Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

Hogyan éljen a család? Társadalmunkban a tanulás nem magánügy VI. megyei diákparlament Salgótarjánban A diákok vidám gitárszóval, ifjúsági és szolidaritási dalokkal köszöntöttek egymást cs a VI. megyei diákparla- mentet, melyet vasárnap rendeztek meg Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanács nagytermében. A találkozón 16 kö­zépfokú iskola és négy kollégium képviseletében 103 kül­dött vett részt. Az elnökségben foglalt helyet Füssy Jó­zsef. a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára, dr. Gordos János, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese, va­lamint párt-, állami vezetők és a szakminisztériumok képvi­selői. Egy szem krumpli Az egyik vidéki iskolában az osztályfőnöknő megkérte a gyerekeket, hogy a legköze­lebbi órára mindenki hoz­zon be hazulról egy szép szem krumplit. Az általános iskola 7. osztályának növen­dékei nevettek, s — koeduká- ciós osztály lévén — a fiúk a lányokat, a leányok meg a fiúkat ugratták, hogy vajon mi lesz azzal az egy szem árva burgonyával? Volt, ki főzésre gyanakodott, a mű- vészhajlamúak meg valami­féle modern ábrázolásmód tárgyaként tekintették a nyers állapotában valóban fúrható- véshető burgonyát. Amikor a legközelebbi osz­tályfőnöki óra elkövetkezett, a tanárnő egyenként „szólí­totta” a katedrához a lányo- kat-fiúkat, s felszólította őket. hogy most kezdjenek hozzá a burgonya meghámozásá- hoz. S mit hozott e különös fe- leltetés? Egyetlen gyermek sem tudta meghámozni a bur­gonyát. Elárulva ezzel a szü­lőket: a mamák, papák soha­sem „terhelték” serdülő gyer­mekeiket ilyen prózai fel­adat megoldásával... A történetet a Magyar Nők Országos Tanácsának szék­házában egy érdekelt „apu­ka” beszélte el, önkritikusan, azon a baráti találkozón, amit a család és az életmód témakörben tartottak. Csak másodhegedűs ? Az idei tokaji írótábor té­mája éppen a család és az életmód oly’ szövevényes es számos más témakörrel ösz- szefüggő kérdéscsoportja volt. Egyformán fontos itt vizsgálni nemcsak magát a családot, s a családi Körben megnyilvánuló magatartás- formákat. hanem a munka­helytől az iskoláig, a csalá­dot kiszolgáló intézmények­től a család érdekében dol­gozó szervezetekig mindent, ami az életmód kialakulásá­val és kialakításával össze­függésbe kerülhet. Ezért hívott meg a nőta­nács baráti beszélgetésre az említetteken túl, szociológu­sokat, tömegszervezeti funk­cionáriusokat és szakembe­reket, orvosokat és történé­szeket, újságírókat és gya­korló, GYES-en levő házi­asszonyokat hogy közösen járják körül ezt a rendkívül bonyolult témát, A vita bevezetőjét Ferge Zsuzsa szociológus, a nőta­nács elnökségének tagja tar­totta. Beszélt a család múlt­beli megítéléséről, a csalá­don belüli viszonyok jellegé­ről, a régi és a jelenlegi csa­ládmodell sajátosságairól. Arról az „asszimetrikus” ál­lapotról, amikor a családfő még mindig a férfi, s a nő csak a másodhegedűs szere­pét töltheti be. Egy sima — egy fordított A vita során érdekes szem­léleti kettősség alakult ki az írók, újságírók, a gyakorló anyák és háziasszonyok in­kább az érzelmek oldaláról tekintették át a témát, nagy vonalakban, csupán a „szen­vedélyek hőfokával”, míg a másik vonatkozásban hig­gadtabb, érvelőbb, tudomá­nyosabb megközelítéssel a szociológusok és a közgaz­dászok szóltak A költő mondotta el a be­vezetésben idézett „burgo- nya’’-példát, míg egy közgaz­dásznő azt bizonygatta: amíg nagyon tudatosan nem né­zünk szembe azzal, hogy az anya és az apa mit visz ha­za, a családba a munkahely­ről, nem áll helyre a csalad és a társadalom valódi egyen­súlya. Egy újságírónő a mai családmintát a kötésminták sémájához hasonlította: egy sima — egy fordított. Vagy­is : ha jó a családi légkör, azt viszi tovább a gyerek felnő­ve, a maga családjába, ha meg rossz, annak az ellen­kezőjét, hogy ne ismételje meg és ne termelje újjá szü­leinek hibás életrendszerét. A vita résztvevői az esz­mecserén valóban csupán „körüljárhatták” a témát, a család helyének-szerepének- jelentőségének kérdéseit a társadalomban, az érzelmi hatások (irodalom, film, szín­ház, televízió), oly’ fontos tud­nivalóit. Maga a nőtanács három esztendeje folytat tudomá­nyos módszerekkel család­vizsgálatokat, ezer családot kérdezve ki. a társadalom va­lamennyi rétegéből és nemze­dékéből. Ezek összegezése megerősíteni látszik mindazt, amit higgadtan és szenvedé­lyesen, józan érvekkel és szubjektív tapasztalatokkal a jelenlévők oly’ sokoldalúan bizonygattak: az új család­modell kialakulása magával hozza a „megszüntetve-meg- tartás” bonyolult gyakorla­tát. Megtartani a régi csa­ládtípusokból mindazt, ami hasznos, megszüntetni a régi idők meghaladott formáit, bármilyen nehéz is azoktól a szülőknek — nagyszülőknek megválni. (t. á.) Az előző parlament óta el­telt két év tapasztalatait, eredményeit Gulyás Jánosné, a Nógrád megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője foglalta össze beszámoló­jában. Elsőként az iskolai de­mokratizmusról szólt. — A néhány évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva a leg­jelentősebb változás az. hogy az iskolai demokratizmus ér­vényesülése számtalan formai elemtől megszabadult. és olyan eszközrendszer alaku't ki, mely folyamatossá, iga­zabbá tette az iskolai életnek e fontos összetevőiét. Megerő­södött az iskolai KlSZ-bizott- ságok és az iskola vezetése közötti kapcsolat, amely a munka közös tervezésétől a közvetlen megvalósításig tart. A tanulói közösségekben, értékrendszerben a becsületes munkának, a közösség szerete- tének megfelelő rangja van. A különböző tanulmányi verse­nyeken a megye diákjai bebi­zonyították tudásukat. szor­galmukat. Az elmúlt két év­ben a szakma kiváló tanulója, a szakmunkások és szakközép­iskolások szaktárgyi és az OKTV-versenyein öt első, egy második és hat harmadik he­lyezést értek el. Többen az országos döntőig is eljutottak. A teljes emberi életnek — a munkához hasonlóan — ál­landó velejárója a pihenés, a kulturált szórakozás, az egész­séges életmód, a sport. Ifjúsá­gi klubok alakultak, mélyek szétfeszítve hagyományos ke­reteiket otthont adtak a kü­lönböző érdeklődési és alkotó­köröknek. Évről évre több száz tanuló vett részt a kü­lönböző vetélkedőkön. Előre­lépés történt a tanulóifjúság nyári üdültetésében. Az el­múlt évben 940-en, az idén 1056-an vettek részt táboro­záson. Ma már minden közén- fokú intézményben működ'k diáksportkor, ezekben SÍ szak­osztály van, 7 sportágban rendszeresen sportolhatnak a tanulók. Legfontosabb feladatunk, hogy olyan fiatalokat nevel­jünk. akik a marxizmus—le- ninizmus talaján áUnak. pél­damutató munkával — a közélet minden területén — tanulnak, dolgoznak a fejlett szocialista társadalom felépí­téséért, — mondotta Gulyás Jánosné, a művelődésügyi osztály vezetője. A tanulás, társadalmunk­ban nem magánügy! Párosul­nia kell a választott szakmá­ra. a pályára való tudatos felkészüléssel, melyben a ta­nulóifjúságot olyan társadal­mi összefogás segíti, me'y az oktatáspolitikai határozatban egyértelműen megnyilvánult. A beszámolót követően szá­mos hozzászólás hangzott el. Többen foglalkoztak az isko­la—KISZ kapcsolatával, a pá­lyaválasztással, a tanár diák viszonnyal. a tankönyvek hiányával és elavultságával, és a helyes tanulói magatar­tással. Almási Mária kollégis­ta a kollégiumok életét, külső kapcsolatait ecsetelte hozzá­szólásában. Kérdi Ferenc pon­tos időtanulmányt készített a középiskolás diák egy hetéről és ezt ismertette A mezőgaz­dasági szakközépiskolások nem kellő erkölcsi mevbecsü- 'éséről szólt kainvír Melinda balassagyarmati diák. Az e’hangzott javaslatokra és kérdésekre Gulyás Jánosné adott választ, majd a oaria- ment elfogadta a beszámolót, és egyhangúlag megválasztot­ta azt a kilenc fiatalt, kik ia- nuár 29. és 31 között képvise­lik a nógrádi tanu'ókat 'Pé­csett az országos diákparla­menten. Az egészségügyi kultúra emeléséért A Vöröskereszt és a megyei tanács együttműködése Félmillió éves lelet 1 Érdekes ősemberi leletre, bukkantak nemrégiben