Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

Ai elan fiz n«p eredménvei a koIiá«r oknál Belföldre 60 százalékkal több9 exportra 60 százalékkal kevesebb áru jutott A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben széles körű elő­készítő munka segítette az V. ötéves terv második évének indulását. Szocialista brigad- . mácskozásokon a gyár veze­tői és dolgozói közösen ele­meztek az elmúlt évi munkát et az új lehetőségek figyelem- bevetelével közösen alakítot­tak ki az új gazdasági év ten­nivalóit. Szükség volt erre a széles korú összehangolásra, hiszen 1977-ben, a kohászati üzemek ciolgozói újabb nagy lépésre készülnék. Amíg az elmúlt evben nagyobb szervezettség mellett, a gépi kapacitások jobb kihasználásával és éssze­rű takarékossággal a termelé­si költségeket 2. százalékkal csökkentették, és 221 millió forint nyereséget értek el, ad­dig 1977-ben 265 millió forint nyereség elérését tervezik. Az év első 10 napjának eredményei kétségtelenül sze­rényebbek az év végieknél. Ilyenkor még sok a feladat a rendelésállomány feltöltésénél, s a szállítási okmányok körü­li rendezetlenségek is gondot okoznak. Kellő rugalmasság­gal először azokat a hazat rendeléseket elégítik ki, ame­lyeknél nincsenek különösebb zavaró körülmények. Éppen a lehetőségek kere­sése, a gyors igazodás alakí­totta ki az egyenetlen kéoet. amely az első tíz nap során a belkereskedelmi áruszállí­tásnál 160 százalék fölött, az exportnál pedig 40 százalék alatt jelzi a vállalati teljesít­ményeket. Az első tíz nap alatt a hen­germű teljesítménye volt a legkiegyensúlyozottabb. Ez a gyarrészleg rendre 100 száza­lékra vagy 100 százalék fölött teljesítette napi programját, s így a havi esedékes tervét 100,5 százalékra teljesítette. A huzalműi gyárrészlegnél a főbb termékcsoportokban, a húzott rúdacélnál, a fekete és fénye­zett acélhuzalnál és a tűzi horganyzotthuzalnál megköze­lítően a napi feladat szerint folyt a termelés. A szeggyár­tásban az első dekádban 6 tonna a túlteljesítés. A ková­csol ógyárban a mezőgazdasági szeráru termelésénél 20 torma, a DEXION-üzemben pedig a DEXION-Salgó szerkezetek készítésénél közel 2 tonna többletet gyártottak. A hazai igények szerint már a közelgő tavasz építkezési gondjainak megoldásán fára­doznak a gyárban. Az előre gyártott elemekhez szükséges húzottrúdacélok, a fekete és fényezett acélhuzalok és szeg­rendelések teljesítésén mun­kálkodnak. De napirenden van a tavaszi mezőgazdasági mun­kákhoz szükséges gépalkatré­szek, mezőgazdasági szeráruk és kézi szerszámok gyártása is. Az új évben az elmúlt évi rekord1 exportmennyiséget sze­retnék túlszárnyalni. Eddig Szíriába továbbítottak na­gyobb mennyiségű tőkésexpor­tot. Ide eddig 500 tonna szeg­huzal indult útjára a gyár­ból. A hónap végéig, a Szíriái szállítások folytatása mellett, az NSZK részére is küldenek nagyobb mennyiségű export­huzalt. Megérkeztek a szalag­exportok okmányai is. Az el­ső nagyobb szállítmány — 500. tonna szalagexport — a hónap végéig folyamatos szál­lítás mellett kerti' Romániá­ba. Emellett, ugyancsak janu­árban 100 tonna exportszala­got osztrák megrendelés sze­rint vagoníroznak. 1 o. b. A posta idei tervei A hírközlési igények növe­kedése egyre nagyobb felada­tok elé állítja a postát, amelv egyelőre mennyiségben igyas- szik kielégíteni a követelmé­nyeket, s emmellett törekszik szolgáltatásai minőségének javítására Is. A posta 1977. évi terve vál­tozatlanul a telefonszolgalat fejlesztését, a rádió- és a te­levízió adóhálózat bővítését írja elő. A kasszikus posta- szoglálatban a levélforgalom mérsékelt, 30 rnilliós növeke­déssel számolnak. Várhatóan 3 százalékkal emelkedik a csekk- és utalvanyforgalom, a tavalyi szintén marad a cso­mag- és a táviratforgalom. Állóeszköz-fejlesztésre álla­mi és vállalati beruházásból megközelítően 2,6 milliárd fo­rint áll a posta rendelkezé­sere. Az összeg több mint fe­lét a helyi távbeszélőszolgá­latra, 20 százalékát a posta­szolgálatra költik. Budapesten 49 ezer állomással, vidéken mintegy 17 ezer állomással bővítik a telefonközpontok kapicitását. Vidéken ugyan­csak a múlt évről húzódott át a szegedi 11 160 állomásos Crossbar központ átadása. Ezenkívül a városban és kör­nyékén kisebb főközpontok­ban 2160 új állomást szerel­nek fel és 4100 állomással bővítik Zalaegerszegen és Nagykanizsán a teleíonüöz- pont befogadóképességét. A helyközi telefonforgalom bo- vitéséue, javítására Budapest —Győr között 2700 csatornás átviteltechnikai berendezést helyeznek üzembe, Szekszard —Hőgyész—Dombóvár, vala­mint Balassagyarmat—Salgó­tarján között koaxiális Kábelt építenek A nemzetközi íoi- gaiomban megteremtik a távhívó kapcsolatot Csehszlo­vákiával. A telefonszolgálat „ügye'’ az egyéni előfizetők névsorának idei megjelenteté­se is. A vezeték nélküli hírközlés legnagyobb eseménye a solti 2000 kilowattos középhullá­mú adó februári üzembe­helyezése, amely az ország te­rületének 80 százalékára ter­jeszti ki a Kossuth adó jó mi­nőségű vételét. Ezenkívül 15 URH adó telepítésével javítják a rádiózást, míg a televíziózás fehér foltjainak csökkentésére 12 átjátszó adót helyeznek üzembe. Győr—Kab-hegy és Budapest—Győr között mikro­hullámú összeköttetést terem­tenek. A postaszolgálat feltételei­nek javítására 43 postahiva­tal üzembe helyezését terve­zik. Az előfizetői telexháló­zat mintegy 6000 állomásához újabb 400-at kapcsolnak Jó?. Több mint félmilliárd ló­rin tot fordít a posta a szak- szervezettel egyeztetett szoci­álpolitikai terveitek végre­hajtására. Az összegből 230 millió forintot fordítanak munkavédelemre, több mint 300 millió forintot a dolgozók szociális ellátásának javítá­sára, 40 millió forintot pedig a lakásépítkezés támogatására. Bővülő üzlethálózat A iNógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat üzlethálózata az elmúlt évben bővült. Elkészült a sal­gótarjáni ÉVI ÁBC-árüház. és a Kemerovo-lakótelepi új üzlet, Balassagyarmaton 700 négyzetméter alapterületű ÁBC-árúházat , adtak át, s korszerűsítették a nagybáto- nyi üzletet. Az áruválaszték­növekedés mellett az üzlethá­lózat gazdagodásának is fontos szerepe volt' a tavalyi 7,5 százalékos forgalomnöve­kedésben. A vállalat tavaly — főként élelmiszerből •— 654 millió forint értékű árut adott el. Az üzlethálózat bővítését az idén tovább folytatják. Elké­szül a salgótarjáni vásárcsar­nokban három új üzlet és egy újabb ÁBC-áruház építése fe­leződik be Salgótarjánban és Balassagyarmatom:. Öl ven új modell A Salgó Cipőipari Szövet­kezet az elmúlt esztendőben 180 ezer pár lábbelit szállí­tott a kereskedelemnek. Szer­ződésekkel lekötötték az idei teljes kapacitást ás. Az ét- ven új modell — mely a gyártási programban szerepel — nagymértékben növeli a szövetkezet piaci versenyké­pességét. Az idén a „permu-talpas” cipőkből több mint negyven­ezer párat gyártanak. Az idei terv: 200 ezer' pár lábbeli elkészítése, ami a lei- vek szerint 50 millió forint árbevételt jelent a szövetke­zetnek. Küldőiteket \aJaeztoi lak A megye fogyasztási szövetke­zeteiben a közelmúltban zajlot­tak le a szocialista brigádok ta­nácskozásai. Az értekezleteken elemeztek a szocialista mú-ika- verseny-mo/galom tapasztalatait, s megválasztották a három kül­döttet, akik a szocialista brigid- vezetők V. országos ágazati ta­nácskozásán a megye forrasztási szövetkezeteiben tevékenykedő 156 kollektíva 1087 tagját képvise­lik. Az ágazati tanácskozáson Ba- zső István, a szécsénvi 25. szá­mú bútorbolt, Kuris Mihál ynó, a rétsági önkiszolgáló bolt és Pet- ranv Lászlóné, a pásztói Veres Pálné Szocialista Brigád vezetnie vesz részt. Szitáéknál délidőben... A helyzet jézan mérlege­lése kerekedett ki a beszélgetésből Sipeken, Szita Andraséknál. Dél volt, az időből futott egy kis esz­mecserére. És miről, ha nem a közeledő zárszámadási köz­gyűlésről beszél legszíveseb­ben egy szövetkezeti paraszt. Szita András pedig tősgyöke­res tsz-tag, hiszen alapítója a közös gazdaságnak. Nyolc holdjával lépett be, de abban volt juttatott föld is. Hami­sítatlan szegényparasztként elte korábbi életét, amire úgy emlékszik mint a nehéz évek­re. A rrjunka irányította az embert, nem az ember a mun­kát. Az ‘élet különösebb nyo­mot azért, pem hagyott az ar­cán, mert még ma is sima. A hája viszont korának tanúja: — Pédig engem sem kényez­tetett el az élet. Háború, csa­lád, mindennapi küzdelem a léiért. Kijutott ebből Szita And­rásnak. Eltemetett egy asz- szonyC újra nősült, három szép gyermeket nevelt. A Nagyhidi-dűlőn, a Kossuth so­ron a portája nem alábbvaió a többinél. Villaszerűek a há­zak, fel egészen a hegy aljáig. És ebben a szép havas csend­ben egészen megragadó, aho­gyan finom füstcsíkot lélegez­nek a kémények. Szitáéknál is kellemes az idő. A konyhá­ban van még az alig múlt disznótor illata. A szalonna is a pácban ázik, füstölőbe kö­tését halasztotta el látogatá­sunk. De Matuzka József, a brigádvezető érte a felelős, hiszen ő invitált . Szita An3- rásékhoz egy kis melegedésre a déli pihenőben, így biztatva: — Szita sógor szereti a jo beszélgetett. Nem is volt abban semmi hiba. A friss disznósajt, az idei bor sem hiányzott az asz-, tálról. A halk szavú gazda mondta is, hogy az ott elő emberek így tudnak igazán barati hangulatban gondola­tot cserélni. Aztán ránksze­gezte a tekintetét. — Maguk meg ilyen szán­dékkal jöttek? Nyílt a palóc ember, ami a szivén, az a száján. Sipeken a Csertelek aljában még meg­őrizték a szép vonást. Mond­ta is a vendéglátó, hogy mi­ért is ne lennének őszinték az emberek, hiszen most már nincs arra szükségük," hogy egymás előtt titkolózzanak, a nagyobb darab kenyérért ver­senyt fussanak. Mindenkinek annyi \an, amennyit a mun­kája után érdemel. Befelé me­net széjjelpillantottam a por­tan. Az udvar járdás. Rend­ben berakva a tűzifa. Apró­jószágok kerítéssel leválaszt­va az udvartól. Aztán egy ta­karos ól, benne üsző hízik. Ez a háztáji gazdasag. Illetlennek tartottam volna az ebből származó bevétel után érdek­lődni, de biztosan kifizetődő. Ha úgy mérlegelem, hogy a legidősebb fiú. az Andor sa­ját családot alapított, Ferenc mint villanyszerelő önálló ke­resettel bír, Zoltán a legki­sebb, az eltartott, aki iparí ta­nuló és fűtésszerelésre képezi magát, akkor kiszámítható, hogy a háztáji jelentős tarta­lék a család bevételében. Hi­szen Szita- András keresetét havi 2800—3600 forintra be­csülik. Erre fakadt ki, de nem indulatosan Szita András: — Ez az amit kevésnek tar­tok. amiről a közgyűlésen szólni is kívánok. — De sógorom, a béralap — így Matuzka a brigadveze- tó. f — Tudom, tudom nem le­het túllépni — csóválta fe­jét Szita. Ez a néhány gondolat elég volt ahhoz, hogy a diszno- sajtos, borban békés beszél­getés, szenvedélyessé váljon. Mert kiderült, hogy nem egé­szen oiyan egyértelmű a hely­zet,, ahogyan gondolná az em­ber. Itt van a derék Szila András esete is. Az biztos, élete során sokat dolgozott. Jól esett neki, hogy megkap­ta a jelenlegi fogatos beosztá­sát a majorban. Harmadma­gával 230 jószág takarmányá­ról gondoskodik. Maga is mondta, nem megerőltető a munka. Reggel nyolcra megy es sötétedés előtt végez. A bé­rét ezután a munka után kap­ja. Matuzka védte is a teljes igazságot.. — Sógorom, lehetőség van nagyobb pénzt is keresni. És akkor nyílott az igazság tovább. Gergely István, Ecet István állatgondozó, és velük még három asszony, ötezer fo­rintot, de annál is többet msg- kerenek havonta. De nekik hajnalban .az ébresztő, késő este a takarodó. Mondta is Matuzka, aki akarja, beléphet ebbe a sorba is. Vagy meg­említette a másik lehetőséget, amelyet éppen a fogatosok közül Galcsik György válasz­tott. Mert a, takarmányosként keresett összeget kevésnek ta­lálta. Igaz, jó sodrott lovai vannak, a vidékünkön mura­közinek nevezettek, azokkal ment el az erdőre dolgozni. És akkor ismét Matuzka szólt' — Tudod sógorom, ide is nyitva az út. Szita András művelt, a csa­lánjának élő, a munkáját be­csülettel elvégző szövetkezeti parasztember. Senki újat nem mondott neki. Az arcán volt hogy az ő korában már meg­gondolandó olyan feladatra vállalkozni, amivel nem tud megbirkózni. A lovai sem bír­nak a nehezebb munkát. Es akkor mondta ki, mi nyomja a lelkét! — Rendben van, világosan értem. De akkor ebből az kö­vetkezik, hogy akinek fogy­tán az ereje, annak egyre ki­sebb értékű az anyagi megbe­csülése? Mond meg akkoi miként érvényesül, hogy be­csület jár azoknak, akik ala­pítottak a közös gazdaságot? V arsánnyal egyesüllek a sipekiek. OdatartoZó- nak is érzik magukat. És ahogyan Szita András mondta, nem az elégedetlen­ség beszél belőle, hiszen nincs hiánya semmiből. Hanem a tsz-tag jogán, a tsz-tagok ne­vében, és ott ahol a beszéd­nek helye van, a közgyűlésen mondja el ezen gondját. Bobál Gyula TŰZHELYEK külföldre A Lampart ZIM Salgótarjáni gyára tavalyi termelésé­nek 33 százalékát szállította tőkésexportra. Az elektromos és gáztűzhelyeket a Lampart“ Boécker GMBH értékesítette. A salgótarjáni nagyüzem exporttermelése 4.3 millió doilar valutabevételt .jelentett népgazdaságunknak. A nyugatnémet exportra kerülő tűzhelyek a nagycsarnoki gyárrészleg gáz­készülék-szerelő üzemében készülnek. i Az összeszerelés egyik első lépése a sütőkamra hőszigete­lése. Tábori Jenő nagy gondossággal burkolja a sütőkamrát az alufóliával védett szigetelőanyagba, hogy jól tartsa a hőt A szerelőszalagon, í Jegorov Szocialista Brigád tagjai egy uj típusú elektromos tűzhely, az E—700-as szerelését vég­zik. A teljesen automatizált tűzhely jelenleg a legkorsze­rűbb és ezért a legbonyoinltabban szerelhető tűzhelyek közé tartozik. A szalagról naponta 60 darab kész berende­zés kerül le Borovszki Szilárd minőségellenőr az elkészült tűzhelyek elektromos bekötését, szigetelését és teljesítményét ellenoí- zi. Képünkön zárlatvizsgálatót végez Cmz) j NÓGRÁD 1977. január 13., csütörtök «I \ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents