Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
Zárszámadás elölt Seg-ileliek a mellékiixéniásak AZ ÉVES TERV ÉS a végrehajtásra készült cselekvési program volt a legnagyobb ,.úr” az elmúlt esztendőben a nagybátonyi termelőszövetkezetben. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó mezőgazdasági üzem dolgozói, vezetői derekasan dolgoztak, — nyugodtan várják a zárszámadó közgyűlést. — Valamennyi főágazat teljesítette pénzügyi tervét — mondja elöljáróban Uhlár László tsz-elnök. Máj us ban-júniusban korántsem volt ily felhőtlen az elnök arca. Gyülekeztek a gondok, a nehézségek előrevetítették árnyékukat. Látszott már. hogy a szántóföldi szá- lastakarmány-félékkel baj lehet, ezért sokszorozott ii- gyelemmel kísérték a gyepekre kidolgozott technológia fegyelmezett teljesítését. A fizetség a nraigy hozam volt érte. a szükségesnél 20 vagonnal több takarmányt takarítottak be, s jó minőségű silóhoz jutottak. A mélyebb fekvésű területek annyiban kedvezőnek bizonyultak, hogy a szárazság miatt nem égett ki a fű. A nagybáto- nyiaknak sikerült tehát esztendőre való takarmányt biztonságos helyre szállítani. Szükség is volt rá, hiszen e nélkül ábránd maradt volna az állattenyésztés tervének végrehajtása. — Az egyesülés óta eltelt három esztendő alatt 35 százalékkal nőtt a tehénállomány, 800—1000 literrel a tejtermelés — magyarázza Uhlár László. Tavaly kedvezően alakultok a szaporulati mutatók, 2400- ról 2800 literre növekedett az egy tehénre jutó tejhozam. A tejipari vállalattal pótszerződést is kötöttek újabb 140 ezer liter tej átvételére Gyarapodott a juhállomány is. A tenyész- alapanyagot 350 darab jerkével javították, az anyaállatok száma meghaladja a 900 darabot. A három év alatt végrehajtott minőségi csere eredményeként átlagosan 5 kiló 14 dekagramm gyapjút kaptak egy juhról, messze túlhaladva a tervezettet. — KÜLÖNÖSEN ANNAK örülünk, hogy az állattenyésztés valamennyi férőhelye feltöltött — jegyzi meg az el- — A nyereség várhatóan nők. eléri a 2,6 millió forintot, a Az irodákban készülnek az tervezett 2,2 millióval szemelmúlt év gazdálkodását ősz- ben — veszi át újna a szót szegző kimutatások, elemzé- Uhlár László, sek. A számolgatások köze- Hogy eredményes esztendőt pette jut rá idő, hogy a tsz zárnak, közrejátszik: a veze- szakemberei leszűrjék a ta- tés színvonala emelkedett, a pasztalatokat, keressék az munkamódszerek csiszolód- utat, amely a hozamok nőve- tak. Az elnök például min- léséhez vezet. den hétfőn pénzügyi tájékoz— A szárazság a kalászo- tatót kap. Ügy fogalmaz er- sokat sújtotta főként. Tíz szá- ről: „Nem követeli ezt más. zalékkal magasabb termést csak az élet!" Hitel nélkül takaríthattunk volna be ked- gazdálkodtak, mégis jutott vezőbb időjárás esetén. Sze- a kistoronyéi telephely kor- mes kukoricából tizenöt vá- szerűsítésére. az úthálózat ja- gonnal maradtunk el a tér- vitására, gépekre, technológiai vezeti öl. Most éreztük igazán, berendezésekre, mit is jelent egy üzemnek a — AZ IDEI ÉV MEG ne- saját szárítóberendezés. Nem bezebb lesz — sóhajt az elkeltett sorban állnunk, lebe- nők. tőségünk volt rá, hogy ma- Mert újra bizonyítani sze- gasabb ( víztartalom mellett retnék: kedvezőtlen termőne- is mentsük a terményt, op- lyi adottságok között is tehet timalissá válhatott a mun- jövedelmezően gazdálkodni. Minden olyan természetes kaszervezés. .. — Az árbevételi kieséseket miként sikerült pótolni? — Csökkentettük a költségeket, másrészt többet vártunk a melléküzemágaktól. Az ott dolgozók megértették helyzetünket, s mindent megtettek a termelés fokozásáért. Az építőbrigád például az előirányzott 709 ezer forint nyereséget félmillióval teljesítette túl — mondja Uhlár László. A téglagyáriak sem maradtak el. A gyártásban nem fordult elő üzemzavar, a minőséget javították, s ennek következtében a / közös újabb félmillió többletnyereséghez jutott. Bottyán János, a pártvezetőség titkára jólesően hallgatja a beszélgetést. Elégedettnek látszik ő is. Mert tépázhatta idegeiket az aszály, zuhoghatott az eső, a munkákat időben elvégezték. — Gyakran találkoztunk a tagokkal, évközben is sűrűn elemeztük munkánkat. Az emberek megértették, hogy a nagyobb eredményeket, csakis következetesebb munkával, fegyelmezettebben tudjak elérni. Többségükben tudatosult a felelősség. .. Nem tűztünk ki jelentős célprémiumokat, a vezetőség nem hitegetett senkit. A három év alatt ahhoz szoktak, hogy csak olyan ígéretet kapnak, ami teljesíthető is — mondja. Sz. Gy. Nem látszik rajta, hogy haj- — A körülmények miatt. Itt nali fél négykor kelt és négy- több a fiatal. Egyetértésben kor indult Hontról busszal dolgozom a csoportvezetőm-. Balasagyarmatra, munkahc- mel. Jól kijövök a főnököm- lyére, a Kőbányai Porcelán- mel, a keresetre sem panaszgyár balassagyarmati telepe- kodhatok. re. Pedig ebben a korban — Csak ezért — kérdem, bizony még nagyon szeret mert úgy érzem, nem jutot- aludni az ember. tunk még elég közel a kiváltó — Nem, hem fárasztó az okokhoz. utazás, — tiltakozik még a — Nem! Sok tekintetben feltételezés elten is. — Ami- más itt minden, mint ott volt. ért idekívánkozok, az a közös- — Például? ség, amelyben jól érzem ma- — Sértődöttség nélkül mes- gam. Nem kellene ilyen ito- mondhatjuk egymásnak a rán kelnem. Kaphatnék mun- véleményünket. Vitatkozha- kát Drégelypalánkon, a tunk, ugyanakkor egymást Szondi kisipari szövetkezet- tiszteljük és becsüljük. Vitat- ben, ahol korábban dolgoztam, kozni nem tehetett odahaza, de otthagytam. a KISZ-ben. Itt viszont — Talán nem tetszett a olyan természetes. Aztán sok munka? dologgal is megismerkedtem. — Ellenkezőleg. Ott váltó- amit előző munkahelyemen zatosabb, érdekesebb és nem tudhattam volna meg. tisztább volt, mint itt, min- — Mire gondol? dennap más- és másfajta — A közéleti tevékenység- terméket gyártottunk. Emiatt re, a közösségi munkára. Az sajnáltam is eljönni. ebből adódó kellemes przés— Hát, akkor miért vállal- re. Jó dolog képviselni a íiakozot a cserére? talokat, érdekükben és neKutató szemeit rámfüg- vükben kérni, cselekedni, geszti. Lehet látni rajta, hogy Úgy érzem, hogy respektál- keresi a neki tetsző kifeje- nak. Nagyon közel kerültünk zést, s kisvártatva megszólal: egymáshoz. Közös gondjainSzász Éva, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének dolgozója a nyáron szerezte szakmáját. Serény munkával mind nagyobb teljesítményeket ér el. Egy műszakban 160— 170 darab melegítő készítésében vesz részt. —kj— kát, problémáinkat, programunkat mindig együtt alakítjuk ki. Nem tudom, eléggé érzékeltettem-e a bennem végbemenő változást. Higgye el, a KISZ-titkári funkcióba is úgy csöppentem bele. Folyamatosan jöttem rá. miiven szép dolog egy kollektívát szolgálni. Igaz. gonddal jár. ne vegye nagyképűségnek, de én már nem tudnám nélküle elképzelni az életemet. Azt viszont tudom, hogy még nem jöttem bele úgy a munkába, ahogy kívánják tőlem, ahogy szeretném. Szavai őszintesége arról győz meg, hogy valóban egy olyan alkotó közösségbe került, ahol, ha a részkérdésekben különböznek is a vélemények, a nagy dolgokban és a közös cselekvésben mindig egyetértésre jutnak. — Sokat tanultam a hathetes salgói KISZ-iskolán, "mit igyekszem jól hasznosítani, — mondja. — Mit szólnak társadalmi tevékenységéhez a szüléi? — Nem nézik mindig jó szemmel, mert előadód k, hogy későn érkezem haza — És? — Ilyenkor, bizony szóváltás is előadódik köztem es édesanyám között. Később azonban ő is belátja, nem le-, hét már kisgyermekként kezelni. Tanácsait, féltő za- vát meghallgatom, és rém feledkezek el róluk. De. na nem értenének meg... — Hlharapja a szót, majd így folytatja, szinte önmagának mondva — ... erre biztos, hogy nem kerülne sor. Vigh Annának sem zolt könnyű, amíg idáig eljutott. Mert róla van szó. Társadalmi munkában látja el a KISZ-titkári teendőket a kondenzátort gyártó üzemben. Beszélgetés közben észre sem vettük az idő múlását. Sietve elköszönök, nem tka- rom tovább feltartani, mivel normában dolgozik, s mint a Lékai János Szocialista Brigád tagjának. kötelezettséce is van társaival szemben. Amikor ez szóba kerül, megnyugtatásképpen annyit mond: — Ha valamelyikünk netán elmaradna a normával, akkor azok besegítenek, akik már teljesítették kötelezettségüket. Kérés nélkül, ahogy nálunk már szokássá vált .— mondja Vigh Anna. Nem sokkal később minden figyelmét a munkájára összpontosítja. Mert a KISZ-tit- kárnak példát kell mutatni. V. K. Konzultáció Gazdaság A gazdaság és a politika dialektikus összefüggését, szoros kapcsolatát Lenin fogalmazta meg abban az ismert tételében, mely szerint: „A politika a gazdasag koncentrált kifejezése... A politikának feltétlenül elsőbbsége van a gazdasággal szemben”. Ha tehát a politika helyét és szerepét keressük, akkor az érdekig, a társadalmi osztályok és rétegek különböző érdekéig' jutunk el. A politikában az osztályok alapvető érdekei fejeződnek ki, amelyek viszont gazdasági helyzetükből, gazdasági életfeltételeikből következnek. A politika abban az értelemben koncentrált gazdaság, hogy végeredményben a társadalmi osztályok gazdasági érdekeit, gazdasági potenciálját fejezi ki sűrítetten. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a gazdaságnak meghatározó a szerepe a politika formálásában. Milyen értelemben beszélhetünk mégis a politika elsőbbségéről a gazdasággal szemben? A politika aktív és meghatározó szerepet tölt be a társadalmi-gazdasági átalakulásban. A gazdasági érdekek érvényesítésének legfontosabb eszköze maga a politika, a politikai hatalom. A politikának a gazdaságra gyakorolt aktív hatása döntő jelentőségű a hatalom meghódítása után a szocialista termelési viszonyok kialakítása, a szocializmus, a kommunizmus építésének időszakában is. A politika ezért nem egyszerűen a munkásosztály uralomra jutását hivatott biztosítani, hanem az új társadalom felépítését is. A társadalom gazdasági élete és politikai fejlődése között tehát szoros, elvalaszthatatlan összefüggés van. E dialektikus kapcsolatban az elsőbbség a politikáé. A politika elsődlegessége a gazdasági kérdések megoldásánál, döntően a politikai hatalom fenntartásának és erősítésének követelményeiből adódik. „Ha politikailag nem nyúlunk helyesen a kérdéshez — tanította Lenin —, akkor a szóban forgó osztály nem fogja megtartani uralmát, ennél fogva nem oldhatja meg a termelési feladatát sem.” A gazdasági döntések rendszerint emberi viszonyokat érintenek. Befolyásolják az egyes osztályok, rétegek helyzetét, létfeltételeit, egymáshoz való viszonyát. Tehát politikai jelentőségük van: erősítik, vagy gyengítik a hatalmon levő osztály pozícióit. A gazdaság és a politika kölcsönös viszonyát a szocializmus építésében a munkásosztály hatalmából, a termelési eszközök társadalmi tulajdonából adódó sajátosságok jellemzik. így a szocialista gazdaság a munkásosztály érdekeinek, szocialista céljainak van alárendelve. Fejlesztése azonés politika ban valamennyi dolgozó osztály és réteg alapvető érdeke. A szocialista gazdaság a termelési eszközök társadalmi tulajdonára épül, amely tehetővé és egyben szükségszerűvé teszi a népgazdaság tervszerű fejlesztését. A szocialista társadalom. a gazdaság irányításába bevonja a dolgozók millióit, felszabadítva az emberek aktivitását, teremtő, alkotó kezdeményezését. A szocialista gazdaságot — jellegéből adódóan — minden tekintetben közvetlenül is átszövi a politika. Ügy is, mint milliók össztársadalmi méretű cselekvése, úgy is, mint a különféle érdekek megnyilvánulása és érvényesítése a társadalmi érdek elsődlegessége alapján. S a politika megvalósítását segítik a különböző politikai intézmények, a párt és a szocialista állam. A hatalom megragadása idején a politikai cselekvésnek elsőbbsége van olyannyira, hogy a gazdasági növekedés szükségleteit általában nem — vagy kevésbé — tehet figyelembe venni. A politikai hatalom megszilárdulásával párhuzamosan a párt és az állam tevékenységének súlypontja a gazdasági, a kulturális építőmunkára helyeződik át. A politika elsődlegességét természetesen továbbra is biztosítani kell, de ekkor már — rendkívüli eseményeket leszámítva — lehetővé, és szükségessé válik a politikai követelmények és a gazdasági racionalitás társítása. A döntéseknél a politikai és közgazdasági követelményeket együttesen kell mérlegelni, figyelembe venni. „Aki politikai síkon intézkedik, az számoljon döntéseinek gazdasági hatásaival, aki viszont gazdasági kérdésekben dönt, mérlegelje a politikai körülményeket. A közgazdasági szemlélet érvényesítése azonban nem teheti kétségessé azt a marxista alapelvet, hogy a politika az elsődleges” — mondotta Kádár elvtárs a párt X. kongresszusán. A szocializmus építésében tehát nagy fontosságú a társadalompolitikai és a gazdasági folyamatok optimális összhangjának kialakítása úgy, hogy a társadalmi és a gazdasági szükségletek kielégítése egyaránt biztosítható tegyen. A párt vezető szerepe a gazdaságban, a politika és a gazdaság objektív viszonyán és a szocialista gazdaságra jellemző sajátosságokon alapul. Ez a biztosítéka annak, hogy a gazdasági kérdéseket osztályszempontból, politikai szempontból ítéljék meg minden szinten. Ez biztosítja a politikai és közgazdasági követelmények együttes érvényesülését, összhangját. A párt vezető szerepe a gazdasági életben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a marxizmus—leninizmusra támaszkodva, a fejlődés követelményeit, a munkásosztály érdekeit szem előtt tartva dolgozza ki közgazdaság-politikai céljait, tűzi napirendre a gazdasági fejlődés időszerű kérdéseit, s ellenőrzi a meghatározott feladatok végrehajtását. A gazdaság és a politika objektíve szüksegt/.erű kölcsönhatásából adódó követelmények a népgazdaság minden szintjére érvényesek, így a vállalati szférára is. A gazdaság- irányítás jelenlegi rendszerében a gazdálkodó egységek döntési jogköre kibővült, viszonylag nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Itt sem tehet azonban figyelmen kívül hagyni a gazdasági döntések politikai hatásait, amelyek emberi viszonyokat érintenek. A gazdaságpolitika kialakításában elsősorban a párt vezető szerveinek van döntő szerepe. Azonban számos helyi vonatkozású gazdaságpolitikai kérdésben » helyi pártszerveknek, pártszervezeteknek szükséges dönteniük. vagy állást foglalniuk. Ez jelentősen megnövelte a helyi gazdaságpolitikai irányítás jelentőségét és a pártszervezetek felelősségét. Ahhoz, hogy a pártszervezetek egyre eredményesebben megfeleljenek a megváltozott követelményeknek, a párttagok mind magasabb fokú szakmai, politikai ismeretére, szocialista közgazdasági szemléletére és megfelelő tájékozottságára van szükség. A jelenlegi körülmények között a pártmunka egyik fontos követelménye, hogy az ezekhez szükséges feltéteteket biztosítsuk. A vállalati Önállóság fejlődése újszerű követelményeket támaszt a pártszervezetek propaganda-, agitációs munkájával szemben is. A helyi döntések miértjeire csak azok a pártszervezetek tudnak elfogadható, meggyőző, cselekvésre serkentő válaszokat adni, amelyek a legjobban ismerik a szükségszerűségeket és a lehetőségeket, a helyi viszonyokat, és világosan át tudják tekinteni a tennivalókat, számolnak azok politikai követelményeivel is. A szocialista fejlődés mai szakaszában minden szempontból intenzívebbé válik a társadalompolitikai és a ’ gazdasági folyamatok kölcsönhatása. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megfelelően, az V. ötéves tervtörvény, a tervidőszak politikai céljaként a fejtett szocialista társadalom építését, gazdasági céljaként a fejlődés töretlenségének biztosítását, a fejtett szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának fokozatos megteremtését és a lakosság életszínvonalának további emelését fogalmazta meg. A népgazdasági terv célkitűzései szorosan összefüggnek a politikával, s jól tükrözik a társadalom gazdasági élete és politikai fejlődése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot. Így napjainkban is fontos és időszerű a gazdaság és a politika dialektikus viszonyának rendszeres elemzése és helyes értelmezése. Dr. Roth Jóssscfné NÓGRÁD - 197* szerda 3
