Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
0 Meghiúsult fliós/enoi remények fii) % Kritikus három A TERMELŐSZÖVETKEZET elnöke mondta, az ágazatvezetőnek, hogy. rendszeresen tartsanak az ágazat dolgozóinak tanácskozásokat, velük együtt beszéljék meg: hol szorít a cipő? De az anyagi hátrány ellenére ritkán hívták össze az embereket, s így eleve kirekesztették a tagok egy részét a gazdálkodás folyamatos figyelemmel kíséréséből, s ezáltal lemondtak észszerű javaslataikról, kezdeményezéseikről. S néhányan, mintha nem tudnának foglalkozni beosztottaikkal. Vagy szó nélkül mentek el a dolgok mellett' vagy a másik végiébe estek. így a munka- fegyelem szilárdítása csupán ábránd maradt. Diósjenőn önálló elszámolású ágazati rendszerre épül a termelőszövetkezet szervezési mechanizmusa. Ez megköveteli az • ágazatvezetőktől, hogy önállóan döntsenek, a rendelkezésre bocsátott erőforrást a legésszerűbben, gondos körültekintéssel használják fel. Néhány példa az ellenkezőjét bizonyítja. Igaz ugyan, hogy az egy hektárra juttatott hatóanyag szinte a legmagasabb a megyében, de a műtrágya tudományos megalapozottság nélkül került a földekre. A silózás technológiai idejét nem tartották be, s ez nehezíti majd az állatok téli takarmányellátását is. A baromfíistállók korszerűsítésére 1.3 millió forintot fordítottak. a táptartályok, tartálykocsi- azonban még mindig kihasználatlanul áll. Mint év közben kiderült, a korszerűsítés erőn ielüli vállalkozás volt. Annak ellenére, hogy a cselekvési program rögzítette, a szarvasmarha-ágazatban nem sikerült szakképzett gondozókat foglalkoztatni. S hiába született intézkedés a major Hét végi jegyzet rendbe tételére, az istállók meszelésére, hogy javítsanak az állategészségügyi feltételeken. A termelőszövetkezet vezetői időközben elemezték a tavalyi tapasztalatokat, s néhány változtatásról már döntöttek is. A gazdaság termelésszerkezetét évekkel ezelőtt úgy alakították ki, hogy a munkák hetven százaléka három hónapra torlódott ösz- sze. Most már bizonyos, hogy a kritikus három hónap alatt nem tudják a feladatokat kifogástalanul ellátni- s ezért módosítják a vetésszerkezetet. A kukorica vetésterületét száz hektárral csökkentik, s nő a repcének, mint elővetemény- nek az aránya. az Állattenyésztésben is lesz módosulás. A gazdaság szakemberei a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttól kapott naposcsibék minőségével elégedetlenek voltak, a szállítási szerződést már fel is bontották. Ezzel párhuzamosan két kísérleti ólat létesítettek, ahol a „Hunnia” cégtől beszerzett csibék nevelésében tíz százalékkal jobb eredményt értek el a korábbinál. Ha javul a baromfitenyésztés alapanyaga, -az ágazat nyeresége —, amint a kísérlet alapján kiszámolták. — egymillió forinttal emelkedik az állomány növelése, beruházás nélkül. A termelőszövetkezet Achil- les-sarka marad továbbra is a tejtermelés. Az idén szeretnék a 2300—2400 liter közötti hozamot elérni, de ez csak a feltételek javításával lehet reális célkitűzés. Nagyobb figyelmet érdemelnek a melléküzemágak is, Pápuáit és a neurózis Kutatók jelentek meg Űj-Guineában. Az ott élő törzsek jobbára a kőkorszaknál tartanak, egyikük-másikuk nem is olyan régen — tekintettel a rettentő fehérjehiányra —; még emberhúst is fogyasztott. Megtámadták a szomszéd törzset, - néhány foglyot ejtettek és megették őket. Nem foglaltak el területeket, nem állítottak föl bábkormányt, nem szerveztek vészbíróságokat, nem tömték tele a börtönöket. Lecsillapították éhségüket és elmentek. Valóban igen elmaradott népség., Ezt állapították meg most újólag az említett kutatók is. Sok mindent vizsgálgattak e páradús, csaknem kibírhatatlan klímájú vidéken, egyebek között a helybeliek nyelvét, szókincsét is. — Végül — mint azt Howard Jenkins angol antropológus egy londoni előadásában kifejtette — a következő megállapításra jutottak: „A pápua az emberiség legelmaradottabb népe. A kereken 700 új-guineai nyelvjárásban egyetlen kifejezés sem található a neurózisra.” Vagyis az idegességre. Feltételezem, hogy még a stressz- kifejezést sem hallották. Tessék elképzelni! Nem ismerik a hajszát, amelyet az szenved el, akinek egy-két mellékállása van, s állandó feszültségben él, hogy a főállásban minél keyesebb időt töltsön el, és maradjon ideje a másik kettőre. Nem ismerik azt az állapotot, amikor az utcáról az autók, a bal szomszédtól a hangfalas magnó, a jobb oldalitól a tévé zaja üt át és veri a dobhártyát. Nem élnek lakótelepen, ahol az épületet, a kaput és a lakást is felcserélheti az ember. Nem tudják, hogy létezik atombomba, közel-keleti kérdés, amé- rikai elnökváltás és infláció. Sebaj! A civilizáció térhódítása feltartózhatatlan. Mind több pápua ismerkedik meg a korszerű fogalmakkal. Amikor a sziget függetlensége került a napirendre, láthattak hadihajókat/ s alkalmuk volt megismerni a diplomácia más eszközeit is. Terjed az autó és a hordozható rádió. De mindez így van rendjén, ne maradjanak kőkori állapotban, ismerjék meg a tudomány vívmányait. Elvégre csak használhat a pápuáknak, ha megtanulják, hogy a szigeten egyébként is honos sertést hogyan lehet korszerűen szaporítani, mindenkinek elegendő húst, vagyis fehérjét juttatni. Csak azt kellene már valahogy kitalálni, hogy a fe- hérjedús táplálékkal ne járjon szükségszerűen együtt a neurózis 1 Tatár Imre K a p c Harmonikus együttműködés vari kialakulóban az iparcikkkiskereskedelmi vállalat Pécs- kő Üzletháza és a VEGYÉB- SZER női brigádjai között. A VEGYÉPSZER asszonyai kezdeményezték a kapcsolatot a Pécskő asszonyaival, lányaival. Első alkalommal az arus o 1 a t ház illatszerosztályának dolgozói tartanak kozmetikai tanácsadást. Válaszolnak a Ttér- desekre, elmondják, hogyan kell használni a legdivatosabb szépítőszereket, de beszélnek a mosó- és tisztítószerek legcélszerűbb felhasználásáról is. A találkozóra a VEGYÉPSZER üzemében kerül sor. hónap nehogy ismételten abba a hibába essenek a diósjenőiek, mint az elmúlt évben. Az ipari részlegek dolgozói a cukorrépaföldön serénykedtek, míg a műhelyekben tétlenül álltak a gépek. A lakatosok munkájának vállalásánál túlzottan optimisták voltak. Kiderült: a nagy pontosságot igénylő berendezések gyártása ma még meghaladja erejüket, más megrendelések után kell nézniük. A diósjenői . termelőszövetkezet vezetői kiszámolták, hogy mi kell a veszteség kigazdálkodásához. A növény- termesztés terve nagyjából megfelel az 1976-osnak. Az ágazatvezetők csak a kukorica átlagtermésétől „félnek”, az ötvenmázsás hozamot magasnak tartják, annak ellenére. hogy a KITE-rendszerben nem ritka a nyolcvan mázsa sem. Sziikség van azonban másféle változásokra is! „Távirányítással” nem valószínű, hogy az idei év sokkal sikeresebb lesz. A vezetők és a tagok nagyobb egységére, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolására, a gazdálkodásról alkotott véleményük hasznosítására nem intézkedési terv kidolgozása hiányzik, hanem a végrehajtás. Mert a gazdaság előtt álló tennivalók megvalósítása elképzelhetetlen anélkül, hogy a legilletékesebbek, a tsz tulajdonosai időről időre ne kapnának lehetőséget tapasztalaik közlésére, s ne látnák: a fejlődést észrevételeik is segítik. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a termelőszövetkezetben visszaesett a munkaverseny-moz- galom. DIÖSJENÖN NEM követelnek fejeket. Azt vallják: azoknak kell egyenesbe fordítani a gazdaság szekerének rúdját, akik „belekóstoltak” a kudarc keserű ííjébe is. Nem fo- gadkoznak, de alaposan megszívlelték a tavalyi tanulságokat- hogy ne forduljon elő még egyszer ilyen „fekete” esztendő. S ha elképzeléseikhez közepes időjárás járul, bíznak benne, hogy az idei remények nem hiúsulnak meg. Szabó Gyula j A politikai irodalom a propaga n da munka sso Igá latú ha n A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozatában szól a politikai könyvkiadás feladatairól. Arról, hogy az eddiginél jobban segítse a propagandamunkát, a marxista—leninista eszmék terjesztését. A politikai irodalom terjesztésének megyei tapasztalatairól, feladatairól beszélgettünk Tóth Zoltánnal, a Kossuth Kiadó megyei ki- rendeltségének vezetőjével. — A politikai irodalom terjesztésében milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt esztendő? — Ügy értékeljük, hogy 1976-al kiegyensúlyozott, jó esztendőt hagytunk magunk mögött. Megyénk párt- szervezeteinél tovább nőtt az érdeklődés a politikai kiadványok iránt. Jól mutatja ezt, hogy kirendeltségünk csaknem 2 millió forint értékű könyvet, folyóiratot értékesített. Lényegesen többbet mint a korábbi években. A rendszeres olvasók táoora mindenekelőtt a munkásom, a bányászok, a szocialista brigádok körében nőtt. Több mint négyszáz brigádnak ajánlottunk példáffll könyveket a Tudjunk többet moz- galorriban — kezdte a beszélgetést Tóth Zoltán. Az okok közül csupán néhányról tennék említést. A Kossuth Kiadó a politikai, irodalom egyre gazdagabb váz lasztékát kínálja az olvasóknak. Közülük különösen a klasszikusok munkáinak, a Lenin-sorozatnak volt nagy sikere. Ugyanakkor megyénk alapszervezeteiben tovább javult a propagandamunka színvonala. A politikai kiadványok jól szolgálják ezt, s ezért az alapszervezetek nagy többségében a politikai irodalom terjesztését pártmun- kának tekintik. Olyan megbízatásnak, amelyet a taggyűlés ad, s a kommunisták közössége kér számon. Néhány alapszervezet Kivételével mindenütt önálló tei- jesztő dolgozik. Tavaly néhány járási pártbizottság testületi ülésen értékelte a politikai irodalom terjesztésének helyzetét, és meghatározta a következő tennivalókat. A példát egyre több párt* glapszervezetben követik. Üj vonásokkal gazdagodott a terjesztői munkánk is. Rendszeressé tettük például az úgynevezett terjesztési napokat. Ennek az a lényege, hogy a megyei kirendeltség munkatársai egy napot valamelyik járási székhelyen töltenek, amolyan rögtönzött könyvkiállítás, -vásárlás „kíséretében”. Különösen Balassagyarmaton és a balassagyarmati járásban voltak sikernek a terjesztői napok. A ter.töz- tői munka hatékony módszereit igyekszünk közKinccsé tenni. Rendszeresek a terjesztői értekezletek, megbeszélések. — A politikai könyvnapok, a rendezvények, amelyeket minden esztendőben sikeresebben rendeznek meg. hogyan illeszkednek a propagandamunka folyamatába? — A politikai könyvnapokat több szempontból is sikeresnek értékeljük. A kiállításokat, könyvankétokat. előadásokat, az ifjúsági vetélkedőket igyekeztünk a korábbinál jobban a propagandamunka szolgálatába állítani. Mindezek a rendezvények jól segítették a politikai oktatást, a propagandisták és a hallgatók felkészülését egv- egy sajátos témában. Bizonyára ez a magyarázata, hogy a könyvnapi rendezvények iránt nagy érdeklődés mutatkozott meg szerte a megyében. Az ajánlott könyvek közül sok talált gazdára. — Rendezvényeink, s így a politikai könyvnapok sikeréért sokat tettek a pártszervek és pártalapszervezetek. Minden esetben segítőkész, *jó házigazdának bizonyultak. Emellett több mint kétszáz párt- alapszervezettel kerültünk kapcsolatba a könyveken keresztül, s több mint 320 ezer forint értékű könyvet, kiadványt vásároltak a politikai könyvnapok ideje alatt. — Kérem, szóljon röviden az 1977-es esztendő legfontosabb feladatairól! — A Központi Bizottság októberi határozata amellett, hogy hatékony segítséget ad munkánkhoz, növeli a könyvkiadással és könyvterjesztéssel szemben támasztott követelményeket is. A marxizmus—leninizmus, a tudományos világnézet erőteljesebb és hatékonyabb terjesztését mi mindenekelőtt a munkások, elsősorban a szocialista ^brigádok és a tanuló- ifjúság körében,tartjuk különösen fontosnak. Erre már az idén nagyobb figyelmet fordítunk. Természetesen oly módon tesszük ezt, hogy tovább erősítjük kapcsolatunkat a pártalapszervezetekkel. — Ugyancsak az idei feladataink között szerepel, hogy előbbrelépjünk az elméleti» politikai folyóiratok terjesztésében. Vizsgálódásaink ugyanis azt mutatják, hogy a megyében a folyóiratok olvasottsága alatta marad az országos szintnek. Tapasztalataink szerint a megye pártalap- szervezeteinek egynegyed részéhez, jutnak el a különböző politikai folyóiratok. Több olyan álapszervezet is akad, ahová egyetlen folyóiratot sem kézbesít a posta. Ügy gondolom, ezen lehetséges is, szükséges is változtatni — fejezte be a beszélgetést a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének vezetője. Vineze Istvánné Mátraháza mellett új vízmű épült. Jelenleg a településnek szolgáltat ivóvizet, később több környező falut is bekapcsolnak a hálózatba. (MTI-fotó — Erezi K. Gyula felv.) Vélemények, ellenvélemények kereszttüzében Az élet előbb-utóbb úgyis kikényszeríti Vezérigazgatói utasításra a salgótarjani öblösüveggyárban felmérték, melyek azok a területek, ahol időbérben dolgoznak, és mód nyílik valamilyen formában a teljesítménybérezésre való áttérésre. A kimutatások szerint jelenleg 1080-an dolgoznak teljesítménybérben. Ha ide számítjuk azokat a íjnunkakö- röket is, ahol időbér, plusz prémiumos elszámolást alkalmaznak, akkor ez újabb 235 főt jelent. A sorra kerülő intézkedésektől a munkaidőalap jobb kihasználását, a rendelkezésre álló —, amiből szűkén állnak — munkaerő. ésszerűbb kihasználását várják. Ügy tűnik, hogy e munka a vélemények és ellenvélemények kereszttüzében jut el a végső megoldásig. Ez a terület az. ahol a legnehezebb az előrehaladás. Pedig megvannak a lehetőségek. ★ Az üvegfeldolgozásnál azokat a munkaköröket lehet teljesítménybéres elszámolásba sorolni, amelyek közvetlen darabbéreseket szolgálnak ki. Ilyenek a finomcsiszolóban, a dürvacsiszolóban, a festő I. és festő II-ben dolgozók, a kimosók, az árufelrakók. -lerakók és árumozgatók. Teljesítményüket mérni lehet, ha a velük munkakápcsolatban álló brigádokhoz csatolják őket. Nekik is jobb, mert a besorolási alapbéren felül a teljesítmény arányában növekedhet keresetük. Előnyös azért ys, mert a brigádvezetőt arra serkenti, hogy ne tartson felesleges létszámot, mivel csoportbérezés van, s nem mindegy, hogy tíz, vagy tizenkét fő között oszlik meg a kereset. Az átsorolást —, amely ötven dolgozót érint — február végéig hajtják végre az érintett dolgozók, csoport- vezetők, üzemvezetők és a szakszervezet egyetértésével. A másik csoportba tartoznak azok a vasipari szakmunkások, akik három műszakban dolgoznak és közvetlenül kötődnek a félautomata gépek munkájához. De rajtuk áll, hogy legyen elegendő forma, minél kevesebbet árjának a gépek. Az elképzelések szerint az ide tartozó húsz főnél alapbér, plusz prémiumos elszámolást alkalmaznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a gépen dolgozó kollektíva 105 százalékot ér el, akkor az előbb említett vasipari dolgozók 103 százalékos bért kapnak. Kizáró tényezőként szerepel az előírt gépállási idő növekedése. Ez az újszerű megoldás, az útkeresés jegyében született meg. Megvalósítása nem lesz könnyű, mert nincs biztos alap a kieső idők megbízható megítélésére. Elősegíthetné a munkaidő- alap jobb kihasználását, ha a szalagvégi áruosztályozásnál tevékenykedő áruátvevők, -osztályozok is az időbér, plusz prémiumos elszámolásra térnének át, mivel a jelenlegi helyzet egyáltalán nem ösztönöz létszám-megtakarítasra. Pedig erre van lehetőség! Ugyanis a munkaidőalap 80— 85 százalékát használják ki, de van, amikor csak 50—55 százalékot érnek el. Az átsorolás —. amely után reméljük a százszázalékos bérhez százszázalékos munka is párosul —, kilencven dolgozót érint, s május végéig kell végrehajtani. A negyedik terület a készáruraktár, ahol 40 dolgozó érintett a teljesítménybe való besorolásnál: Előtte azonban tisztázni kell, hogy mennyi munkaidőalap . szükséges egy bizonyos fajta árumennyiség átvételéhez, átadásához. A szakvélemények szerint a forgalom arányaiból kellene kiindulni, s erre alapozva meghatározni a követelményeket. Örök vitatémát jelent, líosz- szú ideje megoldatlan kérdés, a tmk-bap dolgozók munkájának mérése. Pedig velük szemben is növelni * kell a követelményeket! NÓGRÁD - 1977. Van olyan vélemény, mely szerint a művezetőnek kellene a kiadott munkára az időt utalványozni, mivel ő tudja a feladatot, ismeri a területet, meg tudja határozni a munka elvégzésére szánt időt. Ez ellen tiltakoznak a művezetők, mondván: ha nekünk kell csinálni, akkor romlik a kapcsolat köztünk es a dolgozó között, önként adódik a kérdés: ki tudja jobban megítélni a végzett munka szükségességét és eredményeit, a normás, vagy a művezető? Valóban nem könnyű ezen. a területen előbbrelépni, mert kevés megbízható elszámolási alap áll rendelkezésre. Ugyanakkor hat még a régi. meg- gyökeresedett, kialakult szemlélet. Hiányzik a vezetőket jellemző bátorság, s egy jó adag nem akarás is gátolja a lehetséges kibontakozást. ★ Pedig az élet úgy1 is rákényszeríti a vezetőket, hogy a mostaninál gyorsabban, de nagyon megfontoltan és alapos körültekintéssel lépjenek előre. Kezdeményezzenek, próbálkozzanak, keressék a megoldás sokféle lehetőségeit. Mert az erre az évre tervezett három-öt százalékos növekedés a teljesítménybérben dolgozóknál, az előbb vázolt lehetőségekhez képest lassúnak tűnik. V. K. január 22., szombat 3 t
