Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Jogi tanácsadó Gyermektartásdíj összege M. Józscfné olvasónk volt férjét a bíróság mindenkori fizetése 40 százalékának megfe­lelő összegű gyermektartásdíj fizetésére kö­telezte, amely összeg azonban 1100 forintnál kevesebb nem lehet. Volt férje táppénzes be­tegsége alatt a 40 százalékra, vagy az 1100 forintra jogosult, illetőleg volt férje milyen jövedelméből kell a 40 százalékot levonni? — kérdezi olvasónk. A gyermektartásról szóló kormányrende­letben foglaltak szerint a gyermektartásdí­jat — megegyezés hiányában — a bíróság a tartásra köteles személy munkabére, járan­dósága, egyéb ^ jövedelme és vagyoni viszo­nyai alapján állapítja meg. A jogszabály azt is kimondja, hogy a munkabérhez hozzá kell számítani a fizetésre kötelezettet megillető minden egyéb, bérjellegű juttatást, továbbá minden egyéb rendszeres jövedelmet: része­sedés, prémium, jutalom, kiegészítő munka­díj, egyéb jövedelem. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a gyermektartásdíj összegének megállapítá­sánál mindenfajta fizetést figyelembe kell venni. Egyéb jövedelem címén pedig még a kártalanítási segély összegét is. Ha tehát a bíróság százalékos mértéket állapított meg, akkor volt férje táppénzéből, kártalanítási segélyéből, esetleg a táppénz és munkadíja különbözeiéként részére kifizetett kiegészí­tésből is le kell vonni egy gyermek után a 20. két gyermek után a 40, három és több gyermek esetén pedig az 50 százaléknak megfelelő összegű gyermektartásdíjat. Abban az esetben azonban, ha a bíróság nem százalékos mértékben, hanem összeg­szerűen határozta meg a gyermektartásdíj összegét, a tartásra köteles havi jövedel­métől függetlenül a munkáltató vagy a ter­melőszövetkezet mindaddig a bíróság által megállapított összeget köteles vonni, amíg a tartásra köteles újabb kérelme alapján azt a bíróság nem mérsékli. Természetesen, ez a szabály érvényes a tartásra jogosult ese­tében is. Bár tudomására jutott, hogy a tar­tásra kötelezett jövedelme lényegesen emel­kedett, ha a bíróságtól nem kéri a tartásdíj összegének emelését, a munkáltatótól nem várhatja, hogy az magasabb összegű tar­tásdíjat vonjon le. Nyugdíjas tsz-tag munkavégzése M. Ferenc magyargéci olvasónk ipari nyug­díjasként lépett a termelőszövetkezet tagjai sorába. Azóta nyugdíjának folyósítása mel­lett korlátlanul dolgozhatott. Az utóbbi idő­ben viszont olyan híreket hallott, hogy ez évben már csak korlátozott ,időt dolgozhat, mept nem tsz-nyugdíjas. Mi igaz ebből és akkor mennyi az idő, amit dolgoznia lehet? — kérdezi olvasónk. A hallott hírekben van igazság, de tájé­kozódása nem eléggé pontos. A 17/1975. (VI. 14.) MT. rendelet 349. §-ában foglaltak sze­rint ugyanis a mezőgazdasági szövetkezetek­ben tagként foglalkoztatott öregségi, rokkant­sági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdí­ját 1975. december 31-ig a korábbi rendel­kezések szerint kell folyósítani, illetőleg kor­látozni. E rendelkezések szerint kell korláto­zás nélkül folyósítani az 1976. január 1-ét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdijat, ha a nyugdíjast mezőgazdasági szö­vetkezetben tagként fizikai munkakörben foglalkoztatják. Ha pedig nem fizikai mun­kakörben foglalkoztatják, akkor egy naptá­ri évben 1260 órát dolgozhat. A rendelkezés értelmében tehát 1976. ja­nuár 1-től csak az 1976. január 1. előtt öreg­ségi nyugdíjba ment tagok dolgozhatnak és csak fizikai munkakörben korlátozás nélkül. A jogszabály nem tesz különbséget, hogy az öregségi nyugdíjat ipari, vagy termelőszö­vetkezetben szerzett szolgálati idő alapján kapta meg. Rokkantsági és baleseti rokkant­sági nyugdíjasokra ez a kedvezmény nem terjed ki. De nem terjed ki azokra az öreg­ségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjasokra sem, akik nyugdíjukat 1976. január 1. után kapták meg. Ezek a nyugdí­jasok az ipari üzemekben foglalkoztatott nyugdíjasokhoz hasonlóan naptári évenként 840, egyes meghatározott munkakörökben pe­dig 1260 órát dolgozhatnak nyugdíjuk folyó­sítása mellett. Dr. J. S. 7 r é f á k Az igazgató fontos értekez­letre indul. Kifelé menet oda­szól új titkárnőjének: — Remélem, nem fog itt öl­hetett kézzel üldögélni! — Szó sincs róla. igazgató elvtárs. Itt van a kötésem... Novák vendéglőben ebédel. A nyersen maradt knédlit és az odaégett húst a tányérján hagyja. Fizetéskor kijelenti a pin­cérnek : — Tudja, mikor voltam itt utoljára? — Sajnos, nem emlékszem. — Ma! Megkérdezik a neves írót: — Honnan merítette az öt­letet új regényéhez? — Az úgy történt — mond­ja az író —, hogy megnéztem azt a filmet, melyet egy ko­rábbi regényem alapján for­gattak és úgy döntöttem, hogy új könyvet írok e film alap­ján. A két lányom már férjhez ment. Az egyik még csak menyecske. így mondják felénk a nemrégen házasodott ifiasszonyt. Aztán két unokának is örülhetünk, így elégedett va­gyok! — újságolta Verebélyi Istvánná, a nagybátonyi harisnyagyárban. Ügyes gép mel­lett meséli életét, mely élményekkel, de nehéz munkával is teljes. Most, hogy már a fiatalok maguk csinálják az életet, azért mi sem akarunk lemaradni. Segítem is őket, amivel lehet, ezért jön jól az itteni kereset. De az elfoglaltság miatt is szeretem a gyá­rat. — kj — Hír Vietnamból Apróhirdetések Saigon felszabadulása óta a város csaknem félmillió lako­sa települt át a déli ország­rész mezőgazdasági területe­ire. Közülük tíz meg tíz­ezren — nagy részük a há­ború idején hagyta el lakóne- lyét — egyelőre munka nélkül vannak. Az újonnan letelepül­tek számára mindenütt bizto­sítanak lakást, élelmet, ruhá­zatot; iskolákat, üzleteket, kórházakat építenek számuk­ra. EGY szoba, kony­ha-, fürdőszoba-hasz­nálattal kiadó. Cím a kiadóban. VIZSLA S-ÜJLAKON családi ház eladó. Érdeklődni lehet Nagy- bátony, Dóz&a-telep, Dózsa út 14. REGENT 30 H-s erő­sítő 4000 Ft-ért el­adó. Etes, Mikszáth út 12. ELCSERÉLNÉM zagy vapálfalvi olaj­fű téses másfél szo­bás lakásomat sal­gótarjánira. „Köz­ponti fűtésesre” jel­igére a salgótarjáni hirdetőbe. ANYADISZNÖ ha­sasán, és egy anyá­nak való költözkö­dés miatt sürgősen el­adó Cím: Demeter Tstvánné. Salgótar­ján. Csizmadia-telep 51, G. Hirdessen On is a WÖGWiröBI­ban! ) * fiz ftllcatforgalmi és Húsipari Tröszt Tőjékoztatöja » Újabb kedvezmények a sertéstartó kistermelők részére Tovább javul a sertéstartás jövedelmezősége Minden kistermelő, aki 1977. évi átadásra már kötött, vagy ezután köt sertéshizlalási szerződést a szerződési áron és felárakon túl 1977. január 1. után egész évben kilónként 1,— Ft időszaki szerződéses felárat is kap. 1977-ben is érvényes felvásárlási áraink szabad süldő 29,­Ft, kg szerződéses süldő 31,— Ft kg malac (a téli hónapokban csak 21 és 25 kg között!) 3ő,­Ft/'kg Az a kistermelő, aki legalább 3 évre vállalkozik kocatar- tásra az állománya növelésére, vagy a meglevő cseréjére - kocasüldőt igényelhet és annak ellenértékét másfél éven belül természetben törleszthet! I A 3 éves kocatartás biztonságos! A szaporulat átvételét Ha a kistermelő már 1977-ben a több éves hízottsertés-szer- zödes alapján adja át sertéseit további 0,50 Ft kg több éves szerződéses felár is megilleti a termelőt. E két felár gya­korlatilag jövőre 1,50 Ft/kg-mal növeli a kistermelő árbevé­telét. Ezt az árbevételt tovább emeli a kistermelőre jutó megosztott mennyiségi felár is. Az 1,—Ft kg mennyiségi fel­ár megosztásának mértékében az értékesítés szervezésé­vel megbízott helyi termelőszövetkezet (állami gözdaság, ÁFÉSZ) közvetlenül egyezik meg azokkal a kistermelőkkel, akik sertéseiket a nagyüzemek útján szerződik éí értéke­sítik. \ A sertéshizlalási szerződést kötőket természetesen tovább­ra is megilleti a 400,— Ft előleg is! 1976. november 15'töl takarmány-árkedvezmény is javítja a kistermelői kocatartás és -hizlalás hozamát. Most azonban kilónként + 3,— Ft időszaki felárat is fize­tünk, ha ez év végéig 1977. január, február, vagy március hónapokra süldőnevelési szerződést köt. Ez esetben: a szerződéses süldőár 31,- Ft kg, az időszaki felár 3,— Ft/kg összesen tehát 34,—Ft kg illeti meg az átvételkor. Ha a sertéshizlaláshoz a piacon nem talált kedvére való növendék állatot, tőlünk felvásárlási árainkor (minden ár­rés és haszon nélkül) vásárolhat süldőt és malacot! magas áron garantáljuk! Az a kistermelő, akinek nincs, vagy nem kíván növendék sertést hizlalási célra vásárolni, de a hizlaláshoz szüksé­ges egyéb feltételekkel rendelkezik, 1976. végéig vállal kozhat az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat hízóalap anyagainak bérhizlalására is. Részletes tájékoztatást az állatforgalmi és húsipari válla latok körzeti felvásárlói, valamint a vállalatok együttműkö­dési megbízása alapján eljáró mezőgazdasági nagyüze­mek képviselői adnak. ■ A Gabona Tröszt vállalatai által gyártott háztáji koca, malac, süldő és háztáji hizótáp minden mázsáját 20,- Ft-tal ol­csóbban vásárolhatják meg a kistermelők. Ezzel sertésen­ként legalább 70-80,- Ft-os megtakarítást lehet elérni. Kössön több éves Jelzésétől legkésőbb 8 napon belül a jövőben is felvásá­roljuk a felkínált süldőit és malacait. kocatartási szerződést! nilatforgalmi es Bi&asiperi Tröszt

Next

/
Thumbnails
Contents