Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-18 / 41. szám
Szaboles-Szatmár megyében, a Szamosmenti Állami Gazdaság tangazdaságában az idén először önjáró, levegővel működő metszőgép segíti a nehéz fizikai munkát, az almafák metszését. A gazdaság almás kertjében kétszázezernél több gyümölcsfát már ezzel aköny- nyebb módszerrel metszenek Rendelet na építő- és építőany ag-ipar bérfizetési napjairól Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeleté az ágazat Idei és 1978. januári bérfizetési napjairól. Eszerint az építő-, szak- és szerelőipari vállalatok, valamint az Építőipari Szállítási Vállalat lófogatú fuvarozási üzemegysége, a „Fémmunkás” Vállalat önálló szerelési üzemegysége, a Fővárosi Javító és Szerelő Vállalat és a Kommunális Beruházási Vállalat fizikai állománycsoportba tartozó dolgozóinak az építő- és építőanyag-ipari szövetkezetek dolgozóinak, továbbá az Országos Műemléki Felügyelőség időszaki főfoglalkozású dolgozóinak járandóságát a hónap első felében végelszámolásként, az adott hónap második felében részfizetésként számolják el. A melléklet tételesen felsorolja a bérfizetési napokat: február 11-én végelszámolás, február 23-án részfizetés, a továbbiakban március 11-én, 25-én, április 15-én, 29-én, május 13-án, 27-én, június 10- én, 24-én, július 8-án, 22-én, augusztus 12-én, 26-án, szeptember 9-én, 23-án, október 14-én, 28-án, november 11-én, 25-én. december 9-én, 23-án és 1978. január 13-án és 27- ém lesz végelszámolás, illetve részfizetés. Amikor a részfizetés és a végelszámolás között háromhetes időköz van, a dolgozók kérésére — április 8-án, augusztus 5-én, október 7-ón és 1978. január 6- án — legfeljebb 500 forint részelő'.eget adhatnak, amit a végelszámoláskor egy ösz- szegben kell levonni. Az egyéb vállalatok, valamint az építőipari vállalatok házgyára és az Építőipari Szállítási Vállalat gépkocsi-fuvarozási üzemegységeinek fizikai dolgozói havonta |26-án kapják meg a részfizetést, 12-én pedig a végelszámolás szerinti járandóságot. A havidíjas dolgozók bérfizetési rendszere nem változik. Ha a bérfizetés heti pihenőnapra, szabadnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a dolgozók bérét az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A bérkifizetési napokról hirdetményben is tájékoztatják a dolgozókat. Kuba: a harcok helyén narancsliget Gépkocsink százötven kilométert tett meg Havannából a Santiago de Cubába vezető országúton, majd jobb kéz felé fordultunk, Victoria de Giron felé. Kísérőm, a Giron című lap főszerkesztője emlékeztet rá, hogy ez a környék a forradalom előtt az ország legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A parasztok viskói egymástól 10—20 kilométernyi távolságra épültek. Két kis cukorüzem és a faszénégetés jelentette itt a gazdasági életet Hatalmas felirat az út mentén: citrustermesztő gazdaság — Victoria de Giron. Mostanában sokat lehet hallani, olvasni erről a leggazdagabb, legnagyobb citrustermesztő kubai gazdaságról. Szemünk előtt az út két oldalán, végeláthatatlan, aszfaltozott „ösvényekkel” szabdalt ültetvények. A fák közt. egy modern épület közelében iskolás korú fiatalok. — Gimnazisták — világosít fel a főszerkesztő. A körzetben már 37 középiskola van, s a bennük tanuló mintegy 20 ezer diák a tanulás mellett rendszeresen napi 3 órát dolgozik az ültetvényeken. Településhez érünk. Az állam kényelmes, háromemeletes házakat építtetett a gazdaság do’gozóinak. M'nden ilyen telepnek orvosi rendelője, áruháza, klubja, óvodája van. A gazdaság központjában az igazgató fogad. Tizenöt éve, 1961-ben, itt harcolt a. Disznó-öbölben az ellenforradalmár intervenciósokkal. Azután ittmaradt, ő és a társai ültették az első citrusfákat. Az itteni narancs egész Kubában a legédesebb Jelenleg 28 ezer hektáron zöldellnek már itt a citrusfélék. Az elmúlt öt év mindegyik esztendejében 40 ezer tonna gyümö'csöt szüreteltek a korábbi 10 ezer tonnával szemben. A tervek szerint 1980-ban 150 ezer tonna lesz az évi termés Amikor minden ültetvény termőre fordul, az évi mennyiség meghaladja majd a 2 millió tormát. A gazdaságnak képzett szakemberei vannak, akik egyetemet végeztek és különböző országokban jártak szakmai gyakorlaton. Saját technikumában képezi a középkádereket, saját laboratóriummal és tudományos kutatóállomással rendelkezik. Trt év sem múlik el, s ez a körzet a citrus- termeszíés legkorszerűbb központja lesz. I. Pctruskov Propagandisták tanácskozása A KISZ balassagyarmati városi bizottsága tanácskozást szerveartt csütörtökön a‘propagandistáknak. A fórumon felkészítették őket az elkövetkező időszak képzési feladataira. A népgazdaság előtt álló idei feladatokról Géczi Imre, a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárának igazgatója tartott előadást, míg a Hogyan éljünk? című fórumhoz dr. Szabó Károly adott hasznos elméleti, módszertani tanácsokat. Végül az időszerű politikai képzési feladatokról Váradi András, a városi bizottság titkára szólt a propagandistákhoz. TERMELÉSI RENDSZERHEZ CSATLAKOZTAK Jő adottságokkal rendelkezik a kallói termelőszövetkezet a kenyérgabona termesztésére. Az elmúlt évben azonban nem sikerült elérniük a tervezett átlagtermést. Leszűrték a tapasztalatokat « tavaly ősszel kellő Időben, Jő minőségben történt a vetés. Igyekeztek kiküszöbölni a technológiai fogyatékosságokat. Az idén a búza hozamterve 36 mázsa hektáronként. a termés fokozása érdekében a termelő- szövetkezet csatlakozott a gabona- s iparlnövény-termelési rendszerhez. Kislánykorában nap mint nap áhítattal csodálta a folyékony, izzó üveg alakulását. Nagyapja dolgozott a salgótarjáni üveggyárban. Mesterember, megbecsült üvegfúvó volt. A nagymama Marikát reggel kilenc óra után útnak indította: — Vigyél reggelit nagyapádnak. Kezébe vette a jól megpakolt csomagot és indult a gyárba. Nem messziről, csak onnan a szomszédos kolóniából. Az üvegesek nehéz, megerőltető munkát végeztek. Joggal várták el a családtól, hogy a reggeli, egy korsó sör kíséretében, pontosan fél tízre a kemence mellett legyen... X Huszár Miklósné a mérőhengerüzem művezetője. — Csodálatosak voltók első találkozásaim az üveggel. Megbabonázva álltam, s úgy lestem, hogyan lesz palack, korsó, pohár abból a kis gömbből. Ez a gyerekkori emlék végigkísér az életemen. Talán ezért jöttem én is az üveggyárba. . . Pedig valamikor óvónő akart lenni. Persze, csak nagyon gyerekkorában. Az iskolában, ahogy a számtanórákon egyre inkább többet tanultak, fokozatosan rájött, hogy a számokat szereti. Nem mindenki boldog az íróasztal mellett. De Huszárné nagy örömmel. lelkiismer?tesen dolgozott. Statisztikusként tizenöt esztendeje. — Vonzott ez a nagy gyár á sokféle munka, a sürgésforgás. És az a sok-sok szép H gazdasági bűncselekmények tanulságai Beszél freies dr. Czih Gyufával, a Les>1 elsőbb Bíróság elnök hely eilesével A blrósAeok elé kerülő üeyek jelentős része vagyon elleni, iiiecve gazdasági természetű. Ezekről, s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czlli Gyulát, a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettesét. — Milyen jellegű gazdasági bűncselekmények kerültek leggyakrabban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság elé? — Ha csoportosítani akarjuk a jogerőre emelkedett ügyeket —. hangzott a válasz — többféleképpen is tehetjük ezt. Egyféle bűncselekményeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek sorrendjének felcseréléséből, ezek helytelen szembeállításából származnak. Más ügyekre az a jelemző, hogy konjunk-. turális jellegűek: elkövetőik visszaélnek azzal, hogy még nem minden téren tudja a társadalom kielégíteni az egyes emberek jogos igényeit. Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vád- lottairól a bíróságon derül ki: feddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerülve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszteletben tartása. A löt vény mindenkit kötelez Senki sem hiheti azt, bármilyen beosztásban volt, vagy van, bármilyen tiszteletre méltó múlt áll mögötte —, hogy önmagát felül emelheti a jogszabályokon. Egyetlen példa: Győrött az egyik nagyvállalat igazgatója, közgazdasági főosztályvezetője, továbbá ugyanennek a vállalatnak a munkavédelmi felelőse és egyik gyáregységvezetője került bíróság elé. Ügyüket fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta másodfokon, jogerős ítéletet hoztunk. A vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között kizáró okként szerepelt, ha valamelyik vállalatnál halálos, csomkolásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön mun- kovédelml versenyt is, magasan díjazva azt a vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk bekövetkezett üzemi baleseteket, így a versenyt megnyerték és 478 ezer forintot kaptak. Szintén ennél a vállalatnál történt, hogy az igazgató, a közgazda- sági főosztályvezető és az szb-titkár fiktív jutalmakat osztott ki. a „megjutalmazot- tak” kötelesek voltak a kapott összeget visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kárt okoztak a népgazdaságnak . — Természetes —, folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese —, hogy ezekért a bűncselekményekért büntetés jár. Az igazgató korábban vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, s úgy gondolta: ez az ő számára kivételes elbánást jelent, számára nem kötelező a törvények tiszteletben tartása. Bíztak ebben bűntársai is, arra számítva, hogy az igazgató neve, múltja mögé bújhatnak a felelősségre. vonás elől. Tévedtek. A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, amely az igazgatót és a főosztályvezetőt végrehajtható szabadságvesztés- és pénzbüntetéssel. s a többi vádlottat is cselekményüknek megfelelő büntetéssel sújtotta. A fő szándék nem men lsén — Milyen tendenciák figyelhetők meg a társadalmi és a csoportérdek szembeállításából, illetve a csoport- és a magánérdekeknek a társadalmi érdekek elé helyezéséből származó bűncselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk azzal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg szövetkezeti — vez.etők tulajdonképpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jó szándék legfeljebb feltételezhető, de bizonyítani azt lehet, hogy vélt csoportérdekből megkárosították a népgazdaságot. Ismét mások üzérkednek s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűncselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé kerülnek az elkövetők —, az elért gazdasági eredmények már “meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket. Például: mezőgazdasági termelőszövetkezetek eladják terményeiket, majd tárolási szerződést kötnek a felvásárló vállalattal. Megkapják a tárolásért járó pénzt, de mire a vállalat el akarná szállítani a terményt, kiderül, hogy azt. (vagy annak jelentős részét) feletették a tsz állataival. A szövetkezet vezetői ilyenkor azzal védekeznek, ‘ hogy ők jót akartak, hiszen az állattenyésztés fontos, de a zárszámadásra a tagságnak osztandó pénzre is gondolni kell. Előfordul, hogy az így keletkezett hiány, csak 2—3 év múlva mutatkozik, s a rosszul számító vezetők is addigra kerülnek bíróság elé. Alkalom szüli a lolvait — Túl a büntetőjogi fele- lösségrevonáson. milyen tanulságokkal szolgálnak a büntetőügyek az ön, illetve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? — A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűneselekméríyek természetszerűen csak egy részét képezik a bíróságok eié .kerülő ügyeknek. de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen 'jelentős részét. Folytatva a gondolatot; a bűncselekmények hatása szinte mindig sokkal nagyobb, mint maga a cselekmény. — Tanulság az is. amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy • „alkalom szüli a tolvajt” vagyis sokkal komolyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tulajdon védelmét. őrzését. Nemegyszer hónaookig keresik milliós értékű gépek gazdáit. míg végre előkerül s felelősségre kell vonni hűtlen kezelésért. S még egy nagy tanulság: a vállalat, a köz vagyonáért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak. de nekik is van felelősségük. Az üzemi demokrácia szélesítése magával hozza azt is, hogy mindenki jobban érezze magáénak a köz tulajdonát, lépjen fel annak védelméért bárkivel szemben. Várkonyi Endre Asszonyok hétköznap Találkozásik az üv üveg, ami innen kikerül. Nekem az egyszerű, szép formájú pohár ugyanúgy tetszik, mint a színes, csiszolt kehely. X Két évvel ezelőtt, áprilisban nagy változás történt Huszár Miklósné életében. Megkérdezték tőle: „Mondja, Marika, lenne-e művezető á mérőhengerben?” Igent mondott. Elsősorban azért, mert a gyárat, az ott dolgozó asszonyokat jól ismerte. — Munkahelyet változtatni, még, ha az gyáron belül adódik is, sohasem könnyű. Meggondoltam jól, megbeszéltem a férjemmel. Más feladatok, egészen má6 közeg. Őszinte legyek? Egy kicsit tartottam tőle... — Akadtak nehéz pillanatai? — Igen. Nagyon szívesen fogadtak itt, a mérőhengerben. Ez átsegített sok nehézségen. Nagyobb a felelőssé- gam, több a munkám is. Ha valami nem sikerült, vagy úgy láttam, nehezen tudom megoldani, megkérdeztem a nálam tapasztaltabbakat. Soha nem szégyelltem. így, menet közben, tanultam meg sok gyakorlati tudnivalót. X Hogy az üveggyárat úgy is-' meri, mint a tenyerét, annak Is köszönheti, hogy hét esztendeje üzemi nőfelelős. Ahol több mint ezer asszony dolgozik, ott a nőfelelősnek sokat kell az üzemekben tartózkodnia. Hogy közvetlenül tapasztalja az asszonyok, lányok gondjait, öremeit. A nőpolitikái határozat végrehajtása valójában sok-sok nehézségbe ütközött. — Most a hét évre visszanézve nyugodt szívvel állíthatom, hogy a salgótarjáni öblösüveggyárban nagyon sokat tettek az asszonyokért, lányokért. A béreket többször is emelték. Gondoskodtak egy műszakos üzemről. Soksok kedvezményt, kaptak a nők. Mindez persze, nem jelenti, hogy már rózsás az utunk. A szemléleten, a megrögzött szokásokon nehéz változtatni. Nagyon kevés a női vezető. Nemcsak az alkalmasságuk miatt, hanem azért is, mert maguk az asszonyok is húzódoznak a nagyobb felelősségtől. Huszár Miklósnéról még azt is tudni kell — szinte véletlenül említette, —, hogy az üvegipari művekhez tartozó tizenkét üveggyár nőfelelőse egyúttal. Jó kapcsolatot tart az országban levő üveggyárak nőfelelőseivel, gyakori a levelezés, a személyes találkozás. Ha pedig Pesten a központban olyan témát tárgyalnak, amely a vállalatoknál dolgozó nőket különösen érinti, Huszár Mik- lósnét mindig meghívják Budapestre a tanácskozásra. X Napi munkaideje sohasem csak nyolc óra. Fél hatkor már a gyárban van. és jó, ha három körül szabadul. Miniszteri kitüntetés birtokosa. Kiváló dolgozó, munkáját több oklevél elismeri. Az asz- szonyok bizalommal fordulnak hozzá óvoda-, bölcsőde-, iskolaügyekben. A visszatérő kismamák a közbenjárásával oldják meg nemegyszer műszakgondjaikat. Igazán nem csodálkozom, amikor csendesen mondja: — Van bennem. valami nyugtalanság, ba nem vagyok a gyárban. Még szabad szombaton, szabadságon is. Gyakran eszembe jut, mi történt az üzemben, boldogulnak-e, nincs-e, valami baj... Sőt, ha hiszi, ha nem, gyakran még álmomban is az üveggyárban „dobozom" , Csatai Erzsébet NÓGRÁD - 1977. febiuár 18., péntek 6
