Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Nyitott dosssiéh ' Ayj hogy valakinek miként érté- kelik a munkáját, következ­tetheti abból is természetesen, hogy milyen erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. Szükségtelen hangsúlyozni: mindenkinek szá­mít, hogy mi van a fizetési- és a prémium­borítékban, vagy mikor és miért részesült di­cséretben, jutalomban. S az is magától érte­tődik. hogy ezeket, mint jelzéseket fogja lel: következtet belőlük főnökei véleményére. Azoknak viszont, akik valamely intézmény, hatóság, vállalat igazgatási apparátusában dolgoznak, legalább ilyen fontos, hogy mit remélhetnek munkahelyükön hosszabb távon. Vagyis az, hogy egész emberi személyiségü­ket — tehát a politikai és szakmai minősé­güket, jellembeli tulajdonságaikat, dolgozó társaikhoz való viszonyukat — hogyan ítélik meg feletteseik, s mindez miként befolyásol­ja életük, munkájuk további alakulását. Mindenki tudja, hogy a minősítések ma tel­jesen nyíltak: az érintettek természetes jo­ga ismerni a róluk szóló hivatalos, írásos véleményt, sőt azt aláírásukkal is tanúsíta­niuk kell. Az iS köztudott, hogy a legjobb rendelkezés, a legkiválóbb jogbiztosíték _ se teszi eleve lehetetlenné, hogy ne fordulhás- son elő helyenként „kettős minősítés”, az emberek afféle kettős , könyvelése. Hány eset­ben fordul elő még manapság is: a jó mi­nősítés csupán arra szolgál, hogy tovább le­hessen „passzolni” azt, akitől meg akarnak szabadulni. Vagy ami semmivel nem jobb ennél, azért kapja meg a jó minősítést va­laki, mert feletteseinek nem volt bátorságuk a közben eltelt időszakban őszintén meg­mondani mindazt, amit nem tartottak kielé­gítőnek munkájában, magatartásában. És hány esetben vált ki ma is keserű vitákat., ha mindezt megmondják ugyan, de már csak akkor, amikor rendezni kell a személyügyi dossziékat. Lehet ellenkezőleg is: jól dolgo­zik valaki, megmutatja politikai erényeit, bátran kiáll azért, amit helyesnek vél, szak­májában is jó teljesítményt nyújt, de mind­erről csak egyetlen esetben beszélgetnek el vele, amikor már nem lehet tovább halogat­ni. Az év első Heteit töltjük most, s ha az ut­cát járjuk, szinte minden harmadik-negye­dik üzleten kis tábla tudatja az emberek­kel: itt most leltároznak. Mást nem is te­hetnénk, minthogy megértőén tudomásul vesz- szük: az év első napjaiban fel kell mérni a készleteket, tisztában kell lenni azrzaí. meny­nyi van tartalékban, mi hiányzik, mit kell felfrissíteni, mit kell leszámítolni. ’ Ami a személyi ügyeket, tehát az embere­ket illeti, lehet és kell is kijelölni minősí­tési időszakokat, de legkevésbé se lehet úgy eljárni, mint, az egyszer egy évben nagy­leltárt készítő vállalat. A személyi dossziék nem élettelen tárgyakat, hanem embereket tartanak számon, akik dolgoznak, élet- - és munkaproblémákat oldanak meg, fejlődnek vagy megakadnak, segítséget várnak, kép­zésre és továbbképzésre van, szükségük, jel- lemileg erősödnek vagy éppen visszacsúsz­nak. Helyesen értelmezve tehát a személyi dosszié nemcsak azért nyitott, mert annak tartalmát az érintett ismeri, hanem abban az értelemben is, hogy az soha nem lezárt, végleges, ■ hanem amíg egy ember aktív, ad­dig az a bizonyos dosszié is alakul, kiegé­szül, módosul. Azaz, a következő minősítés tükrözi azt az utat is, amit közben az illető megtett. Mostanában gyakran felteszik a kérdést, hogy az ismert három követelmény közül — politikai, szakmai és emberi magatartás — melyik áll előtérben? Bizony, nem játék a szavakkal, hogy jelenleg mindhárom előtér­ben áll annak megfelelően, ahogyan a hely­zet, a feladatok, a megterhelések követelmé­nyeket támasztanak. És mindennek termé­szetesen van egy olyan elkerülhetetlen von- zata, hogy a személyügyi és kádernevető munkában a demokratikus ^elemeknek is' erősödniük kell. Nem úgy, hogy pillanatnyi közhangulatra bízzák bárhol is az emberek megítélését, vagy a vezetők személyes véle­ményüket valamilyen bizonytalan „közvé­lemény” mögé bújtatják. Az ilyen értelme­zés nagy károkat okozna, mert éppen a szub­jektív, az esetleges tényezők szerepét erő­sítené. Hanem olyan értelemben, hogy töb­bet nyomjon a latban a választott testületek, a párt- és szakszervezetek, a társadalmi kép­viseletek, a szocialista brigádok véleménye. Azok a komoly és felelős állásfoglalások, amelyek éppen elejét vehetik annak, hogy valakinek a megítélése csupán egyetlen em­ber nem ritkán elfogult, vagy hiányos is­mereteire alapuljon. ígv csökkenteni lehet az olyan minősítéseket is. melyek az antik görög korban működött Delphoi jósdájának közismert kétértelmű nyelvén készülnek. Különben is, a minősítés csupán egy mozzanata az em­beri ügyekkel való foglalkozásnak. A lényeg, a fő feladat minden vezető számára az, hogy képezze, nevelje, segítse beosztottait, s eb­ben a véleményformálás nem célnak, hanem eszköznek tekinthető, más nagyon fontos és lényeges pedagógiai eszközök sorában. R. L. A fizika-kémia szaktanteremben kémiai kísérleteket vé­geznek a 8. osztályos tanulók. A nyelvtanuláshoz sok érték«« technikai eszköz áll a szili diákok rendelkezésére. A SZILI PÉLDA A Győr megyében levő Szil község szép példáját adta az összefogásnak. A helyi Győze­lem Mg. Tsz. kezdeményezé­sére a fain lakossága a tanac* segítségével fizika. kémia szaktantermet. valamint po­litechnikai műhelyt épített az iskolában. Balassagyarmaton, az Ipoly- vidéki Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaságban mar hagyo­mány, hogy a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság ottani tag­csoportjáról csak jót hallani. Lelkesen, szívvel-lélekkel dol­goznak, erősítik a barátság szálait a magyar — szűkebb hazájuk, Nógrád megye — és a szovjet emberek között. Három esztendővel ezelőtt kapták meg az alakulást bizo­nyító oklevelet. A tennivaló­kat rögvest az elején azzal kezdték, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Ellátogattak már két, régebben működő MSZMBT tagcsoporthoz. A lá- tottakat-hallottakat — jókat és rosszakat egyaránt — meg­vitatták. .. Nem sokkal ezután meg­rendezték a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. Mit tesz a véletlen — vagy inkább a tudás?! — a megyei döntőben megszereztek a har­madik helyet... X A gazdaság nagy kocka alakú székhazában kedves, halk szavú fiatalasszony, Já­rási Lászlóné fogadott. Né­hány percre félretette a ki­mutatásokat. a millió szám­adatot tartalmazó kartonokat. Az íróasztal túl hivatalos. Odébb ültünk a kisasztal mel­lé. Járásiné