Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
K.!s,prenvAr> Legfiatalabb a legidősebb A Magyar Rádió sajtókonferenciája Válaszok a kérdésekre Izük a7. ebéd az újonnan kis Negyedszázaddal ezelőtt készült az első óvoda Kiste- renyén. Nem csodálható, ha elszállt fölötte az idő. Sem küllemében, sem felszereltségében nem versenyezhetett a két, később létrejött gyermekintézménnyel. Nagyon ideje volt már a felújításnak. ami a közelmúltban fejeződött be. A nagyközségi tanács 1,2 milliós költséggel felújítást, átalakítást végeztetett az óvodán, mely szinte újjászületett, s így a község legidősebb óvodájából, egyben a legújabbá vált. — Az elmúlt év július elsejével a Hámán Kató úti óvodába kerültek innen azok a gyerekek, akinek a szülei ideiglenesen - sem tudták vállalni, hogy a kicsik otthonmaradhassanak. Az átalakítás után már az új óvodába ment vissza hatvan kisgyerek. Az átalakítás nyomán két önálló foglalkoztatóterem alakult ki,' emellett mind a két csoportnak saját mosdója és öltözője van. Eddig szociális helyiségek nem voltak, azokat is most alakították ki. ;akítoít teremben. Az óvoda újjászületett — mondja Galambszögi Józsefné Ugyancsak alapvető követelmény vált valóra, a korszerűsített konyhablokkal. Mit szóltak a változáshoz a gyerekek és a szülők? — A gyerekek nagyon örültek, hiszen szép, új, világos helyiségekben játszhatnak, kényelmesen öltözködhetnek. A szülők hasonlóképpen örömmel fogadták a változást, mely megérte a közel féléves ..mostoha állapotokat”, s az ezzel járó áldozatot. Azóta már szülői értekezletet is tartottunk, melynek témájá, a munkára nevelés volt a családban. A szülői munka- közösség nagyon jó. Sók társadalmi munkát végeznek. Többek között szépen dolgoztak az udvar kialakításán. Legközelebbi tervünk, egy mini közlekedési pálya felállítása az udvar sarkában. — mondja Galambszögi Józsefné vezető óvónő. A gyerekek testi nevelését szolgálja az NDK tornafelszerelés, melyhez kiegészítésül bordásfalat is kap az óvoda. Nyáron pancsoló, a későbbiekben zuhanyozó várja az udvaron az apróságokat. Még van tüzelő, máé van építőanyag Jo ellátásra készüli fel a TÜZÉH A szovjet egészségügy fejlesztése Befejezéshez közeledik az 1970—1977. évi fűtési idény, amelyben eddig — a Belkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint — folyamatos voit az ellátás. A TÜZÉF- telepek — a novemberi, december elejei kisebb választékhiány ellenére — kielégítették az igényeket. Jelenleg országosan 400 ezer tonna, vagyis 30 napos a tüzelökész- let; mennyiségoen elegendő, bőven fedezi az igényeket, bár tatai szénből és az úgynevezett apró- szénből most is kevesebb van a kelleténél. A minisztérium illetékes főosztálya, és a TÜZÉP-vállalatok a tavaszi építési szezont jó kínálattal, magas készlettel várják. A múlt évinél átlagosan csaknem 30 százalékSorozatok A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének bibliográfiai osztálya — Erdélyi Ágnes szerkesztésében — ismét közzétette a sorozatok jegyzékét, amely az 1964—1974-es évek magyar könyvterméséből a sorozat- formában megjelent magyar, vagy idegen nyelvű könyveket dolgozta, fial. A bibliográfiai mutatóban a műveket a sorozatok címének betűrendjében " tették közre. Sorozatnak tekintették mindazokat a könyveket, amelyeket egy kiadó azonos formában, azonos techkal több építőanyagot tárolna* a telepeken. A beszerzés biztonsága érdekében az elójegyzéses anyagellátási sajrzodesrend- szert a TÜZÉP-vállalatok általánossá teszik, s több helyen vezetik be. A vásárlókkal megállapodva igyekeznek az építési ütemekhez igazodni, s több helyen tervezik, hogy a különféle ép.főanyagot házhoz szállítják, akkorra, amikor szüitség van rá. A TÜZÉP-vállalatok a termelőkkel együttműködve már' szezon kezdetétől rendeznek építőnapokat, árubemutatókat, amelyeken megismertetik a legújabb termékeket, tanácsokat adnak az építkezésekhez, a legmegfelelőbb anyagok kiválasztásához és felhasználásához. jegyzéke nikai kivitelben, folyamatosan, sorozatcímmel ellátva bocsátott közre. A címjegyzékek szerint az egyik legtermékenyebb sorozat az Olcsó Könyvtár volt. A bibliográfiában 12 oldalon sorolják fel a több száz, kisformátumban megjelent, s valóban fillérekért vásárolható könyvek címét, szerzőjét. Ugyancsak elnyűhetetlen sorozattá fejlődött az Európa Könyvkiadó Modem Könyvtára. A . jegyzékben 272-es számmal szerepel az utolsó kötet. 1977-ben a szovjet állam ismét növeli az egészségügy fejlesztésére fordított kiadásokat. A költségvetés ilyen célokra 11,8 milliárd rubelt irányoz elő. Az ősz- szeg 400 millióval haladja meg az előző évi ráfordításokat, ami rekordot jelent a szovjet, egészségügy történetében. A Szovjetunióban jelenleg 830 000 orvos tevékenykedik, azaz 300 lakosra jut egy orvos: hasonlóan jó arányokkal a világ egyetlen más országa sem büszkélkedhet. A. kórházi ágyak száma meghaladja a hárommilliót. A jelenlegi költség- vetés — a korábbiakhoz hasonlóan —. fokozott hangsúlyt helyez a megelőzésre. Ez az irányzat már bebizonyította helyességét. Elsősorban a megelőzés, a pro- filaktika fejlettségének köszönhető. hogy például a Szovjetunióban a rákos megbetegedések gyógyíthatóságának mutatója jelentős mértékben javult. Az országban rossz indulatú, daganatos megbetegedésekben 20—25 százalékkal kevesebben halnak meg, mint a világ más, fejlett országaiban. A Magyar Rádió február 14-én sajtókonferenciát tartott Salgótarjánban, ahol a megye politikai, társadalmi, gazdasági vezetői válaszoltak az országos és megyei lapok — közöttük a NÓGRÁD — képviselői, valamint a lakosság kérdéseire. A sajtókonferenciát megelőzően több mint százhúsz kérdés futott be a megyei tanácsra. Az adás ideje alatt nem volt mód valamennyi megválaszolására. Amint arról korábban hírt adtunk, a közérdekű kérdésekre megyénk vezetői a NÓGRÁD-ban adnak választ. A személyes jellegű panaszok intézéséről az érdekelteket levélben értesítik. Lapunkban megkezdjük a kérdésekre adott válaszok közlését. Szenyán Ferenc kérdezi Mátraverebélyből: — Hogyan fejlődik a megye szolgáltatási hálózata, milyen létesítmények kerülnek átadásra az V. ötéves terv során? Milyen intézkedéseket terveznek a megye vezetői, hogy javuljon, a szolgáltatás színvonala? Válaszol: Herencsényi József, a megyei tanács elnök- helyettese. — A megye szolgáltatóipara az elmúlt években az orszáosnál gyorsabb ütemben fejlődött- Ennek ellenére csak néhány területen sikerült megközelíteni az országos vidéki átlagot. Ezért célként jelölte meg a megyei tanács, hogy 1980-ra a szolgáltatás színvonalában érjük el az. országos vidéki átlag 80 százalékát. A szolgáltatóhálózat fejlesztésére csak 54 millió forint áll rendelkezésünkre a központi szolgáltatásfejlesztési alapból. Ennek segítségével mintegy 110 milliós fejlesztést valósítunk meg. A jelentősebbek ezek közül: Salgótarjánban a Patyolat Vállalat központi üzemének rekonstrukciója, kismosoda Balassagyarmaton, vegytisztító szalon Nagybátonyban, és a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat központi javítóbázisának kialakítása Salgótarjánban- A következő években Salgótarjánban és Balassagyarmaton cipőgyors- javító üzletek, méretes ruházati szalonok, fodrász-kozmetikai üzletek nyitását tervezzük, mindeneke' ott az új lakótelepeken- Szécsényben és Pásztón autószervizek készülnek, Salgótarjánban pedig barkácsbolt nyílik. A vállalatok, a szövetkezetek, a megyei tanáccsal megkötött szerződésekben vál1 alfák a célkitűzések megvalósítását. Ahhoz azonban, hogy a tervekből valóság legyen, további intézkedések szükségesek. Jobban meg kell szervezni a beruházásban résztvevők — a beruházók, a tervezők, a kivitelezők — munkáját, együttműködését. Szükség van a szolgáltatással foglalkozó vállalatok, szövetkezetek tevékenységének szervezettebbé, folyarhato- sabbá tételére. Ugyanis, munkájuk minősége, kulturáltsága, a vállalási határidő megtartása egyaránt kívánnivalót hagy maga után. Végezetül folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a központi támogatás rendeltetésszerű felhasználását- Ugyanig a IV. ötéves tervben jelentős pénzösszeget vontak meg tőlünk, mert ezt elmulasztottuk. Füzesi György kérdezi Salgótarjánból, a Kilián kit. 18- ból: — Mikór lesz jobb a telefonellátás Salgótarjánban ? Mikor kerül sor a távhívórendszer bevezetésére? Válaszol: Illés Miklós, a megyei tanács általános el- nökhelyettese. — Salgótarjánban jelenleg 2450 telefonkészülék működik. A Kemerovo-telepen most folyik a négyszázas kapacitású PDM központ szerelése- Üzembe helyezése 1977. első fél évében várható, s ez további négyszáz készülék bekapcsolására ad lehetőséget 1978 végéig. Ugyanakkor meg • kezdődött a salgótarjáni új crossbar telefonközpont építése- Üzembe helyezése 1979- ben várható. Ezzel a város telefonigénye várhatóan kielégítést nyer. Az új telefonközpont üzembe helyezésével lehetővé válik a közvetlen távhívás is a salgótarjáni készülékekről. Fekete Miklós kérdezi Nera- tiből, a Dózsa György út 25- böl: — Milyen fejlődés várható a körzeti egészségügyi ellátásban? Hány orvos hiányzik Nógrád megyében, hány körzeti orvosi állás nincs betöltve? Válaszol: Dr. Harakály Mária, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője— A következő években — 1980-ig mindössze három új gyermek- és két általános orvosi körzetet alakítunk ki. Terveinkben ugyanis elsősorban nem a mennyiségi fejlesztés. hanem a munka minőségének javítása szerepel. Ennek érdekében szorgalmazzuk valamennyi körzeti orvosi állás betöltését, mert jelenleg kilenc körzetben nincs orvos. Ezekben a lakosság egészségügyi ellátását helyettesítéssel oldjuk meg. Nemtiben is helyettes orvos látja el a lakosságot, mivel a község körzeti orvosa külföldi tanulmányúton van. Munkába állása ez év őszén várható. A munka minőségének javítását szolgálja a nagy lélekszámú orvosi körzetek számának csökkentése, a körzeti orvosi rendelők felszerelése a szükséges műszerekkel,' készenléti táskákkal, a gyors diagnosztikai módszerek bevezetése. Az integráció gyakorlati alkalmazása ezt segíti- Egyébként a megyében jelenleg 61 üres orvosi állás van. Ez. az engedélyezett állások 8,7 százaléka, míg országos viszonylatban 8,9 százalékos az yány. Palencsár József kérdezi Salgótarjánból, a Liszt Ferenc út 31-ből: — Az elmúlt évben, de több év átlagában is az ország egyik legdrágább piaca a salgótarjáni. Mdyen intézkedéseket tervednek ennek megváltoztatására? Válaszol: Nyerges János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. — A salgótarjáni piac valóban a drágább városi piacok közé tartozik. Ám 1976-ban, a magas zöldség- és gyümölcsárak nemcsak Salgótarjánban okoztak gondot, hanem az ország egész területén. Ennek egyik oka az volt, hogy a télire tárolt árukészlet — főleg a burgonya és a hagyma -— nem volt elég az új termésig. A kedvezőtlen időjárás az aszályos nyár jelentős terméskiesést okozott- E tényezők együttes hatására a piaci árak magasra szöktek. Az árak enyhítésére több intézkedést tettünk. A mező- gazdasági üzemek előbb megkezdték a korai érésű burgonya felszedését, értékesítését és tárolását. A hiányzó zöldségfélék pótlására másodvetésekre ösztönöztük a gazdaságokat, s ehhez mintegy 1,6 millió forint értékű ingyenes vetőmagot adtunk. Télre, az előző évhez képest már 26 százalékkal több burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt tároltunk. Ez a mennyiség, néhány cikk kivételével — többek között a fokhagyma — elég lesz az újig. Ez pedig egyik biztosítéka annak, hogy érvényesíthessük a szocialista kereskedelem árszabályozó szerepétA központi és helyi intézkedések az idén még kedvezőbben éreztetik hatásukat. A mezőgazdasági nagyüzemek burgonyából 53. zödségből pedig 35 százalékkal több áru értékesítésére kötöttek szerződést mint egy évvel ezelőtt. A kereskedelmi szervek felkészültek a nagyobb átumeny- nyiség folyamatos felvásárlására és értékesítésére. Kenderes! Gé/áné kérdezi Salgótarjánból a Lőwy Sándor út 5-ből: — A vásárcsarnok megépítésével várható-e jobb zöldség- és gyümölcsellátás Salgótarjánban? Válaszol: Nyerges János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. — A salgótarjáni lakosok régi vágya teljesül azzal, hogy ez év tavaszán átadásra kerül az új vásárcsarnok. Kulturált körülmények között, gazdagabb áruválasz- tékbó' vásárolhatják meg a vevők a burgonya-, zöldséges gyümölcsszükségletüket. A bőségesebb árukínálat kedvező hatással lesz az árak alakulására is. Brehő Gyula kérdezi Salgótarján (Baglyasalja), Petőfi út 51-ből: — Megfelelőnek tartják-e a tanácsi vezetők az ügyfélfogadás új rendjét? Hatására csökkent-e a dolgozók munkából való kiesése? Az üzemi vezetők mit tesznek azért, hogy a dolgozók igénybe vegyék Salgótarjánban a városi ügyfélszolgálatot? Válaszol: Dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. — A tanácsok célkitűzése az, hogy az új szabályozással tovább csökkentsék a dolgozók munkaidő-kiesését. Ezért az ügyfélfogadás rendjének kialakításánál figyelembe vették az üzemek munkaidő-beosztását. Lehetőséget teremtettek arra, hogy a dolgozók munkaidejükön túl intézhessék ügyeiket- A legtöbb tanácsnál általában szerdán egész nap, minden szombaton a hivatalos időben, de a hét egyéb meghatározott napjain is van ügyfélfogadás délelőtt vagy délután'. Minderről a változásról időben tájékoztatták az üzemeket. Az elmúlt féléves tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogv a munkából kiesett idő csak kis mértékben csökkent. A szombati ügyfélforgalom még mindig nem a kívánt mértékű. bár a tanácsok erre felkészültek. Kedvezőbbek a tapasztalatok a tanácsi veze* tők helyszíni fogadónapjain. Itt általában 15—20 dolgozó ügyének rendezésére nyílik lehetőség munkaidő-veszteség nélkül. A Salgótarjáni városi Tanács ügyfélszolgálati irodája^ az egyszerűbb ügyek azonnali intézésével, tájékoztatással, megfelelő információval, beadványok készítésével gyor- sabbá és pontosabbá teszi a2 ügyintézést. A mostani létszámot — két fő — az idén háromra növeljük, s így a szolgáltatások körét is bővíteni tudjuk- A vállalatok és a tanácsok vezetői kezdeményezésére, az iroda és a vállalati jogsegélyszolgálat együttműködése lehetővé teszi, hogy mindezeket a szolgáltatásokat közvetlenül a munkahelyen vegyék igénybe a dolgozók. NÓGRÁD — 1977. február 19., szombat
