Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

■ Dolgozni és művelődni Vita a t>zociaJu>ta brigádok kulturális vállalásairól E'órp szeretnénk menni A mi brigádunk 1961 óta dolgozik együtt. Négyszer nyertük el az aranykoszorús jel­vényt és voltunk a vállalat kiváló brigádja is. Mégis tavaly már úgy volt, hogy felad­juk, nem versenyzőnk tovább, mert mi ez­után is előre szeretnénk menni, de legalább az eddigi eredményeket tartani, nem pedig visszafelé lépegetni. Ügy gondoljuk, hogy a zöldkoszorús jelvényért nem versenyzőnk. Felháborodtunk, amikor azt hallottuk, hogy nem indulhatunk a Vállalat Kiváló Brigádja cím elnyeréséért, mert az anyagi lehetőségek korlátozottak. Ez a cim pedig 1500—1500 forint jutalommal jár. A brigád tagjai tanulnak, művelődnek is. Arra ugyanis rájöttünk mindnyájan, ha az ember tanul jobban fog az esze a munkában is. Csakhogy nekünk, munkásoknak, nehe­zebb a tanulás, a művelődés, mint a műszaki­aknak. Eljárunk együtt kirándulni, de az érté­kelő bizottságnak ez kevés. Elvitték olyanok a kiváló címet, akik talán kevesebbet dolgoztak mint mi, de rendszeresebben kultúx'álódtak, művelődtek. Fodor Tamás brigádvezető, ZIM sa'gótarjáni gyára « Egyéuileg vállaljon mindenki A szocialista brigádmozgalom célja, hogy nevelje az embereket. Ezért én azt tartom helyesnek, jói megoldásnak, hogy minden brigádtagnak legyen önálló kulturális válla­lása is. < Negyvenen vagyunk együtt a ■ brigádban és a tagok 90 százaléka családos ember. Nem tudunk mindig, minden rendezvényre együtt menni, se idő, se pénz nincs rá mindig. Igaz a vállalások elkészítésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével eddig is sok volt az admi­nisztráció, és őszintén szólva attól tartok, hogy az egyéni vállalások rendszere tovább növeli majd a papírmunkát. De ezen talán lehet majd segíteni. Az egyéni vállalásoknál nagyon fontos, hogy azok összhangban legyenek a brigádta­gok képességével, érdeklődésével, és minden­ki önként vállalja a tanulást, a művelődést. Biztos vagyok benne, hogy így mindenki el­megy majd a kulturális rendezvényre, olvas, mert azt elsősorban nem kötelességének tart­ja, hanem szórakozik is. Sokan azt mondják, és én magam is azt tartom, hogy a fizikai munkások művelődése nehezen megy. Erre talán jobban kellene figyelniük azoknak is, akik a kulturális rendezvényeket szervezik. Ha olyan kulturális eseményre hívnak, szer­veznek bennünket, ami rólunk, nekünk szó', oda szívesen elmegyünk, esetleg visszük ma­gunkkal az asszonyt; a gyereket is. Ügy gon­dolom. így mindenki jól jár. Mi is elégedet­tek vagyunk, meg a rendezvény szervezői Sem bosszankodnak, mert telt ház van. Sokat hallunk arról is, hogy van-e tekin­télye a kulturális válla’ásoknak, vagy sem? Én úgy látom, hogy a mi brigádjainknál megvan a vállalások tekintélye. Egy ideig az üzemi értékelő bizottság tagja voltam, gya­korlatból beszélek. Voltak olyan brigádok amelyek messze tú'teljesítették termelési terveiket, kiválóan dolgoztak, ám kultural s téren alig-alig tettek valamit Pedig akadt volna dolguk, hiszen a brigádvezetők között •is voltak, akik még nem végezték el az ál­talános iskola nyolc osztályát. Ügy döntöt­tünk, nem kapják meg a várt elismerést. Ha már szó esett róla, szeretném e’mondani vé­leményemet a brigádvezetők példamutatásá­ról is. Szerintem nem az a jó brigádvezető, aki annyira megértő a brigádtagok gondjai­val, problémáival szemben, hogy esetenként eltekint a munka, a kötelességek számonké­résétől. Az teszi helyesen, aki számon kéri a munkát, a művelődést, a társadalmi tevé­kenységet, de segíti a brigádtagokat, s ő ma­ga példát mutat. Én úgy látom, az a tapasztalatom, megvan a lehetősége annak, hogy a brigádok, a bri­gádtagok teljesítsék kulturá’is vállalásaikat.. Tíz éve élek Salgótarjánban, szinte szemem előtt fejlődött, éoült a város, a művelődési központ, mozi, iskolák. Mindezek ió lehető­séget kínálnak a folyamatos művelődésre, csak jobban kellene ismernünk a lehetősé­geket, és természetesen élnünk is jobban kel'ene ezekkel mint eddig. Horváth Ferenc brigádtag. salgótarjáni öblösüveggyár Szocialista brigádban dolgozni meg iéztelteiés A mi brigádunk kemény fizikai munkát végez, és emellett igyekszünk tanulni is. A brigádtagok fele elvégezte a nyolc általános iskolát. Tovább már nemigen megyünk, mert jórészt túl vagyunk a negyven éven. De a fiatalok helyzete más. Do’gozik velünk is egy fiatal fiú. Még nem brigádtag, mert azt tartjuk,- hogy a szocialista közösségben dol­gozni megtiszteltetés és erre rá kell szolgál­ni. Ami a munkát illeti, nincs vele baj. Pontosan úgy dolgozik, mint bármelyikünk a brigádban. A társadalmi munkára sem kell mozgósítahi. Természetesnek veszi, hogy együtt jön ve'ünk. Azt a feladatot szabtuk neki, hogy fejezze be az elmaradt általános iskolai osztályokat. Mi meg segítünk neki amiben tudunk. Ha iskolába megy, elvégez­zük a munka ráeső részét. Közösen beszél­jük meg a feladatokat is, amelyeket az isko­lába számon kérnek tőle. Most már a hato­dik osztályt végzi és reméljük eredményesen befejezi majd a nyolcadikat is. Bozó Róbert brigádvezető Salgótarjáni Kohászati Üzemek Az NDK múzeumairól Az NDK-ban, több mint 600 múzeum működik. A kiállítá­si tárgyak tízezrei az emberi társadalom fejlődését, a né­pek művészetét és kultúráját, a gazdasági élet, a tudomány és a technika különböző terü­letein elért fejlődést mutatják be. A múzeumok népszerűsé­géről tanúskodik, hogy a láto­gatók száma tavaly meghalad­ta a 30 millió főt. Naponta tízezernél több turista látogat el a világhírű drezdai múzeumokba. Az El- ba-parti városban összegyűj­tött, felbecsülhetetlen értékű műkincsek a világ minden tá­járól vonzzák a látogatókat: számuk ez év első hat hónap­jában már meghaladta az egy­milliót. A jénai optikai múzeum, gazdag és értékes gyűjtemé­nyével, a világ legjelentősebb speciális múzeumai közé tar­tozik. A gyűjtemény 13 ezer­nél több különleges tárgyból áll: szemüvegekből, távcsö­vekből, mikroszkópokból. Kü­lönösen értékesek a XVII. szá­zadban Indiában készített mandulafa-keretes szemüve. gek, valamint egy aranykere­tes, órával egybeépített lor- nyett. A kiállítási tárgyak kö­zött szerepel két világhírű né­met orvos, Robert Koch és Rudolf Virchow szemüvege is. Vajon ki látott már kisujj nagyságú hegedűt? Vagy em­bernagyságú tangóharmoni- kát? Vagy teknőspáncélból ké­szült mandolint? Hét és fél ezer hasonló, különleges hang­szer található az NDK dé'i ré­szén fekvő Markneukirchen- ben, a világ egyetlen különle­ges hangszermúzeumában. A mindössze 17 szobában el­helyezett gyűjtemény legré­gebbi darabjai a XIV. század­ból származnak, de meg sem érezték az idő múlását: hang­juk és külsejük szépségével ma is örömet okoznak a ze­nekedvelőknek. A „hangos há­zat” évente százezernél töb­ben látogatják meg, közöttük igen sok külföldi. Megyei filmbemutat ók A héten újabb indiánfilmet láthatnak a mozinézők. A Vérte6tvérek című film Wer­ner W. Wall- roth alkotása, s mint jó néhánv korábbi mű is az NDK DEFA- stúdiójában készült a jugo­szláv Gojko Mitic főszerep­lésével. Fősze­repet alakít a filmben az NDK-ban élő amerikai éne­kes-színész: Dean Reed is, akit, a magvar közönség leg­utóbb A két. aranyásó című produkcióban láthatott. Min den valószínűség szerint ez az Neretvai csata. és a Sutjeska . politikai- és fegyveres készü- indiántörténet is nagy sikert című filmek után a trilógia lődését és összefogását is tár­arat a közönség körében. befejező része. Igazi partizán- gyalja. A filmet Zika Mitro­Várakozással tekinthetünk film ez is, mely nemcsak elvi vic rendezte, akinek a Kétar­a hét másik bemutatója, a kérdéseket tisztáz a németek cú gyilkos című munkáját, jugoszláv Uzsicei Köztársaság elleni harccal kapcsolatban, korábban nagy sikerrel ját­című film elé is. amely a hanem a- jugoszláv nép belső szőtték hazánkban. Képünkön: Gojko Mitic és Dean Reed a című NDK filmben. Vértestvérek Siker a salgótarjáni szimfonikusok h an gvers enyén Sikeres hangversennyel kezdődött Salgótarjánban az Országos Filharmónia hang­versenysorozata. A Salgótar­jáni szimfonikus zenekar nem kisebb produkcióra vál­lalkozott, mint Mark Minkov szovjet zeneszerző zongora- versenyének magyarországi bemutatójára. Mark Minkov zongorahangversenye hagyo­mányos háromtételes formájú, de mondanivalója, hangvéte­le, a mai emberhez szól. Mar­káns, gazdag ritmikájú mu­zsika jellemzi. Szelecsényi Norbert zongoraművész ki­tűnő előadásában hallhatták a művet. Mind a gyors téte­lek táncos-dzsesszes hangvé­telében, mind a lassú tétel lí­rai, rubátós előadásmódjában jó érzékkel, gazdag színskálá­val tárta fel a versenymű mondanivalóját. A szokatlan muzsika ugyan­csak próbára tette a zenekart, tagjait. Csak dicséret illeti őket, hogy az előadáson na­gyon megbízhatóan játszották, a bonyolult kompozíció kí­sérőszólamát. , Perényi Miklós Haydn né­hány éve előbukkant C-dúr gordonkaversenyét játszotta. Perényi Miklós — kinek mű­vészi játékát egész Európa is­meri és elismeri — a salgótar­jáni közönség előtt sem isme­retlen, hisz több ízben talál­kozhatott vele a város hang­versenylátogató közönsége. Hangszerén nem ismer lehe­tetlent. Magabiztosan, termé­szetesen játssza a legnehe­zebb technikát igénylő dara­bokat is. Játéka közben a kö­zönségnek a darab nehézsége fel sem tűnik, olyan magá­tól érthetődően muzsikál. így a hallgatóság figyelme zavar­talanul követheti a haydni dallamformálást. Nem csoda, ha a lelkes közönség nagy tapssal jutalmazta a kitűnő csellóművészt, aki ráadásként, Bach C-dúr szólószvitjének egy tételével hálálta meg az elismerést. Szünet után Beethoven V. szimfóniáját játszotta a zene­kar. Külön meg kell említeni Lukin László nevét, aki mint, az est műsorközlője közvetlen hangon, közérthetően kalau­zolta a hallgatóságot a zene útvesztőnek tűnő, de valójá­ban nagyon is egyszerű „rej­telmeibe”. Közreműködésével méltán osztozhatott a hang­verseny sikerében. V. L. Érdekességek Jugoszláviából Jugoszlávia lakosságának száma — az országos statisz­tikai hivatal, értékelése szerint — ez év tavaszán elérte a 21 millió 300 ezer főt X A jugoszláviai Vajdaságban idén ünnepük a szőlőtermelés megindulásának 1700. évfor­dulóját. A tudósok kutatásai azt mutatják; hogy az első szőlőtőkét a mai Grgurevac környékén ültették 276-ban, még a római uralom idején. X Skopjéi filmesek megkezd­ték a földrengésekkel és elő­rejelzésükkel foglalkozó tudo­mányos dokumentumfilm fel­vételeit. A filmhez felhasznál­nak számos, a XX. században bekövetkezett földrengésről készített anyagot. Az alkotók nagy figyelmet szentelnek a földrengésbiztos építkezésekkel kapcsolatos kérdéseknek is. X Értékes, régi kéziratokat, a csodával határos módon ép­ségben maradt görög—latin szótárat és más különleges ki­adványokat tártak fel az egy­kori belgrádi népi könyvtár helyén. A könyvtár — mely­nek épületét a németek 1941- ben barbár módon lebombáz­ták — a jugoszláviai népek kultúrájának valódi kincses­tára volt. Mai tévéajánlatunk 18.55: STOP! Közlekedj okosan! I. rész. Talán különösnek találják olvasóink, hogy ma ezt a mindössze öt percig tartó műsort ajánljuk figyelmükbe. De olyan kezdeményezésről van szó, amely valóban figye­lemre méltó. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága, a Pannónia Film­stúdió és a televízió rajzfilm­sorozatot indít útjára, amely­ben a közlekedés alapszabá­lyaival ismerteti meg a gye­rekeket. De nemcsak a gye­rekeknek. a felnőtteknek is hasznos ismereteket nyújthat ez a decemberben csütörtökön és szombatonként az esti me­se előtt jelentkező film. El­sősorban a gyalogos, az utas- és kerékpáros-közlekedésről lesz szó a filmekben. S re­méljük, hogy a gyerekek es szüleik az utcán is megfo­gadják a film jó tanácsát „Közlekedj okosan 1” A fényes szelek nemzedéke A Magyar Nemzeti Galéria termeiben megnyílt a volt népi kollégista képzőművészek kiállítása. Harminc esztendő­vel ezelőtt három olyan NÉ- KOSZ-kollégium is alakult, amely képzőművészek, ipar­művészek útnak indítását ‘űz­te ki céljául, a Dési Huber Ist­vánról, Derkovits Gyuláról, Nagy Balogh Jánosról elneve­zett kollégium. A Budavári Palotában látható tárlat ki­állítói nagyrészt e három ott­hon lakói közül valók: de vannak köztük olyanok is, akik pedagógusok képzésére alakult közösségekben kezdték el tanulmányaikat. Jubileumi kiállításuk arról tanúskodik, hogy soraikban — minden szinten — nagy számban ta- 1 álhatók korunk feladatait ér- 'ő és vállaló tehetségek. A kiállítás anyagából muta­tunk egy reprodukciót: Koszía Amália: Csirketisztítás. «

Next

/
Thumbnails
Contents