Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
& Szovjet népgazdaság — 1976 Emelkedett Buddprsíre érkezett a mali Fenn és lenn t a nemzeti jövedelem, a reálbér Javítani ke A szovjet népgazdaság 1976- ban elért eredményeiről ír Gennagyij Piszarevszkij, az APN közgazdasági szemleírója. A Szovjetunió gazdaságának fejlődése, a kereskedelmi áruforgalom és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások növekedése biztosították a pénzforgalom stabilitását, — idézi Gennagyij Piszarevszkij a Szovjetunió központi statisztikai hivatalának az 1976-os népgazdasági terv teljesítéséről közzétett adatai. Ez azt jelenti, hogy a növekvő keresletet az árukibocsátás növelésével ellensúlyozták, és nem az árak emelésével, mint az infláció sújtotta nyugati országokban. 1976-ban a Szovjetunióban az élelmiszerek 99 százaléka és az egyéb fogyasztási cikkek 92 százaléka ugyanannyiba került mint 1970-ben. A hús és tej ára 1962 óta. a kenyér, a cukor, a szemestermények és más élelmiszerek ára 20—25 éve nem változott. Az 1976-os évben a népgazdaság egyes iparágainak fejti az élelmiszeripar lődését hátráltatta — az évszázad legsúlyosabb szárazsága — az 1975. évi aszály. Ennek ellenére az 1976-os év legnagyobb sikere az 224 millió tonnás rekord gabonatermés. Ez sikeresen ellensúlyozta az 1975. évi szárazság okozta akadozást, amely főleg az élelmiszerek gyártásában jelentkezett. Az ipari termelés' 1976-ban 4.6 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés főleg a tudományos-technikai haladást meghatározó iparágakban tapasztalható. Növekedett a villamos energia előállítása, a kőolaj- és földgázkitermelés, a szénbányászat, a műtrágya- gyártás. Emelkedett a nemzeti jövedelem és az egy főre eső reálbér. 1976-ban 2.2 millió lakást és családi házat építettek fel. főleg állami pénzen. A Szovjetunióban 1928 óta nem változott a lakbér, amely a kommunális szolgáltatások árával együtt (elektromos áram, gáz, hideg, meleg víz stb.) az átlagcsaládok jövedelmének termelését 3—5 százalékát teszi ki. A lakosság takarékkönyv állománya 1976-ban 12 milliárd rubellel növekedett. Végezetül Gennagyij Piszarevszkij a nehézségekre, hiányosságokra és a megoldatlan problémákra tér ki. Ez ideig nem sikerült az 1975. évi szárazság következményeit leküzdeni — írja, amelyek főleg az élelmiszeriparban okoztak gondokat. A legtöbb probléma a húsiparban jelentkezett, ahol az egyes termékek szintje elmaradt az állandóan növekvő követelményektől. „Lehetne írni még más hiányosságokról is. de ismerve ideológiai ellenfeleink erkölcsét és szokásait, nem folytatom, ők erről ugyanis részletesen, ékesszólóan beszámolnak” — írja Gennagyij Piszarevszkij: ..Azt viszont meg kell állapítani, hogy az 1976-os év a nehézségek és objektív akadályok ellenére sikeresen zárult. A népgazdaság egyenletesen és dinamikusan fejlődött” — állapítja meg az APN szemleírója. (MTI) Mondale Nyugat-Berlinben Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Walter Mondale amerikai alelnök szerda délelőtt — úton Bonnból Rómába — kétórás villámlátogatásra Nyu- gat-Berlinbe érkezett. Az amerikai politikust a Tegeli repülőtéren a három nyugati városparancsnok és Klaus Schütz kormányzó-polgármester fogadta. Mondale — ezt a látogatás bejelentésekor már Washingtonban megfogalmazták — lazzal az egyértelmű megbízatással érkezett Nyugat-Berlinbe, hogy kifejezze: az Egyesült Államok a jövőben is jelentőséget tulajdonít a városban való jelenlétének és „tudatában van elkötelezettségének” Nyugat-Berlinben. Mondale-lal együtt érkezett '„udvariassági okokból” a városba HansiDietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, aki — éppúgy, mint Guirigaud francia külügyminiszter múlt heti látogatásakor — a „nyugatnémet jelenlét” érzékeltetésére, jelent meg Nyugat-Berlinben, ellentmondásba kerülve ily módon azzal a városra vonatkozó négyoldalú egyezménnyel is, amelynek egyik aláírója éppen az Egyesült Államok. Az egyezmény ugyanis helyesli Nyugat-Ber- lin és az NSZK kapcsolatait, félreérthetetlenül leszögezi azonban, hogy a város nem része az NSZK-nak, s onnan nem kormányozható. Mondale a városnézés után —, amelynek folyamán többek között megtekintették az NDK államhatárát — a nyugat-berlini városházán beírta nevét a város aranykönyvébe. Rövid beszédében hangoztatta az meri kai politika realizmusra törekvését. Első helyre tette a Kelet és Nyugat közötti feszültség csökkentésének fontosságát, hozzzátéve, hogy az Egyesült Államok ebben számít Nyugat-Berlin hozzájárulására. Aláhúzta az 1971-es négyoldalú egyezmény jelentőségét, majd kifejtette, hogy Amerika „érvényesíti felelősségét” a városban és „további támogatást nyújt” Nyugat-Berlinnek, amely „a nyugati világ fontos része”, s amelyet szerinte „szoros szálak fűznek az NSZK-hoz és tevékenységével az európai közösséghez.” Az alelnök kifejtette az amerikai politika Nyugat- Berlinnel kapcsolatos három alapelvét. Ezek: a győztes hatalmak jogainak és felelősségének érvényesítése; Nyugat-Berlin a nyugati világ része, „amely erősíti és fejleszti kapcsolatait az NSZK- val”; a négyoldalú egyezményt szigorúan be kell tartani és meg kell valósítani. Klaijs Schütz a városházán elmondott beszédében elismerte, hogy a négyoldalú egyezmény az aláírók „különböző jogi megközelítése ellenére” pozitív eredményeket hozott. Az alelnök látogatását úgy értelmezte, mint „az Egyesült Államok jogainak megerősítését egész Berlinben.” A kormányzó-polgármester külön üdvözölte Genscher nyugatnémet külügyminiszternek a látogatáson való részvételét, s demonstratív módon kijelentette, hogy Mondale egy olyan városban tartózkodik, amely „a Német Szövetségi Köztársasághoz és az európai közösséghez tartozik.” (MTI) külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására, az erős köd miatt kedd helyett szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes fogadta. Szerdán a Külügyminisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügyminisztere hivatalos tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Garai Róbert, külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt a tárgyaláson Bou- bacar Kassé, a Mali Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Fegyverkezési boiránv w Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán rendkívüli ülést tartott az osztrák nemzeti tanács. Az ellerlzéki néppárt kérésére hívták össze a képviselőket, s az ülésnek egyetlen napirendje volt: a fegyverkereskedési botrány ügyének megtárgyalása. Kreisky kancellár a parlamenti többséggel rendelkező szocialista kormány vezetője rövid beszédében hangoztatta: még tart a vizsgalat az ügyben, s így Luetgendorf hadügyminiszter személyéről korai lenne a döntés. Az ellenzék vezetője, Taus élesen támadta a szocialista kormányt és bizalmatlansági indítványt terjesztett elő Luetgendorf hadügyminiszter és Kreisky kancellár ellen. A néppárt szerint a Szíriának szóló fegyverszállítmány „kimerítette a semlegesség durva megsértését”, s ezért a felelősségét, nemcsak a padügyi tárca vezetőjének, hanem a kormányfőnek is viselni kell. A másik ellenzéki párt, a szabadság párt nevében Peter pártelnök az egész kormány ellen nyújtott be bizalmatlansági indítványt. NemcsaK a fegyverkereskedési botrány .miatt vádolta a kormányt, hanem azzal is, hogy újabb adókkal sútja a dolgozókat és ígérete ellenére nem állított gátat, az inflációnak. Fischer, a szocialista párt parlamenti frakciójának vezetője elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványait. A Szojuz—Apollo űrrandevú óta va’ahogy természetesnek tűnik, hogy a világűr az államok békés együttműködésének színtere. Holott, nem is olyan régen, meg volt egy történelmi pillanat, amikor úgy tetszett, hogy a földi fegyverkezési hajsza — égi dimenziót ölt és átterjed a kozmosz végtelenjére is. Ezt a veszélyt ismerte tel a szovjet béke- diplomácia, amelynek kezdeményezésére, hosszas tárgyalások után éppen tíz esztendeje, 1967. :anuár 27-en 'ető alá került az a nemzetközi egyezmény, amely kimondja: a világűrt tilos katonai célokra felhasználni. A „békés kozmosz”-egvezmény — ahogyan közkeletű nevén ismerjük —, egy a fontos részleges leszerelési intézkedések közül, amelyekkel a szocialista diplomácia a fegyverek nélküli világhoz: az általános és teljes leszereléshez vezető utat egyengeti. Ma már, tíz év múltán," jól látható, hogy a világűr atommentesítése —, mert a megállapodás ezt is magában foglalta — azoknak a szerződéseknek és egyezményeknek a láncolatába illeszkedik, amelyek jóvoltából az emberiséget ma kevésbé fenyegeti a nukleáris világégés veszélye, mint azelőtt. Persze, tennivaló van még bőven. Éppen az ENSZ-köz- gyűlós ’egutóbbi őszi ülésszaka volt a színtere a Szovjetunió újabb leszerelési kezdeményezéseinek. Ezzel párhuzamosan más fórumokon is folytatódtak a szocialista országok leszerelési erőfeszítései: a Varsói Szerződés államai javasolták, hogy a helsinki összeurópai értekezlet aláírói ne vessenek be egymás ellen elsőként atomfegyvert, a. Szovjetunió fontos politikai állásfoglalásokkal igyekezett átsegíteni a holtponton a genfi SALT-párbeszédet és a bécsi közep-eu- rópai haderőcsökkentési tárgyalásokat. A leszerelési tárgyalások — a dolog természeténél fogva — általában nem könnyűek (nem szólva arról, hogy az atomhatalmak közül Franciaország és Kína eddig távol tartotta magát). Az utóbbi évtized tárgyalási és szerződéskrónikája mégis egyértelműen mutatja: a következetes erőfeszítések végül meghozzák az eredményt. A Szojuz—Apollo űrrandevú nemcsak a szovjet—amerikai, hanem az általános politikai enyhülés jelképe is volt. A szocialista diplomácia azon fáradozik, hogy ezt katoríai enyhülés is kövesse. Nemcsak fenn, a kozmoszban, hanem idelenn, a földön is. ^ (S. P.) j Pák Szong Csőit fogadták a szovjet vezetők Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az Alek- szej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta a baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Pák Szong Csőit, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, az KNDK közigazgatási tanácsának (kormány) elnökét. A találkozón véleményt cseréltek a szovjet—koreai együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseiről, a nemzetközi élet időszerű problémáiról, különös tekintettel az ázsiai helyzetre. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen támogatja a KNDK-nak Korea békés, mokratikus egyesítésére irányuló erőfeszítéseit. Pák Szong Csői kijelentette, hogy a koreai nép nagyra értékeli a Szovjetunió internacionalista állásfoglalását e kérdésben. A találkozó résztvevői meggyőződésüket fejezték ki; hogy az SZKP és a Koreai Munkapárt kapcsolatainak: megszilárdítása, a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó szovjet—koreai együtt-; működés elmélyítése megfen lel a két nép, az ázsiai béke és biztonság alapvető érdekeinek. A találkozó szívélyes, bará-i ti légkörben zajlott le. (MTI) Letartóztatások Egyiptomban Párbeszéd a terror árnyékában A Józan politikai kiegyezés, meg a terror és az erőszak elburjánzása egyszerre nyomja rá bélyegét e súlyos január végi napokban Spanyolország politikai életére. A kormány és a kommunista pártot is magába foglaló ellenzék megbízottai között változatlanul folytatódik a párbeszéd. Nagyjából kibontakozóban vannak a megoldás körvonalai. Az év első felében megtartják a választásokat és elvben a szakszervezeti jogok visszaállítása is befejezett ténynek tekinthető. Az ellenzék és a kormány párbeszéde természetesen nem azt jelenti, hogy a két tár- gyaló fél mindenben egyetért: a leglényegesebb nézetkülönbség a kommunista párt legalizálása körül mutatkozik. Ezt a, kormány legjobb esetben is csak a választások utáni időszakban tartaná lehetségesnek — a párt viszont már leszögezte, hogy bármi történjék, indul a választásokon, s ebben ma az egész spanyol baloldal támogatását élvezi. A fennálló és természetes nézetkülönbségek ellenére azt lehet mondani, hogy a kormány és az ellenzék tárgyalásai nagyjából megjelölték a spanyol polgári demokratikus kibontakozás útját. Régóta tudni lehetett, hogy ez az út nem lesz könnyű, s hogy az erőszak lehetőségét nem lehet kizárni. Spanyolországban a terrorizmusnak mély történelmi gyökerei vannak, mégpedig a szélsőségek mindkét szárnyán, az anarchista-ultrabal áramlatok között és a fasizmus soraiban egyaránt. Évszázados múltja van Spanyolországban az anarchista mozgalomnak. Tömegbázisát eredetileg a dél-spanyolországi. andalúziai mezőgazdasági proletariátus alkotta. Majd amikor Katalónia (Barcelona és környéke) rohamosan iparosodni kezdett, az ide vándorló agrárproletár-tömeg is jórészt az anarchizmus felé fordult. Az egyéni terror és az erőszak ultrabaloldali bázisa az utóbbi évtizedekben egyre inkább Baszkföld lett. Ezért a főfelelősség a Franco-rezsimet terheli, amely az ország északnyugaté részén levő, erősen iparosított és ugyanakkor mélyen vallásos baszk tartományokban a fasiszta elnyomást a legbrutálisabb nemzeti elnyomással párosította. Az eredetileg polgári nacionalista ellenzék pártjai többszörös szakadáson mentek keresztül, míg végül az ETA nevű ellenzéki párt szélsőbal szárnyán megjelentek a trockista-maoista „ideológiát” hordozó terrorosztagok. A Franco-rezsim alkonyán. 1968-tól 1975-ig ezek követték el az egyéni terrorakciók jó részét. Már ebben az időszakban világos volt azonban, hogy egy másfajta, fasiszta terror is tevékenykedik Spanyolországban! A hatalommal összefonódott és kimeríthetetlen pénzforrásokkal rendelkező szervezetek szélsőjobboldalán megjelentek a fasiszta fegyveres különítmények (a „krisztus király gerillái” és társaik). A szélsőjobboldali terror szorosan együttműködött a fasiszta rendőrségi és csendőri szervekkel, valamint a titkos- rendőrség politikai osztályával. A terrorcselekmények egy részét kétségkívül a végsőkig elkeseredett baszk mozgalom ultrabal szárnya követte el. Ugyanakkor azonban éppen a legkritikusabb pillanatokban végrehajtott terrorakciók ügyében mindig élni kellett a gyanúperrel, hogy a látszólag ultrabal csoport mögött nem a rendőrprovokátorok és a fasiszta szélsőjobboldal szövetsége bújik-e meg? Amikor december 11-én elrabolták Oriolt, a spanyol államtanács elnökét, egy „Gra- po” (Október 1.-csoport) nevű magát „baloldalinak” nevező szervezet vállalta a tettet. Már akkor sokan úgy vélték, hogy ez az eddig ismeretlen szervezet valójában egy provokációs csoport. Az emberrablás ugyanis a spanyolonszági népszavazás napjaiban történt és következménye mindmáig az, hogy késlelteti a teljes amnesztia kihirdetését. Néhány napja ugyanez a szervezet rabolta el a spanyol jobboldal egy másik jelentős figuráját, Villaescuza tábornokot, a legfelső katonai bíróság elnökét. Méghozzá éppen olyan időszakban, amikor a kormány és a felelős politikai ellenzék tárgyalásai előrehaladást mutatnak. A gyanú —, hogy valójában a szélsőjobboldal, illetve a rendőrség által kezdeményezett provokációról van szó — tehát jogos, bár a teljes igazságot még titok fedi. Nem ez a helyzet a fasiszta terroristák olyan nyílt fellépésénél, mint a négy baloldali' ügyvéd géppisztoiyos le- gyilkolása egy irodában, a főváros kellős közepén. A terror hulláma mutatja, hogy a politikai kiegyezés létrehozása és elfogadtatása nem lesz köny- nyű. E viharos pillanatokban mindenesetre két biztató fejlemény is van. Az egyik az, hogy a szélsőjobboldali terrort páratlan hevességű és egységes sztrájkmozgalom kísérte a spanyol nagyvárosokban. Másodszor: a kormány és az ellenzék tanácskozásairól kiadott — negyven esztendeje az első — közös közleményben mindkét fél úgy ítélte el a terrorista szélsőségeseket, mint amelyek „akadályozzák a spanyolországi demokratizálásért kifejtett efőfeszítéseket”. —I-E Ibrahim Kaljubi, egyiptomi főállamügyész az Al-Ahram félhivatalos kairói napilap szerdai számában megjelent nyilatkozatában közölte: az egyiptomi hatóságok a legutóbbi zavargások után „lelepleztek” négy illegalitásban tevékenykedő „kommunista” szervezetet, s letartóztatták e szervezetek kétszáz tagját. Az őrizetbe vett személyeket azzal vádolják, hogy államellenes tevékenységet fejtettek ki. Céljuk állítólag az volt, hogy „megdöntsék a társadalmi és a gazdasági rendszert”, majd magukhoz ragadják a hatalmat. Spanyol gyárak, bankok és hivatalok dolgozóinak ezrei sztrájkoltak szerdán, tiltakozásul öt haladó szellemű ügyvéd hétfői brutális meggyilkolása miatt. A munkabeszüntetés folytán Madridban és Bilbaóban lelassult a tömegközelkedés. a gyárakban leállt a termelés. A főváros kulcsfontosságú pontjaira rohamrendőröket vezényeltek ki, újabb erőszak- cselekmények kirobbanásától tartva. A hatóságok bezáratták Madrid három egyetemét, hogy elejét vegyék a további diákmegmozdulásoknak. A főállamügyész hozzáfűzte, hogy a bejelentett — majd a tömegmegmozdulások hatására visszavont — áremelések ellen tiltakozó tüntetésekben további ezer személyt vettek őrizetbe. Az ügyükben megindított vizsgalat első szakasza tíz napon belül fejeződik be. A UPI felhívta a figyelmet arra, hogy az egyiptomi jogszabályok értelmében halál- büntetéssel, illetve életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatok azok, akik a vád szerint megkísérlik a kormány erőszakos megdöntését. (MTI) Adolfo Suarez spanyol kormányfő elnökletével szerdán délelőtt ülést tartott a kabinet. A kormányhoz közel álló forrás szerint az ülésen „Maorid közrendjének problémájával” foglalkoztak. Madridban szerdán hivatalosan közölték, hogy Suarez kormányfő a legutóbbi események miatt lemondta 'er- vezett hivatalos közel-keleti körútját, amelyet csütörtökön kellett volna megkezdenie. A miniszterelnök helyett Mat- celino Oreja Aguirre külügyminiszter látogat el Egyiptomba, Szíriába, és Irakba. (MTI) J 2 NÓGRAD - 1977. január 27., csütörtök Sztrájk Spanyolországban Tiltakozásul a terror ellen I ' i
