Nógrád. 1977. február (33. évfolyam. 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
/ Tartási kötelezettség! elmulasztásáért... Sajnos, nem kevés a bíróságokon azoknak a pereknek a száma, amikor gyermektartásdíj nem fizetéséért folyik az eljárás. Erejük leijében levő férfiak menekülnek a kötelezettség elöl. vándorolnak munkahelyről munkahelyre, hogy a megítélt összeget minél nehezebben Jehessen bevasalni. Többnyire alkalmi munkákból tengetik életüket, s mire a volt feleség — a gyermek anyja — rájön, hol vannak, már lépnek is egyet. Apák? Papíron igen, valójában már egy szikrája sincs meg ezekben az emberekben a gyermekszeretetnek. Az Ilonák, Ottók, Gáborok. Katalinok pedig hiába kérdezik, hol van apukám? Nemcsak az apát nem látják, a pénzt sem. Törvényeink védik az anyát, a gyermeket, nem engedik meg, hoj»y ezek a lelketlen emberek elkerüljék a felelősségre vonást. A Salgótarjáni Járásbíróságon tartási kötelezettség elmulasztásáért marasztaltak el felelőtlen szürkét. ÁLLANDÓ VENDÉG AZ ITALBOLTBAN „Állandó munkahelye nincs. Több helyen próbált dolgozni. A bányánál, az erdészetnél, a kórháznál felvette a munkát, de pár napnál tovább nem maradt. Az Alföldre jár idénymunkára. A faluban segédmunkásként dolgozik házépítkezéseknél. Amit keres, elisz- sza. Jelenleg három-négy hete pem dolgozik, ennek ellenére állandó vendég az italboltban” — olvashatjuk a községi tanács jellemzésében a 41 éves bárnai Bohácsi Józsefről. A férfi nem először áll bíróság előtt tartási kötelezettség elmulasztásáért. Három gyermek várja a pénzt. Az egyik házasságból Róbert, a másikból két kislány, Ilona és Katalin. Természetes, hogy a jellemzésben leírt életvitel mellett Bohács: mindkét anyánál jelentős hátralékba került. Felelőtlenségére jellemző, hogy annak ellenére nem fizetett, hogy az állam — jogszabály szerint.erre lehetőség van — megelőlegezte a hátralékot. A visszaeső Bohácsi Józsefet hat hónap fegyházra ítélte a bíróság és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. MOST MAR DOLGOZNI FOGOK Ismert „vendége” a bíróságnak Viskárdi László 44 éves kisterenyei lakos, akit tartási kötelezettség elmulasztásáért kétszer is elítéltek már. Először nyolc hónapot, majd legutóbb hat hónapot kellett börtönben töltenie. Viskárdi mértéktelen alkoholfogyacztó, s az iszákos életmód mellett nincs ideje munkát vállalni. Ezért aztán rendszeresen hátralékba kerül, nem jut el havonta az ezer forint volt feleségéhez, s ennek két gyermeke, Viktor és Péter látja kárát. A legutóbbi tárgyaláskor több mint 4000 forintról nem tudott számot adni Viskárdi — ennyivel maradt hátralékban. „Ígérem, hogy most már állandó munkát vállalok. Hátralékba is azért kerültem, mert nem volt állandó munkahelyem.” — fogadkozott ki tudja hányadszor A bíróság mint visszaesőt 5 hónap fegyházra ítélte és egy évre tiltotta el a közügyek gyakorlásától. A SZOMSZÉDOK GONDOZTAK Nemcsak férfiak az elkövetők. Számos esetben asszonyokkal is találkozunk, akiknek teljesen közömbös gyermekeik sorsa. Karancslapujtőn Botos Gáborné (Danyi Erzsébet) 32 éves asszony három gyermek édesanyja, mégis felelőtlen, semmirekellő életmódot folytat. Az apa börtönben van. Bo- tosné hosszabb ideig nem vállalt munkát, magukra hagyta a gyerekeket, akiket a szomszédok gondoztak. A kicsik erkölcsi és szellemi fejlődése, anyagi helyzete nem volt biztosítva, s így a közös községi tanács 1972-ben Gábort, Ottót és Andreát állami gondozásba vette. Botosnénak mindösz- sze havi 450 forintot kellett volna fizetnie a gyermekekért, ám ennek a kötelezettségének sem tett eleget, s az évek során több mint 13 ezer forint hátralékba került. A bíróság négy hónap szabadságvesztésre ítélte a felelőtlen asszonyt, a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. X Az ítélet mindhárom esetben jogerős. Egy időre nincsenek nélkülözésnek kitéve a gyerekek. A büntetések tulajdonképpeni célja itt a rádöb- bentés arra, hogy a kötelezettségek alól nem lehet kibújni, és hogy csak a rendszeres munka, az állandó munkahely a megoldás. Ezt kívánja a gyermekek érdeke. Az a szomorú, hogy ezek a szülők csak a tárgyalóteremben döbbennek rá. hogy gyermekeik vannak, akikről gondoskodni kell. Ha ugyan rádöbbennek. .. (sz. 1.) Äz információkról (ill.) Ellentétes információk Az információ tájékoztatás és tájékozódás is. Információ az ember korábban megszerzett ismeretanyaga, tudása is. Az információról alkotott teljes képhez hozzátartozik, hogy a hírek, adatok ismeret- tartalma akkor is információ, ha nem a múltra és a jelenre, hanem a jövőre vonatkozik. Ilyen információ pl. az, hogy 1977-ben hány százalék reálbéremelkedést irányozunk elő. Most vizsgáljuk meg, hogy milyen a hatása az ellentétes információknak a bizonytalanságra. Vegyük a következő egyszerű példát. Rendelkezések írják elő, hogy külföldi (import) árut Magyarországon csak magyar nyelvű felirattal, szükség esetén kezelési, és használati utasítással lehet forgalomba hozni. Mi vásárlók, fogyasztó állampolgárok ezt tudjuk, ki vagyunk képezve, meg vagyunk nevelve Nem így tudja ezt viszont az Ezermester- és Űttörőbolt Vállalat, amely a külföldi repülőmodell-építőt (370 Ft az ára) háromnyelvű szerelési utasítással árulja (de egyik sem magyar). Amikor szóyá tettem a hiányosságot az eladó közölte, hogy van tervrajz, annak alapián kell meg- éoíteni a modellt. És minek akkor itt ez a sok idegen nyelvű utasítás — kérdeztem, ő nem tudja, de azok sem, akik ezt így gyerekeknek forgalomba hozzák. Ugyanis az út törő-korosztály sem nyelvtudásban nem áll ott, hogy német, angol, francia, vagy spanyol szerelési utasítást le tudjon fordítani, sem ábrázoló geometriát, vagy szakrajzot nem tanult, hogy tervrajzot tudjon olvasni. Tehát maradnak az apukák akiket viszont a televízió arra oktat, hogy ne maguknak., hanem a gyerekeknek vegyenek hasznos játékot. Egy nyári hír a változatosság kedvéért a televízióból. Aratják a gabonát (rozst), amelyből ma már csak any- nyit termelnek hazánkban, amennyinek a szalmája elegendő a skanzenek zeupfeőe- les házainak javításához. Jó, de akkor miből van a rozscipó? Olyan sok a skanzen, hogy a gabonatermés az évi ellátást biztosítja, vagy a rozst, importáljuk, vagy feltaláltai; valami rozspótlót? Mennyi kérdés, menny! bizonytalanság egy egyszerű kis hír hallatára. Ezekből az esetekből látható, hogy a bizonytalanság marad, sőt erősödik az eltérő, az ellentétes információk hatására. Kúti István Ahol az új pesti villamos készül Közép-Európában először a Tatra Smichov gyár kezdett sínen gördülő járműveket készíteni, 1852-ben A villamos- kocsi őse, a lóvasút 1876-ban jelent meg a prágai utcán! A Tatra gyár 14 lóvontatású omnibuszt készített helyi használatra, — a következő években pedig már külföldre >s szállítottak: Triesztbe, Ogyesszá- ba, Bécsbe. A villamos vonta- tású járművek térhódításával megkezdték az ilyen járművek gyártását is, de csak a II. világháború után, 1952-től kezdve változott a gyár profilja, s alakult ki a villamossorozatgyártás. 1976-ig tízezer villamoskocsit készítettek, túlnyomórészt exportra. A frissen lakkozott, modern vonalú villamosok többsége hagyományos piros-krém színű, s csupán az ajtajukon szereplő feliratok mutatják, mely ország számára készültek: a cirillbetűsek a Szovjetunióba, a latin betűsek Romániába, Jugoszláviába, a keskeny zöldcsíkos krémszí- nűek az NDK-ba, az élénkzöld színűek pedig Kairóba mennek, öt ország 54 városában ismertek már a csehszlovák gyártmányú villamosok. A legtöbbet — kereken a termelés 50 százalékát — a Szovjetunió vásárolja. 1976 júniusában a hatezredik villamost indították el a szovjet megrendelőknek. A második legnagyobb vevő az NDK, amelynek 11 városában 1500 csehszlovák villamos közlekedik. Budapest lesz az 55. város — Magyarország pedig a hatodik ország — ahol a világ- szete ismert csehszlovák villamoskocsik megjelennek. A két ország külkereskedelmi szakemberei 1975-ben kezdték meg a tárgyalásokat a magyar igényeknek megfelelő villamosok gyártásáról. Az első próbakocsikat 1978-ban szállítják Budapestre. Ezt követően 1979-ben 70, 1980-ban 100, a további esztendőkben pedig évente 150 villamost készítenek a prágai Smichov gyárban magyar megrendelésre. A felcímet azonnal meg lehet magyarázni, hiszen Nagybátony valóban sokarcú. A mintegy 4400 hektár területen fekvő községet három településre lehet osztani. Első a fésűs, kertes házak — Nagybátony falu, Dózsa-telep és Maconka. A második a bányaKoló- niai rész, Szorospatakkal,’ Katalinnal és a Zagyva-parttal együtt. A harmadik a többszintes lakóépületű „bányaváros”’ városias település, ahol a nagyközség 8600 iako- sából, mintegy 5000 ember él. Mit fs kellene még elöljáróban elmondani erről a településről? Talán azt, hogy tipikusan ipari.' Jellegét évtizedek óta a szénbányászat határozta meg. A hetvenes évek elejétől jelentős a vasipara, a könnyűipara, nem utolsósorban a szolgáltatóipar. Ezek a tényezők tehát meghatározzák a tanács feladatait, célkitűzéseit, de gondjait is. — Valóban így van — mondja a beszélgetés elején Kenyeres Pál, a nagyközségi tanáes elnöke. Hiszen az üzemen kívül a tanácsnak kell biztosítani a lakóheiv életfeltételeit az egészségügy a kultúra, a kereskedelem, a szolgáltatás és más térén egyaránt. S mivel a salgótarjáni járás dolgozóinak több mint 40 százaléka itt, Nagy- bátonyban keresi kenyeret, ez is meghatározza feladatainkat. Ezért is kötöttünk az üzemekkel öt évre szóló megállapodást, elsősorban a települést fejlesztő, segítő tevékenységre. — Hogyan rangsorolja az ötödik ötéves tervi feladatokat? — Legfontosabb, az itt lakók lakásgondjainak megoldása. Ügy érezzük, jó úton ,,A KiSZ-taggá váláshoz bizonyítani Us első születésnap elöli A JÖVÖ HÓNAPBAN még csak első születésnapját „ünnepli” a palotási Május 1. Termelőszövetkezet KISZ- alapszervezete. Az egy esztendővel ezelőtti megalakulásig a gazdaságban dolgozó fiatalok lakóhelyükön végeztek KISZ-munkát. Dudok György növénytermesztési agronómus, alapszervezeti titkár Bér községben viselte addig ezt a tisztséget. A „tanulóév” tapasztalatairól, az alapszervezet erősítéséről, tagfelvételi módszeréről kérdeztük. — A termelőszövetkezetben kilencvenöt harminc éven aluli fiatal dolgozik. 1976. március 31-én huszonhét „alapító taggal” kezdtük meg munkánkat. Elég mozgalmas volt az első év, jó alapot teremtett a szervezeti élethez az alakulás utáni hónapban elkészített akcióprogram. Emlékezetének frissítésére kopott, kockás füzetet vett elő Dudok György. „Sokat forgattuk, azért ilyen megviselt” — tette hozzá magyarázatként. S ez a füzet — ami tervnek és krónikának is dokumentuma — a következőkről árulkodik. Szinte az alapszervezet első, nagyobb szabású megmozdulásaként szervezett vasgyűjtés révén 7000 forinttal gyarapodott a „közös vagyon”. A későbbi kirándulást ez alapozta meg. — Miskolcon, Aggteleken, Kazincbarcikán, Egerben jártunk. A szép tájak, nevezetességek megismerése mellett azért is jelentős ez a túra, mert a két nap alatt alaposabban megismerhettük egymást. A mezőgazdaság jellegéből adódóan ugyanis nehéz a különböző ágazatokban dolgozó fiatalokat „összehozni”. A KOCKÁS FÜZET arról is mesél, hogy az alapszerve- zet társadalmi munkát szervezett az épülő szolgálati lakásoknál. A Nógrád megyei ifjúsági napok idejére már többé-kevésbé összekovácso- lódott a kollektíva. Lemérhető ez az egyre szaporodó eseményekben is. Szakmai vetélkedőt rendeztek a gépszerelőknek, egymást érték a sportrendezvények; a kispályás labdarúgó-mérkőzések, az asztalitenisz-versenyek. A területi döntőn a gépszerelők, a labdarúgók a második helyet szerezték meg. Az egyre sokoldalúbb mozgalmi élet eseményei közötti tallózást ' folytassuk egy jó kezdeményezés ismertetésével. t — A fegyveres erők napján — a megemlékezés után — élménybeszámolót tartottak a katonaviselt KISZ-tagok, hasznos tanácsokkal látták el a nagy esemény előtt állókat. Az azóta bevonult, szabadságra jövő katonák újságolják: a beszélgetés eredményeként sok minden nem érte őket váratlanul. Az újonnan alakult alap- szervezetben nem volt — nem is lehetett — olyan tartalmas a munka, mint ahol már kipróbált és jól bevált módszerekkel dolgoznak. E stíluskeresés közben gondoltak-e azokra, akik még nem tagjai a KISZ-nek? — Alapszervezetünk életét vonzóvá szerettük volna tenni, az újabb tagfelvételek érdekében is. Most is ez az egyik célunk. Mindezt persze megfontoltan, kellő körültekintéssel tesszük. Alapelvünk, hogy a KISZ-taggá váláshoz előbb bizonyítani kell! A KISZ-en kívüli fiatalok is ott tanulnak a sikeres vitakörökön, olyan programokat szervezünk, amelyekén. együtt vagyunk. Rosszul fest ez az arány — a kilencvenöt és a huszonhét különbsége —, mindenképpen javítani szerétnénk. Mindenesetre, a megfelelő követelmény- rendszer érvényesítésével. Az akcióprogram végrehajt tását egyéni vállalásokkal segítik a „jelöltek”. Így végzett munkájuk, a közvetlen munkatársak, párt- és gazdasági vezetők véleményének meghallgatása után dönt az alapszervezet a tagfelvételről. — Az első évben, az alakulás után hat fiatalt vettünk fel sorainkba. Alapszervezetünk taglétszáma végső; soron azért nem növekedett, mert többen bevonultak' katonai szolgálatra, mások munkahelyet változtattak. Az alapszervezet szervezeti erősítését tartalmazza a most készülő új akcióprogramunk is. Az a véleményünk, hogy tervszerű, átgondolt munkával — az előbbi követelmények betartása mellett — idén a KISZ-en kívüliek tíz százaléka tagja lehet alapszervezetünknek. VÉGÜL MÉG EGY a tervek közül. A felelősségteljes munkával erősítendő alapszervezet nagy fába vágja fejszéjét. A termelőszövetkezet támogatásával — és természetesen társadalmi munkával — KISZ-klubot építenek. Megteremtve ezzel a tartalmasabb szervezeti mozgalmi élet „otthonát”. K. G. Uj „huiflclm” A Dunaújvárosi Hullámverti- kum első egysége megkezdte a próbagyártást. A 120 méter hosszú papírgyártó gépóriás elkészült, s legyártották rajta az első papírtekercseket. Az új gép teljes fei- futáH után évente 100 ezer tonna hullám- alappapirt állít majd elő SOKARCÚ KÖZSÉG Ut a "Városiasodás felé-haladunk. Nagybátonyban többszintes tanácsi, OTP- és telkek biztosításával kiscsa- ládos kertes házak épülnek a jövőben. Az ötödik ötéves tervben 560 többszintes lakás megépítését tervezzük. 1976. az előkészítés éve volt. Elkészült a beruházási program, amit végrehajtó bizottságunk jóváhagyott. Kijelölés alapján a kivitelező is megvan, így ebben az évben elkezdődik a 180 tanácsi bérlakás, a 230 bányász OTP- lakás és még 150 egyéb OTP- lakás építése. A kivitelező az állami és a tanácsi lépíiő- ipari vállalat lesz. — A közművesítés? — A közművek egy részét a szénbányák vállalat végzi. A tervezést, és részben a kivitelezést is. Rt szólok arról, hogy az új lakások már korszerű, vezetékes gázellátásra készülnek. A bányavárosban, megkezdték a korábban épített többszintes lakásokba is a gáz bevezetését. Ez összesen 540 lakást érint. A munkálatok egy részét a TIGÁZ végzi. Ahhoz, hogy a munkálatokat meggyorsítsuk, szükségesnek látjuk az úgynevezett fogadóállomástól a gerincvezeték építésének megkezdését. — Ennyi lakás mellett milyen lesz a járulékos beruházás? — A lakások megépítése, a gáz bevezetése csaknem háromszázmillió forintot igényel. Ez bizonyos értelemben megszabja az úgynevezett járulékos beruházások megvalósítását is. De e téren is optimisták vagyunk, hiszen elfogadott terveink között sok minden szerepel. Először is, ami a legsürgetőbb: szeretnénk az iskolaépítés második ütemében megépíteni az új nyolc tantermes iskolát, ami a negyedig ötéves tervből húzódott át. Ehhez a terv adott, a munkán a sor! Még ebben az évben meg kell kezdenünk a kétszer ötszáz köbméteres víztározó építését. Az összeícgás szép példái alapján más is megvalósul a nagyközségben. Ilyen például, hogy 1980-ig elkészül majd a 800 négyzetméter alapterületű áruház. Ehhez a helyi tanácsnak ötmillió forint rendelkezésére áll. Megvan a tanácsnak az ötven személyes óvodára is az anyagi fedezete. Sőt, együttműködéssel segítjük az építkezést, elsősorban vállalati fejlesztési alapból, vagy éppen a kommunista műszakok béréből kapott összegből. A Budapesti Harisnyagyár például már 250 000 forintot fizet, ehhez hozzájön még a helyi gyár kommunista műszakjainak bére. Az erdőgazdaság ugyancsak fejlesztési alapjából 50 ezer forintot biztosít. De jelentkeztek a többi üzemek is, s így elképzeléseinket valóra váltjuk. — Ezek a nagyobb feladatok. Milyen kisebb gondok jelentkeznek? — Vannak góndjaink. A nagyberuházáisok fontossí- gát senki sem vitatja, de azt is sürgetik, hogy végre oldjuk meg a falusi rész vezetékes ivóvízellátását. Ott is épülnek a kislakások, de nem tudjuk biztosítani a vizet, a közművet. Maradjunk a falunál. Fejlődött a település, de a villanyon kívül nem tudtunk eddig egyebet nyújtani. Nehéz pótolni az évtizedes elmaradást. A csapadékvíz elvezetése még a bányavárosban is gond. Az utak, hidak, járdák is korszerűsítésre szorulnak. No, de mindent egyszerre aligha lehet, Ezt megértik a nagybátonyiak. — Felhívás (hangzott el Nagybátönyból, a tanácstól az októberi forradalom 60. évfordulója méltó megünneplésére, közhasznú munka végzésére. — Igen. Ügy gondoltuk,' hogy az évforduló tiszteletére a salgótarjáni járás községeit településfejlesztő közhasznú társadalmi munka végzésére szólítjuk fel. Nálunk tavaly 1,9 millió forint volt a társadalmi munka értéke, most 2,2 miliő forint értéket kívánunk elvégezni. Ez azt jelentené, hogy az egy főre eső 230 forint az idén 250 forintra növekedne, sőt a járási átlag az elmúlt évi 201 forint helyett 220 forint lenne. »Ebben a mozgalomban olyan munkákat végeznénk el, mint sportpályák létesítése, parkosítás, hét végi pihenő kialakítása, gyermekintézmények fejlesztése. Végső- soron olyanokat, amelyekre a’ község lakóinak szükségük van. Szocialista brigádok, lakók, a fiatalok eddig is sokat segítettek. Most is hívjuk, várjuk őket... egy sokarcú község fejlesztésére. Arra a feladatra, amely a városiasodáshoz segít. Somogyvári László NÖGRÁD — 1977. február 15., kedd .5
