Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-28 / 23. szám

Kincsek pléhdobozban NAGY ENDRE, a magyar kabaré egyik megteremtője mondta el az első Hangos­filmre is felvett konferanszi­jában, hogy a cirkuszi súly­emelőnél nem az fontos, hány kilót nyom, hanem az: mennyit nyög hozzá. Néha az újságol­vasónak már az lehet a be­nyomása, ha a közművelődés­ről esik szó, hogy nem is az a fontos, mennyit emelünk azon a sokat emlegetett szín­vonalon, hanem az: mennyit gyűrkőzünk, köpködjük a tenyerünket, nyögünk és iz­zadunk egy-egy akció lebo­nyolításánál. Jó, hogy sokat nyögünk, iz­zadunk, fáradozunk. Az vi­szont nem jó, hogy mindig el­feledkezünk arról: nem ma és mi találtuk föl -a puska­port. Kincsek vannak a rak­tárakban, s remélhetőleg csak azért nem porosodnak, mert a kerek pléhdobozok jól zárnak. A por ugyanis első számú el­lensége a celluloidszalagnak, amelyik a filmfelvételek száz­ezer méteréinek kockáit őr­zi. Ilyen filmszalagok ott la­pulnak minden megye úgyne­vezett Film tárában, de téiő, hogy nagyon kevesen tudják, miféle értékek hevernek a do­bozokban. S még kevesebben vannak azok, akik időnként ki is kérik ezeket a szalagokat, vetítésre. Pedig jók, rövideb- bek, s mivel sok pénzért, hosszú előkészítés után, a leg­kiválóbb rendezők készítették, többnyire jobbak, hatásosab­bak, mint a tv, főként a taná­ri előadásra épített, iskolai órái. Csak ízelítőül, néhány pél­da. A világ filmgyártása „ma­gyar Iskolaként” tanulta meg tisztelni azokat a népszerű tu­dományos rövidfilm.j-finket, amelyek tudományos tisztasá­gukkal a képi látvány kóirői világát tudták egyeztetni. Mindenekelőtt Kollányi Ágos­ton nevéhez fűződik a tudo­mány filmköltészetének ez a speciális módszere. Kisfiimje- ínk közül is kimelkedik az Akvárium, amely a halak éle­tének lírai leírása, a Böl­csők, amely az álláti ivadék- gandozás emlékezetes műve, az Egy másodperc története, amely az állati mozgások las­sított látványának poétikus szimfóniája. Az Örök megúju- lás-ban összegezését adta legjobb biológiai filmjeinek, s közben olyan csodálatos él­ményben részesítette a nézőt, mint az egyetlen sejtből a szemünk előtt lüktető halmaz­zá szaporodó élet szüleléce. De az anyag szerkezetéről, vagy a hullámok terjedésének képileg szenzációs tulajdonsá­gairól is tudott kitűnő filmet készíteni (Fizika F-dúrban.) AZTÁN OTT VAN Vadász János világraszóló sikereket elért kisfilmje, a Nyitány. Egyetlen csirkeembrió fejlődé­sének az élet születésének himnuszát volt képes érzelmi­leg is megragadni, miközben tudományosan is szenzációs képet adott erről az eddig emberi szem által nem látott folyamatról — alatta Beetho­ven zenéjét halljuk. A fiatalon elhunyt Vas Judit kitűnő rö­vidfilmje, a Módszerek, amely három óvodáscsoport kűlón- iböző nevelési metódusainak bemutatásával a társada­lomlélektan nehezen illuszt­rálható törvényszerűségéit volt képes látványban, logi­kában, érzelemben rendkívül gazdagon bemutatni. Takács Gábor az egyik legérdekesebb esztétikai szabályszerűségről, Mezőgazdasági könyvhónap Az évről évre megrende­zésre kerülő mezőgazdasági könyvhónap alapvető célja, hogy mind szélesebb körben hívja fel a figyelmet a szak- irodalom jelentőségére. Az idén a könyvhónap or­szágos megnyitója február 4-én lesz Sopronban, a Ma­gyar Művészetek Házában. A könyvhónapot dr. Marczali László kulturális miniszter- helyettes nyitja* meg. Az ünnepség után nagysza­bású könyvkiállításon mu­tatják be — mintegy 500 könyvvel és folyóirattal — az utóbbi évek mezőgazdasági szakirodaimának fejlődését. A kiállításon külön tárló­kon láthatják az ' idei mező- gazdasági könyvhónap 44 új­donságát (ebből a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában 29 mű jelent meg, a Medicina, a Kossuth és a Műszaki Kiadó 1—1 művel, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 2 művel, az Akadémiai Kiadó pedig 10 művel szerepel az újdonságok listáján.) Sopronban az ünnepélyes megnyitó után több nagy je­lentőségű tanácskozásra, an- kétra kerül sor. De természetesen nem csak Sopronban, hanem az ország­ban. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat 9 helyen rendez 'szakíró-olvasó talál­kozót, amelyeken az érdeklő­dők a könyvhónap legérdeke­sebb újdonságainak szerzői­vel, szerkesztőivel találkoz­hatnak. A Művelt Nép az ország minden tájára eljuttatja a szakkönyvújdonságokat: a könyvhónap könyvei 8 millió forint értékben, összesen 216 700 példányban állnak a nem budapesti vásárlók ren­delkezésére. Az eligazodást megkönnyíti, hegy a Mező- gazdasági Szakirodalmi Híra­dó 400 000 példányát a Mű­velt Nép könyvesboltjaiban díjtalanul kérhetik az1 érdek­lődők. Űj kisregény iink: Vissza!érő utazás Január 30-i, vasárnapi számától új folytatásos kisregény közlését kezdi el a NÖGRÁD. A Visszatérő utazás című történet főhőse egy salgótar­jáni fiatalember. Bányában dolgozott, mint családjának szá­mos tagja, de aki a katonai szolgálat után szűkösnek érzi a vidéki élet kereteit. Bát>ja hívására a fővárosban próbái szerencsét, ám a segédmunkánál alig jut valamivel többre. Habár közben élettársra lel egy valahai gyerekkori iskola­társban és jáiszépajtásban, életüket beteljesületlennek érzi a nagyváros peremén. Ütja így természetszerűen vezet visz- sza a szülővárosba, az elhagyott régi közösségbe. A Visszatérő utazás nemcsak témájában, de a szerző személyében is Nógrád megyei. Kő-Szabó Imre neve már nem egészen ismeretlen a megyei irodalombarátok körében, líjabb irodalmi jelentkezését. A visszatérő utazás című kis­regényt ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. NÖGRÁD - 1977. január 28., péntek az aranymetszésről készített hallatlanul izgalmas filmet. A gyerekélettan megfigye­lései több magyar filmben is igen érdekes megfogalmazást kaptak, s eddig még nem esett szó azokról a kiváló dokumen* tamfiimekről, amelyek egy- egy társadalmi- jelenséget, az aktualitáson túl, az álta'ános- ság szintjén tudtak megra­gadni. (Ilyen például Szemes Mariann filmje a válásokról, Gazdag Gyula Hosszú futá­sodra mindig számíthatunk cí­mű filmje, az üres, nagvkepű formaságokról, az álértékek­nek rendezett önünneplősdi- ről.) Rövidnek ugyan nem lehet nevezni a Balázs Béla Stúdió egy-másfél órás produkcióddá a nevelésügyi sorozat darab­jai például messze túlmutat­nak a pedagógiát, és a peda­gógustársadalmat érintő kér­déseken. A felsorolást hosszan lehet­ne folytatni, de egy újságcikk nem helyettesítheti a Fi'm- tárak jegyzékét. Csak emlé­keztethet arra, hogy ilyen lis­ta is van. S, hogy ezen a lis­tán nagyszerű értékek rejtőz­nek, amelyeknek ott lenne a helye a közművelődés min­dennapi munkájában. Vetítet­ték, persze, hogy vetítették ezeket a filmeket — főleg a va­lóban rövidebbeket — annak idején egy-egy játékfilm mel­lett. Meg is n^ték azok, akik éppen azt a nagyülmet akarták látni. Aztán tájéko­zottabb TIT-előadók bemutat­tak még néhányat, ám e fil­mek többsége messze elma­rad attól a kihasználtságtól, amit joggal megérdemelnének. Arról nem is szólva, hogy már felnőtt egy újabb nemzedék azóta, hogy ezek közül uz— tizenöt évvel ezelőtt egyik- másik elkészült és a mozik programján szerepelt. JÖ LENNE, ha az új erő­feszítések' közepette ezekre a régi, de nagyon hatásos érté­kekre is gondolnának a mű­velődésügy felelősei. Moziba visszavinni valamelyik já­tékfilm mellé, .már nem tehet ezeket a produkciókat. Am az a közművelődési láz, amely most kigyúlt az országban, nem szabad, hogy továbbra is érintetlenül hagyja dobozaik­ban ezeket a filmeket. Nem is kell hozzá sokat nyögni, vagy izzadni, mint a cirkuszi súly­emelőnek; könnyedén, ter­mészetes mozdulattal helyet teremthetünk számukra. Együttes hatásuk még a té­vével is versenyezni képes. Ha a pályára engedjük, ha a versenyben indulhatnak ezek a munkák is. A győztes itt va­lóban a közművelődés lenne. B. L. Kirendeltséget nyitott a Táncsics A Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat 20 ezer szakszerve­zeti alapszérvezetet, több tízezer üzemet, vállalatot, intézményt lát el rendszere­sen könyvvel, újsággal, kü­lönböző tematikája útmuta­tókkal, plakátokkal. A ki­adó a megnövekedett fel­adatok ellátását központilag már nem tudta a megfelelő színvonalon teljesíteni, ez­ért több megyében kiren­deltségeket nyitott. Az első megyei kirendeltség Szom­bathelyen, az ötödik a múlt hét közepén Miskolcon. Ez utóbbi feladata, hogy Bor­sod, Heves és Nógrád me­gye alapszervezeteit, üze­meit ellássa a legfrissebb ki­adványokkal. Az eddigi ta­pasztalatok bizonyították, hogy a kirendeltségek révén az igényeket a korábbinál jobban ki tudja elégíteni a vállalat, s az új könyvek, fo­lyóiratok, brosúrák sokkal rövidebb idő alatt jutnak el rendeltetési helyükre, az ol­vasókhoz. A Táncsics Kiadó hatodik megyei kirendeltsége a napokban nyílt meg Pé­csett. Mai tévéajánlatunk 20.00: Tizenegy több, mint három. Tévéfilm. Qalgóczi Erzsébet a tévé­film szerzője mondja: „Hat hónapot töltöttem a miniszté­rium ösztöndíjával Várpalo­tán. Inotán laktam és innen jártam át a bányába, a bá­nyásziskolába, hogy ismerked­jem a bányászok életével, té­mát gyűjtsék. Akkoriban tör­tént, hogy az oroszlányi he­tes aknában bányatűz kelet­kezett és a bányamentők pa­rancsnokának el kellett dön­tenie: feláldozza-e három bá­nyász életét azért, hogy a tűz irányát megfordítva a másik vágatban •rekedt tizenegy bá­nyászt megmentse.’’ — Ebből a megtörtént esetből született a televíziós játék forgató- könyve. a főbb szerepeket Koltay Róbert, Polgár Géza, Monorl Lili, Dayka Margit játssza. Filmlevél Óz, a csodák csodája Vannak úgynevezett „egyfilmes” rendezők. Akiknek éie-i tűkben csak egyszer sikerült számottevőt alkotniuk. És vannak „kéifilmesek” is. Ök — vegyük kölcsön Fe­derico Fellini kifejezését — kétszer valósították meg mara­déktalanul önmagukat. Victor Fleming az utóbbi csoportba tartozik. A lexjkon így ír róla: „Biztos mesterségbeli tudással rendelkező, a közönségízlést igen jól ismerő s azt művészi igénnyel párosító művész”. A két Fleming-siker nem azonos értékű. Az Elfújta a szél, melyet nálunk nem játszottak, ízig-vérig amerikai produktum. Nem jelentős, hanem jelleg­zetes. A szuperfilmek korábbi~~típusának csúcsa. Történelem- szemlélete konzervatív, a látvány megtervezése azonban na­gyon hatásos. A másik — az időtállóbb — Fleming-mű az Óz, a cso­dák csodája, mely most kerül felújításra a hazai mozikban. Nem először s nyilván nem utoljára. Voltaképpén már ez is „a csodák csodája”, hiszen nagyon kevés olyan film van, melyet a forgalmazók menetrendszerűen felújíthatnak. Rá­adásul kockázat nélkül, hiszen a siker ma éppúgy bizonyos, mint ahogy az volt másfél 'évtizeddel ezelőtt vagy a bemu­tató idején. S ez még nem minden. Victor Fleming bájos al­kotása megőrizte frisseségét és időszerűségét. \,Bájos” — írtam az előbb: ezt a szót meg kell magya­ráznom. Kislány lehet bájos, filmet másképpen szoktunk minősíteni. Az Óz-ra mégis ez a kifejezés illik leginkább. 'Játékossága — éppen ebben rejlik a bája — a lehető legre­álisabb emberi helyzetekből táplálkozik. Ha komoly kérdé­sekről beszél is, szétteríti a vásznon a mesék bűvös szőnye­gét. Figurái, helyzetei, fordulatai hasonlóképpen elbűvölnek. Mint amilyen elbűvölő volt annak idején Judy Garland, Do­rothy megszemélyesítője. Az Óz, a csodák csodája feltehetően a legifjabb jjéző- ket vonzza majd a moziba. Mit tanulhatnak a gyerekek a történetből? Mindenekelőtt a tisztességes szándékok szerete- tét, a sötét indulatok gyűlöletét. Hogy furcsa lények, Madár­ijesztő, Bádogember és* Oroszlán szerepelnek a mesében? Nincs ebben semmi küfönös: olyan világ ez, melyben bármi megeshet. Ahol az arányok megváltoznak és a meglepetés nem is számít meglepetésnek. A kicsik továbbá leckét kap­nak az Óz-ból arra vonatkozóan, hogy az élet — harc és a küzdelmet soha nem szabad feladni. Hogy boszorkányok és varázslók közvetítik a példázatot? Ezen sem szabad megüt­köznünk. Az igazi mesében mindig voltak és lesznek min­dennapi mércével nem mérhető teremtmények. És az sem elhanyagolható gondolati tétel a filmben, hogy — tartoznunk kell valamihez és valakihez. Pontosabban: valakihez. Bará­tok nélkül sótlan és értelmetlen a létezés. Hogy a barátság próbáját ki keli állni? Igen,.így természetes. Ez az, amiért a hozzánk közelállók szemébe nézhetünk. Az amerikai rendező minden bizonnyal óriási költség- vetéssel dolgozott: ebben a filmben valóban káprázatos a kiállítás. Sok hollywoodi monstre-produktumtól eltérően min­den mozzanatnak funkciója van. Jellegzetesek a karakterek, melyekben meghatározott emberi magatartások sűrűsödnek. Hány buta szeretne oko6, hány érzéketlen melegszívű, hány gyáva bátor lenni. A Madárijesztő, a Bádogember, az Orosz­lán elérhető kék madarat kerget. S milyen jó néznünk, hogy az álmok olykor-olykor teljesülnek... Amennyire a mese lehetőségei engedik, Victor Fleming a kor Amerikájára is utal. Csipetnyi irónia fűszerezi ezeket a „félre”-megjegyzéseket. Csak egyetlen példát hadd említ­sek. A Nagy Varázsló szerint a tehetség és az érvényesülés egymástól teljesen független. Félreérthetetlen a társadalmi fricska. lejtsük el, hogy a harmincas évek végén ___ m egjegyzés forrósította át a filmeket az USA-ban. Ekkor forgatták a Becsületből elégtelent, az Érik a gyümölcsöt. Az Óz semmiképpen sem tartozik ebbe a mezőnybe. De az in­dulatból, a szenvedélyből erre a filmre Is átsugárzott valami. A magyar szinkron kitűnő. Kútvölgyi Erzsébet illuziót- keltően mondja Dorothy szövegét. Csak be ne skatulyázzák az Ilyen hangalakításokba! Az Óz, a csodák csodája után következhetnék a folyta­tás: a Visszatérés Óz földjére. A sorrendet — sajnos — fel­cserélték, azt a filmet már korábban megtekinthettük. Az életnek olykor éppolyan szeszélyes a logikája, mint a me­sének. (—s —f) Egyébként ne fe­elég sok kritikai Iskolások. Id. Benedek Jenő kiállítása A budapesti Csók István Galériában csütörtökön nyílt meg id. Benedek Jenő Kos­suth-* és Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. Id. Benedek Jenő J906-ban szü­letett Kecskeméten, s az ot­tani művésztelepen kezdett rajzolni és festeni Révész Imre festőművész irányítá­sával. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után többször járt külföldi ta­nulmányúton. Festői vilá­gának kialakítására a német expresszionisták hatottak. Rajztanárként számos ma­gyar város iskoláiban tevé­kenykedett, majd 1953-tól egészen nyugdíjazásáig a bu­dapesti Képző- és Iparmű­vészeti Gimnázium tanára volt. Műveivel rendszeresen szerepel a jelentős hazai ki­állításokon. Mostani önálló kiállítását Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A tárlatot az érdeklődők február 10-ig tekinthetik meg. *

Next

/
Thumbnails
Contents