Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LA P JÄ ' KI XXXIII. ÉVF. 10. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1977. IANUAR 13., CSÜTÖRTÖK Cselekvésre ösztönző program Meglehetősen szorosak ezek a januári napok a me­gye kommunista közösségei­ben. A megyei pártbizottság tanácskozásait követően tes­tületi ü'éseken elemzik az elmúlt évi cselekvési prog­ram végrehajtásának tapasz­talatait a városi, járási. a nagyüzemi pártbizottságok, a pártvezetőségek. A követ­kező hetekben pedig vala­mennyi pártalapszervezetben elvégzi ezt a munkát a tag­gyűlés is. A testületi ülések eddigi tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a kommunisták mindenütt gonddal, felelős­séggel vetnek számot az elmúlt esztendővel. Az ered­mények és a jelentkező gon­dok tanulságait egyaránt hasznosítani igyekszenek már most. az idei ^ennivalók kialakításánál. Az eddig el­készült cselekvési programok megalapozottak. A nép- gazdasági igényeken túl jól . tükrösük a megyei lehetősé­geket, a helyi adottságokat. A legtöbb pártbizottság­nál, pártvezetőségnél és alapszervezetben bőven akad hasznosítható tanul­ság. Közülük mindjárt az első, hogy a tavalyi, alap­jában véve jó esztendőt a vezető és termelő kollektí­va együttes munkája, a párt- , alapszervezetek javuló gaz­daságszervező, irányító, el­lenőrző tevékenysége ered­ményezte a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben. ' A Salgótarjáni Kohászati üzemekben, a Magyar Ká­belművek balassagyarmati, gyárában, a salgótarjáni bá- nyagépgyárbap vagy a szé- esényi tterrrtelőszövetkezet- ben —, hogy a nagyobb üzemek példájánál marad­jak —, ahol az átlagosnál gyorsabban emelkedett a ter­melés, nem nehéz felfedez- , ni a partszervek, az alap­szervezetek céltudatos, kö­vetkezetes munkáját. A cse­lekvési programokat, ame­lyeket egy esztendeje készí­tett a nagyüzemi pártbizott­ság, a pártvezetőség, a oárt- alapszervezetek nem hagy­ták sorsára. Folyamatosan szervezték a munkát, elle­nőrizték, hogyan lesz a ter­vekből, elképzelésekből va­lóság. A kommunista gaz­dasági vezetők, a termelés különböző területein mun­kálkodó párttagok rendsze­resen számot adtak a párt- vezetőségnek, a taggyűlés­nek arról, mit tettek a terv^ szerű, a fegyelmezetteob munka érdekében, hogy a cselekvési programban kö­zösen meghatározott felada­tok sorra megvalósuljanak. S ahol éppen ezért a cse­lekvési program nem csak a kommünistákat. a dolgo­zók nagy többségét is haté­kony cselekvésre ösztönözte. Természetesen az. üzemek körülményei, lehetőségei sem az iparban, sem pedig a mezőgazdaságban nem egyformák. Így munkájuk eredménye sem azonos. Vannak gazdasági egységek, ahol a megtett intézkedések kevésnek bizonyultak a termelési tervek teljesíté­séhez, az eredményesebb gazdálkodáshoz. A salgótar­jáni síküveggyárban a gaz­dasági vezetők, a szocialista brigádok, a gyári kollektíva talán egyetlen esztendőben sem dolgozott olyan megfe­szített erővel mint tavaly. A pártalapszervezetek, a gyári pártbizottság tanács­kozásai» soha annyi g^'íáa­sági jellegű kérdés nem sze­repelt ^— eppen a cselekvé­si program végrehajtásának ellenőrzéséből adódóan — mint 1976-ban. Mégis, a gyár elmaradt termelési ter­vével, az exporttervek tel­jesítésével. A ZIM salgótarjáni gyá­rában a gyártmányszerke­zet erőteljesebb korszerűsí­tése indult meg az elmúlt évben. Szervezési tanácsot hoztak létre a termelésszer­vezés és -irányítás haté­konyabb módszereinek ki­dolgozására, alkalmazására. Az intézkedések hatása azonban több területen is elmaradt a várakozásto'. Hogy hol csúszott hiba a számításba? A munka ta­pasztalatainak részletes és konkrét elemzését itt is, nyilván másutt is elvégzi — vagy már elvégezte — a nagyüzemi pártbizottság, a pártalapszervezet. Ugyanis mindenütt ez az egyik biz­tosítéka annak, hogy az idén még körültekintőbben mérjék fel a szükséges ten­nivalókat, reálisabban ves­senek számot lehetőségük­kel és elkerüljék a hason­ló buktatókat. Egy azonban már most is egészen egyértelmű: sein ’.ehetőség, sem szükség nincs arra, hogy a pártszervek, az alapszervezetek, a cse­lekvési programban úgy általában szóljanak vala­mennyi — a megyében fon­tos — termelési, beruházá­si, gazdálkodási feladatról. Sok tapasztalat bizonyítja, ez kevésbé serkent igázán eredményes tettekre. Mint ahogy példák sora igazolja azt is, hogy a legsürgősebb helyi tennivalók kialakítása, a felelősség mértékének meghatározása, a cselekvé­si program végrehajtásának folyamatos szervezése, ellen­őrzése, á munka tapasztala­tainak rendszeres elemzése a legtöbb üzemben, alap­szervezetnél eredményesnek bizonyult. Nem kétséges, er­re van szükség most is. A pártszervek, az alap- szervezetek többsége jól látja feladatait az idei cse­lekvési program kialakítá­sában. Számot vet azzal a nagyfokú felelősséggel is, amely a kommunistákra hárul a gazdaságpolitikai célkitűzések következetes megvalósításában. A salgó­tarjáni bányagépgyárbán, ahol a múlt évben az átla­gosnál jobban dolgoztak, jó alapot teremtettek az idei munkához, gazdálkodáshoz. Ám mindez nem csökkenti, inkább növeli a partveze­tőség, a pártalapszerveze­tek felelősségét, hogy a le­hető leggondosabban tervez­zék a munkát, elsősorban a ku'csfontosságú gépek Ki­használását. az ésszerű mun­kaerő-gazdálkodást.a gyárt­mányszerkezet további kor­szerűsítését. S aktív, ter­mékeny vitában igyekezne« kialakítani a cselekvési programot. Azokban az ipart és me­zőgazdasági üzemekben pe­dig, ahol az esztendő nem a legjobban sikerült, ahol pó­tolni kell a mulasztásokat, még nagyobb szükség Yan a közös véleményalkotásra, az együttes döntésre. Mint ahogy a párttagok sok ezer dolgozót ösztönző példamu­tatására is, a cselekvési programok megvalósításá­ban. Vincze Istvánná NDK párt- és állami küldöttség Jugosztáviában Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével szerdán január 15-ig tartó hivatalos és bará­ti látogatásra Jugoszláviába érkezett a Német Demokrati­kus Köztársaság párt- - és ál­lami küldöttsége. A delegációt Belgradban. a köztársasági elnök rezidenciája előtt Jo- szip Broz Tito, a JKSZ elnö­ke, Jugoszlávia államelnök­ségének elnöke köszöntötte. A jugoszláv sajtó meleg­hangú kommentárokban kö­szönti az NDK párt- és ál­lami küldöttségének látogatá­sát és a Belgrádban sorr.r kerülő magas szintű megbeszé­léseket, amelyekre — mint Írják — „Jugoszlávia és az NDK jól és sokoldalúan fej­lődő kapcsolatainak idősza­kában kerül sor.’’ Mavrosz szerdai programja Apró Antal. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szer­dán hivatalában fogadta a Görög Demokratikus Centrum Unió Georgiosz Mavrosz el­nök vezette küldöttségét. A szívélyes légkörű találkozón a vendégek tájékoztatást kaptak a magyar országgyűlés tevé­kenységéről. Georgiosz Mavrosz szerdán délben az MSZMP KB szék­hazában. látogatást tett Győri Imrénél, a KB titkáránál, és eszmecserét folytattak a nem­zetközi élet néhány időszerű kérdéséről. Nyomtatvány Pásztó MAI SZÁMUNKBAN A |io‘ta idei tervei A Kincekereéő Nógrádiján Az olvasók fóruma így lett bronzérmes a kézi labdacsapat Ügyviteli nyomtatványok nélkül lehetetlen lenne a bo­nyolult adminisztrációs tevé­kenységet elvégezni, mely vál­lalatainknál, üzemeinkben fontos dokumentációs szerepet játszik. Pénztárbizonylatok, menetlevelek. anyagkivitele­zési jegyek, es még sorolhat­nánk tízezerféle nyomtat­ványt, melyekre naponta szük­ség van az irodai munkában. Mindezeket Pásztón az egyko­ri Közlekedési Nyomdában, úf nevén a Rákóczi Nyomdában készítik. Pásztón a telep 160 dolgozót foglalkoztat, akik kö­zött sok a fiatal. Az átlagélet­kor mindössze 24 esztendő. A gyorsan pergő nyomdagépek ontják magukból a késztermé­keket. Innen viszik a nyom­tatványokat — elsősorban — a Nyomtatványellátó Vállalat­hoz, mely legnagyobb meg­rendelőjük, de a Ganz-MÁ- VAG, a Csepel Művek, az Egyesült Izzó és még 120 vál­lalat várja a pásztóiak ké­szítette adminisztrációhoz szükséges papírokat. Elsősor­ban képzett szakembereikre számítanak, így Alapi László­ra, aki Békéscsabán tanult nyomdaipari szakközépiskolá­ban. s mint társadalmi ösz­töndíjas vállalta Pásztón a munkát. Képünkön a fiatal szakmunkás Tihanyi György műszaki vezetővel. (k.j> Két évtized fegyverben Ünnepélyea munkásöregység-gyüléack, kiállítások Húsz évvel ezelőtt, 1957- ben fogtak fegyvert a magyar munkásosztály, a parasztság és az értelmiség legjobbjai. A párt hívó szavára új hadse­reg, a munkásőrség állt csa­tasorba, hogy végleg leszá­moljon az ellenforradalmá­rokkal, segítsen a rend hely­reállításában, az alkotó mun­ka visszaállításában. Az eltelt húsz évről emlé­keznek munkásőreink és me­gyénk dolgozói ezekben a na­pokban. Gazdag programot ígér a munkásőrség megyei ünnepségsorozata Nógrádban. Szombaton délelőtt a megyei pártbizottság székhazában a munkásőrség megyei törzse ünnepélyes egységgyűlésen emlékezik az évfordulóra. s számvetést készít az elmúlt év, illetve két évtized munkájáról. Ezen a napon délelőtt lt óra­kor a munkásőrség megyei parancsnoksága szervezésében a József Attila megyei Műve­lődési Központban kiállítás 1 megnyitására kerül sor. ösz­m ■* . szegyűjtött dokumentumok, ruházati anyagok, felszerelé­sek, fényképek mutatják be a kétévtizedes fejlődést. A salgótarjáni kiállítást Matuz József, ‘az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára nyitja meg. A kiállítást janu­ár 20-ig tekinthetik meg' az érdeklődők. Kiállításra kerül sor január 22—26 között Nagy- bátonyban a Bányász Műve­lődési Házban,»január 29 es február 3 között pedig Balas­sagyarmaton a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban. A megye valamennyi munkás- őregységénél tablót készíte­nek az. alapító tagokról és a munkásőregység életét repre­zentáló fontosabb események­ről. Az egységeknél — zász­lóaljaknál, századoknál úgy­nevezett emlékfalat készíte­nek. Az emlékfalakon régi tárgyakkal, emlékekkel, do­kumentumokkal, fényképekkel, újságcikkekkel mutatják be a munkásőregység két évtize­dét. A 20. évforduló jegyében rendezik meg az ünnepi'egy­séggyűléseket. Szombaton dél­után Rétságon az Asztalos Já­nos Művelődési Központban tartja egységgyűlését az önál­ló század. Vasárnap délelőtt Salgótarjánban a művelődési központ nagytermében a sal­gótarjáni városi zászlóalj, míg Széesényben a járási műve­lődési központban a szécsényi járási egység tartja ünnepé­lyes gyűlését. Január 23-án reggel Salgótarjánban a mű­velődési központ nagytermé­ben a salgótarjáni járás első zaszlóalja. Nagybátonyban. a Bányász Művelődési Házban a II. zászlóalj, ugyancsak ezen a napon délelőtt a Lovász József Művelődési Központ­ban a pásztói járási század tart ünnepélyes egységgyűlést. A balassagyarmati városi, já­rási egység január 30-ún Ba­lassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban rendezi ünnepélyes gyű­lését. Öt-hat százalékkal növekszik az élelmi szeripari termelés Szerdán a MÉM-ben dr. Szilágyi Sándor főosztályve­zető az élelmiszeripari terve­zők, közgazdászok értekezle­tén — amelyen az üzemek idei feladatait vitatták meg — elmondotta, hogy 1976-hoz képest idén öt-hat százalék­kal növekszik az élelmiszer- ipari termelés. Valamivel ki­sebb mértékben, fokozzák az árukibocsátást, az üzemek, mint a mezőgazdasági terme­lők, akik idén 7-8 százalék­kal több termék előállítását tervezik. Ily módon a folya­matos, egyenletes lakossági el­látást biztosítani lehet. Két­ségtelen viszont, hogy az élel­miszeripari üzemektől a terv- előirányzat teljesítése racio­nális munkaszervezést és elő­relátó tervezést igényel. Nincs ellentmondás abban, hogy a mezőgazdasági terme­lés nagyobb arányban növek­szik, mint az élelmiszeripari. A látszólagos feszültséget feloldja az, hogy az élelmi- szeripari üzemek 1977. máso­dik fél évében kezdik csak meg az idei első nagyobb mezőgazdasági szállítmányok feldolgozását, addig a tavalyi termésből készülnek az élel­miszerek, s ez viszonylag — a tavalyi kedvezőtlen 'mező- gazdasági esztendő következ­ményeként — nem ad olyan nagy munkát. Az év második felében azonban bőven lesz tennivalója az üzemekne«, s annak ellenére, hogy az élel­miszeripari üzemek csúcs- munkája idén az átlagosnál nagyobb arányban tolódik át- a második fél évre, az üzemek tervezői igyekeznek úgy megszervezni a terme­lést, hogy egyenletes le­gyen a . belkereskedelmi szál­lítások üteme. Ebben a tekin­tetben ugyanis az elmúlt években komoly hiányosságok mutatkoztak, s ez az ellátás színvonalát rontotta. A terve­zők arra törekszenek, hogy az üzemek ne csak az éves tervet, hanem a negyedéves, sőt a hónapos előirányzatodat is folyamatosan teljesítsék. Ezért a rendelkezésre álló nyersanyagalapok egyenletes feldolgozására az év első he­teiben, hónapjaiban különösen nagy szükség van! A tervelőirányzatok teljesí­téséhez szükséges feltételedet, az üzemek megteremtették. Az elmúlt évek műszaki fej­lesztése lehetővé teszi a gép­park teljesítményének növe­lését, s az érvényben le\4fl közgazdasági szabályozók is megfelelőképpen ösztönzik $ vállalatokat a mezőgazdasági kínálat azonnali átvételére át feldolgozására. , ,. *

Next

/
Thumbnails
Contents