Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

Szolgálni az állampolgárokat A tanácsakadémia „palóc” hallgatói között A TANÁCSAKADÉMIA bu- ugyancsak fiatal huszon-har- vannak az anyagi megbecsü- dapesti, Cházár András utcai mincévesek, sőt egyedi ese- lésnek, székházában ebéd után, a tekben idősebbek is, lelkese- Hn, Fry h délutáni tanórák előtti szü- déssel jelentkeztek az idei " , J netben beszélgetünk a Nóg- tanévben a tanácsakiadémiá- £.?.a L í.J!_ , _____I r ád megyei levelező hallga- ra. Nógrád megyében szintén tókkal. szükséges, hogy elsősorban „helyi forrásból” biztosítsák Köztudott, hogy a tanács- a tanácsi vezetők és szakem- akadémia közel negyedszáza- berek utánpótlását. da sikerrel képezi az állam- Fehér Józsefné adminisztrá- , . , - , . .. . igazgatási szakembereket. Lé- tor a rétsági iárási hivatal leve'ezo °kfc^tas nagv ter.i.t A reCSagl. ^a*l hivatal , ha]]aatóra. Munka mel­köri előírás miatt, hanem azért is végzik a tanácsaka­démiát, mert a megszerzett tudás a tanácsi dolgozó fésze­re belső elégedettséget, ügy­intézői biztonságot nyújt. A tezése nélkülözhetetlen. A fa- elnöki tiktárság munkatársa, nácsapparátus felelős poszt- Holecz Józsefné pénzügyes a jait a tanácsakadémián szer- Berceli községi' Tanácson, né­zett tudás nélkül írna már kasi András műszaki főelőadó aligha lehet megfelelően be- a Pásztói nagyközségi Taná­tölteni. A szerteágazó jogkö- CSOTii Kompos Dezsőné gép­rok és információáradat ko- könyvelő a rétsági járási hi­raban nem mellőzhető a ta— vatalnál g, Tctvtn „„„„ti, uw.u.,.«,,,,.,, nácsi munka alapjainak rend- főelőadó ugyanott, a földhi- a ne7s^zk éldeZ.Szai szerezett oktatás kereteben vatalnál ök a heszéleetó Rompos Dezsone es Szaj­törtenő elvi é. gyakorlati áriánk ££ ^firort megismerése. Különösen a Fehér Józsefné elmondta sok a „papíranyag , az írott képesítési rendszer, az egyes hogy azért vállalták _ rai- taT1}llmán>ri forma. Ez leve­t anácsi munkakörök mégha- fUk kívül még több nógrádi lezi° tagozaton részben ter­tározott képesítéséhez — így tanácsi Hoio^óvai «»v<i+tg_=. mészetes- A havi háromnapos tantermi oktatási időt sem ró a hallgatóra. Munka mel letti feszült figyelmű tanulást kíván, valamint havonta há­romnapos, az akadémiai szék­házban történő oktatáson va­ló részvételt. De mindnyájan szívesen vállalták mindezt. — Minden problémamen'es képesítéséhez így tanácsi dolgozóval együtt _ tanácsakadémia^ elvégzésé- nehéz stúdiumot, mert meg- lehet növelni a Ievelező hall­hez kötésé kiemelt fontos™ kedveltek n imuniíát ságú az államigazgatási mun- örvendetes az is hogv a ta- gatók jjanacsi elfoglaltsága ka színvonalának emelésében. niCsTdo^ozTk erkölcsi meg- A fiatal, 20—22 éves gya- becsülésével párhuzamosan kornokokon kívül a még már konkrét, kedvező jelei Vöröskeresztesek négyszáz szervezetben Al elmúlt év utolsó napjaiban termelőszövetkezetekben még r vöröskeresztes szervezetek tevé­kenységéről, az elért eredmé­nyekről, előbbrelépésről, illetve a még megvalósításra váró tenni­valókról beszélgettünk Szoó Bé- lánéval, a Vöröskereszt megyei titkárával. HARMINCNYOLCEZER ,! VÖRÖSKERESZTES TAG Nógrád megyében a Vörös­sok tennivaló van e téren. Vannak nagyon jó példák: Varsányban, Érsekvadkerten, Pásztón, Romhányban, Szé- csényben sokat tettek a közös gazdaságok a tisztaság érde­kében. Ezeken a helyeken ön­álló Vöröskereszt-szervezetek irányítják a dolgozók egész­keresztnek négyszáz alapszer- ségvédelmét. További fel- vezete tevékenykedik, közel adat, hogy másutt is megala- harmincnyolcezer taggal. Az kuljanak a Vöröskereszt-szer- 1976-os év a Vöröskereszt IV. vezetek­kongresszusa határozatainak Sok rendezvényt tartottak megvalósítása jegyében telt a családvédelemmel kapcso- el. A legfontosabb tennivalók latosan kismamáknak, nagylá- között szerepelt az egészség- nyoknak, szülőknek és a Vö- nevelés, az egészséges élet- röskereszt sokat tett az idős módra történő „szoktatás”, korúak társadalmi gondozásá- Ebben nagyon sokat tettek a nak megszervezésében, megye vöröskeresztesei. Klu­bok alakultak, nagy érdeklő­dést váltott ki a kulturáltabb életmódra nevelés, a diétás HÜSZEZER VÉRADÓ A Vöröskereszt hatni kíván az emberekre és mindenben a segit­M lkor meglátom. mindig az a délután jut eszem­be, amikor az egész sporttele­pen mi ketten voltunk csak. Tizenkét éve történt, vagy ti­zenhárom? Mindegy. Hátul, az edzőpályán mo­zogtunk. ö a laktanya felőli végében, ahol a dobókör volt, meg a drótháló. Ott gyakorol­ta a kalapácsvetést. Nagyon komoly volt már akkor Is, arcra, viselkedésre is. Nap tnnlálknzás a ^ziiletAaiink se*nyulU«t tartja szem előtt. Ez tapiaiKOzas, a „s>zuietesunK a cé, vezeti az önkéntes vér- tltkai” című folytatásos tele- adást. a Vöröskereszt-szerveze- VÍzióműsor tek ezzel az orvosok gyógyító A nénesedésnolitikai hatá- munk*i4t segítik. Nógrád megye a nepeseaespoutiKai naia évek 6ta országos első helye­rozat megva OSltasa jegyé- zett a véradásban. Évente közel ben a Vöröskereszt taníolya- húszezer ember ad vért, közülük mókát szervezett a csecsemő- ‘0.ksz01;^. v“" ... , , rendkívüli készenléti szolgalat. Az gondozás és a gyermekgondo- elmúlt évben kétezer ember aján- zás tennivalóinak megismerte- lotta fel azonnali segítségét, tésére. Ezeknek mindig sok végrattül pedig - de nem utoi- _ ... .. j- i sósorban — az idei év legfon­latogatoja volt a várandós kis- tosabb feladatát a Vöröskereszt mamák, de a középiskolások rni-ben megtartandó V. kongresz- és szakmunkástanuló lányok szusára való készülődés jelend, közül is. Az embereket érdek­lik az egészségneveléssel fog­lalkozó tudnivalók, ezt mutat­ja, hogy a megyében ötszáz egészségneveléssel kapcsola­tos előadás hangzott el, me­lyeknek százezer ha'lgatója volt- A Vöröskereszt gondot fordított arra is, hogy az is­kolákban először kötelezően bevezetett családi neveléssel kapcsolatos tantárgyhoz se­gítséget nyújtsanak a tanórá­kon kívül is. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS A Vöröskereszt alapvető te­vékenysége az elsősegély- nyújtás. Ezt nagyon jó' sike­rült vetélkedők szolgálták, a bányaüzemekben, a kohászati üzemekben, Jánosaknán, a balassagyarmati finomkötött- áru-gyárban tartottak elsőse­gélynyújtási versenyéket. Mindebből nem maradtak ki a fiatalok sem. Háromezer fiatal ismerkedett meg az elsősegélynyújtás alapvető szabályaival, a járásokban, városokban egyaránt megtar­tották a vetélkedőket. Szíve­sen, játékos formában verse­nyeztek, mindenütt jutalmaz­ták az első helyezetteket. A megyei tanáccsal kötött együttműködés alapján nagyot fejlődött a tisztasági mozga­lom, a környezetvédelem. A lakóterületeken, üzemekben, iskolákban egyaránt az volt a cél. hogy minél többen kap­csolódjanak a mozgalomba. Ennek eredménye, hogy a megye lakóházainak fele megfelel a követelményei­nek. A gyárakban üzemré­szenként értékelték a ver­senyt, különösen a bányaüze­mek érdemelnek dicséretet. Százharminc isko'a kapta meg $. Tiszta iskola címet. A több, akár gyorsan pergő, lé­nyegre tapintó, gyakorlati példákkal egybekötött szak­mai előadásra, élő anyagra a jegyzetes ismertetők mellett. Érdeklődtünk, hogy a ta­nácsakadémián tanultak se­gítségével hogyan lehet a ta­nácsi tevékenység színvona Ián és gyorsaságán lendítem? Rékasi András úgy véli, hogy a tanácsakadémián elsajátí­tott tananyag, s az ott szer­zett tudás segíti az ügyfelek­kel való foglalkozást, a jog­szerűséget a határozatok ké­szítésénél, kiküszöböli az esetleges jogi és ténybeli té­vedéseket, átfedéseket. A KÖZALKALMAZOTTAK szakszervezete VIII. kongresz- szusta sürgette a tanácsaka­démia főiskolai rangra eme­lését. Kétségtelen, hogy e cél tárgyi és személyi feltételeit meg kell teremteni. A nógrá­di levelező hallgatók e té­mánál szinte tűzbe jönnek, Egybehangzóan mondják, hogy nem azért kívánják a „főiskolásítást”, hogy igazol­ják önmaguknak: „főiskolát végzettek”, hanem mert cél­szerű a tanácsakadémiai ta­nulmányokat szorosan az át lami lépcsőzetes oktatási rend­szerbe helyezni. Az is bizo­nyos, hogy ez a magasabb is­kolarendszer még több tanu­lást, energiát kíván, de aki életcéljának tekinti a taná­csi tevékenységet, illetve az állampolgárok ügyeinek szol­gálatát, nem retten vissza to­vábbi tanulmányi „erőbedo­bástól” sem. Dr. Járy Péter Szeretnek a nézsai óvodások táncolni, játszani. Gémesi Lászlón« óvónő irányítása mel­lett van is erre lehetőségük. Sztankó Krisztina. Balázs Erika. Kardos József és a többi nagycsoportos azonban már iskolaelökészítő foglalkozásokon is részt vesz, hogy ne legyen gond ősszel az iskolapadokban sem. — kj — A nőpolitikái határozat nyomában Jó nekik mezt egyedül vannak ? A nőpolitikái határozat Ügy öltözködnek, szórakoz- meggyőződés nélkül. Beépül- tennivalói között sok szó esik nak, ahogy a saját elképzelő- nek a mondatok közé. Nem az egyedülálló nőkről, a gyér- sük diktálja. Nem kell al- törődünk vele, hogy hol meküket magányosan, se- kalmazkodni senkihez, elszá- mondjuk, kinek mondjuk, gítség nélkül nevelő édes- molni a fizetéssel. Hallgatni Az asszonyok beszélgetnek anyákról. Asszonyokról, akik a „már megint hová költőt- egymás között a hivatalban, helytállnak a munkahelyen, ted a rengeteg pénzt” szőve- az üzemben. Gyakran csak napi nyolc órában, elvégzik get. Bezzeg, a családos asz- ügy a boltban, vagy éppen a háztartási munkát, rend- szonyoknak mennyivel r.e- az utcán. Már arra is gondo- ben tartják a lakást, neve- hezebb. Csak a munka, min- lók, talán azért mondják, lik a gyermeket, vagy sok denütt, az örökös gond... mert így kicsit könnyűének esetben a gyermekeket. * saját életük gondján? Elnézem őket. Kevés ki­vételtől eltekintve jól öltő- De egyikük sem cserélne a* zöttek, csinosak. Állásuk van, egyedül élőkkel! Amikor a gye­Az egyedül élő lányokról, aránylag kiegyensúlyozottan *gyne^ asszonyokról beszélgetünk, élnek otthon is. kal’ „I A néDfront eevik érteke ne- Hat, akkor? Miért panasz- nőkkel beszélgetek, to­Xén rlS X kodnak? Miért mondják a lük az ellenkezőjét hallom. A beszélgetők legtöbbje esa- „szöveget?" A nőblzottsági Miyen "e^ae^vh^r ládos anya, együtt élnek a ülések során' elhangzott sok- ™aszt0 ewüU fériiikkel Tói rosszul de sok hozzászólásból, gyak- "f3- a gyerekeKKei együtt jo- egvütt vannak. A család hát- r3n csak félmondatokkal el- ™ g°n£ok’ az a"yagí vádként ott áll mögöttük mondott javaslatokból, em- problémák. Sokszor befele vedként ott all mögöttük. megrázó történe- fordulnak. Nehéz őket a köz­Innen nézik a többit, a teiből, egyre inkább kiala- életbe, társadalmi munkára, magányosokat. Gyakran el- kul a kép. Vannak olyan, összejövetelekre, netán egy- fogultak: „könnyű nekik!” immár frázisokká vált véle- e§y gyűlésre elhívni. Odamennek, atyová akarnak, mények, amelyeket úton-út- „Nem érek rá — mondják, azt vesznek amit akarnak, félen használunk. Gyakran — megvan az nélkülem is.’’ Dehát, ha teljesen begubóz- nak, ha úgy látják, a társa­dalomnak valóban nincs rájuk szüksége, még inkább meg­keseríti a magányukat. Pedig gyakran szükség van rájuk. A pedagógusokra, az egyedülálló egészségügyiek­re. a szocialista brigádok tag­jaira, hivatalokban dolgozó, nagyon is tevékeny asszonyok­ra, lányokra. A közösségben végzett nun- ka segít elviselni a hétközna­pok magányát. Még a gyer­meknevelés is valamivel könnyebbé válik, ha az édes­anya nem fordít hátat az embereknek, nem keseredik meg, hanem idejétől, érdek­lődésétől, és tudásától füg­gően részt kér és vállal a közösség gondjaiból. — „A boldogságot min­denkinek önmagában kell meglelnie” — mondta egy hi­res francia író és gondolkodó, Így igaz. De az is hozzátartozik, hogy ezek az asszonyok tudjanak emberileg tartalmas életet • él­ni. Dr. F. legyen boldog! egy szempillantás alatt, ha az ember teste vagy szabadsá­ga szenved csorbát. És még egy gondolat. Nem teivel mérte a távot, aztán ben csináltam (Dzsoni volt az az enyém, Aranyé: „S boldog­visszaballagott a dobókör- edzőnk). Ott többször is talál- sagot Irigy nélkül még ki Iá­hoz, a kalapácsot maga után koztam F.-fel. Kevés volt tott?” Volt egy olyan perc, húzva, meg lóbázva. ugyanis a tornaterem (azóta amikor __ nem tagadom __ A kkor láttam utoljára a sa- épült kettő is), és miután mi, az elismerés mellett enyhe ját lábán haladni. futballisták végeztünk, a ping- irigység is elfogott F.-fel Pár hét múlva jutott el hoz- Pongozók következtek. Ha jól szemben. Szemellenzős, osto- zám a hír, hogy a strandon emlékszem, a bal kezere fás- — — * — — ráugrottak, kórházban van, ba irigység, de csak egy perc­atua, lausiuiw»., muu^u va„, liztf, ** ütf’ s re, s akkor is elismeréssel pá­mint nap aszkéta módra ed- élet és halál közt. Mondták, szott t Meghozza — ahogy én rosulva. Az történt ugyanis, zett, gyakorolt, ott feszült a hogy az apja külföldre — meg tudtam ítélni nagy hogy a KISZ központi lapja­képén az akarat, a kemény- Svájcba — is viteti valami- )o1- Legalábbis: nalam nat- ban meglepetésemre szem­ség, látta mindenki. Hülye lyen specials szanatóriumba ™ közt találtam magam egy is­dolog, de az embernek az az gyógyíttatni. lepett meg különben, mert meretterjesztő cikkével. Ra- . ... korábban már több helyen is gadozóként csaptam le rá, és — Nekik van ra pénzük — olvastam, hogy háromszor irgalmatlan kritikával három- mondta valaki a piacon' —, megnyerte a gerincsérül- szor olvastam végig. Hibákat, ', uz ~kk ♦ i. tek asztalitenisz-világbaj nők- amatőrökre jellemző gyenge- aav Zur yal k&^ sagát' Nem akarok csöpögos, segeket kutattam benne. Per­egyevre ra^-iáttaAlegko- giCcses dolgokat mondani, de S2e. nem találtam! Minden zelebb A Fo térén tolta va- én ennek úgy örültem, mint- mondata kifogástalan volt. laki, tolókocsiban. Sapadt volt ha, mondjuk, egy magyar Egy fiatalos gondolkodású, az arca es sovány. Labai olimpiai aranyról kaptam vol- újat kereső, újat befogadó em­konyafc Ska'dtek “"peJze ' ^ hí^-. Talór‘ ,^y. hihetőbb. bér lendületes, logikus mon- ttonyaK., sziKkacitaK. Persze, ba azt ls hozzáfűzöm, hogy datai. csak lopott pillantásokat ve- nem kimondottan az ő sze- tettem rá. Már érzése néha, hogy szinte tud­ta a sors, szüksége lesz rá. Hallottam róla, hogy ifjúsági csúcstartó az országban, meg, hogy ennek tetejébe még jó tanuló is? Sokan fölnéztek rá, mi, gyerekek roppantul tisz­teltük. Ö volt akkoriban a menő fej Gyöngyösön, meg Ruha, a gerelyvető, aki még ma is versenyez, külföldre is viszik a válogatottal. Én a pálya másik végén, a falnál labdáztam, csak nagy ritkán néztem meg egy-egy dobását. Nem szóltunk egy­máshoz akkor se, azelőtt se. Apró kölyök voltam, ő meg sokkalta erősebb volt nagy, vállas fiú, negyedikes n-m a megdöbbenés. gimnazista. Állt a betonkő- gondoltam rá, hogy az ó sor- kiváló példát demonstrált a kezét. Ránéztem, Hori Gyuri rongo i néhány másodpercig sa eS>' az egyben valameny- lelkierő vonatkozásában”.) Az volt. Derűsen köszönt és hogy­mozdulatlanul, fejét kissé elő- nyiünk lenetséges sorsa. Ma- mindenesetre tény. hogy sok létem felől érdeklődött, reszsgezve, majd rövid, ener- gunkban hordjuk mindany- bárgyú öngyilkosjelöltnek jót — Kösz — mondtam neki, gikus forgással elvetette a ka- nyian, ha tetszik, ha nem. tenne, ha megismerkedne vé- és én is föltettem ugyanezt a lapácsot. Kissé meghajolva Évek elteltével, egy télen a le, de, ha nem is vele, a tör- kérdést. követte szemével a repü’ő gimnázium tornatermében ténetével Szerelmi csalódás, Gy. Molnár Pál vasgolyót, amíg az belepuf- tartottuk az alapozó edzése- sikertelen felvételi vizsga, fant a vörös salakba. Utána- két. Kemény volt a legkemé- fuccsba ment egzisztencia... T ment, hosszúra nyújtott lép- nyebb alapozás, amit életem- Nevetséges ökörségek lesznek j NŐGPÁD — 1977. kölyökként mélyes sikerének örvendez- yakran látom az utóbbi is restelltem volna nyíltan fem hanem egy ember lelki- VJ időben. Tegnap is ott megbámulni. Nem is tudom, erejének, tágabban: „a lelki- volt a Fő téren, az OFOTÉRT hogy sajnáltam-e akkor. II- wö” diadalának. Tulajdon- kirakata előtt. Elmentem letve sajnálni sajnáltam, az képpen nekem is biztonságot mellette, s kissé távolabb, a í”?*,08,’. az érzésnél adott az ő talpraállása. (Ha trafiknál megálltam, hogv be«- katonatiszt lennék, valami egy hírlapot vegyek. Valaki Félőn olyasmit mondanék, hogy „F. hátulról a vállamra tette a Egyedül, minden bizonnyal nehezebb vállalni az élet ne­hézségeit. Fogadják el e tár­sadalom segítséget nyújió kezét! Anyagiakban az egye­dülálló édesanyák támoga­tást kapnak. Utóbbi inkább az érzelmi elzárkózást oldja. Czégény Sándorné a népfront megyei nőbizottságának elnöke január 5., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents