Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Farkas András illusztrációi A Nógrád megyei Tanács átérzését mutatja. S ez a mű- rnsgem, a tTragédlá ilyen élet­íltal alapított Madách-emlék érmek és alkotói díjak átadá­si ünnepségével egyidőben nyílt meg a balassagyarmati Palóc Múzeum és Kovalcsik András rendezésében Farkas András festőművész Madách- illusztráeióinak kiállítása a múzeum klubhelyiségében. ismeret és az avamgarde irányzatok hatását tükrözd nagyszerű rajztudása együtte­sen a sorozatot a legjobb Tra­gédia-illusztrációk közé eme­lik. — A később keletkezett so­rozatokról is hallhatnánk né­hány szót? A Balassagyarmaton élő művész nem első ízben for- — a második sorozat 1951- dul ihletért Madáehhoz, me- ben készült, szintén tusrajz, gyénk nagy szülöttének leg- ae csonka. Farkas András kiemelkedőbb alkotásához, Az i96G-ban újra teli.es soroza­• ember tragédiájához tot készített, majd 1972-ben jeV;ntek meg könyv­.... , • u . 68 19‘d-ban ujabDakat. le at aiakhan dm jelentősen eazda­— Mikor készülték a most a most lathato, a tavaly ke­látható lapok? — kérdezzük szült sorozat már a hatodik a művészt kiállítatnának meg- nekirugaszkodás a Tragédia nyitója után. eszméjének, gondolatainak megfogalmazásához. képes A megszületése1 óta eltelt több mint ' száz., esztendő óta Képzőművészek »egész hosszú sorát foglalJöozönta Az ember tragédiája, Zichy Mi­nály sorozata 'vált a legszéle­sebb körben íj -miértté. A kö-' zelnjúÚ T'l agédia-Kiadásait Nagyajtai Tctz az. Kass János. Bálint Endre} illusztrácipi dí­szítették. Dei ismerünk olyan illusztrációkat is. nem kisebb művészektől, mint Hincz Qyu- ia és Korúja ' Béla. amelyek alakban, dei jelentősen gazda- g tották az ^illusztrációk „szín­skáláját". ­— Az elmúlt évben fogtam munkához — feleli Farkas András. -- Nagy méretben, szénnel készítettem valameny- nyit, s bizonyos mértékben összegező szándékkal. — Mi jellemzi általánosság­ban ezeket a műveket? Farkas András 1972-ben ké­szített sOT'Cí:atát Anna-Maija Raittila -ffttin költő és műfor­dítóval /vaAA megismerkedése inspirálta. Finnországban ugyanis a Iköltő fordításában tervezik Az! ember tragédiájá­— Ez hányadik „nekifutá­sa” a Tragédiának? — Farkas szerencsésen fog ja meg az egyes színek drá- nak új me gjelentetését, a ma mai súlypontját, « képzőmű- gyár művész -— akinek gra­v.észeti eszközökkel is hang- fikái megnjterték a finn költő súlyozni igyekszik az egymás- tetszését 1 .alkotásaival, utáni ez,-nváltozásokban — a sor Dzat elkészült, je­Rövid gondolkodás után megmutatkozó ellentéteket «fénleg a csesztvei Madách- válaszal: — Az ötödik, vagy a Különleges előnyének tartom, rnúzeumban látható. A finn hatodik, hirtelenjében nem is hogy A.z ember tragédiájához kiadásról azonban egyelőre tudom pontosan. — De aztán készített illusztrációkban a még semmit« sem tudunk... mentő ötletként eszébe jut, művész nem keresett valami _ Tuíajcíonképpen én sem kérdezzük meg a mellettünk meghökkentően újat, ugyan- sokat — mondja -Farkas And- ólló, kiállítást rendező Koval- akkor mégis nagyon modern- rag. _ Legutóbbi információm 'esik Andrástól, aki redezési nek érezzük ezeket a soroza- szerint a költőnő még a for- munkáiához áttanulmányozta tokát. Hogy miért? Mert mai ditáson , dolgozik. Rendkívüli a művész eddig készített va- stílusjegyekkel, egyszerűen és. nehézségeit jelent ugyanis'szá­lamennyi sorozatát. tömören, hűséggel közvetíti a mára a szöveg versformaiá­. _ ..... . . .. ,. mű eszméit a ma emberének, ritmikájának átültetése. — A Tragédiához készített s jgy szolgálja a küzdeni és első illusztrációsorozat 1949- bízni tanító nagy mű ügyét. X ben készült — mondja Ko­vaicsik András, a tanártárs, — Sőtér István írta egyik Farkas András legújjabb akivel együtt tanítanak már művében — idézi Kovalcsik Madách-illuszlrációinak ki­hosszú évek óta a balassa- András az irodalomtörténész állítását az érdeklődők febru- gyarmati Balassi Bálint Qjm- véleményét «-:• „A -művek.ad- ár közepéig tekinthetik meg náziumban. — Már ez a korai dig életképesek, amíg újjá- Balassagyarmaton, a Palóc sorozat is Farkas elmélyült Születésekre képesek újabb Múzeum klubjában, műismeretét, a mű eszméinél«: és újabb korok számára.” Azt (ok) Mai tévéajániatunk Gyárfá« Endre. Busójárás Bak-bika-kos-kanördög furkófogú dönyhe dög szakadék-száj. sarjú-szakáll saskeselyű-szemöldök Csonka rönk a szarvatok perzselt szérű arcotok aszály kútja szemetek viharfelhő hajatok Kergessétek kergessétek janicsár-félelmeinket! Ránktámadót szipolyozót. sohasem a tökély büntet Mitől magatok is féltek attól reszket ellcnségtek merjetek hát megformálni minden megálmodott rémet Amíg bent morajlik — rontás amint feltör — igaz forrás! tárgyat lelve borzongássá csapódik le a szorongás Rak-hika-kos-kanördög furkófogú dönyhe dög szahadék-száj. se. ríú-sza leáll saskeselyű szemöldök Lázúr T dior: Korok és egyenesek' Megtaláltalak, mert dühösen kerestem értelmedet, s azt a logikát, mely hozzád vezet. Párhuzamos egyenesek vagyunk, s törvény az, hogy nem találkozunk, mégis van kivétel e szabály alól, és ezért — ha szeretsz — fc toldozol. PÁSZTÓI AMATŐRÖK KIÁLLÍTÁSA SZÉCSENJIBEN A pásztói Lovász József Műve­lődési Központ amatőr képzőmű­vészeti körének kiállítását ren­dezik meg február 4-én Szécsénv- ben, a II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központban. A kiállítás lá­togatói Bajcsik József. Földi Jó­zsef, Hollóné Nagy Margit, Kád *r •lózsefné, Leszenszki László, Lo~ soru-zi Anna, Nagy László. Né­meth Pál, Nógrády Andor, Ter ­nyi ^nna, Polonyi József. Simon Imre, Soós Sándor. Szabó Áron, Szappan .János és /Zeke Józ^f műveivel ismerkedhetnek meg a tárlatot Nagy József, a Pásvá »i nagyközségi közös Tanács elnöke nyitja meg, s február 18-ig lát­ható. hlondns ól 130 évvel ezelőtt szül tett S/.klabonyán Mikszáth Kál­mán, a Palócföld neves írója, akinek regényeit — például a Beszterce ostromát. A teke e várost — kicsik és nagyi»« egyaránt jól ismerik. Szüle­tése évfordulója alkalmából a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Balassi Bálint megyei Könyv­tár előadási rendez a salgó­tarjáni József Attila megyei Művelődési Központban. A február 4-én tartandó előadás címe: A Palócföld és Szeged szerepe Mikszáth írói munkás­ságában. Az előadást dr. Na- csády József, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem docense tartja. . Kulim ális. f a gyárban A fogadónap kifejezés nem nak vezetőivel, megbízott kép- BÉR gyáregység éppen a legszerencsésebb an nak megnevezésére, szocialista találkoztak, napjaiban. viselőivel. Tartalmi szempont- brigádvezetőivel aminek ból pedig a két fél — vitára december utolsó kialakítása a múlt év végén is lehetőséget nyújtó — esz- majd január elején a Nógra- kezdődött meg Nagybátony- mecseréjét. közös igyekezetét di Szénbányák gépüzemének ban, elsőként a FtJTŐBER a művelődés propagálására, a munkásaival. Most már tehat helyi gyáregységében. Nem szocialista és munkabrigádok joggal egy folyamat kezdeté- szerencsés különösen .azért, kulturális vállalásainak cél- röl beszélhetünk, amelyet sor­mert az államigazgatás terű- irányosabb, szervezettebb, ra követ majd a nagyköz- ietén honos, tanácsi vezetők, színvonalasabb megtételére és ségben található többi termő­helyi lakosok között kialakult teljesítésére. lő üzem meglátogatása. Kőnk­találkozási formára utal, Nagybáíonyban — de szá- rét tapasztalataink még nin- .amelynek kevés eset kivételé- mog más településen is — ré- csenek a találkozó hatásairól, vei a tartalma általában -a gebbtől fogva él már ennek de az már bizonyos, hogv az panaszkodás. az igénye mind a népmüve- idei kulturális vállalások Ez esetben, a kulturális fo- lök, mind a gyári kollektívák megtételében nagyon sokat gadónap esetében azonban — körében. Ezt jelezték azok az segített a brigádoknak. S mi is ezt a megnevezést hasz- együttműködési szerződések, ügy tűnik, hogy számos olvan náljuk, mert azok, akik kita- amelyeket a Bányász Művelő- formaságot sikerült kiiktatni lálták. és részesei ennek, szín- dési Ház kötött az üzemekkel, a vállalásokból, amelyek kó­lón így hívják — lényegét te- amelyek az elmúlt esztendők- rábban észrevehetők voltak: gintve nem erről van szó. ben számadatokkal, de szem- ami viszont már a gyakorlat ..................... formaságainak is egyik ellen­szere. N em az a döntő benne, hogy léleti jellemzőkkel is bizonyí­ki, mit, miért csinált úgy, ahogyan és miért nem más­ként, ahogyan kellett volna. tották az eredményeket. A közművelődési tevékeny­ség fejlődése, a rmmkásmű­A FÜTÖBER 32 szocialista és szocialista címért küzdő brigádjának képviselői mtnd­„on. közösen csinálják, mert úgy mint a tejlédesi ütem Szondiik“1" gJSSS MÄ* ■1'“ í®T™,T.,ö*n,n t” rSÍ » Ws kollektíváikat hanem az, hogy most mar és velődés színvonalának emel- ezek után kölcsönösségi ala- kedése tagadhatatlan. Épp­természetű. Mit is takar tulajdonkép- Az új forma, a kulturális fő­nén a kulturális fogadónap gadónap bevezetését tulajdon­ritÄ'VSÄ: nyomasztja és szükségesek ah­hoz, hogy ezen a területen is kifejezés? Fórumai szempontból adott terület találkozását. egy meghatározott gyár, vagy képpen ez a felismerés ala- egy pozta meg. A javítani akarás népművelőinek egészséges, tapintatos türcl- megbeszélését metlensége. A Bányász Művelődési Ház 20.05: Családi fészek Olasz—francia film. _ 1970-ben készült a neves francia rendezőnek, Francois Truffaut-nak ez a filmje. A történet folytatása a koráb­ban már a televízióban is ve­tített filmnek, a Lopott .csó­koknak. Az előzményekben Antoine Doinei ifjúságáról, szerelméről kaptunk képet. Vógigkésérhettük a főhős életútját egészen házasságkö- .téséig. A Családi fészek című filmben Antoine Doinei már boldog férj, családapa. »Lát­szólag harmonikusan alakul az élete. Felesége szereti, kis­fia szép, egészséges. De a há­zasélet kötöttségei, a család­ban rá váró kötelezettségek, a felelősség gondolkodásra kész­teti Antoine-t. vállalat szocialista brigádjai- népművelői elsőként a FŰTŐ­üo-Ssabú Imri Visszatérő utazás (Kisregény) A gyorsvonat már a Keleti messziről meglátta bátyját és bejáratánál járt, amikor integetett neki. — Nem. Fárasztó volt az láttak be az előszobából. Az út? elválasztó üvegfalon hiányos — Gyorsvonattal jól lehet volt a tejüveg. Feri nem elö­utazni. , szőr járt itt a bátyjánál. — Mikor indultál otthon- — Nem valami fényes, ról? — Csak a2 ágy bírja. — Háromnegyed hétkor. Miklós lakása kicsi volt. — Hamar ide értél. Egy szekrény, egy ágy, kály­— A lehetőségekhez . mér- ha, asztal és két szék képez­tem igen — zavart, kusza vá- ték a^ berendezést. Ketten laszokat és kérdéseket tettek csak úgy fértek el, ha az fel egymásnak. egyik lefeküdt. A szoba alap­Elérték a kijáratot. A város területe kicsi volt, de ma­zaja és lüktető mozgása egy gassaga annál nagyobb. Mik­Ambrus Feri felébredt. Hir- Férfiasán kezet fogtak, ősz- pillanatra megállította Ferit. Jós mindig azon törte a fejét ■télén nem tudott tájékozódni, szeölelkeatek, még csak akkor nyugodott meg, csókolták egymást. amikor a szürke téglás ház __ Szervusz! t etején feltűnt az „Emerge” felköt. Itt van Pesten. Erre vá­gyott évek óta. A bátyja me­sélt a városról, ö már éven óta itt élt, szeretett volna ve­meg is Olyan érzés futott át rajta, hogyan lehetne elfelezni. Kö- hogy valaminek történnie télhágcsón járna fel. Ott alud­— Szervusz! — Hogy vagy? Letelt? — Le. — Hogyan? — Nagy nehezen. Mindig kell Ferinek ez a „lehetőségek városának” tűnt. A vidék egy köszvény, fogalmazta meg. Attól a palóc szén-vas kisvá­rostól nehezen szabadul meg az ember, ezt tudta. .Ügy le jönni, de közben be kel- az voJl az érzésem, sohasem érezte, mégis jól választott lett yonulnia katonának. tesz vége- ^ r t most, amikor engedett bátyja Csalták a bányához is, de oda nem akart visszamenni. •Dolgozott ot-t a kányási ak­nánál egy darabig a bányai­val. Az apja is ott vágta a szenet valamikor régen. na. Télen meleg is lenne Lent pedig nappali szobát rendezne be, sok könyvvel. Miklós kutatott egy darabig jobb albérlet után. Olyan közp ont if ű t éses- k ülő n be já ra - tűt akart. Fagyoskodott a hir­detőtáblák előtt. Csak ágya­kat ajánlottak. Feladott egy hirdetést a vasárnapi Magyar Nemzetbe lesz vége. —— Szép elet, csak nehez a csábításának " . Gyalog mentek végig a Rá- Egyetlen egy válasz jött Bu­— tsz igaz. ^ kóc;y úton. Beszélgetve az dáről. a Déli pályaudvar kör­Huszonhét hónap nem a otthoniakról. nyékéről. Csütörtökön este világi , A József kőrútról a Bérko- megnézte. Fiatal lány nyitott — Főleg, ha túl van rajta csis utca felé vették az irányt, ajtpt. A háziasszonyt nem ta­Lassan összeszedte a cső- az ember. ahol majd együtt laknak. lálta otthon. A lánv tizenhat .magjait, a vonat közben be- A kiiár t felé sodorta a Amint felértek a szobába, a éves volt és szép, de a szp­futott a csarnokba. tömeg őket bőröndöt a sarokba állították ^a annál ridegebb és még a Ballonkabátját derekán 8 ' Feri leült az ágy szélére, be- Bérkocsis utcainál is kisebb Igében ezért látunk fantáziát, összekötve szállt le. Már — Kesett a vonat egy Ki- lesüppedt a szalmazsákba igaz. Budán, központi fűtés- | s ezért üdvözöljük a kezde­ményezést örömmel, követésre érdemes példaként mások eredményesebben tevékeny­kedjenek. A népművelők a műve­lődési lehetőségekről tájékoz­tatták a résztvevőket, s felje­gyezték tanácsaikat. ötletei­ket, hogy majd beépíthessék mindennapi munkájukba. Sán­dor János szakszervezeti tit­kár a sok javaslat közül egyet emelt ki, amellyel „több le­gyet” is lehet ütni egycsapás- ra. Többek kérték ugyanis, injgv szívesen néznék meg/ a korábbi nagy sikerű, főként irodalmi alkotásokból készült magyar filmeket, beszélgetné­nek, vitatkoznának róluk. Keskenyfilmekről lenne szó, melyeket az üzemben is vetít­hetnének. Ehhez hozzáértő szakemberük is- van. A vetí­tésen pedig kedvvel venné­nek részt a bejáró dolgozók is. akikkel bizony ez idáig nem sokat tudtak — mint ál­talában - a legtöbb helyen — kezdeni. A vetítés után viták nem csak a jobb megértést szolgálnák, hanem a művészet megszerettetésére, látására is tanítanának, módot nyújtaná- I nak az önálló véleményalko­tásra. s ennek gyakorlata más területeken is kams/óz­hatna. Mert a dolog másik ojdala az: hogyan lehet a művészeti élményeket szoro­sabbra fűzni a mindennapok életével, a munkával, miként lehetne eredményesebben fel­használni az életben való el­igazodásra. A kulturális . fogadónapok rendszerében és rendszeressé­csit. NOGRÁD - 1977. január 30«, vasárnap Miklós a nyitott szekrény sel> mégis a réginél marad-t — Régóta vársz? — kér- előtt állt. Az ajtót mindig dezte Feri. nyitva hagyta; mert így nem (Folytatjuk^ előtt' \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents