Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Ésszerűbb munkaerőgazdálkodás, demohralikas módsserekkel

A megyei tanács munkaügyi osztálya által kiküldött papír egyértelműen közli a ZIM salgótarjáni gyára vezetőivel. hogy a mostani tervciklusban 3045 fős jogi létszámmal — ebben benne vannak a GYES-en levők, katonák — kell megoldania növekvő feladatát. Ez azt jelenti, hogy 1930-ra 1 milliárd 70 ezer forint értékű terv teljesítését kell biztosítani, amelyből 35—40 százalékot képvisel a tőkésexport. Amíg 1 az engedélyezett létszámot el nem érik, addig közvetítés nélkül vehetnek fel munkaerőt.

Az előbbiek ismeretében szükséges megszervezni, irányítani a termelőtevékenységet, gazdálkodni a meglevő munkaerővel. Mivel az utóbbi alapvetően meghatározza a fejlődés dinamikáját, a termelés hatékonyságát, érthetően a vállalat vezetőinek figyelmébe áll. mert a munkaerő hatékony gazdálkodásának sok összetevője van.

Atcsopor osítás — iiormarendezés

Az óévben 180 fő került új munkahelyre,, mert ezt kívánta a termékösszetétel alakulása. a programeltolódás. a technológiai fejlesztés, valamint az üzemek egyenlőtlen terhelése. Ez a tevékenység jórészt arra irányult, hogy a termelés folyamatosságában kulcsszerepet játszó sajtóiéban előteremtsék a szükséges létszámot.

■ Részben e célt szolgálta a végrehajtott normarendezés, amely 650—700 dolgozót érintett. A munka során szűkí- tettéij, az időértéket, részben

bérvisszaadással, részben

anélkül. Csak ezzel az egy intézkedéssel a munkaidőalap-kihasználás 79,7 százalékról 83,2 százalékra emelkedett.

E sokakat érintő munkát nagyon demokratikusan, a dolgozók képviselőinek bevonásával oldották meg. Ennek köszönhető, hogy cSak néhány dolgozó emelt kifogást az új követelménnyel szemben. Ám az előbbi intézkedésekkel 'sem tudták elérni kitűzött céljukat: a sajtolóüzem létszámszükségletének teljes biztosítását.

Belül és a partnereknél

A gyár termelési szerkezetéből és gyártmányösszetételéből adódik, hogy tevékenysége során széles körű kooperációra kényszerül. Ügy látják mind a belső, mind pedig a külső kooperáció javításával növelni tudják a munkaerő hatékonyságát.

A komplex munkaerő-gaz1- dálkodási tervnek megfelelően a mennyiség növelése, valamint a minőség javítása érdekében tovább folytatják a normakarbantartást. A változó termékösszetételhez és ebből adódó technológiai követelményekhez igazodva bonyolítják le a szükséges munkaerő-átcsoportosításokat úgy, hogy ne okozzon a dolgozóknál keresetcsökkenést, különösebb megrázkódtatást.

A belső kooperáció javítása érdekében feloldják a két zománcozó — új és régi — között kialakult bérfeszültséget. Olyan ösztönzőket alakítanak ki. hogy ott kapjanak nagyobb átlagbért, ahol többet és jobbat adnak a dolgoA salgótarjáni síküveggyárban már alapozzák az új síküveg- feldolgozó üzemet. A több mint hatszázmillió forintos beruházással megvalósuló üzemben a járműprogramhoz ragasztóit üvegeket és a megmaradó kapacitással építészeti üveget gyártanak. A feldolgozóüzem szomszédságában, a lebontott művelődési ház helyén jövőre megkezdődik a kétezer négyzetméteres alapterületű munkásotthon építése is. Az új létesítményben közel háromszáz személyt befogadó ülésterem, klub- és oktatóhelyiségek kapnak helyet.

zök. Megvizsgálják a két gyárrészleg kapcsolatát és a tapasztalatok birtokában, ha szükséges egy új, célratörőbb irányítási szervezetet alakítanak ki.

Az előbbinél jóval nehezebb helyzetben vannak a külső kooperációs gondok megoldásánál. Az elmúlt évben legtöbb gondot a Boec- ker-céggel kialakított megbízhatatlan együttműködés okozta. Az általuk vállalt és szállított alkatrészek tervsze- rűtlenül érkeztek a gyárba, amelynek összege elérte a 100 millió forintot.

^tz Apcról szállított alu- mfniumöntvények — ami 1976-ban 2 millió 400 darabot tett ki — csak az év utolsó negyedévében érkeztek a megrendelt határidőre. Mivel év közben rapszpdikusak voltak a szállítások, termelési fennakadást okoztak az NDK- nak készülő tűzhelyek gyártásánál.

Az ipolytárnóci szövetkezettől kapott alkatrészek minősége javult. A nógrádme- gverieké viszont gyenge, ráadásul gyakran nem tartják be a szállítási határidőket. Csak úgy tudnak változtatni a mostani helyzeten, ba növelik a dolgozók szakképzettségét és nagyobb figyelemmel dolgoznak.

Gépe«ítéfí,

kouvejorpálya

Sajátossága ennek a gyárnak, hogy technikai színvonala alacsony. Néhány területen matuzsálemi gépekkel termelnek. A jelenlegi helyzeten változtatni akarnak. Az öntöde gépesítése már jó úton halad. Megvalósítása révén nemcsak könnyebb lesz a fizikai munka, termékenyebb a gyártás, hanem mód nyílik 130 fő átcsoportosítására is.

Rövjd lejáratú hitelből oldják meg az anyagmozgatás korszerűsítését. Konvejorpá- lyát építenek a lemez félkészraktár és a hagyományos üzem félkészraktár között. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázata segítségével. valamint belső e>ők felhasználásával korszerűsítik a szerelőszalagokat.

Nem kiiJöu-kü ön

A megnövekedett követelmények megértetésével, elfogadtatásával, a rugalmas igazodás helyes gyakorlatának a kialakításában nagy szerepet vállalt magara a gyári pártbizottság és az alapszervezetek. A jövőben is a már eddig jól bevált demokratikus módszereket kívánják alkalmazni.

Az alapszervezetek vezetőségének, a kommunistáknak a figyelmét két alapvető területre: az ésszerű munkaerőgazdálkodásra, a selejt nagyarányú csökkentésére, a termékek minőségének a javítására irányítják. Nem külön- külön, egymástól elzárkózva, hanem egymást segítve, hogy mindenki saját magáénak érezze a nagyobb követelmények teljesítését. V. K.

Nagyobb árbevétel — hisebb költség

Szervezési buktatók Ludányhalásziban

A LÜDÄNYHALÄSZI termelőszövetkezetet 1972-ben szanálták. A szakemberek szétszéledtek, máshol keresték a boldogulást. A gazdaság négymillió forint szanálási hitelt kapott, melynek utolsó, egymilliós részletét tayaly törlesztették. Az ínséges esztendő után módosítás módosítást követett. Változott a termelés szerkezete, s ennek megfelelően a munka- és üzemszervezés gépezete is.

Az önálló elszámolású ágazati rendszert 1973-ban vezették be. elsők között a megyében. Igyekeztek gondoskodni az új rendszer személyi feltételeiről, de frissen érkezett, vezetői tisztségbe került szakemberek közül nem sok melegedett meg. A távozók, persze hivatkoztak mindenre..,

— Az üzemszervezés új formája szelektálta a vezetőket. A megnövekedett önállósággal nem tudott mindenki élni. Ez is közrejátszott abban, hogy a fluktuáció elérte a harminc százalékot — mondja Nagy István, a gazdaság elnöke.

Hogy milyen követelmények állnak az ágazatvezetőkkel szemben? Nem elég „csak’ szakembernek lenniük. Érteni kell a személyzeti munkához, a kereskedéshez, hiszen a vezető maga választja ki munkatársait, s a szerződéses kötelezettségek teljesítése

után a kedvezőbb értékesítési lehetőséget is illik megtalálnia.. Az ágazatvezető felelőssége megsokszorozódott. Akad ágazat, ahol 12 milliós a termelési érték, több mint néhány környékbeli gazdaságé volt az egyesülés előtt.

— Az ágazatok önálló elszámolásának tapasztalatai kedvezőek. Azon dolgozunk, hogy az időközben felszínre kerülő ellentmondásokat csiszoljuk. saját adottságainkhoz igazítsuk — jegyzi meg Döbrei Péter, a pártvezetőség titkára.

A 2370 hektáron gazdálkodó tsz-ben, ahol az 1976-os termelés értéke 33 millió körül alakult, s a nyereség várhatóan 2,6 millió forint, köny- nyebb a szervezés lehetséges buktatóit felfedezni, hiszen nem dobálózhatnak a pénzzel, hamar érezteti hatását egy-egy megfontolatlan döntés.

— A premizálási és részesedési rendszer átdolgozása szükséges —, említ példát az elnök.

S HOGY Ml INDOKOLJA

ezt? Más megyei tapasztalatoktól eltérően — a terület kicsi, gépekből sincsenek bő- viben — az erőgépeket nem osztották szét az ágazatok között. Az eszközök irányítása naponta történik. Nem egyszer heves vita közepette. S, mert a lehetőségek szűkösek, gyakran a tsz-elnöknek kell kimondani az utolsó szót, ami miatt e teriületen az ágazatvezető önállósága csorbítását érezheti. Elégedetlenkedtek a traktorosok is, mondván, á növénytermelés nyereségét ők termelik, de nem kapnak belőle! Erre az ágazat átengedett harmincezer forintot. Most már az a gond, hogy ezt az összeget mi alapján osszák szét igazságosan. Hiszen arról nehéz kimutatást készíteni, hogy melyik gép mennyit dolgozott az állattenyésztésben, növénytermesztésben,

— Örök harcban állok az ágazatokkal — mondja félig tréfálkozva Baranyi András üzemgazdász, aki mellékesen belső ellenőri teendőké is ellát. — A szálak a hónap végén nálam futnak össze. Sokszor száz forintos költségtételeken is perlekedni kell. Korábban az ágazatok írásban értesítették egymást a nyújtott szolgáltatásról. E formát eltöröltük. Csak a papírmunkát növelte. Az ágazatvezetők mellé beosztott adminisztrátoroknak így is elég dolguk akad. Idejük, erejük sincs az elemzésre, a

költségek azonnali kimutaít- sára.

Ezzel egyetért Csonka János, a növénytermesztési ágazat vezetője is.

—. A cél: nagyobb árbevételt teljesíteni, kevesebb költséggel. Ehhez viszont szükség van arra. hogy napra kész információ álljon rendelkezésre. „Lefelé” lassan érkezik, így gyakori, hogy olyan dolgokat, amin menet közben tudnánk változtatni, csak kész tényként ismerünk meg. A munkalapok feldolgozása, értékelése. összegzése, terhelése késedelmes — magyarázza.

Az önálló elszámolású ágazati rendszer jól szolgália a termelést Ludányhalásziban. Megtanítja gazdálkodni a szakembereket. Az eltelt három év tapasztalatai öizo- nyítják. S az is, hogy akadnak buktatói, melyek 'dobén történő felismerése ?on- tos, hogy a szükséges változások mielőbb bekövetkezhessenek.

— A jó szervezésnek köszönhető, hogy a gabona betakarításával 12 nap alatt végeztünk. Tíz nappal korábban, mint a járás többi gazdasága — említi Döbrei Péter. — Az ágazatok között egészséges verseny alakult ki. Az a feladatunk (többek között), hogy fokozzuk a középszintű veztők önállóságát. Az eszközeinket minél hatékonyabban használjuk ki, s tovább javítsuk a szervezés rendszerét.

MINDEZT AZÉRT TARTJÁK fontosnak, hogy a tervidőszak végére 40—42 mázsás búza-, 220 mázsás burgonyatermés állandósuljon, a szarvasmarhák száma 850 darabra emelkedjen, a juhállomány megduplázódjon.

— Korántsem kihasználtak még adottságaink — mondja Nagy István. — Arra törekszünk,, hogy az ellenkezőjével dicsekedhessünk.

Szabó Gynla

Cy

őrs lé<>elrinzö

A Szovjetunióban olyan hordozható gázelemző laboratóriumot készítettek, amely 60—90 perc alatt teljes és objektív képet ad a levegő szennyezettségéről. A Karjek —1 névre keresztelt készülék saját elektromos tápegységekkel rendelkezik és három napon it dolgozhat üzemanyag, víz és vegyszerek pótlása nélkül.

A hordozható laboratóriumok ipari alkalmazása fokozza a munka biztonságát, csökkenti a bányákban a robbanás utáni állásidőt.

Tanítómestere az üveg

Néznek, de nem látnak

Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de látni nem” vétkes fogyatékosságát. Mégis, sűrűn lehetünk tanúi olyan eseményeknek, melyekről az érintettek váltig ái'.itják, váratlanok, holott valójában nagyon is előre láthatóak voltak. Nincs vállalat vagy. iparterület, ahol egyik napról a másikra következnék be a nehéz helyzet, a súlyos gond. Tünetei, jelei már mutatkoztak a bajnak, ári az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak, akartak, vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekintve mindegy, előbbinél a felelősség, utóbbinál a képesség hiánya ad magyarázatot.

' Véletlennek, váratlannak, előre föl nem feü'hetőnek tarthatjuk-e, hogy befejeződik a sok millió forintot követő rekonstrukció, s akkor derül ki: nincs elegendő képzett ember az új berendezések kezeléséhez? Pusztán annyi történt: az irányítók kizárólag a rekonstrukció gépi, technikai előnyeit számították ki papíron, s nézték, mekkora eredményekkel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további hatások származnak a változásokbö', mi az, amiben még cselekedniük kell. idejében. A példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipar, az élelmiszeripar több üzemében. Folytathatjuk azokkal az esetekkel, amikor „váratlanul” kiderül, a devizáért vásárolt drága eszközök nem működtethetők az addig feldolgozott nyersanyaggal, jobb. más minőségű kell, ám azt idehaza nem állítják elő. Az meg már szinte tipikus ügynek számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látótávolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai változásról, a gyártmány módosított műszaki jellemzői- g£l, ezt csak akkor tudják meg, amikor befut az első szál- <nmáfife

Sok szp esett és esik a tervezés tudományos alapjainak elmélyítéséről, de vállalati, s olykor tógabb körben is a szükségesnél még kevesebb a gyakorlati bizonyíték. A párt XI. kongresszusának határozata félreérthetetlenül mondta ki: .a népgazdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak. tekinteni. Ezért szükséges a központi irányítás hatékonyságának nevelése, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonalának emelése, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangja”. Ez az alapvető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, teendők egyszerű összeillesztésére, hanem mérlegelni kel'1, a várható hatásokat, következményeket is. Azok viszont, akik csak néznek, de nem látnak, pontosan az összefüggéseket hanyagolják el — vagy nem ismerik fel! —, az egész helyett a részt teszik a legfontosabbá.

Ez a szemlélet- és cselekvésmód vezet sokfajta egyenetlenségre, feszültségre. A gazdasági tevékenységben vannak, s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem '.átható akadályok, nehézségek. Ha most ezeket súlyosbítják, fölfedhető, de takarva hagyott kátyúk és buktatók, akkor valóban nyomasztóvá válhatnak a terhek. A szemészorvos sokféle pápaszemet kínálhat betegeinek, hogy visszanyerjék képessegüket a megfelelő látásra. A társadalomnak is módjában áll a furcsa, nem orvosi értelmű vakság gyógyítása, s jó oKulórék tucatjai használhatók erre. Olyanok, mint a vezetői alkalmasság szigorú érvényesítése, a felelősség számonkérése, a kihasználatlanul' hagyott lehetőségek okozta veszteségek áthárítása a vétkesekre, s így tovább. Egy valami viszont nem engedhető meg. Az, hogy beletörődve a helyzetbe, tudomásul vegyük, vannak, akik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesszük, akkor velük együtt botladoz- halunK.

V. T.

Alig hallható kopogás után sötétbarna hajú fiatalember lépett az irodába. Kezében csőkulcsot fogott. Munkaruhája, ami valamikor kék lehetett, olajfoltokkal tarkított. Megállt az ajtó előtt és kérdően nézett szét. Amikor megtudta„ miről van szó, ennyit mondott:

— Miért engem választottatok? Nem tudok én semmi érdekeset mondani. Vannak nálam itt különbek is. Igaz, az ifjúsági mozgalomban már régi „vasutas” vagyok. Több mint tizenöt év áll mögöttem. Tapasztalataimat, ismereteimet igyekszem átadni a fiataloknak.

— Először a szakmunkás- képzőben, mint gazdasági felelős kezdtem. Később szervező titkár lettem. Számtalan akciót indítottunk, szerveztünk. Eredményes munka volt. Negyedik éve, hogy megválasztottak az energiaüzem Nógrádi Sándor KISZ- alapszervezetének titkárává, és bíznak bennem a fiúk — kezdte Holczer László, a salgótarjáni öblösüveggyár géplakatosa. — Tizenheten vagyunk, jól megértjük egymást. Szeretem a mozgalmi munkát, és, mint régi üveggyári gyerek, szinte mindenkit kiskora óta ismerek. Együtt nőttünk fel, mint egy nagy család. Ezért is jöttem ide vissza.

Kérdésemet meg sem várva folytatta:

— A bányagépgyárban szereztem meg a szakmunkás-bizonyítványt. először ott dolgoztam. Jó csoportunk volt, de a szívem visz- szahúzott. A családban mindenki az üvegesszakmát választotta: apám, sőt, mar

a nagyapám is. Géplakatos lettem, de 1969-ben visszajöttem. Érdekes a munkám. A földgázra való átállás után kemencék, égők és pat- tantógépek új vezetékeit szereltük, építettük. Ezek karbantartását és további új technológia felszerelését végezzük. Szocialista brigádunk tavaly ezüstkoszorús címet szerzett.

— Arra nem gondolt, hogy mint harmadik generáció, a családban, szintén üvegfúvó legyen, folytatva a régi hagyományt?

— Régen apáról fiúra szállt a mesterség. Nálam most megszakadt. Megpróbáltam üveget fújni, de nem lett belőle semmi, Ismerem az üveget, és sok mindenre megtanított. Égy érzem, hasonlít az emberhez. Aki tudja, hogyan kell bánni az emberekkel, sok értékes barátot szerezhet, és kölcsönösen megbecsülik egymást. Eredményeket csak közösen lehet elérni a munkában és tanulásban egyaránt.

Az új esztendő első napjaiban járunk. Ilyenkor mindenki tervezget, kicsit előre gondol.

— Különösebb tervem nincs. Feleségemmel együtt, aki szintén a gyárban dolgozik, mint csiszoló. szak- középiskolába járunk. Májusban érettségizünk és arra készülünk — mondta, és alig észrevehetően órájára nézett. Felállt és elindult az ajtó felé. Visszanézett.

— Megígértem a fiúknak, hogy rögtön megyek! Nem szeretem, ha helyettem dolgoznak. Sietek, mert így is elkéstem már.

b. us.

NÓGRÁD — ,1977. január 8,, szombat