erdőmérnök. A férje szintén. — Miért lett erdész? — Családi hagyomány. Édesapám is erdőmérnök volt. Gyerekkoromban sokat ma­gával vitt. Jöttünk-men tünk. figyeltük a fákat. Sokat me­sélt. Kerekegyházán laknak a szüleim. Akármilyen hihetet­len, arrafelé nagyon szép töl­Sürgőn én f'onttr* A balassagyarmati kórház felújítása Még csak az: elején tarta­nak, de piáris fc>onyolult ügy- gyé dagadt a balassagyarmati kórház felújítása. A szakem­berek teljes rekonstrukcióról, célcsoportos beruházásról, felújításokról, fenntartásról, az épületek és a közmű re­konstrukciójáról, a gépek és a technológiai berendezések pótlásáról beszélnek. A beru­házó a tervezőkkel, a bonyo­lítóval vitatkozik, az utóbbiak a kivitelezőkkel próbálnak egyezkedni. Újabb nevek és változó határidők merülnek fel. Olykor a sorrendet vitat­ják — a kórház' szempontjá­ból —, máskor a technológiai folyamatok és az építő-szerelő­ipar kényszert jelentő óhajai kerülnek előtérbe. De valójá­ban miről is van szó? Uj szülészeti osztály, de mikor ? Már a IV. ötéves tervben is szerepelt a balassagyarma­ti kórház teljes felújításának programja. Az épületek egy része a századforduló utáni években, több pedig — az ember el sem hinné — nem egészen 50 évvel ezelőtt épült. Vajon már akkor is korsze­rűtlen volt ez a kórház, vagy a felújítások elodázása miatt hamar tönkrement? Érdemes lenne az okokat kutatni és megfelelő következtetéseket levonni. De az biztos, hogy a megnövekedett mai feladatok­nak nem felel meg. A Középülettervező Intézet kezdte a beruházási program készítését. Túlságosan nagy­vonalú és drága lett volna így az építkezés? Lehetséges, hogy más nyomós érvek is közbejöttek, de tény, hogy a Debreceni Tervező Vállalat­nak adtak megbízást. Elké­szült a kazánház első üteme. Kiss Ferenc, a kórház műsza­ki csoportvezetője megmutat­ta. hogy á 141 ágyas szülé­szet és nőgyógyászat új épü­lete már tető alatt. A belső szakipari munkákon dolgoz­nak a Nézsai TÖVÁLL mun­kásai. Most a régi vezetékről fűtenek, de az új szülészet fűtését a megépült kazántelep látja el. Nem lesznek szénhe- gyek, nem száll majd korom és füst, de az egész kórház távfűtéséhez be kell fejezni a kazánház második ütemét is. Mogyorósi József, (a Nézsai TÖVÁLL építésvezetője) kí­séretében bejártuk az építke­zést. Január 26-án kőművesek, burkolok, asztalosok, az , al- vállakozók megbízásából cső­szerelők és felvonószerelők, vagy 85—90 ember dolgozott az új épületen. — Be tudják tartani a szep­tember 30-i határidőt? Rend­ben átadják az új szülészeti és nőgyógyászati pavilont ? — Igen, átadjuk — mondta az építésvezető. De aztán ar­ról esett szó, hogy az alvállal­kozókkal több kérdést kell rendezni, szabványmódosítást is kezdeményeztek, tehát a beruházó, a tervező és a ki­vitelezők között több vitában kell dönteni. — De az új mosodának csak az alapjait ásták ki. A régi nem győzi a munkát, hol az egyik, hol a másik gép megy tönkre. Mosoda nélkül ^aligha működhet a kórház. Pótolják a lemaradást? — Amint az időjárás enge­di, pótoljuk a lemaradást — válaszolta az építésvezető. Szándékában és a Nézsai TÖ­VÁLL munkásainak igyekeze­tében nem kételkedünk. De ebben a kérdésben meghall­gattuk Bodrogi Jánosnak, a Nógrád megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőrének véleményét is. Nem tudták tartani az ütemet, a Nézsai TÖVÁLL és alvállalkozói le­maradása több millió forint. Lényegesen gyorsítani kell a munkát, hogy szeptemberben átadhassák a 141 ágyas szü­lészetet, nőgyógyászatot. A fűtés-, a víz- és csator­na-, valamint az energiarend­szer, a sebészeti osztály épü­letének felújításáról Aradi Istvánnét, a kórház beruházá­si főelőadóját kérdeztük., Cső­ri Lajos, a városi tanács terv-' osztályának vezetője szabad­ságát tölti. De a megyei ta­nács tervosztályától is kap­tunk tájékoztatást. A szülé­szet építésének szerződéses összege 30,5 millió forint, a mosoda 12.4 millió, ehhez gépbeszerzések 7,5 millió, közmű-rekonstrukció 20 millió forint. Jelentős lemaradás tapasz­talható a szülészet-nőgyógyá­szat építésénél a mosodánál, a távfűtés- és csatorna felújí­tásánál. A Nézsai TÖVÁLL és a Ludányhalászi Szerelőipari Szövetkezet nem volt felké­szülve ilyen bonyolult és nagy munkára. Áz utóbbival a szenny- és csapadékvíz szere­lésére vonatkozó szerződést felbontották. Nekik maradt a távhőellátás és az olajtárolók elhelyezése, több munkát a balassagyarmati Városgazdál­kodási Vállalatra bíztak. Balassagyarmat és a lél megye érdeke Építkeznek, villamos-, hő-, csapadék- és szennyvízveze­téket kell építeni, szerelni. Méghozká a kórház' szűk te­rületén. És közben a kórház­ban szülnek, operálnak, rönt­geneznek, a különböző osztá­lyokon naponként száz- és száz embert gyógyítanak, ke­zelnek. Mindez milyen követ­kezetességet, fegyelmezett és jól szervezett munkát igé­nyel?! Bizonyára elképzelhe­tő, de ennek részletes leírá­sára nem. vállalkozunk. Vajon elvárható, hogy a beruházási vállalat műszaki ellenőrei minden felmerült problémát és vitát idejében és jól megoldjanak? A Balassa­gyarmati városi Tanács, a megyei tanács illetékes szak- igazgatási szerveinél vajon rendelkezésre áll-e annyi és olyan műszaki szakember- gárda, amely a bonyolult munkákat megfelelően össze­hangolja, irányítsa? Hiszen Balassagyarmaton a követke­ző években és több ütemben 500 millió 'forint körüli beru­házásra, felújításra kerül soy. A balassagyarmati kórház­ban hosszabb ideig betöltetlen volt a műszaki csoportvezetői állás. A beruházási főelőadó1 csak az elmúlt év augusztusa óta dolgozik. Dr. Hatvani László, a kórház igazgatója és dr. Harakály Mária, a megyei tanács egészségügyi osztályve­zetője véleménye megegyezik abban, hogy a balassagyarma­ti kórház felújítása sürgős és fontos. Mert nemcsak a vá­ros, hanem a megye lakossá­gának mi-ntegy fel® ehhez a kórházhoz tartozik. Meg kell találni a módját, hogy hol. melyik szervnél, milyen át­csoportosítással, milyen lét­számnöveléssel, minőségcse- rével segítsék a beruházások, felújítások gyorsítását. az irányító munka javítását. Dr. Fazekas László M bcaroatsag erős szálai gyek és gyertyánosok vannak. Így kezdődött... — Hogyan folytatódott? —• Mindenképpen le akar­tak beszélni az ismerősök. Mondták, hogy nem nőneK va­ló, hogyan tudom majd rtieg- áilni a helyemet. Gondoljam csak meg: kinn az erdőn, hi­degben, esőben. /. Nem hagy­tam magam. Kecskeméten le­érettségiztem. Mentem egye­nest Sopronba. Az egyetemi évekre nagyon szívesen emlékezik vissza. — Sokat tanultunk, az igaz.' Az ottani egyetem — egyet­len az országban — sokolda­lú képzést ad. Mély- és magas­építést- tanultunk, biológiai és szakmai ismereteket, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Az ott végzett em­bereket szívesen alkalmazzák más vállalatok is. Sok nő persze nem volt közöttünk. Az évfolyamon kilencen végez­tünk a hatvan fiú mellett. Megjegyzi, nehogy azt gbn- doljam, hogy az erdőmérnök- nők nem állják meg a helyü­ket. Vannak közöttük, akik fakitermelést irányítanak, er­dészetvezetők. De legyünk őszinték, azért legtöbben jól fűtött szobában dolgoznak. — Szeretem, amit csinálok. Az erdészet nem csak annyi, hogy kimegyek az erdőre, ma­dárfütty, meg hasonlók. Na­gyon alapos tervezőmunkát igényel. A balassagyarmati gazdaságnak például tizen­hat egysége dolgozik, ebből tizenkettő az erdészet. Vannak más üzemek is. A tervező­elemző íhunka elengedhetet­len. Szoros a kapcsolatom az erdővel' még akkor is, ha csak ritkán jutok ki. Az erdőmérnök házaspár­nak egy kislánya van, most másodikos. Szolgalati lakásban laknak. A hivatali munkája mellett otthon is bőven vár­ja a tennivaló. Azért is, mert a nagymamák messze van­nak. Járási Lászlónét tavaly ta­vasszal megválasztották az ■MSZMBT tagcsoport elnöké­nek. X Szép feladat. Annak főként, aki teljes szívvel és lelkese­déssel csinálja. Járási Lászlóné kicsit tar­tózkodóan mosolyog: — Ami engem illet, még nagyon sokat nem tudok fel­mutatni. Azt hiszem, az út­keresés után ez az év lesz, amikor bizonyítani tudunk. Nagyon szeretnénk. Gazdag programot állítottak össze. Már régebben kapcso­latba lépett az MSZMBT tag­csoport a Dnyepropetrovszk- ban élő Marija Gladosenkó- val, akinek az édesapja Ba­lassagyarmat felszabadítása­kor halt hősi halált. Mariját már vendégül látták egy al­kalommal az Ipoly menti vá­rosban. Az édesapja sírját ma is gondozzák és rendsze­NÓgAáD = 1977. résén évente koszorút helyez­nek el rajta. — Ügy tervezzük. Marijá­nak hamarosan levelei írunk. Megkérdezzük, hogy van, mi­ként alakult a sorsa. 1 Márciusban vendégül lát­ják a Balassi Bálint Gimnázi­um tagcsoportját. A baráti beszélgetésen bőven lehet jó módszereket is hallani. .. A klubterem vitrinjében mini kiállítást rendeznek és a Szovjetunió életéről szóló könyvtárat is berendeznem. — Minden esztendőben utaz­nak tőlünk a gazdaságból töb­ben is a Béke- és Barátság- vonattal a Szovjetunióba. Az utazást élménybeszámoló kö­veti. Akik kint jártak. el­mondják, -milyen tájakat lát­tak, miként ismerkedtek vá­rosokkal,' emberekkel. Sok-sok szép emléket hoznak maguk­kal, amit érdemes megoszta­ni. — Volt már a Szovjetuniód­ban? — Sajnos, még nem jutot­tam ' el. Egyébként is nagyon keveset voltam külföldön. A férjem szerencsésebb, ő már járt egy Barátságvonattal. Hogy is szokták mondani? Ami késik, az nem múlik. .. X Egyet nagyon szeretnének az erdőgazdaság tagcsoportjá­ban. Eseménydús, érdekes év­ről számot adni majd jó né­hány hónap múlva. Annál is inkább, mert ebben az évben ünnepeljük a Nagy Október hatvanadik évfordulóját. Mindez bőven ad alkalmat a barátság már amúgy is erős szálainak további erősítésé­hez. .. Csatai Erzsébet január 30-, vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents