Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

MAf ARCOK — MAT EMBEREK Robban (ássál Anna tanító néni Havas, jeges úton csúszká- kicsikhez más módszerek kel- lunk. A leesett hó megfa- lenek. Ma már azt mondom, gyott. gyalogosnak, kocsiknak jól választottam, ragaszkodó­egyformán tanácsos vigyázni, ak. kedvesek. Jól haladnak a A hasznosi háztetők hóbunda tanulásban. Igaz, ezért a szü- alá bújtak, a Mátra felől löket is dicséret illeti. Tartják időnként hideg szél fütyörész... a kapcsolatot az iskolával, Papp Lászlóék háza a megbeszélésre, értekezletre domboldal tetején van. Hatat- mindig eljönnek. más kert öleli körül az épü­letet. Most nagy hó takarja,1 de tavasszal, nyáron tele vi­rággal. A dombon levő házban pe­dagógus házaspár él. A férj. Papp László Pásztón, a Kun Béla Általános Iskolában ta­nít. Igazgatóhelyettes. A fiatalasszony, Papp Lász- lóné, a hasznosi iskola veze­tője. — Nálunk csak alsó tago­zatosok vannak, a nagyok be­járnak PáSBtóra. Negyven- nyolc gyereket tanítunk ket­ten a kolléganőmmel. Enyém a második és negyedik osz­tály. Anna tanító néni egyébként jnagyar—történelem szakos. Égerben végzett. Hosszú ide­ig tanított ő is Pásztón. — Naponta jártam be, elég­gé fárasztó volt. Amikor itt, Hasznoson nyugdíjba ment a kollégám* az ő helyére jöt­tem. Nagyon örülök, hogy el­vállaltam, pedig eleinte ne­héznek tűnt. — Miért? — Világéletemben felső ta­gozatosokkal foglalkoztam. A Anna tanító néni egyébként hasznosi lány. Laktak Cse­csén is, de mindig haza vá­gyott. Végül jó tíz évvel ez­előtt a férjével együtt visz- szajöttek. Mindkettőjüknek életeleme a tanítás. — Oly annyira, hogy éppen mondtam a férjemnek, ha még egyszer pályát kéne vá­lasztani, megint csak pedagó­gus lennék. Így elmondva ki­csit érzelgősen hangzik, de igaz. Ennek a szeretetnek köszön­hető, hogy Tünde a nagyob­bik kislány is a tanári hiva­tást választotta. Most har­madéves az egri tanárképző főiskolán. — Annamária, a kisebbik? — Annamária most végzi a nyolcadikat. Jó tanuló, kü­lönösen magyarból kiváló. Örökölte a családi „hagyo­mányt'’. Bár pillanatnyilag különleges elképzelései van­nak. Vagy orvos, vagy film­rendező akar lenni. Nem be­folyásoljuk. A gimnázium négy esztendeje alatt még lesz ideje józan fejjel dönteni.., A szépen berendezett lakás­ban sok a könyv. Az egyik polc beborítja a falat. — Ez a lányok szobája. Ki­csi koruk óta gyűjtik a köny­veket. A- nagyobbik lányom meg olyan, minden megspó­rolt pénzét, sokszor még azt is, ami másra kellene, könyv­re költi. Inkább nem eszik. Mit tehetek, megszidom, de magamban azért helyeslem... A házaspár sokat dolgozik. Szabad idejükben társadalmi munkát vállalnak. Papp Lász­ló a pedagógus alapszervezet párttitkára Pásztón. A fiatalasszonytól kérde­zem. hogy telik el egy nap­ja? — Heggel fél hét körül ke­lünk. Reggelit készítek, aztán a férjem -és Annamária elin­dulnak Pásztóra. Én három­negyed nyolcra megyek az is­kolába. Naponta öt órám van. Délben hazajövök, szeren­csére a nagymama addigra el­készíti az ebédet. Ez nagyon nagy segítség. Aztán újra visszamegyek a gyerekekhez, hátra van még a takarítás, mosás, na és a füzetjavítás. Mert abból rengeteg van az alsó tagozatosoknak. Este jön össze megint a család. Rövid beszámoló, ki, mit csinált aznap. Reggel pe­dig ismét kezdődik elölről. Az idei tél, a csúszósság, a nagy hó próbára tette Papp- nét is. Az iskolaudvaron olyan szerencsétlenül esett el, hogy eltört a karja. A tanít­ványai nagyon féltik, sajnál­ják Anna tanító nénit. Mond­ták is. bárcsak gyorsan meg­gyógyulna. .. Kicsit szomorkásán néz be­gipszelt karjára: — Majd csak túl leszek rajta. Egy kézzel nehezen megy minden, itthon is, az iskolában is. Én meg olyan vagyok, hogy mindent, ami­hez hozzákezdek, szeretek tisztességesen megcsinálni. Kikísér az udvarra, figyel­meztetően szól utánunk; — Lefelé menet nagyon vi­gyázzanak, csúszós az út... Csata! Erzsébet Balassagyarmatról jelentjük Az érdeklődők FogarasI Bé­A Béke és Szocializmus Vezető helyen köz’i Kádár János cikkét a szocializmus építésének hazai tapasztala­tairól. Kádár elvtárs. leszöge­zi, hogy pártunk megalaku­lása óta hazafias és interna­cionalista pártként tevékeny­kedik. A párt vezető szere­Az idén folytatódik a váro­si ifjúgárdisták képzése. A fiatalok havonta egy alkalom­mal találkoznak, elméleti kér­désekkel ismerkednek és se­gítséget nyújtanak a KISZ városi bizottsága rendezvé­nyeinek lebonyolításához. ♦ A Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ ifjúsági klubjában a közelmúltban jól sikerült foglalkozást tartottak. la gitárművész előadását hall­gatták, aki szívesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre is. ★ A városi úttörőtanács ja­nuár 26-án a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti Általános Iskolában tartja soron következő ülését. Értékelik az első félév mun­káját, s megtárgyalják az idő­szerű feladatokat. i>ep helyeit Uj munkamódszer Az istállouagya, híg trágya hasz­nost táaa — az emelkedő mutra- gyaaraK mellett — fontos teiaua- iu a termelőknek. De nem lebe­csülendő az összegyűlt tragya koi'ti> ezetünket szennyező hacasa sem. Az elmúlt ev ereüménye.- nez tartozik egy új mez't|zda SAgi lecnnológla elterjedése a megyebeli, a gazdasagodban éve«, óta telhalmozodott Istállótrágya kiszórására 1975-ben kampányt in­dítottak az üzemek, de csak a gepekkei jól felszerelt szövetke­zeteknek volt lehetőségük a nagy mennyiségben felhalmozódott tra­gya elterítésére. Minden gazdaság számára hasz­nálható ú.i technológiát vezettek be, melyei külföldön és néhány helyen hazánkban is, már évek óta alkalmaznak, az istállótrágya robbantásos terítését. A módszer lényege, hogy a trágyaszóró oót- kocsi nélkül a meglevő szállíto- eszköz-kapacitás felhasználásá­val, területi adagtól függően 40 méteres kötésben kupacokba hordják a szerves trágyát. A ku­pacokban vasvillával vagy e cél­ra készült fúróval lyukat készí­tenek, melybe 4—5 kilogramm úgynevezett ANDÓ speciális rob­banóanyagot töltenek. Ez a z anyag helyileg is előállítható. Az önmagában nem robbanó ANDö- hoz indító töltetként a kőbányá­szatban használt Paxitot majd gyutaccsal felszerelt gyújtózsi- nórt helyeznek. A felrobbanó töltet mintegy 30 méteres körzet­ben biztosítja a trágya elteríVi- sét. így az egymást átfedő terí­tési körzetek a géppel való szó­rást megközelítő borítottságot biztosítanak A technológia elő­nyei : megfelelő gépekkel nem rendelkezők számára is ió lehe­tőség; költsége5 nem nagvobbak a hagyományos terítésénélrö­vid időre (a kihordás idejére) köt le gépkapacitást: géppel nem trágyázható dombos kerületeken is alkalmazható. Hátrányai: ^sak szakképzett robbantásvezetők és robbantómes­terek végezhetik, és ilyeneket ké- peztetni kell; csak jó minŐc^gű trágya teríthető íev; ro«^ vezéssel a költségek hatványozot­tan emelkednek. A kívülállók számára fontos: a robbantási területet jelző. köz­utat lezáró őröknek a saiát biz­tonságuk érdekében engedelmes­kedni kell. Az elmúlt évben szerzett ta­pasztalatok még nem alkalmasak végleges tanulságok levonására, dn így is örömmel üdvözölhet­jük. a modern, sok lehetőségei kínáló módszert megyénkben. Zs. Z. Az miBlíE rendezvénye Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület bányászati szakosztályá­nak nógrádi csoportja, janu­ár 31-én délután a salgótarjá­ni Bányász Művelődési Hác nagytermében ankétot szer­vez. Az ankét keretében Dev- csics Miklós, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára tart előadást aktuális gazdaság- politikai kérdésekről. Az an- kétra, éppen a téma fontos­sága miatt, az egyesületi ta­gokon kívül meghívják az üzemek gazdasági mozgalmi vezetőit és a KISZ-fiatalokat is, továbbá várják mindazo­kat az üzemi szakembereket, akik érdeklődést tanúsítanak a gazdaságpolitikai kérdések iránt. pének fontosságát hangsúlyoz­va Kádár elvtárs megálla­pítja, hogy ma nálunk a párt kezdeményez, megszabja az építőmunka fő irányait, meg­győzi ezek helyességéről a pártonkívülieket, az ország dolgozóit, mozgósítja őket a végrehajtásra. A hatalom jel­legéről, az állam szerepéről szólva leszögezi: a szocialista építés belső és külső feltéte­leinek biztosításához ma is szükség van és a jövőben is sokáig szükség lesz a munkás- osztály hatalmára, a szocialis­ta államra. Ma Magyarorszá­gon az állam fő funkciója a szervezés, az irányítás, a gaz­dasági és kulturális szervező­nevelő munka. A portugál forradalom ered­ményeit összegezi és távlatait vázolja fel cikkében Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára. Megálla­pítja, Portugáliában a forra­dalmi folyamat igen bonyo­lult. Az elmúlt két és fél év alatt a nép hősi harccal tör­ténelmi jelentőségű vívmá­nyokat ért el, mélyrehatóan megváltoztatta az ország po­litikai, gazdasági és társadal­mi életét. „Gondolatok a Népi Egység 1000 napos kormányzásáról” a címe Volodia Teitelboim, Chile Kommunista Pártja politikai bizottsága tagja cik­kének. a gólyamese? Jó-e A GYERMEKEK nyiladozó értelme hamar észleli a ne­mek különbözőségét. Ez szám­talan kérdésben nyilvánul meg. Elég hamar elérkeziK az az idő is, amikor a gyermek őszintén érdeklődve felteszi szüleinek a kérdést: hogyan születik a kisbaba? Mit válaszoljunk ezekre a „kényes” kérdésekre? Helyes-e. ha a „gólyamesét” mondjuk el? Nem helyes. A gyermek kérdéseire mindig őszintén, de korához mérten válaszoljunk, fgy nem veszítjük el bizal­mát. Mondjuk el a gyermek­nek egyszerű, közvetlen sza­vakkal, hogy milyen csodála­tos a természet. Egy földbe ültetett kis magból először picike palánta, majd nagv növény lesz. így van ez az embernél is. Aljogy a növény­hez mag és föld szükséges, úgy a pici gyerekhez is szük­séges az anyukája, apukája, akik nagyon szeretik egymást A kisgyermek rendszerint megelégszik az ilyen és ehhez hasonló feleletekkel — és a szülő sem vezette félre gyer­mekét. Nagyobb gyermekeknek már elmondhatjuk azt is, hogy minden gyermeket az édes­anyja a szíve alatt hordja ad­dig, amíg nagyon pici és ál­landó anyai védelemre szorul. Ha világra jön a baba, akkor is édesanyja kebléből táp­lálkozik, mert még semmi mást nem tud enni. így a gyermek lassan — korához mérten — megkapja a szük­séges nemi felvilágosítást, amely nagyon fontos. (Igen sok külföldi iskolában már el­ső osztályban bevezették a gyermekek rendszeres nemi felvilágosítását. Természete­sen a gyermek a korához illő felvilágosítást kap.) NÁLUNK EZEN a téren még elég nagy a bizonytalan­ság. Elgondolkoztató, hogy a legtöbb szülő mindent elkövet, hogy gyermekét mindenfé­lére taníttassa, zenére, nyel­vekre, sportra stb. Ezzel kap­csolatban foglalkozik vele, irá­nyítja őt. Manapság már ter­mészetes dolog, hogy a gyer­mekek kis korukban nagy jár­tassággal kezelik az elektro­mos háztartási gépeket, rádiót, televíziót, magnót. De... a bio­lógiai alapismerebeik saját magukról igen kevesek. Miért? ...Mert a - szülők valami té­ves és helytelen szeméremér­zetből nem világosítják fel koruknak megfelelő módon a gyermekeket. így a gyer­meknek értelmileg sehogy sem sikerül kikerülnie a szexuális tabu bűvös köréből. A szemér­met a szülői magatartás alap­ján ismerje meg a gyermek, nem pedig a feltett kényes kérdésekre adandó válaszok megtagadásában. A gyermek — ha nem kap megfelelő választ feltett kér­déseire — működő fantáziá­ját úgy elégíti ki, hogy a tár­sától kérdez. Természetesen attól sem kaphat megnyug­tató választ, hiszen a másik gyermek is éppen olyan tu­datlanságban él, mint ő. Így a fantáziájukat állandóan iz-, gatja ez a kérdés, amely tit­kos sugdolódzások gyakori té­mája. MILYEN MÄS a hcdvet, ha a szülő a gyermekének ko­rához illő felvilágosítást ad. Mivel ezzel megszűnik a nyi­tott kérdés, a gyermek nem foglalkozik tovább a témával. Természetesnek tartja, hogy megkapja, a szükséges választ. Ugyanolyan természetesnek, mintha más témakörben ka­pott volna választ szüleitől a feltett kérdéseire. Így kiala­kul a gyermek és a szülő kö­zött a bizalom, az őszinteség légköre, amely alapfeltétele a helyes gyermeknevelésnek. A gyermek lelkileg felodódik eb­ben a légkörben és minden felmerült problémájára a szü­leitől vár őszinte választ. F. K. Hozó Sándor erdész rendszeresen felkeresi Kovács László fakitermelő szocialista brigádját, hogy kijelölje az újabb vágásra szánt területet. Pihennek a fejszék, közben munkamegbeszélés. Szeles műhely „Kicsit sze’.lős mostanság a műhely!” — mondták a Rozs- nyok-hegy tövében a favá­gók, s bizony fázósan húztuk szorosabbra a vattakabátot a süvítő szélben A nagy „mű­helyben” — ahogy ők mond­ták — fejsze csattog, moto­ros fűrész dönti a fát, ja­vában folyik a fakitermelés. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság salgótar­jáni erdészetében a legfőbb te­vékenység mostanában. A 13 kerület szinte mindegyiké­ben, Bárnától Karancslapui- tőig vágják a bútornak-, épü- letanyagnak-való: Eközben a központi irodákban folyik az üzemterveknek megfelelően a tavaszi munkák előkészítése, hogy a 8 ezer hektáros terü­leten kiegyensúlyozottan dol­gozzanak Esztendőnként ál­talában 26—27 ezer köbmé­ter fát vágnak ki. Helyébe máris csemetét kell ültetni, így a 10 és fél hektáros cse­metekertből az idén is bőven kerül ki tölgy és erdei fe­nyő Képeinken a Karancsbe- rényben dolgozó fakitermelő­ket mutatjuk be. A Rozsnyok-hegyen nem újdonság a motoros fűrész. A szakképzett fakitermelő már több mint a múlt favágója. Fodor József és Varga Barna brigádtagok. Kis csoportjuk­ban eredményesen segítik a közös munkát, hogy miha­marabb végezzenek a herényi akácosban. (Kulcsár József képriportja) , k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents