Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-11 / 293. szám
így élünk ml Lakkozatlan gondolatok Idegenként toppantam be hozzád és arra kértelek, őszintén beszéli az életeiről! Zavarba Jöttél, elgondolkoztál, aztán bólintottál: iól van, megpróbálod. FelaiánlMtad. hogv tegeződiünk. úey könv- nvebb a lélek mélvén redő ’ gondolatokat, érzelmeket ki- möndani... Mert azt már az elején megígérted, ho?v nem fogod lakkozni a valóság)*, még ha sokakban ellenérzést vált ki, akkor sem. — Egyetlen gyermeke voltam a családinak. Nem kellett megosztanom a szülői szere- tetet a másikkal, nem kellett féltékenykednem az osztozás- ra, az ajándékozásra. Szüleim összes szeretete és pénze nekem jutott. Minden kívánságom, vágyam azonnal teljesült. Igaz, hogy anyám soha nem dolgozott. kiváló szakember apám révén ió- módban éltünk. Nem ismertem lehetetlent. Ha az egyik nap könyvszekrényért sírtam. másnap már ott állt a szoba sarkában az áhított bútordarab. Megkíméltek mindenfajta házimunkától, any&m soha nem kért tőlem segítséget. Te csak tanulj, mással ne törődj, örökkön ezt hajtogatta. Hála az éles eszemnek, kevés tanulással is a legjobb diákok közé tartoztam. A tanárok elkényeztettek, a társaim különcnek tartottak. Mindenről volt önálló, külön- bejáratú véleményem. Sokak szerint anarhista álláspontra helyezkedtem. Ma már úgy látom ezt is csak önmutogatásból, feltűnési viszketegség- ből tettem. Azok közé a lányok közé tartoztam, akik állandóan azt hajtogatják, hogy a férjhezmenést utoljára hagyják. Terveim, céljaim voltak; fővárosi egyetemi évek. baráti kör. Ehelyett érettségi után azonnal férjhez mentem, rá egy évre pedig megszületett a lányom. — Amikor először kézce vettem a kis porontyot, vártam, hogy rámszakadjon az a nagy anyai " érzés, amiről annyit beszélnek. Nem éreztem semmi különöst. csak valami furcsa szorongást, hogy 19 éves fejjel gyerekem van, akit félek megfogni, etetni, pólyázni... Ismét a szüleim segítettek át a nehézségeken. Egy lakásban éltünk velük, anyám mosta a pelenkákat apám szállította a táo- szert, nevelgették, pátyolgat- ták a kis Katit én meg 'olvastam a szakkönyveket, a csecsemő fejlődéséről éi kívülállóként ellenőrizgettem, anyám jól csinál-e mindent. Aztán kinyílt a lányom ér- telme. felfedezte a világot maga körül. Megtanult beszélni és teljes. leikével vonzódott a nagyanyjához. Ekkor én már dolgozni jártam Balassagyarmatra, a fémipari vállalathoz. Azért oda. hogy a férjemmel, aki szintén ott dolgozik, együtt jöhessünk- mehessünk. Idegesített a munkám. Soha nem akartam irodista lenni. Aztán fájt az is, hogy a Kati lányomnak nem én vagyok a minden. Amolyan családtagnak, társnak tekint. — A nagy fordulat akkor következett be, amikor terhes lettem a fiammal és lakást kaptunk Szécsónvben. . az új lakótelepen. Megfogadtam, hogy a születendő gyereket, az összes kínjával, keservével és örömével én magam nevelem fel. Tudtam, az önállót- lanságom miatt ez óriási erőpróba lesz. — A jómúltkor hallgattam egy adást a rádióban. Gyermekgondozási szabadságon levő kismamák nyilvánítottak véleményt az anyaságról. a gyermeknevelésről. Ökölbe szorult a kezem, amikor egyikük kinyilatkoztatta, hogy micsoda rabszolgamunka. és nyomor, három évig otthon gyereket nevelni. Hogy nem jut ideje a művelődésre, a szépítkezésre, hogy el van zárva a világtól, hogy mekkora nyűg egy apróságot naponta ellátni... — Péter fiam kétéves múlt. Annyira anyás, hogy még a fürdőszobába se mehetek nélküle. Ismerem minden mozdulatát, gondolatát, tudom mi fáj neki, ha legörbül a szája, tudom melyik mesére, versre alszik el a leggyorsabban. S ez az összetartozás, ragaszkodás többet ér mindenféle szórakozásnál, kikapcsolódósnál. A kis Péter jöttének köszönhetem azt is, hogy időközben a hétéves Kati is hozzámnőtt, a nagymamához már csak látogatóba jár. Rengeteget segít az itthoni munkában, a testvére ápolásában. Azok a legboldogabb percei, ha az egész család együtt ül a szobában. — Mindössze 27 éves vagyok. Nem rendelkezem nagy életbölcselettel. Azt azonban a saját keserű tapasztalataim alapján megtanultam, hogy ha valaki vállalkozik az anyaságra, vállalkozzon arra is, hogy maga nevelje, gondozza a gyerekét, amíg módja van rá. Mert az anyát nem pótolhatja még a legjobban felszerelt óvoda, bölcsőde, a leglelkiismeretesebb nagymama sem. Nagy szavak, fennköllt gondolatok? Lehet, hogy sokan ezt mondják. De én a saját bőrömön éreztem, érzem, e „nagy szavak” igazságát. Elmondta: Budai Sándorné Lejegyezte: V. Kiss Mária Társulás anyagbeszerzésre A Nógrád megyei ipari szövetkezetek az anyagbeszerzési gondok könnyítésére még 1971-ben társulást hoztak létre, amely tíz ipari szövetkezetét tömörít. Megalakulásakor a társulás éves forgalma ötmillió forint volt. Az idei várhatóan megközelíti a 24—25 milliót. A társulás létrehozását az tette szükségessé, hogy egyrészt a gyártóművek nincsenek berendezkedve a kisebb tételek, mennyiségek kiszolgálására, ezért a szövetkezeti beszerzések eltolódnának a kiskereskedelem felé. Másrészt a késedelmes beszerzések miatt határidőcsúszások következnének be, nem is beszélve a kiskereskedelmi beszerzések gazdaságtalanságá- ról. Az elért forgalom bizonyítja a társulás létjogosultságát. Annak ellenére, hogy az anyaszövetkezet. a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet. nem megfelelő forgóAkció egy brazil város megmentéséért UNESCO-szakemberek; a geológia, a talajmechaftika és más természettudományi ágak területéről, még ebben az évben értekezletet tartanak Olindában, hogy megtanácskozzák, miképpen menthető meg a fenyegető pusztulástól ez a brazíliai város. Olinda, a gyarmati korszak portugál barokk artchitektúrá- jának egyik legfontosabb centruma, az Atlanti-óceán partján, az észak—keleti Pernambuco szövetségi , államban nem messze, Recifétől terül el. A város egyes részei mindinkább a vízbe süllyednek. A várost nemcsak egyes épületei teszik nevezetessé, hanem valamennyi negyedének az egységessége, valamint a környező tájjal való harmóniája ú. alappal rendelkezik, mégis kielégíti a társszövetkezetekigé- nvét. A továbbiakban szükségesnek látják, hogy a társulás kisebb mennyiségben is készletezzen. A NISZAT az érintett szövetkezeti igényeket felmérve, már megtette 1977. évi szerződéses ajánlatát az ÉP- TEK Vállalatnak. 28 millió forint értékben. A tagszövetkezetek anyagbeszerzési igényei indokolták a terv emelését. Színes házak A Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet műszaki és anyagosztályának dolgozói keresték az utat, hogy a lakótelepeken az épületek egyhangúságát megfelelő struktúrájú és színű festékekkel megtörjék. Sikerült a Ferrokémia Szövetkezet által gyártott vizes diszperziós és oldószeres speciális falfestéket beszerezni és a Kemerovo körúti D/6 és D/7 jelű épületeknél már megszűnt a monoton, szürke épületek kivitelezése, s a lakótelep színesebbé vált. Szorongó betegek — ideges orvosok KeII-e fizetni a szülést levezető orvosnak, a sebésznek, és az ápolónak? Mikorés mennyit? Hogyan adják át? Borítékban, az íróasztalra teszik, vagy ügyesen a fehér köpeny zsebébe csúsztatják?Miért kellene fizetni? Hiszen az egészségügyi törvény szerint mindenkinek állampolgári joga, hogy ingyenes kórházi, intézeti ellátásban részesülhet. Ugyan, kérem, hol él ön? — halljuk az ellenvéleményt. Mit mond a törvény, az Egészségügyi Minisztérium rendelete, az új működési szabályzat? Hol tart az orvosi erkölcs? És minderről hogyan vélekedik társadalmunk? A címben szereplő szavakat fel is cserélhetnénk. Mert akkor sem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy idegesek a betegek és szoronganak az orvosok. Mindjárt tegyük hozzá, hogy ebben az esetben sem szabad általánosítani. Nem minden beteg ideges. Többen tudomásul veszik a tényeket. Van pénzük és fizetnek! Ügy érzik, hogy megvásárolták az orvos tudását, figyelmességét. Ezeket az embereket mit sem zavarja, sőt éppen az nyugtalja meg. ha velük többet törődnek. De kivételes bánásmódot a mai elfoglaltság és zsúfoltság mellett csak mások terhére lehet gyakorolni. Az osztályon, a kórteremben hány ember számára sértő a mellőzés, a kivételezés? Vajon az ilyen állapot segíti-e az eredményes gyógyítást, a betegek és az orvosok, illetve az egészségügyiek egymás közötti kapcsolatának javítását? Meggyőződésem, hogy nem javítja, hanem rontja! Amióta megjelent az egészségügyi törvény, a minisztériumi 'állásfoglalás, a kórházakban etikai tanácsot alakítottak, intézkedési tervet készítettek az etikai akcióprogram végrehajtására és mindezt ellenőrizni is kezdik, azóta több orvos szorong és ideges. „Nem értem, voltaképpen ki, mitől ideges?” — kérdezte egy szűkkörű sajtótájékoztatón az egészségügyi miniszter. Ugyanis a tiltott orvosi magángyakorlatról, a hálapénzről szóló minisztériumi állásfoglalás az orvosi hivatás becsületét védi és a betegek érdekeit szolgálja. Mégis sok ellenvéleményt, aggályoskodást hallunk Nem vállalkozhatom sem a részletkérdések ismertetésére, sem pontos összegzésre. Csupán a rendelkezések lényegét, az ettől eltérő gyakorlatot és egy-két nyugtalanító ellentmondást kívánok szóvá tenni. Elöljáróban: az országos orvosi nyilvántartásban jelenleg 26 302 orvos szerepel, a megyében 380. Közülük kisebb hányad folytat magánrendelést és sokan olyan munkakörben dolgoznak, ahol nincsenek „túlságosan kitéve a páciensek által fölkínált boríték kísértésének”. Az Egészségügyi Minisztérium rendelete értelmében kórházban, klinikán, gyógyfürdőben, rendelőintézetben stb., valamint állami szerv által fenntartott orvosi rendelőben tilos orvosi magángyakorlatot folytatni. A rendelkezés részletesen körülírja, hogy mi számít magán- gyakorlatnak. A kórházi orvos, a rendelőintézeti orvos és fogorvos állami alkalmazott, ezért, az állami szerv által fenntartott orvosi rendelőben nem kérhet pénzt. Fegyelmi vétséget követ el az egészség- ügyi dolgozó, .aki „az intézetben ápolt betegnél nem a szakmai szempontok szerint indokolt módon, hanem a beteg vagy hozzátartozója felkérésére, ellenszolgáltatásért vagy annak reményében nyújt megkülönböztetett ellátást, intézeti ténykedést (műtét, szülésvezetést stb.)” Tilos az intézetben kezelt beteget magánrendelőbe irányítani, illetőleg tanácsolni. Tilos a magánbeteget — a jogszabállyal ellentétes módon — intézeti munkahelyére irányítani, ott ellátni, az orvos osztályára felvenni, felvétetni. Azt mondják, hogy az állami rendelők zsúfoltak, ott kevés idő jut egy-egy betegre. Sok helyen ez tényleg így van. De a legjobb szándékú magánrendelés sem képes pótolni a laboratórium a röntgenvizsgálatokat, az intézetekben dolgozó orvoscsoportok együttműködését. Egyértelmű a rendelet, hogy az orvos nem kérhet és nem fogadhat el pénzt, vagy más juttatást azért, hogy valakit táppénzre kiír, a kórházba felvesz, vagy a fogát hamarább pótolja, másként tömi, gyógykezeli. Az illegális magánpraxist, a jogosulatlan ellenszolgáltatásért végzett betegellátást, az ellenszolgáltatásért nyújtott kivételezést, a törvényes magánrendelés és az állami ellátás közti összefonódást tiltják. A működési szabályzat célja az, hogy a vizsgálatra, gyógykezelésre szoruló beteg a lehetséges legmagasabb szintű ellátásban részesüljön. Hol vagyunk még ettől? Néhány évvel ezelőtt a salgótarjáni kórház 'igazgatója jelentette a megyei tanács egész- ségiigvi osztályának, hogy a rendelkezések végrehajtása során a munkatársi kapcsolat, a betegekkel való bánásmód került előtérbe és a későbbiekben sem elsősorban anyagi ügyekkel magyarul hálapénzekkel. (A szerkesztő megjegyzése.) keH foglalkozni. Dr. Fao- csik János főigazgató főorvos véleménye: „az etikai helyzet általában javult, d'e az egyedi esetek halmozódása a szülészeti és más osztályon fokozott nevelő munkát és ellenőrzést igényel.” (Szerkesztőségünk egy fegyelmi eljárásról és 2000 forintos nénzbüntetés- ről tud Értesülésünk szerint jelenleg a salgótarjáni járásban két, a szécsénvi járásban, egv m-uns ellen fnlvjk vizsgálat. illetve fegyelmi) Dr. Sarkadi Nagy Endre, az etikai tanács elnöke azt mondta, hogy a megyeszékhelyen általában megvannak a szükséges tárevi és személyi feltételek ahhoz, hogy a beteg állapotának megfelelő helyen és kezekben ió színvonalú ellátásban részesüljön. Példákat sorolt arra, hogy agytumoros, vagy idegsebészeti speciális eseteket Budapestre. az Országos Ideasebészeti Tudományos Intézetbe küldenek. De lehetőség van erre más osztályokon is. Konkrét kérdésünkre az etikai bizottság elnöke és az orvos-egészségügyi szakszervezet megyei titkára is elismerte. hogy az utóbbi időben a vállalatoknál rendezett egészségügyi fórumokon a munkások kritikus megjegyzéseket tettek az orvosetikai helyzetre: a hálapénzekre, a táp- pénzfeevelem hiányosságaira, a rendelési idő be nem tartására és egy-két esetben orvoshoz méltatlan magatartásra. December harmineadikán sugározzák Nógrádi falujárás — a televízióban A forgatókönyv szerint a műsor .a Börzsöny, Cserhát, Mátra lejtőin, völgyeiben meghúzódó falvak lakóinak életéről, a téli világról szól. A Magyar Televízió egyik forgatócsoportja a közelmúltban befejezte munkáját, elkészítették ,a Falujárás Nógrád megyei felvételeit. — Jubileumi műsor lesz, sorrendben a huszonötödik. Ezért is igyekeztünk a szokásosnál élvezetesebb műsort készíteni — mondja Varga János szerkesztő-műsorvezető. — Sikerült hozzá megfelelő helyeket találni? — Alaposan körülnéztünk, hogy kiválasszuk; mely települések jellemzik legjobban a nógrádi falvakban végbemenő változást. — Megtudhatnánk valami közelebbit a műsorról? — A műsor keretét a megyei tanács elnökével, a Hoffer Istvánnal folytatott stúdióbeszélgetés adja. Ezt körítjük helyszíni riportokkal. Ellátogattunk többek között az ecsegi termelőszövetkezetbe, ahol a zárszámadásra való készülődésről érdeklődtünk. Bemutatjuk a megye természeti szépségeit. A bükkösöket, tölgyeseket és fenyőerdőket nyírfák színesítik. Tőzsér Gyula nyugdíjas erdész fiatal korában nem egy erdőtelepítésen vett részt. ö beszél a természet és a nógrádi ember kapcsolatáról... — Hol jártak még? — A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában a szakmunkásképzésről beszélgettünk a szünetekben fiatalokkal és idősebb tsz-ta- gokkal, akik csak télen ülhetnek az iskola padjaiba. Találkoztunk mátrakereszte- si fakanálkészítőkkel. A salgótarjáni öblösüveggyárban olyan munkásokat kerestünk, akik faluról járnak be. A nógrádsipeki Csizmadia István külön élményt jelentett. Kifogyhatatlan a mesékből. Gyönyörűen beszélj a táj- nye'.vet — sorolja a szerkesztő-műsorvezető. S, hogy mi kerül még s képernyőn? Jártak a tévések a horpácsi Mikszáth-emlék- múzeumban, a drégelypalan- ki szörpüzemben, Erdőkürtön Bárány .György operatőr szlovák lakodalmast fényképezhetett. Meglátogatták a hollókői népi skanzent, s tervezik bemutatni a kazári népviseletet. — Milyen benyomásokkal távoztak? — Ügy érezzük, sikerült .az eredeti elképzeléseket filmre rögzíteni. Bár az időjárás nagyban nehezítette munkánkat, hiszen a forgatási napok egy részét szó szerint elmosta az eső, s emiatt gyakran kellett változtatni a programunkon. A Nógrúd megyeieket nagyon vendég- szeretőknek ismertük meg — válaszol Varga János. — Mikor láthatjuk a Falujárás nógrádi „különadását”? — A műsorprogram szerint a televízió december harmineadikán sugározza — fejezte be a beszélgetést a szerkesztő-műsorvezető. Szabó Gyula A televízió forgatócsoportja felkereste a salgótarjáni öblösüveggyárat. Dancsó Jenő üvegfúvóval készített interjút Varga János szerkesztő műsorvezető. A kép bal oldalán Surányi Lili rendező. (Bábel László felvétele) Az orvos-egészségügyi dolgozók VII. kongresszusa az etikai helyzetről megállapította: „A várt javulás nem következett be. Sok területen a helyzet kifejezetten romlott.” Vajon miért fizet a beteg? Az esetek döntő többségében nem azért, mert az orvos kötelezettségén túl is mindent megtett érte. Nem azért, mert úgy érzi, hogy az orvosnak, ápo'ónak háláját illik tanúsítani. Hanem azért fizet, mert a kórházi szobák zsúfoltak, hogv kéznél legyen , az orvos, amikor kell. Ezt a helvz,etet egyesek kihasználják. Olyan légkört teremtenek, hogv valósággal kötelező fizetni! Megálljt kell ennek parancsolni, mert a szabá'vralanság és az ellentmondás fokozódása feszültséget okoz Kétségtelen, először a tárgyi, anyagi, szakmai és személyi feltételeken kell javítani, hogy megszüntessék a szabálytalan, olykor sértő kivételezéseket. Sok körülményt lehetne felsoro’ni, hogy a megyei kórházban és a szakorvosi rendelőintézetben javultak a feltételek. Tehát jogos az igény, hogy a tudat, az életmód és az etikai helyzet kedvezően változzék. Társadalmi feszültséget okoz, hogy államunk egyre többet áldoz az egészségügyre, törvényünk ingyenes orvosi ellátást biztosít, de egyesek a rendeletek kijátszásává' aránytalan nagy — nem megérdemelt — jövedelemre tesznek szert. Az átlagosnál magasabb műveltségük, hivatásnak minősülő szakmájuk és társadalmi jelentőségük miatt nagyobb követelményt kell támasztani az orvosokkal szemben! Dr. Fazekas László NÓGRÁD - 1976. december 11., szombat 5 i
