Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

1 «ózni és művelődni hgy hasznos vita néhány tanulsága Sí VI hónapon át rendszeresen jc % tele meg a NOGRÁD-ban azok az írások, amelyek a szocialista brigádok kulturális tevékenységével, tnai gondjaival, megoldást, tejlödést hozó távlataival foglal­koztak. A vita tanulságai a munkásművelő­dés legfontosabb kérdéseit érintik, de tágabb értelemben mai közművelődésünk továbbfej­lődésere is vonatkoznak. A munkásmozgalom és a kultúra hagyo­mányos, szoros kapcsolata közismert. A pél­dák tanulságai, az olvasóegj'letek. a kórusok, zenekarok politikai tettei, a megye munkás­mozgalmából és művelődéstörténetéből hosz- szasan idézhetek. Ez a hagyományos kapcso­lat. amely a tanulás és a tudatos politikai cselekvés között kialakult, ma új formában, uj tartalommal jelenik meg. A társadalmi átalakulást, a fejlett szocialista társadalom építését vezető osztály fontos, a hatalomhoz is kapcsolódó tevékenységeként fejlődik. Ezúttal szocialista brigád vezetők, párt- és szakszervezeti tisztségviselők,.gazdasági veze­tők és népművelők fogalmazták meg véle­ményüket. Ebben a többoldalról kifejtett, de lényegében egysegee álláspontban van a vita legfontosabb tanulsága is: az együttes cse­lekvés, a közösen vállalt felelősség a szocia­lista brigádmozgalom fejlődésének alapvető teltételei közé tartozik, A szocialista brigád­mozgalom kétévtizedes történetében, de a közelmúlt gyakorlatában ennek hiánya okoz­ta a legtöbb szemléletbeli és módszerbeli problémát. Ma az uniformizált vállalások, a formális vonások ellen lépnek fel maguk a brigádok is. Indokolt tehát az élmúlt évek gyakorlatában rejlő mélyebb okokat keresni. A mozgalom fejlődésének korábbi perió­dusaiban — ahogyan több hozzászóló is je­lezte — a . kulturális vállalások kiegészítő, pótló szerepet játszottak. Ennek a gyakorlat­nak torzító hatása nem csupán — és nem el­sősorban — abban érzékelhető, hogy hosz- szabb időt igénj-elt a vállalások ..egyenran- gúsítása.” Sokkal inkább abban, hogy a mű­velődés a mozgalom lényégétől független, at­tól idegen, „kívülről” transzportált elemként szerepelt. Így elsősorban a népművelők kez­deményezései, erőfeszítései alakították a moz­galom kulturális arculatát. A konkrét üzemi viszonyok ismerete, a kollektívákkal Való rendszeres kapcsolat he­lyett az akciókban kifejeződő cselekvési szán­dék kettős következménnyel járt. Egyrészt nagy befolyásra tett szert a mennyiségi szem­lélet. így kap még ma is helyet a nagyüzemi versenyszabályzatokban olyan előírás, amely egy-eg3( fokozat teljesítéséhez 4—6 közösen meglátogatott kulturális rendezvényen, 8— 10 ismeretterjesztő előadáson való részvételt szab meg. Ez a regisztrálható, ellenőrizhető, konkrét mennyiségi mutatókkal jellemezhe­tő kulturális tevékenység, ennek szervezése valóban figyelmen kívül hagyta és hagyja a vállalások minőségi szempontjait. Az egyé­ni lehetőségekben, igényekben, szokásokban kifejeződő különbségeket. Ezért a kultúra vonzó, embert gazdagító jellege helyett a „muszáj” szempontok érvényesültek. Mindezt figyelembe véve nagyon fontos az eszmecsere legsürgetőbb közös igénye: egyé­ni , személyes igényekre és lehetőségekre ala­pozó vállalásokkal épülhet a kultúra szer­vesebben a mozgalomba. Ehhez természete­sen más. szemléletbeli változások is szüksé­gesek. Például a munka és művelődés har­monikus kapcsolatát biztosító felfogás és gya­korlat. A NÓGRÁD-ban megjelent írások közös főcíme — helyesen — Dolgozni és mű­velődni. Sok éven át a dolgozni vagy műve­lődni hamis alternatívája távolította a mun­kahelyektől a kultúrát. Bár ez soha nem azt jelentette, hogy egymás mellett, egymástól függetlenül létezzen a két tevékenységforma. De igényel másfajta saamléletváltozást is. Megkívánja például a kultúra sajátos termé­szetének tanulmányozását. Azok, akikben az azonnal és egyszerre változtatásának türel­metlensége él, akik egyszeri, végérvényesen megoldható feladatnak tekintik a kulturális igények felkeltését, akik nevelés helyett ak­ciókkal, rendelkezésekkel akarják sok évti­zedes örökség utóhatását megszüntetni —ép­pen a kulturális forradalom folyamatjelle- gét nem ismerték fel. A kispolgári türelmetlenség a politika min­den területén, a művelődéspolitikában is ve­szélyes, káros jelenség. Különösen lényeges ennek felmérése egy olyan mozgalom eseté­ben, mint a szocialista brigádoké. A szocia­lizmusért élő, dolgozó mozgalom korai pe­riódusában, fejlődésének első szakaszában a gyors sikerek nélkülözhetetlenek, de csak a munka kezdetét jelenthetik. Ezért nem vé­letlen, hogy éppen a hetvenes évek társadal­mi és kulturális változásai tűzték napirendre a szocialista brigádok kulturális munkáját megújító igényeket — magában a mozgalom­ban is. A korábbi évek gyakorlatának másik ked­vezőtlen következménye volt, hogy a műve­lődést segítő eszközük céllá emelkedtek. A szocialista brigádok vetélkedői, a kollektívák részére szervezett speciális programok — gyakran kampányok — kapták a fő figyel­met. A vetélkedő első vagy második helye­zettje gyakran elismertebb, sikeresebb kol­lektíva lett egy-egy üzemben, mint az a bri­gád, mely saját belső gondjait legyőzve jutott előbbre a művelődés útján. így valójában akarva-akaratlan a néoművelés gyakorlata konzerválódott, viszonylag kevés brigád ju­tott el a szó eredeti értelmében vett közmű­velődésig. —A közművelődés-politikai határozat vég­rehajtása — ezt tükrözte az írások nagy több­ségé — a művelődés iránti valós igényeket erősítette meg a szocialista brigádok életében. A művelődés nem kiegász tő része a brigád­életnek, nem számon kérendő házi feladat, nem is csupán termelést segítő eszköz, hanem kö­zösségformáló erő, a szocialista létforma nél­külözhetetlen eleme. ­Ezért alapvető feladat, hogy a szocialista brigádok által felvetett kérdésekre a mű­velődés irányítói és szakemberei érdemben tud.ianak válaszolni. Így nem az a kérdés: legyen-e pontrendszer, vagy sem, szervez­zünk-e brigádkönyvtárakat, vagy a letéti egy­segek lehetőségeit használjuk-e ki okosabban. Több közös programot szervezzünk-e, vagy csak az egyéni formákat támogassuk? A tá­mogatási rendszert fejiesszük-e, vagy a lakó­helyi intézményeket vonjuk-e be az üzem! életbe jobban? Ezt minden esetben a hely* körülmények — kialakult hagyományok, mű­veltségi alapok, személyi és anyagi feltéteíeK — szabják meg. Ma inkább arra kell a figyelmünket for­dítani, hogy a felkeltett művelődési igények kielégítéséhez megfelelő segítséget adjutk Sokféle eszköz, lehetőség áll rendelkezé­sünkre. Döntő tényező az irányítók, szerve­zők felfogásában megindult változások gyor­sítása. Ha a statisztikai szemlélet, az általá­ban való ösztönzés, az uniformizált „ajánlá­sok” az egyoldalú prakticizmus helyett az egyes brigádok konkrét körülményeire épülő irányítás átalánosabbá válik, a munkásművelő­dés mozgalmi jellege nagymértékben erősö­dik. Ehhez sokféle út vezet. Az üzemi értelmi­ség mozgósítása, a brigádvezetők folyamato­sabb felkészítése, a munkahelyi kulturális ak­tívahálózat kiépítése, a kulturális propa­ganda fejlesztése, a hosszabb-rövidebb időre szóló megbízatások rendszere. Elgondolkod­tató például, hogy ma már szinte minden munkahelyen készülnek vállalati művelődési tervek. Erről azonban kevés helyen tanács Dolgozók általános iskolája Salgótarjánban s Ismét folyik a tanítás — takozzék ki, hiszen kedvezőt- nak indítani. Szívesen indí*a- . ianuár 10-től — a salgótarjá- len hatásai sem a társadalmi, nanak VII. és VIII. osztályt a ni dolgozók általános tskolé- sem pedig a gazdasági élet- hőerőműben és az ötvözet- jában. Továbbá, ez az idő- oen nem kívánatosak. gyárban közösen, a BRG-nél, szak a beiskolázás ideje. Ez* Milyen lehetőségek várják a vagy bármely más vállalat- úttal nem kívánunk részlete- dolgozók általános iskoláiban nál, ahol elegendő jelentkező sen írni arról, hogy a tanú- továbbtanulni szándékozó- van. lás fontosságát éppen ebben kát? a Rákóczi úti Iskolában is az iskolatípusban milyen té- Hasonlóan az eddigi gyakor- iesZnek V—VI.. VII. és Vili. nyezők indokolják. Csak uta- lathoz, indítanak Salgótarján- osztályok. Egyébként bárhon- lásképpen említjük, hogy me- ban Alapismereti I. és II. fan- nan van jelentkező, várják gyénkben, Salgótarjánban te- folyamokat (például a. Salgó- őket, akár az üzemi kihelye- kinteiyes számban dolgoznak tarjáni Kohászati Üzemekben, zett osztályokba, akár a Rá- munkások a város üzemeiben, a ZIM-ben). Indítanak tovab- kóczi úti iskolába. Oda, ahol akik még nem rendelkeznek bá V—VI. osztályokat, vala- a dolgozó számára kedvezőbb általános iskolai végzettség- mint VII. és VIII. osztályo- a tanulás. Ezt közös megbe- gel. Azon túl, hogy határoza- kát; négy-négy hónap szűk- szélés alapján dönthetik el. A tok is köteleznek a felnőttok- séges ezek elvégzéséhez. Je- most jelentkezők a legtöbb tatás további fejlesztésére, lentkezni lehet január 20—25. helyen május végéig szerez- kétségteien tény, hogy nap- között részben a vállalatok- hetnek bizonyítványt. Termé- jaínkban mind a társadalmi, nál, ahol kihelyezett osztályok szetesen, minden tanulónak mind pedig a gazdasági fejlő- indítását tervezik, részben továbbra is jár a tanulási na- dés sürgető igénnyel veti fel pedig a dolgozók általános is- pokon a munkaidő-kedvez* a tanulás fontosságát. Többi kólájában, a Rákóczi úti Al" niény és a hat nap vizsgasza- között, módosult és differen- talános Iskolában. badság. Munkájukat segíti a ciálódott az ember, a munkás Hol lesznek kihelyezett ősz- Tv Mindenki iskolája és a rá­elfoglalt helye a termelésben, tályok? " dió adása. Ez a differenciálódás hovato- Többek között a Salgótar- Az idő hozza magával, vább napi igényként fogai- jani Kohászati Üzemeknél, hogy az általános iskolai vég- mazza meg a politikai, a szak- ahoi minden osztály indul. Az zettségre szükség van. Enél- mai és az általános művelt- öblösüveggyárban V—VI., kül például a szakmai tő­ség megszerzését, illetve foka- vil. és VIII. osztály, a ZIM- vábbjutás is mindinkább ne- zását. S még inkább így lesz ben Alapismereti II., V—VI., hézségekbe ütközik. Szüksé- a jövőben. vil. és VIII. osztály indítását ges, hogy az üzemekben ko­Ugyanakkor ismert az is, tervezik. Ügy tűnik, utóbbi he- moly meggyőző munkával já- hogy például Salgótarjánban lyen még erőteljesebb szerve.- ruljanak hozzá a dolgozók éppen az elmúlt időszakban zó munkára van szükség. A tanulásához a dolgozók némileg csökkent a dolgozók Nógrád megyei Állami Építő- általános iskolájában. Ez mind Iskoláiba jelentkezők száma, ipari Vállalatnál és a Nógrád az üzemnek,i mind az egyén- Mindenképpen szükséges, megyei Vendéglátó Vállalat- nek érdeke, hogy ez a tendencia ne bon- nál VIII. osztályokat kíván­T. E. Szenvedélyem: A MAGYAR IRODALOM Camilla Mondral, a magyar irodalom élvonalbeli lengyel fordítói közé tartozik. Eddig már $5 mű jelent meg fordí­tásában. Aktív tagja a Len­gyel Írószövetségnek, együtt­működik a varsói Magyar Kulturális Intézettel. Több ki­tüntetést is kapott, köztük a Lengyelország Üjjásziiletése Érdemrend Lovaükereszljéí, Tibor Felelet” és Szere­legutóbb pedig a magyar Pen fT 1100r ^ Club díját. Amikor fordításon dol­Mór „És mégis mozog Föld”, Mikszáth Kálmán „Két gozik, kapcsolatba lép-e választás Magyarországon”, szerzővel? Németh László „Iszony” és „Bűn”, Mészöly Miklós „Sau­lus” és „Bunker”, Sánta Fe­renc „Az áruló”, Thurzó Gá­bor „Az ördög ügyvédje”, Dé­lem”. Déryt egyébként az ..én” — Ez csak időnként for­dul elő. Így volt például Né­meth László „Iszony” c. mű­vének fordításakor, de álta­lában a szerzővel csak mű­vének lefordítása után kerü­szerzőmnek nevezték el. Tér- lök kapcsolatba. Nem riaszta­mészetesen nagyon . szeretem — Honnan ered az ön ér koznak; a dolgozókkal és döntés után is csak deklődése a magyar kultúra őt, és igen jó volt fordítani, kevesen ismerik meg az elképzeléseket. I iránt, hogy sajátította el ilyen Hasonlóan demokratikusabban tervezhető' kitűnően ezt a lengyelek szá- meg a kulturális alapok felhasználása. A' mára oly’ nehéz nyelvet? — Milyen irodalmat fordít a legszívesebben? kulturális célokra szervezett kommunista mű­szakok bevételeinek felhasználása ugyancsak szélesebb körben válhatna ismertté. A nagy- bátonyi PŰTŐBER-nél a közelmúltban a vál­lalat vezetői közművelődési fogadónapot szer­veztek. ahol tanácsokkal, információkkal se­gítették a szocialista brigádok vezetőit. A nagybátonyi harisnyagyárban kialakult gya­korlat, hogy a vállalat vezetői meghallgatják tanuló dolgozóik vizsgáját, s a vizsga után a tantestülettel megvitatják a tapasztalato­kat. Ez ma még korántsem általános. Vannak üzemeink, ahol felismerték, hogy az együttműködés nemcsak a termelésben járható út, hanem a művelődésben is. Má­sutt — például a Nógrádi Szénbányáknál — a nagyszámú bejáró dolgozók sajátos helyze­te arra készteti a vezeiést, hogy a vállalati szempontok mellett a területpolitikai elgon­dolásokat is figyelembe vegye. A szocialista brigáfQok kulturális nevelő- szervező munkájában az elmúlt években sok kedvező változás bontakozott ki. Az egyéni vállalások rendszerére való áttérés a folya­matot — megfelelő, konkrét segítség mellett — gyorsíthatja. A vállalati, gazdasági, moz­galmi vezetés, a megalakuló vállalati műve­lődési bizottságok sokat tehetnek ezért. De természetesen nőm nélkülözhetik a lakóhelyi kulturális intézmények, a szakemberek segít­ségét sem. nak él a nehézségek, ellenke­zőleg, nagyobb örömet, kielé­gülést szereznek nekem. — Min dolgozik jelenleg? A mozgalom továbbfejlődésében 1 kulcsszerepet játsz­hat az új tendencia, amelyet a kohászati üze­mek versenyszabályzata jelez: az aranyfoko­zatért küzdő kollektívák feladata, hogy se­gítsék a fiatalabb brigádok fejlődését. A közművelődés igazi gyakorlata épül tehát. A mozgalom — segítséggel — ón maga erejével küzdi le a formalizmust, kelt, alakit és elégít ki szükségleteket a munkában, a mindennapi életben, a művelődésben. Kiss Aurél — A jó irodalmat. Számom- .. , ... — Számomra nincsenek ra nem fontos műfaj, vagy — “őst van a nyomdában könnyű, vagy nehéz nyelvek, stílus, csak jó irodalom le két altaIam fordított Mikszáth regeny: ,A fekete város” és a naooru alatt narom es iex gyen, Sok drámát fordítottam, SITv, ó ”, évet Magyarországon töltőt- mivel otthonosabban érzem ? B” fu_ .”IüÍG° tem. Magyar nyelvtudásom el- magam a párbeszédben, de mélyítése lett a szenvedélyem, nagy . örömet szerzett nekem Állandóan úgy tűnt ^ nekem, Jókai regényeinek fordítása is. hogy túlságosan kevéssé isme- Ellenben sohasem foglalkoz- ,. ,,, , . rém ezt a nyelvet. Beszéltem tam lírával, a költészetet csak ró1 emlékregényt írni. franciául, angolul, s iwszeha- propagálni tudom, és költő ba- _ Köszönöm a beszélgetést s onlitva velük magyar tudáso- rátáim fordításaiban gyönyör- mat láttam milyen sokat kell ködöm, még tanulnom. c. műve. Ezt a szerzőt még nem ismeri a lengyel olvasó. Szeretnék Magyarországra utazni, és a háború iiőszaká­Feljegyezte: Krystyna Koch — Hogy lehet az, hogy köz­gazdász létére irodalmi fordí­tásokkal kezdett foglalkozni? — Ebben á véletlen ját­szott szerepet. Amikor a há­ború után újjászerveződött a kulturális elet, hiányoztak Lengyelországban - a magyar nyelvet ismerő emberek. A háború előtti lengyel olvasó természetesen ismerte a XIX. századi magyar regényeket, de főleg német és francia for­dításokból, gyakran rövidí­tett, nagyon szegényes válto­zatban. — Melyik művet fordította le először? — Darvas József „Fekete kenyér” című művét 1951- ben. Azután már nagyon so­kat, a klasszikusok műveitől kezdve a legfiatalabb magvar írónemzedék alkotásáig. Fe.- sorolok néhány címet: Jókai Pályázat kórusműre Budapest főváros Tanácsa VB fal: I. díj: 500-0.— Ft. 2. dH 40?0,- művelődésügyi főosztálya a ko- Ft. 3. díj: 3000.— Ft. rusok országos tanácsával közó- a pályázaton díjat nyert veri? sen ..Aurora ’77” címmel kórus- (szöveg) íróit — a helyezéstől müpályázatot hirdet a Nagy függetlenül — egys^esen 1000.- Qktóberi Szocialista Forradalom Ft-tál díjazzák abban az esetben. 60. évfordulója alkalmából. ha a vers (szöveg) kizárólag e A pályázat meghirdetésének oályázatra íródott és nvonjtatás célja az évforduló eszmeiségét, ban még nem jelent meg. a oá- jeleniink eredményeit tükröző lyazat jeligés. Beküldési határ- acapella. illetve zongora kis erstes idő: 1977. április 30. Cím: Eurla- egynemű vagy vegyes kari kó- pest főváros Tanácsa vb müvelő- rusiművek irodalmának neveié- désügyi főosztálya. 1052 Budapest, se, amelyek az ifjúsági és fel- városház u. 9—«L1.* Az eredménv- nőtt munkáskórusok körében hirdetés időpontja: 1978. máius népszerűsíthető-k. A pályázat dl- hó. 4 NÓGRÁD — 1977. január 15„ szombat Középiskolások or szó sós k epzö in ííveszei i vetet k edö/e Az Oktatási Minisztérium kő- Juto*t tovább a középdöntőbe, zépiskolai főosztálya a múlt év amely a napokban zajlott le Bú- novemberében képzőművészeti pá- daPes*<‘" Á tanulók komoly kép- lyázatot hirdetett középiskolások zöm«vészeti felkészültségről — elsősorban gimnáziumi tanulók elemzőkészségről tettek bízónvsá­— részére. Az elődöntő feladata Sot- Legeredményesebben szere volt a Magyar Nemzeti Galéria, Pelt a salgótarjáni Bolv.u János illetve a Szépművészeti Múzeum Gimnázium csapata, amelv a dön- egy-egy művének írásbeli etemzé- tdbe jutott. Fgvéni téljesiíinétavé- se. Nógrád megyéből a pásztói vei kiemelkedett, és a zsűritől Mikszáth Kálmán Gimnázium két- könyvjutalmat kapott Szomszéd szer négyfős, a salgótarjáni Bolyai Anna. a kistérén vei és Prokou János Gimnázium és a Kistercnyei Magdolna, a pásztói Mikszáth gimnázium négy-négy fős csapata Kálmán Gimnázium tanulója Mai tévéajánlatunk 2105: A HALLGATAG EM­BER. Az 1966-ban készült ameri­kai film Elmore Leonard“ re­génye alapján íródott és azt a fajta, izgalmakban bővelkedő „vadnyugati” filmtípust kép­viseli, amely nem nélkülözi a humanista mondanivalót. A film főhősét (a kitűnő Paul Newman játssza ezt a szerepet) indiánok nevelték, bár fehér bőrű. Russel örök­séghez jut, ám nem akarja használni az örökölt szállo­dát, hanem szeretné elcserél­ni egy ménesre. Postakocsival indul útnak, amelynek több érdekes utasa van. Többek között egy gyanús alak, kiről kidei-ül, hogy pénzét nem be­csületes úton szerezte. Russel alakját a filmtörté­net, mint a hidegfejű, céltu­datos amerikait tartja számon. Paul Newman ezzel a nagy­szerű alakítással öregbítette hírnevét a magyar mozi nézők előtt is, akik színészként a Bi­lincs és mosoly-ban. rendező­ként a Rachel. Rachel és A Gamma sugarak hatása a százszorszépekre című filmek­ből ismerhették meg. Képün­kön: Jelenet a „CAFß HUN­GÁRIA” — Heltai Jenő: A bátyám meg én című tévé­filmből. j&zombat délután — 15.25 h.) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents