Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-28 / 23. szám
Kincsek pléhdobozban NAGY ENDRE, a magyar kabaré egyik megteremtője mondta el az első Hangosfilmre is felvett konferanszijában, hogy a cirkuszi súlyemelőnél nem az fontos, hány kilót nyom, hanem az: mennyit nyög hozzá. Néha az újságolvasónak már az lehet a benyomása, ha a közművelődésről esik szó, hogy nem is az a fontos, mennyit emelünk azon a sokat emlegetett színvonalon, hanem az: mennyit gyűrkőzünk, köpködjük a tenyerünket, nyögünk és izzadunk egy-egy akció lebonyolításánál. Jó, hogy sokat nyögünk, izzadunk, fáradozunk. Az viszont nem jó, hogy mindig elfeledkezünk arról: nem ma és mi találtuk föl -a puskaport. Kincsek vannak a raktárakban, s remélhetőleg csak azért nem porosodnak, mert a kerek pléhdobozok jól zárnak. A por ugyanis első számú ellensége a celluloidszalagnak, amelyik a filmfelvételek százezer méteréinek kockáit őrzi. Ilyen filmszalagok ott lapulnak minden megye úgynevezett Film tárában, de téiő, hogy nagyon kevesen tudják, miféle értékek hevernek a dobozokban. S még kevesebben vannak azok, akik időnként ki is kérik ezeket a szalagokat, vetítésre. Pedig jók, rövideb- bek, s mivel sok pénzért, hosszú előkészítés után, a legkiválóbb rendezők készítették, többnyire jobbak, hatásosabbak, mint a tv, főként a tanári előadásra épített, iskolai órái. Csak ízelítőül, néhány példa. A világ filmgyártása „magyar Iskolaként” tanulta meg tisztelni azokat a népszerű tudományos rövidfilm.j-finket, amelyek tudományos tisztaságukkal a képi látvány kóirői világát tudták egyeztetni. Mindenekelőtt Kollányi Ágoston nevéhez fűződik a tudomány filmköltészetének ez a speciális módszere. Kisfiimje- ínk közül is kimelkedik az Akvárium, amely a halak életének lírai leírása, a Bölcsők, amely az álláti ivadék- gandozás emlékezetes műve, az Egy másodperc története, amely az állati mozgások lassított látványának poétikus szimfóniája. Az Örök megúju- lás-ban összegezését adta legjobb biológiai filmjeinek, s közben olyan csodálatos élményben részesítette a nézőt, mint az egyetlen sejtből a szemünk előtt lüktető halmazzá szaporodó élet szüleléce. De az anyag szerkezetéről, vagy a hullámok terjedésének képileg szenzációs tulajdonságairól is tudott kitűnő filmet készíteni (Fizika F-dúrban.) AZTÁN OTT VAN Vadász János világraszóló sikereket elért kisfilmje, a Nyitány. Egyetlen csirkeembrió fejlődésének az élet születésének himnuszát volt képes érzelmileg is megragadni, miközben tudományosan is szenzációs képet adott erről az eddig emberi szem által nem látott folyamatról — alatta Beethoven zenéjét halljuk. A fiatalon elhunyt Vas Judit kitűnő rövidfilmje, a Módszerek, amely három óvodáscsoport kűlón- iböző nevelési metódusainak bemutatásával a társadalomlélektan nehezen illusztrálható törvényszerűségéit volt képes látványban, logikában, érzelemben rendkívül gazdagon bemutatni. Takács Gábor az egyik legérdekesebb esztétikai szabályszerűségről, Mezőgazdasági könyvhónap Az évről évre megrendezésre kerülő mezőgazdasági könyvhónap alapvető célja, hogy mind szélesebb körben hívja fel a figyelmet a szak- irodalom jelentőségére. Az idén a könyvhónap országos megnyitója február 4-én lesz Sopronban, a Magyar Művészetek Házában. A könyvhónapot dr. Marczali László kulturális miniszter- helyettes nyitja* meg. Az ünnepség után nagyszabású könyvkiállításon mutatják be — mintegy 500 könyvvel és folyóirattal — az utóbbi évek mezőgazdasági szakirodaimának fejlődését. A kiállításon külön tárlókon láthatják az ' idei mező- gazdasági könyvhónap 44 újdonságát (ebből a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában 29 mű jelent meg, a Medicina, a Kossuth és a Műszaki Kiadó 1—1 művel, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 2 művel, az Akadémiai Kiadó pedig 10 művel szerepel az újdonságok listáján.) Sopronban az ünnepélyes megnyitó után több nagy jelentőségű tanácskozásra, an- kétra kerül sor. De természetesen nem csak Sopronban, hanem az országban. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat 9 helyen rendez 'szakíró-olvasó találkozót, amelyeken az érdeklődők a könyvhónap legérdekesebb újdonságainak szerzőivel, szerkesztőivel találkozhatnak. A Művelt Nép az ország minden tájára eljuttatja a szakkönyvújdonságokat: a könyvhónap könyvei 8 millió forint értékben, összesen 216 700 példányban állnak a nem budapesti vásárlók rendelkezésére. Az eligazodást megkönnyíti, hegy a Mező- gazdasági Szakirodalmi Híradó 400 000 példányát a Művelt Nép könyvesboltjaiban díjtalanul kérhetik az1 érdeklődők. Űj kisregény iink: Vissza!érő utazás Január 30-i, vasárnapi számától új folytatásos kisregény közlését kezdi el a NÖGRÁD. A Visszatérő utazás című történet főhőse egy salgótarjáni fiatalember. Bányában dolgozott, mint családjának számos tagja, de aki a katonai szolgálat után szűkösnek érzi a vidéki élet kereteit. Bát>ja hívására a fővárosban próbái szerencsét, ám a segédmunkánál alig jut valamivel többre. Habár közben élettársra lel egy valahai gyerekkori iskolatársban és jáiszépajtásban, életüket beteljesületlennek érzi a nagyváros peremén. Ütja így természetszerűen vezet visz- sza a szülővárosba, az elhagyott régi közösségbe. A Visszatérő utazás nemcsak témájában, de a szerző személyében is Nógrád megyei. Kő-Szabó Imre neve már nem egészen ismeretlen a megyei irodalombarátok körében, líjabb irodalmi jelentkezését. A visszatérő utazás című kisregényt ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. NÖGRÁD - 1977. január 28., péntek az aranymetszésről készített hallatlanul izgalmas filmet. A gyerekélettan megfigyelései több magyar filmben is igen érdekes megfogalmazást kaptak, s eddig még nem esett szó azokról a kiváló dokumen* tamfiimekről, amelyek egy- egy társadalmi- jelenséget, az aktualitáson túl, az álta'ános- ság szintjén tudtak megragadni. (Ilyen például Szemes Mariann filmje a válásokról, Gazdag Gyula Hosszú futásodra mindig számíthatunk című filmje, az üres, nagvkepű formaságokról, az álértékeknek rendezett önünneplősdi- ről.) Rövidnek ugyan nem lehet nevezni a Balázs Béla Stúdió egy-másfél órás produkcióddá a nevelésügyi sorozat darabjai például messze túlmutatnak a pedagógiát, és a pedagógustársadalmat érintő kérdéseken. A felsorolást hosszan lehetne folytatni, de egy újságcikk nem helyettesítheti a Fi'm- tárak jegyzékét. Csak emlékeztethet arra, hogy ilyen lista is van. S, hogy ezen a listán nagyszerű értékek rejtőznek, amelyeknek ott lenne a helye a közművelődés mindennapi munkájában. Vetítették, persze, hogy vetítették ezeket a filmeket — főleg a valóban rövidebbeket — annak idején egy-egy játékfilm mellett. Meg is n^ték azok, akik éppen azt a nagyülmet akarták látni. Aztán tájékozottabb TIT-előadók bemutattak még néhányat, ám e filmek többsége messze elmarad attól a kihasználtságtól, amit joggal megérdemelnének. Arról nem is szólva, hogy már felnőtt egy újabb nemzedék azóta, hogy ezek közül uz— tizenöt évvel ezelőtt egyik- másik elkészült és a mozik programján szerepelt. JÖ LENNE, ha az új erőfeszítések' közepette ezekre a régi, de nagyon hatásos értékekre is gondolnának a művelődésügy felelősei. Moziba visszavinni valamelyik játékfilm mellé, .már nem tehet ezeket a produkciókat. Am az a közművelődési láz, amely most kigyúlt az országban, nem szabad, hogy továbbra is érintetlenül hagyja dobozaikban ezeket a filmeket. Nem is kell hozzá sokat nyögni, vagy izzadni, mint a cirkuszi súlyemelőnek; könnyedén, természetes mozdulattal helyet teremthetünk számukra. Együttes hatásuk még a tévével is versenyezni képes. Ha a pályára engedjük, ha a versenyben indulhatnak ezek a munkák is. A győztes itt valóban a közművelődés lenne. B. L. Kirendeltséget nyitott a Táncsics A Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat 20 ezer szakszervezeti alapszérvezetet, több tízezer üzemet, vállalatot, intézményt lát el rendszeresen könyvvel, újsággal, különböző tematikája útmutatókkal, plakátokkal. A kiadó a megnövekedett feladatok ellátását központilag már nem tudta a megfelelő színvonalon teljesíteni, ezért több megyében kirendeltségeket nyitott. Az első megyei kirendeltség Szombathelyen, az ötödik a múlt hét közepén Miskolcon. Ez utóbbi feladata, hogy Borsod, Heves és Nógrád megye alapszervezeteit, üzemeit ellássa a legfrissebb kiadványokkal. Az eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy a kirendeltségek révén az igényeket a korábbinál jobban ki tudja elégíteni a vállalat, s az új könyvek, folyóiratok, brosúrák sokkal rövidebb idő alatt jutnak el rendeltetési helyükre, az olvasókhoz. A Táncsics Kiadó hatodik megyei kirendeltsége a napokban nyílt meg Pécsett. Mai tévéajánlatunk 20.00: Tizenegy több, mint három. Tévéfilm. Qalgóczi Erzsébet a tévéfilm szerzője mondja: „Hat hónapot töltöttem a minisztérium ösztöndíjával Várpalotán. Inotán laktam és innen jártam át a bányába, a bányásziskolába, hogy ismerkedjem a bányászok életével, témát gyűjtsék. Akkoriban történt, hogy az oroszlányi hetes aknában bányatűz keletkezett és a bányamentők parancsnokának el kellett döntenie: feláldozza-e három bányász életét azért, hogy a tűz irányát megfordítva a másik vágatban •rekedt tizenegy bányászt megmentse.’’ — Ebből a megtörtént esetből született a televíziós játék forgató- könyve. a főbb szerepeket Koltay Róbert, Polgár Géza, Monorl Lili, Dayka Margit játssza. Filmlevél Óz, a csodák csodája Vannak úgynevezett „egyfilmes” rendezők. Akiknek éie-i tűkben csak egyszer sikerült számottevőt alkotniuk. És vannak „kéifilmesek” is. Ök — vegyük kölcsön Federico Fellini kifejezését — kétszer valósították meg maradéktalanul önmagukat. Victor Fleming az utóbbi csoportba tartozik. A lexjkon így ír róla: „Biztos mesterségbeli tudással rendelkező, a közönségízlést igen jól ismerő s azt művészi igénnyel párosító művész”. A két Fleming-siker nem azonos értékű. Az Elfújta a szél, melyet nálunk nem játszottak, ízig-vérig amerikai produktum. Nem jelentős, hanem jellegzetes. A szuperfilmek korábbi~~típusának csúcsa. Történelem- szemlélete konzervatív, a látvány megtervezése azonban nagyon hatásos. A másik — az időtállóbb — Fleming-mű az Óz, a csodák csodája, mely most kerül felújításra a hazai mozikban. Nem először s nyilván nem utoljára. Voltaképpén már ez is „a csodák csodája”, hiszen nagyon kevés olyan film van, melyet a forgalmazók menetrendszerűen felújíthatnak. Ráadásul kockázat nélkül, hiszen a siker ma éppúgy bizonyos, mint ahogy az volt másfél 'évtizeddel ezelőtt vagy a bemutató idején. S ez még nem minden. Victor Fleming bájos alkotása megőrizte frisseségét és időszerűségét. \,Bájos” — írtam az előbb: ezt a szót meg kell magyaráznom. Kislány lehet bájos, filmet másképpen szoktunk minősíteni. Az Óz-ra mégis ez a kifejezés illik leginkább. 'Játékossága — éppen ebben rejlik a bája — a lehető legreálisabb emberi helyzetekből táplálkozik. Ha komoly kérdésekről beszél is, szétteríti a vásznon a mesék bűvös szőnyegét. Figurái, helyzetei, fordulatai hasonlóképpen elbűvölnek. Mint amilyen elbűvölő volt annak idején Judy Garland, Dorothy megszemélyesítője. Az Óz, a csodák csodája feltehetően a legifjabb jjéző- ket vonzza majd a moziba. Mit tanulhatnak a gyerekek a történetből? Mindenekelőtt a tisztességes szándékok szerete- tét, a sötét indulatok gyűlöletét. Hogy furcsa lények, Madárijesztő, Bádogember és* Oroszlán szerepelnek a mesében? Nincs ebben semmi küfönös: olyan világ ez, melyben bármi megeshet. Ahol az arányok megváltoznak és a meglepetés nem is számít meglepetésnek. A kicsik továbbá leckét kapnak az Óz-ból arra vonatkozóan, hogy az élet — harc és a küzdelmet soha nem szabad feladni. Hogy boszorkányok és varázslók közvetítik a példázatot? Ezen sem szabad megütköznünk. Az igazi mesében mindig voltak és lesznek mindennapi mércével nem mérhető teremtmények. És az sem elhanyagolható gondolati tétel a filmben, hogy — tartoznunk kell valamihez és valakihez. Pontosabban: valakihez. Barátok nélkül sótlan és értelmetlen a létezés. Hogy a barátság próbáját ki keli állni? Igen,.így természetes. Ez az, amiért a hozzánk közelállók szemébe nézhetünk. Az amerikai rendező minden bizonnyal óriási költség- vetéssel dolgozott: ebben a filmben valóban káprázatos a kiállítás. Sok hollywoodi monstre-produktumtól eltérően minden mozzanatnak funkciója van. Jellegzetesek a karakterek, melyekben meghatározott emberi magatartások sűrűsödnek. Hány buta szeretne oko6, hány érzéketlen melegszívű, hány gyáva bátor lenni. A Madárijesztő, a Bádogember, az Oroszlán elérhető kék madarat kerget. S milyen jó néznünk, hogy az álmok olykor-olykor teljesülnek... Amennyire a mese lehetőségei engedik, Victor Fleming a kor Amerikájára is utal. Csipetnyi irónia fűszerezi ezeket a „félre”-megjegyzéseket. Csak egyetlen példát hadd említsek. A Nagy Varázsló szerint a tehetség és az érvényesülés egymástól teljesen független. Félreérthetetlen a társadalmi fricska. lejtsük el, hogy a harmincas évek végén ___ m egjegyzés forrósította át a filmeket az USA-ban. Ekkor forgatták a Becsületből elégtelent, az Érik a gyümölcsöt. Az Óz semmiképpen sem tartozik ebbe a mezőnybe. De az indulatból, a szenvedélyből erre a filmre Is átsugárzott valami. A magyar szinkron kitűnő. Kútvölgyi Erzsébet illuziót- keltően mondja Dorothy szövegét. Csak be ne skatulyázzák az Ilyen hangalakításokba! Az Óz, a csodák csodája után következhetnék a folytatás: a Visszatérés Óz földjére. A sorrendet — sajnos — felcserélték, azt a filmet már korábban megtekinthettük. Az életnek olykor éppolyan szeszélyes a logikája, mint a mesének. (—s —f) Egyébként ne feelég sok kritikai Iskolások. Id. Benedek Jenő kiállítása A budapesti Csók István Galériában csütörtökön nyílt meg id. Benedek Jenő Kossuth-* és Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. Id. Benedek Jenő J906-ban született Kecskeméten, s az ottani művésztelepen kezdett rajzolni és festeni Révész Imre festőművész irányításával. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után többször járt külföldi tanulmányúton. Festői világának kialakítására a német expresszionisták hatottak. Rajztanárként számos magyar város iskoláiban tevékenykedett, majd 1953-tól egészen nyugdíjazásáig a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára volt. Műveivel rendszeresen szerepel a jelentős hazai kiállításokon. Mostani önálló kiállítását Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. A tárlatot az érdeklődők február 10-ig tekinthetik meg. *