Nógrád. 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

Taggyűlés előtt Az évet záró, beszámoló sebb' munka érdekében tét- nem csak a pártalapszerve- t a ggyűl és re készülnek a sál- tek. Papp Árpád az I-es alap- zetek, az egész gyár ügye iett. gótarjáni síküveggyár hét szervezet titkára, a vezetőségi S a kommunisták példája a nlapszervezetében. Az I-es és ülések, a taggyűlések, a párt- munkában, ' saját döntéseik a ll-es alapszervezet tagjai a csoport-összejövetelek 1 hasz- megvalósításában minden szó- t.’ ár legkritikusabb munka- nát aban látta, hogy őszin- nál meggyőzőbb volt. = Kilétén — a Zagyva III., a tén, nyíltan szóltak a legké- Bures Károly, a Il-es alap- ' agyva II., a vágó- és csórna- nyesebb kérdésekről is. szervezet titkára azokat a na­'’óüzemben — dolgoznak. Csudán néhány példát em- pokat; heteket idézte, amikor Az elmúlt évben különösen lített a sok közül. A gyárrész- a Zagyva III. indítására ké- -ok gonddal, bajjal kellett legvezetőpek több alkalommal szülődtek. A gyárvezetés gvá- 'egküzdeniök. A ^Zagyva III. js szóvá tették, hogy a Zagy- ron belüli munkaátcsoportosi- rmelése tiem volt folyama- Va III. munkájának szerve- tást hajtott végre, hogy biz- os. Ha zavartalanul érkezed zésében, a csoportvezetők, a tosítsák a zavartalan munka­a szükséges alapanyag, baj művezetők, a műszakiak • mun- kezdést. Valamennyi mun­\ olt a kemencével, vagy a kajának irányításában és el- katerületről toboroztak em- gépek mondták fel a szolgá- lenőrzésében legyen követke- bereket. A vágó- és csomago- latot. S amikor az üzemben zetesebb. Még ma is beszéd- lóüzem ..adta” a legtöbb mun- viszonylag rendben mentek a téma a gyárban az a szeptem- kást a Zagyva III-ra. A je- dolgok, akkor piaci problé- béri taggyűlés, amelyen a lentkezők fele párttag volt. ma7k jelentkeztek; gyárvezetés mellett ott ült az Pedl„ vágók és csórna-»«­Végül is a síküveggyár tér- Uveoinari Míívpk vf»7éri2a-?>2a- ,, VdSOK es «oma0o a* p,vnortt(.rvXv..i el- HYe§ pan Mu'eK vezerigazga- lok maguk sem voltak, éppen ~ evnortteeveve! el- toja Augusztusban ugyanis irigyIésre méltó helyzetben. A egyetlen tabla üveget sem T - , !ff gazdálkodás gond- adott a Zaevva III’ A siker- • azon, hogy a gyárban ,tt 7ptpt.<>n nártéiet- fi" • i a 1 , A slKeJ végzik a legnehezebb fizi.cai let telenseg, a kudarcok sorozata munkát, az új üzem építése IC- tn Ar« nr n If e ó t» i,e* /sL melési és exporttervével maradt a kívánalmaktól, munka, a jai természetesen a pártélet­ben a partmunkaban is je- nemcsak a gyárvezetés, a Jelentős területet vett el tőlük lentkeztek - magyarázta munkások türelmét is kikezd- MunkakortlminyJk Szálkái József, tovább nagyüzemi te. A párttagok nyíltan, de a romlottek A mwrka heti ha pártbizottság titkára. — A tér- szélsőségeket t.nit romlottak. A munka heti, na­vi tervezése, szervezése csak­úgy az gyárrészlegek ____________ kerülve tették m elés, mindenekelőtt a mű- szóvá a vezetés, a szervezés, nem teliesen csődöt monrin-t szaki, a technológiai fegye- a munkafeavelem visszássá- ff111 'f1)68®” csodot mondod, lem a munkások és műszaki * ? ff , , - ...,SZV Naponta változott 9 munka­lem. a munkások es műszaki galt Azt többek kozott, hogy ,uk a ü „ minőségének a vezetők fegyelme rendszeresen vannak emberek akiknek ;<?- ■ • • , , ’ a Visszatérő refrénie volt a ve- , emDeiek, akiknek piac lgenyeinek megfelelően. S \isszatero rerrenje volt a ve jenleti pénzt fizet a gyár. S, amikor naevobb exnortszá’- zetosegi üléseknek, a part- mert a munkáiukra nem na- f/f. 01 ndgF°DD exportsza, taopvííléseknek a nártcsonori- me 1 ,munKa.iUkia nem na utasra kínálkozott lehetőség, beíélietéseknek 6y°n 8^m'tanak, legjobb len- szinte minden más tevékeny­Deszeigeteseknek. c , ne megválni tőlük. Jogosan séeet ennek szoleálatáha állí­A pártbizottság cselekvési vetették fel azt is a kommu- + f* , enneK. szolgálatába alli «eveit ai-a elf... 15 f., ™ tottak. Az uvegvagok java az programjában ügyeit arra, nistak, hogy a vezetők es be- exDortot készítette elő hogy útmutatást, hasznos ta- osztottak kapcsolatát nem nácsokat adjon az alapszerve- annyira a tanácskozások, mint Nehéz, de gazdag esztendőt zeteknek sajátos feladataik a munkahelyi, az üzemi talál- hagytak tehát maguk mögött kialakításához. S ahogy a kozások erősítik. S e tekin- a síküveggyári alapszerveze- pártbizottság a gyárvezetéstől, tetben van bőven tennivaló tek. Már ami a munkát, a alapszervezetek a a gyárban. tapasztalatokat illeti. Mert az vezetőitől kér- Tetszett az embereknek az eredmények végül is a vártnál ték számon azokat a terme- nFüt beszéd. Tovább szerényebbek, s ezt nem lehet erősítette a kommunisták te- csupán az objektív helyzet- lési, szervezési intézkedése- kintélyét a gyárban. Javasla- tel magyarázni. Mindezekről két, amelyeket az egyenlete- taik, tanácsaik megvalósítása nyilvánvalóan részletesen szólnak a beszámoló taggyű­léseken. Mint ahogy a tag­gyűléseket megelőző pártcso- port-értekezleteken is beszél­tek erről a kommunisták. Kellner Tibor, Kovács Sán­dor, és Rigó Istvánné párt­csoportvezetők véleménye megegyezett e kérdésben. Mint a pártalapszervezeti titká­rok, ők Is következetesebb munkát, a határozatok, az alapszervezeti döntések rend­szeresebb számonkérését tet­ték szóvá. Cserhát néven: Zöldségtermelő szakcsoport alakult Eesegen Hosszas .előkészítő munka alapszabályba: „Cserhát zöld- után a napokban tartotta aia- ségtermelő szakcsoport.” kuló ülését Ecsegen a zöld- Az alakuló ülésre a Haza- ségtermelő szakcsoport. A fias Népfront községi bizott- kertészkedés iránt érdeklődő- ságának közelmúltban át- ket a Hazafias Népfront köz- adott szép klubjában került ségi bizottsága segítségével a sor. Csonka József népfront- Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ .szer- titkár bejelentette, hogy a vezte társulássá. szakcsoport összejöveteleinek A vállalkozók első lépés- mindig otthont adnak. A.z ként fólia alatti paradicsom ÁFÉSZ képviselői végezetül termesztését határozták el. A kérték: a szakcsoport tagjai létrejött megállapodás sze- szántóföldön is minél nagyobb rint az ÁFÉSZ ingyen bizto- mennyiségben termesszenek sítja a fóliasátrak vasvázát, zöldséget, a szövetkezet az ez a szakcsoport közös tulaj- ily módon termelt árut is dona lesz. A szövetkezet gon- i^Qftátlanul átveszi. Mindez doskodik a palánták beszer- , . zéséről, Hatvanból már meg eredményesen segíthet. a is rendeltek 7000 darab elő- környék és Nógrad ellátását. nevelt szaporítóanyagot. Az ÁFÉSZ látja el a szakmai irányítást, is. Az alakuló ülé­sen jelenlevő ÁFÉSZ-vezetők bejelentették, hogy a szakem­berek hetente végigjárják a fóliasátrakat, a gyöngyösi me­zőgazdasági főiskoláról ér­kező oktatók pedig előadásso­rozatot, bemutatót tartanak. Elhatározták azt is, hogy egy- egy személy rendszeresen részt vesz a szakcsoportból a ker­tészeti egyetem által rende­zett konzultációkon is. A termesztést a pásztói Me­zőgép Vállalat országosan is­mert fóliasátor-típusában folytatják, a kért berendezé­sek rövidesen meg is érkez­nek a kertbarátokhoz. A szak­csoport tagjainak egy része bejelentette, hogy úgynevezett kettős borítású sátrat kér, eb­ben a típusban körülbelül két héttel előbb kiültethetők a palánták és szedhető a ter­més. Az alakuló ülésen aláírták az 1977-es évre, valamint az 1977—79-es évekre szóló ter­mékértékesítési szerződéseket. Ez évre a szakcsoport tagjai sátranként hat mázsa primőr paradicsom átadását vállal­ták. A szerződések meghatá­rozzák az átvétel lebonyolítá­sát. a tug, a szakcsoport és az ÁFÉSZ, részesedését. Megválasztották a szakcso­port tisztségviselőit. Az in­téző bizottság elnöke, egyben a szakcsoport vezetője Szőke Tibor, az ecsegi Béke Terme­lőszövetkezet műszaki veze­tője lett. Az elfogadott javas­lat szerint hivatalos elneve­zésként ezt jegyezték be az k. k. g. S még valamit: a kommu­nisták — a vezetők és beosz­tottak — felelősségét azért a munkáért, amit éppen végez­nek. Az íróasztalnál, a mun­kapadnál, a pórtcsoportbai^ a pártvezetőségben, mindenütt. Az évet záró, értékelő tag­gyűlésre ma ülnek össze a vá­góban, a csomagolóban dolgo­zó kommunisták. Az I-es alapszervezet tagjai pedig a jövő hét elején elemzik múlt évi munkájuk tapasztalatait. Vineze Istvánné Tervszerűen, fegyelmezetten A KIEGYENSÚLYOZOTT gazdálkodás egyik legfontosabb feltétele a tervszerűség. Ennek megvalósításához a feltételek általá­ban adottak. Sikeres összehangolásuk jórészt a gazdasági vezetők jó, vagy rossz munkáján múlik. A tervszerűség biztosítása előnyös a- kollektíváknak, mert garantálja a folyama­tos termelést,, az ebből adódó összes előnyö­ket. Senki se higgye, hogy az előbbi követel­mény megvalósításához elég az óhaj. Egy­szer nagyobb, másszor pedig kisebb akadá­lyok fékezhetik megyénk termelő, gazdálko­dó ^egységeinek ez irányú tevékenységét. Ilyen zavaró tényező, amikor a széles körű kooperáció során valamelyik fél felrúgja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Követ­keztében zökkenők tarkítják a termelés fo­lyamatosságát. Hogy ne legyen jelentős a ki­esés, gyors átcsoportosításokat hajtanak vég­re. Olyan munkák elvégzését iktatják be, amit később is' el tudnának végezni. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat vezetőinek, a' főépítésvezetőknek és épí­tésvezetőknek bizony sokszor fő a fejük,^mi­ként ellensúlyozzák a szerződéses kötelezett­ségüket nem teljesítő alvállalkozók vagy szállítók mulasztását. Máskor meg ők hozzák nehéz helyzetbe partnereiket; nem adnak határidőre munkaterületet. Emiatt a kárval­lottaknak másutt kell munkát keresni. Példák, ellenpéldák sokasága tanúsítja, hogy .a termelés tervszerűségének megvaló­sításához milyen sok akadály legyőzésén át vezet az út. Egyik kollégám mesélte, hogy a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben megszüntetett acélöntődé milyen nehéz helyzetbe hozta egyik vállalatukat. Amíg Salgótarjánból kap­ták a boronákhoz szükséges acéltermékeket, addig kifogástalan exportárut készítettek be­lőle. Miután máshonnan kapták, a svéd meg­rendelő visszaküldte a szállítmányt azzal, hogy törik és gyúródik a borona. A termelés tervszerűségének biztosítósa cél­jából a központi szervek olyan követelmé­nyeket írtak elő, szankciókat helyeztek ki­látásba, ami segít rendet teremteni a szerző­déses fegyelem betartásában. Ezt a folyamatot zavarja néhány kedvezőt­len jelenség. Előfordul, hogy a jogi paragra­fusok egyike-másika annak garantál vétlen­séget. ahol éppen elmarasztalásra volna szük­ség. Előadódik, hogy az egyik partnertől a feltételek maximumát követelik, míg a má­siknak megkérdőjelezhető kedvezményeket biztosítani Ebből is látszik, hogy a jogi beavatkozás nem mindig segíti, hanem néha nehezíti a tervszerűséget. Az esetleges bürokratikus huzavona kiik­tatására viszonylag eredményes módszernek bizonyult a különböző-jellegű és tartalmú szocialista 'szerződésekben vállaltak teljesí­tése. pe csak akkor, ha az érdekelt felek mindannyian komolyan veszik, felelősséget tanúsítanak iránta! A szocialista szerződésekből fakadó előnyt élvezik a regionális vízműnél dolgozók. Ilyen formában alakult ki harmonikus kapcsolat a Salgótarjáni Kohászati Üzemek és Ózd kö­zött. Sikeresnek bizonyultak a különböző épí­tőipari szervezetek között létrejött kölcsönös szocialista- kötelezettségvállalások is. Mindezek azonban nem takarhatják el a gyá­ron. üzemen belüli tennivalókat. Ki meri azt állítani, hogy mindenütt kifogástalan a koo­peráció, hogy elég egyszer szólni a szerszá­mokért, az alkatrészek folyamatos biztosítá­sáért? Néhány helyen a szép szó nem vezet célra, emiatt hangoskodással kénytelenek a dolgozók kiverekedni a folyamatos termelés­hez szükséges összes feltételt. A ZIM salgótarjáni gyárában kevesen gon­doltak arra, hogy a tavaly összegyűjtött 15 millió forint értékű selejt mennyi fennaka­dást, bosszúságot okozott az egyes munka- folyamatokban tevékenykedő munkásoknak. Mennyivel mérsékelte a készáru-kibocsátást, rövidítette meg az elérhető nyereséget. Az elmondottak egyúttal minősítik is a kü­lönböző szintű vezető, irányító munkát vég­zőket. Azok a gazdasági vezetők cselekednek helyesen, előrelátóan, okosan, akik elsősor­ban saját portájukon kívánnak rendet te­remteni, s csak ezek után róják fel mások mulasztását, mert ehhez már megvan min­den erkölcsi alapjuk. Különösen fontos hangsúlyozni, de főleg megvalósítani a tervszerűség követelmé­nyét. Mert gyors fejlődésünk eredménye­ként ugyan megoldottunk egy korábbi' nagy társadalmi gondot (a foglalkoztatottságot), ugyanakkor talán egy még nagyobb feladat­nak, a meglevő munkaerő ésszerűbb fel- használásának vetettük meg az alapját. SOKFÉLEKÉPPEN be lehetne mutatni még, milyen követelmények szükségesek a tervszerűség megvalósításához. Abban vi­szont mindannyian egyetérthetünk: kiindu­ló- és végpontja a hatékony gazdálkodásnak az előrelátó, minden oldalú tervszerű«"?. V, K. Struktúraváltozás a vegyi- és műanyagipari sző ve tkezetekben A Nehézipari Minisztérium s így termelésük 1980 végére ben átvegyék tőlük az olyan áttekintette a vegyi-, mű- várhatóan 55—60 százalékkal kis- és közepes sorozatú cik- anyagfeldolgozó-ipari, gumi- haladja meg az 1975. évit. kék gyártását, amellyel a ipari és alumíniumkohászati Ugyanakkor évi 158 millióról NIM-vállalatok’ nagy termelő­ipari szövetkezetek ötödik öt- több mint 300 millió forintra berendezéseit nem lehet jól éve® tervét, s elsősorban az növelik exportjukat, s az át- kihasználni, de a szövetkezeti állami nagyipart hasznosan lagosná» is dinamikusabban iparban gazdaságos volument kiegészítő tevékenységüket fejlesztik a tőkésexportot. jelent. Többek között a NIM vizsgálta. Megállapította: A szövetkezetek fontos tö- műszaki fejlesztési főosztá­tervfeladataik meghatározd- rekvése, hogy bővítsék együtt- lyának támogatásával a Mi­TTZlfö működésüket az' állami válla- Vegyipari Szövetkezet nuniszteuum es az OKISZ . átvette a felületkezelő' és irányelveire támaszkodva di- latokkal, s termekstruktura- galvántecnikai anyagok ter- namikus fejlődést terveztek, juk korszerűsítése érdeké- melését a Budapesti Vegyi ___________________ _______________________________________________ Művektől. Ez a megoldás a M elyik a legjobb traktor? Hosszú időn keresztül a műnk előtt zajlik. A mind révén mindinkább univerzá- éghajlat, a termesztési kör­traktor nem sokat változott: nagyobb teljesítmény mellett lis erőgéppé válik. Ez a vál- zetek, az üzemi sajátosságon, egyszerű vontató volt, mely a minőségi változás is szem- tozás külsején, felépítésén is s más tényezők miatt rend- az igába fogott állatot váltót- betűnő: előtérbe került a meglátszik. kívül eltérőek, s egy típussal ta fel. Ezért — bár a részié- négykerékhajtás, megszokottá Állandó és visszatérő kér- már nem elégíthetők ki, több teltben tökéletesedett — funk- vált a lánctalpas kivitel. A dós: melyik a legjobb trak- eltérő típus pedig nehezen ciójában és elrendezésében a traktor egyte kevésbé egyol- tor? A kérdésre ma talán hasonlítható össze, régi maradt. A nagy változás, dalú vontató, a függesztett és még kevésbé adható egyér- Közelebb jutunk a kérdés- a merőben új típusok meg- rászerelt, illetve az erőleadó telmű válasz, mint a múlt- hez, ha a vásárlók, illetve a jelenése napjainkban, sze- tengelyről meghajtott gépek ban. Az igények ugyanis az felhasználók oldaláról nézzük a traktort. Abban mindenki megegyezik, hogy a traktort munkára veszik, üzemelésé­nek célja a termelés, így természetes az igény, hogy minél több és jobb munka­gép legyen kapható, hozzá­kapcsolható. Ez az igén£ tükröződik sok gyár' gyártá­si programjában, melyek nemcsak a traktort, de a hoz­závaló munkagépeket is ma­guk állítják elő. Mások koo­peráció révén hangolják ösz- sze a traktor- és munkagép­gyárak munkáját. A traktorok teljesítményé­nek állandó emelkedése mel­lett az utóbbi időben egy má­sik fő tendencia is felfedez­hető-' a mind nagyobb vezetői kényelem iránti igény. A kom­fort nemcsak az egészségvé­delem miatt, de az elfáradás mérséklődése végett is szüksé­ges. termékcsalád fejlesztésének is hasznára vált, mert egy laboratórium létrehozásával a szövetkezet megkezdte a mi­nőség és a választék fejlesz­tését is. A vegyipari szövetke­zetek a lakosság ellátását és az ipari kooperációt segítő ter­mékek szakosításával és a gyártmányfejlesztéssel az elő­ző tervidőszakban is jelentős fejlődést értek el, különösed a növényvédő szerek, az autó­ápolási cikkek, a kozmeti­kai és háztartásvegyipari ter­mékek előállításában. Az ötö­dik ötéves tervben is az át­lagosnál nagyobb ütemű fej­lődést terveztek a nagyipari termelést kiegészítő, kis vo­lumenben szükséges vegyi ható- és alapanyagokból, a gyógyszerek és növényvédő szerek gyártásához szükséges közbenső termékekből. az úgynevezett intermedierek­ből, a korrózióvédő anyagok­ból és a különböző ipari se­gédanyagokból. Így meghá­romszorozzák a korrózióvédő és felületkezelő anyagok ter­melését, s több, mint kétsze­resére növelik az intermedie­rek gyártását is. Ezzel összes vegyi termékeik közül 4.4- ről 8,0 százalékra emelkedik a korrózióvédő és felületke­zelő termékek, 17,3-ról 23.4- re az intermedierek és 29.2- ről 31,1 százalékra az ' ipari segédanyagok aránya. NÓGRÁD — 1977. január 20., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents