—2. A 85. percben a korábban sárga lapot kapott Krupét a játékvezető kemény belemenésért kiállította., ' A mindvégig jó iramú találkozón az együttesek a második játékrészben nyújtottak többet. A tiz perc alatt lőtt négy gólon kívül ekkor mindkét oldalon többször forogtak veszélyben a kapuk. Jók: Kazinkijevics, Cimik és Baly, illetve Kovács II., Tóth, Loch. — mátyus — ka I; A rólsági járás spártai* iád- Ijajnoiisága A rétsági járási sakkszövet- Móczár Márton (Romhány) és ség megrendezte a járás spar- Halász József (Keszeg) előtt, takiádbajnokságát. Egyéniben Csapatversenyben a nőknél a nőknél Bach Magdolna Szendehely, a férfiaknál Nagy- (Szendehely) győzött, a férfi- oroszi végzett az első helyen, aknái Bocz Árpád (Nógrád- A győztesek képviselik a járás sáp) végzett az első helyen színeit a megye) döntőn. Közgyűlés Nagybdtonyban A sportolóknak fel kell zárkózniuk az élvonalhoz! A NAGYBÁTONYI BÁNYÁSZ Sport Egyesület megtartotta évzáró közgyűlését. Sportvezetők, sportolók és szurkolók mellett megjelent az egyesület legmagasabb fórumának tanácskozásán Veres Mihály, a megyei Sporthivatal elnökhelyettese, Gyepesi Béla, a gépüzem pártbizottságának titkára, Medve István, a Nógrádi Szénbányák vezető munkatársa és Palkovics Gyula, a Salgótarjáni járási Sporthivatal vezetője is. Sthul József megnyitója után Csontos János elnök értékelte a sportkör 1976. évi munkáját A beszámoló részletesen foglalkozott az elnökség, az intéző bizottság, a számvizsgáló bizottság és a szakosztályok tevékenységével. A sportkör elnöke az eredmények elismerése mellett bírálta a vezetőségi tagok munkáját, s kiemelte, hogy az utóbbi időben némelyik elnökségi tag sportegyesületi tevékenysége a labdarúgó-mérkőzések megtekintésével véget is ér. Komoly gondot jelentett az is, hogy a legnagyobb szakosztály vezetéséért felelős Bódi István körülményeire tekintettel nem vállalta a labdarúgók vezetését. Csontos János szólt arról is, hogy a szakosztályok többségében szakképzett edzők tevékenykednek, jól végzik a szakmai irányítást. Megvalósították azt az elvet is, hogy helyi erőkből pótolják a hiányzó edzői létszámot Olyan új vezetőket alkalmaztak, akik jól ismerik a helyi viszonyokat, lehetőségeket, a versenyzők képességeit adottságait Az edzői gárda munkájával elégedett a vezetőség, a munkakapcsolat kielégítő, így a szakosztályok gondjairól mindenkor időben értesül. A jövőre nézve fontosnak tartja a sportkör elnöksége, hogy egy-egy versenyző kifogásolható magatartásáról időben tájékoztassák az edzők és a szakosztályvezetők a sportkör vezetőségét hogy a szükséges intézkedéseket megtehessék. Az egyesületnél az utóbbi fél évben csökkent a pártolótagok száma. A vezetőség úgy látja, hogy itt javítani kell, mert az egyesület pénzügyi helyzetét is befolyásolja ez a tény. S 0.J1 •;V»4'!... Stílszerű eredményhirdetés A közpolnti határozatok, feladattervek és a helyi állásfoglalások alapján szervezte a Nagybátonyi SC tömegsporttevékenységét A hagyományos és jól bevált formák mellett elsősorban a feltételek biztosításának növelését tartják szem előtt Ezt a tevékenységet a letelepült üzemekre is kiterjesztették Akiírt bajnokságokon a FÜTŰ- BER, a Harisnyagyár, a Pentamer, a Községgazdálkodási Vállalat csapatai is részt vesznek. A sportkör elnöke a közgyűlésen részletesen elemezte a szakosztályok tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az atlétika, a súlyemelés, a labdarúgó, a tájékozódási futás, a kézilabda, az asztalitenisz, a sakk és a természetjárás szakosztályai bőin — egy-egy esetet kivéve — eredményes munka folyik, bár 1976-ban a versenyzők jobb eredményeket is el tudtak volna érni. Az új évben minden szakosztályban biztosítani kell a vezetés, a nevelő és oktató munka színvonalának javítását. A labdarúgó-szakosztály munkájával és a labdarúgók őszi szereplésével nem elégedett az elnökség. A gyengébb játék nem magyarázható objektív okokkal, mert az elnökség minden féltételt biztosított az őszi felkészüléshez. Ladóczki Béla és Légrádi János a sportegyesület pénzügyi helyzetéről tájékoztatta a közgyűlést. Az egyesület jó működéséhez szükséges anyagi fedezet biztosított volt, a gazdálkodásra a kiegyensúlyozottság volt a jellemző. Nagy- bátonybán a létesítmények száma nem növekedett, die a Nógrádi Szénbányák és a megyei ■ sporthivatal jelentős anyagi hozzájárulásával felújították az atlétikai pályát, elvégezték az öltözők és a fürdőépület karbantartását, valamint a szakmunkásképző intézetben a súlyemelő-dobogó beépítését. A beszámolót követő vitában tizenegyen mondtak véleményt a vezetőség, a szakosztályok munkájáról és az egyesület pénzügyi helyzetéről. Többek között figyelemre méltó volt Lumper János véleménye, aki a sportolók magatartását tette szóvá, s kérte, hogy a vezetőség mindenkor legyen igényesebb néhány, magáról megfeledkezett labdarúgóval szemben. Pataki Sándor a tagépítő münkát, Mátrai György és mások, az utánpótlás nevelését, Bulyovszki Tibor edző a labdarúgás helyzetét elemezte. Medve István a nevelő munka javításáról, Szabó István a sportkör támogatásáról szólt. Veres Mihály, a megyei sporthivatal elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a Nagybátonyi Bányász SC-nek kulcsszerepe van a megye sportéletében. A feladatait jól ellátta, ezért elismerés illeti az elnökséget, a szakosztályok vezetőit Ó6 sportolóit. A nagybátónyi sportolóknak azonban minden szakosztályon belül fel kell zárkózni az élvonalhoz. Az eddigi eredmények alapján a megyei vezetés el is várja ezt. és 1977-ben jelentős minőségi változásra számít a tömegsport fejlesztésében, valamint az élsportolók 'nevelésében. A KÖZGYŰLÉS — A VITA UTÁN — elfogadta azt a határozati javaslatot, amely erőteljesen megfogalmazta a sport fejlesztéséne vonatkozó követelményeket. Végül Csontos János elnök bejelentette, hogy a vezetőség soraiba hívta az általános iskola igazgatónőjét, és a labdarúgó-szakosztály vezetésével Nagy Attilát bízta meg. Gy. I* . A Váci Kötöttárugyár pásztói telepén évente hat-hét ezer tréningruhát készítessek a fürge kezű lányok, asszonyok. Emellett több ezer szabad idős öltözet, női és gyermekblúz „fut ki” az üzemből ebben az esztendőben is. Az ízléses, kényelmes, divatos holmikká nemcsak a belföldi vásárló „találkozik”. Ezerszám szállítanak belőlük külországokba is. A Szovjetunióba, Angliába, az NSZK-ba, Hollandiába és más országokba. KORSZERŰ GÉPEK A pásztóiak esküsznek arra, hogy a hazai és külföldi piac tartósának, vásárlók nyerésének legbiztosabb „módszere” a pontos, jó eünusegű munka, az ízléses, tartós termék. Ennek pedig a technikai-termelési feltételek folyamatos korszerűsítésié, a szakmai ismeretek bővítése — ahogy a varrónők mondják — az ősi asz- szonyi mesterség, a szabásvarrás legapróbb fortélyainak elsajátítása adja az alapját. Egyikért is, másikért is sokat tesz a fiatal üzem fiatal, hozzáértő vezetése. A három-négy esztendős varrógépek éppen ezekben a napokban egészülnek ki újabbakkal, még korszerűbbekkel. Az NDK-ból érkezett, úgynevezett stopp-motoros varrógépek nem csupán a varrónők munkáját teszik könnyebbé. Azzal, hogy a fizikai erőkifejtés — a kéz és a láb megterhelése — tovább csökken, még jobbá, még pontosabbá válhat munkájuk. A nagy teljesítményű gépek kiszolgálása és kihasználása azonban így is jelentős kézi erőt köt le. Ezért az üzem vezetői a Textilipari Kutató Intézettel kerestek kapcsolatot, hogy a lehető legjobb — az üzemnek és varrónőknek egyaránt, legjobb — munkamódszereket alakítsák ki, alkalmazzák. Az anyag- mozgatás gépesítése — a közeli hetekben elindul útjára az első anyagot szállító szalag — tovább egyszerűsíti a munkát. Időt, fáradságot és nem kevés pénzt takarít meg. HOZZÁÉRTŐ MUNKASNÖK A korszerű gépek a hagyományosnál több tudást, hozzáértést kívánnak. Az is igaz, hogy a gépeket jól ismerő, a gépekkel jól bánó munkásnők többet is, jobban is dolgoznak. Egészen természetes tehát, hogy fizetési borítékuk is súlyosabb, mint azoké, akik csak szerényebb ismeretekkel rendelkeznek. Ezért az üzemben folyamatos a szakmunkásképzés, a betanított munkásnők szakmai ismereteinek bővítése. Évente 20—25 fiatal lány jelentkezik szakmunkástanulónak, sajátítja el két psztendő alatt a szabást, a varr'óst. Az oktatás színvonala esztendőről esztendőre javul. A munkához szükséges tárgyi és személyi feltételek egyre jobbak. A tanulók a hét 3 napját Nagybátonyban, a szakmunkásképző intézetben töltik, ahol elméleti ismereteket gyűjtőnek. A másik 3 napon pedig az üzemi munkával ismerkednek. Jól felszerelt tanműhelyükben, hozzáértő oktatók — szakmunkások, vezetők — segítik őket, hogy minél előbb begyakorolják a munka alapvető fogásait. A 2 esztendős tanulmányi időből másfél évet arra fordítanak, hogy a kötő, a hurkoló, a konfekció szakmában szinte valamennyi munkát ismerjenek. Az utolsó fél évben a tanulólányok pontosan azokat a termékeket — tréningruhákat, szabadidő-öltözékeket, blúzokat stb. — varrják, s ugyanúgy 2 műszakban dolgoznak, mint a régebben itt ■ dolgozó munkás'nők. S mivel Pásztón változatos és egyre bővül a termékek köre, a lányok sok mindenhez értenek, mire végeznek, ÉRDEMES TANULNI, Az üzem kedvezmények egész sorával segíti a tanuló fiatalokat. Társadalmi ösztöndíjat — havonta 250 forint — kapnak a lányok, ezenkívül tanulmányi segélyt, tanszere‘JT f II Ti I I —----jf iS _ f ■■ i E er, s TemesmenTesefi essnoK az üzemi étkezdében. Megilletik őket mindazok a kedvezmények, amelyek általában az üaamben dolgozó munkásnőket. Csökkentett áron vásárolhatják az üzem termékeit, szabad idejüket hasznosan tölthetik saját sport- és kulturális létesítményei küen, klubbaln, könyvtárban. A bejé’ í'c utazási gondjain köny- nj >' .tek. A munkásszállítást végérvényesen megoldót, ták. Évente több ezer forintot fordítanak arra is, hogy a fiatal házasok lakáshoz jussanak. A végzett szakmunkások mindegyikére számítanak a kötöttben. Négyszáz—négyszázötven leány, asszony dolgozik az üzemben, és közöttük egyre gyarapodik azok száma, akik „hazai környezetben” munka- és kereseti lehetőségei semmiben sem különböznek a gyakorlott munkásnőkétől. Jövedelmük a végzett munkának, a teljesítménynek megfelelően alakul. A .tízforintos alapbér mellett 25—30 százalékos prémiumra is lehetőség kínálkozik. A két műszakban dolgozók műszakpótlékot kapnak. Ennek megfelelően a munkásnők átlagos keresete kétezer forint körül alakul. De az ügyesebbek ennél többet visznek haza. Nem ritka a kétezerötszáz—háromezer forintos fizetés sem! Az üzemben a legjobb szakmunkásokból válogatják ki azokat az univerzális varrónőket, akik bármilyen termelési folyamatba beállíthatók, mert jól ismerik a szakmát. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb tudást, a hozzáértést jobban megfizetik. De a szakmunkások jelentik a középvezetők — a csoport- és szalagvezetők — utánpótlását Is. S aki mindezek után kedvet érez a varráshoz, a nagyüzemi munkához, az bizalommal forduljon tanácsért, részletes felvilágosításért a Váci Kötöttárugyár pásztói telepéhez. (x) Lányok a szalag mellett. Munkában a tavaly végzett szakmunkástanulók. „Próbajárat” az új, NDK-ból érkezett varrógépem.