az Uk­rán Tudományos Akadémia. Kárpátokon túli paleolitex­pedíciójának régészei a Tisza bal partján. A feltárt régé­szeti kincsek andezitből készí­tett 500 ezer éves primitív szerszámok. Az értékes leletek akkor ke­rültek elő, amikor az expedí­ció tagjai egy öt méter vastag negyedkori réteget vizsgáltak a homokos agyagtalajban. A tudósok az ásatások során négy, a korai paleolit idejé­ből való kultúrrétegre bukkan­tak. Az előkerült pattintott, és kapart szerszámok egyér­telműen azt bizonyították, hogy a megmunkálás kőesz­közzel történt. A Tisza-partd leletek a leg­ősibbek a Szovjetunióban ed­dig feltártak között, s Közép- Európában is a legrégebbiek közé tartoznak. Ssürposeh A tél közeledtével szerveze­tünk vitamínkészleteit fokozot­tabban kell feltölteni, hogy tavaszig, nyárig, az új gyü­mölcs érkeztéig, egészségesen vészeljük át a zord időszakot. Érthető, hogy a gyümölcsször­pök egyre nagyobb népsze­rűségnek örvendenek, s nem csak a nyári kánikulában, fogyasztjuk szívesen, hanem a kevesebb napfényt adó hetek­ben is. Drégelypalánkon ha­gyományai vannak a szörpké­szítésnek. A közös gazdaság földjein megtermett bogyós gyümölcsök jelentős részét feldolgozzák hűsítő italnak. Az idén például 400 vagon szörp­nek való szirupot szállítanak ki az üzemből. 1977-ben már 500 vagon gyümölcsszörp elő­állítását és palackozását terve­zik. Mindehhez új gépeket, felszereléseket vásárolnak. Várják az NDK-beli palacko­zó gépsort, mely egy óra alatt 5000 üvegbe tölti be a kedvelt szörpöt. Képünkön: Balázs Józsefné, és Vincze Gusztáv- né, akik a szörptöltő gépsort irányítják, s ellenőrzik kifo­gástalan munkáját. — kulcsár — Az amerikai—magyar koo­perációban gyártott nagy tel­jesítményű erőgépekből — a Rába—Steiger traktorokból — már csaknem ezer dolgozik a termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban, s főleg az iparszerű termelési rend­szerekben. A növekvő igények kielégítésére, a győri gyár egy új típusú erőgép gyártását tervezi. Ez már kizárólag Rá- ba-konstrukció lesz. A 180 ló­erős — már évek óta nagy so­rozatban gyártott — Rába mo­tort építik be az új erőgép­be. Az új gép külsőleg még inkább különbözik a hasvo- mányos traktorformától, mint a már sorozatban gyár­tott Rába—Singer erőgépek, Nemcsak vontatni tud ekéket, vetőgépeket, hanem elejére is felszerelhetőek lesznek kü­lönböző munkagépek. Emel­lett különböző hidraulikus emelőrendszerekkel is ellát­ják. Alkalmas lesz többek kö­zött műtrágya és növényvédő­szerek kiszórására is. Az új típusú 180 lóerős erő­gép nullszériájának első öt darabjai már szerelik, s a kö­zeljövőben ki is próbálják őket az ország különböző vidékein. Az új erőgép négykerékhaj- tású, univerzális gép és a ha­zai gyakorlatnak megfelelően, közúti vontatóként is használ­ható. A vezetőfülkéjét lég­kondicionáló berendezéssel, rádióval szerelik fel. s a zaj- szigetelése is olyan korszerű lesz. hogy a motor zaja nem zavarja a vezetőt. Az új erőgépeket 1977. má­sodik felében már sorozatban gyártja a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. ) NÓGRÁD — 1976. december 7., kedd Ő A bolgár számítástechnika eredményei A bolgár számítástechni­kai intézet tudományos kol­lektívája élen jár a munka termelékenységének fokozá­sáért és a népgazdaság fej­lesztéséért folytatott küzde­lemben. Az intézet immár tíz éve működik, és aktív szerepet vállal a KGST-országok egy­séges elektronikus-számítás­technikai rendszerének meg­valósításában. Ez a munka- közösség készítette el az ESZ —2020 rendszer központi pro­cesszorét. Az itt kifejlesztett külső memóriaegységek egy­re nagyobb mennyiségű in­formációt képesek tárolni. Jó eredményeket ért el az intézet a miniatűr elektro­nikus számítógépek tervezé­se terén is. Az IZOT—0310 minikomputer-rendszer szá­mos területen alkalmazható, a központi üzemszervezéstől kezdve a kereskedelmi háló­zat, vagy az élelmiszeripar központi adatfeldolgozásáig. Az intézet munkájának harmadik fő területe az elekt­ronikus számológép. Néhány zseb-, asztali- és speciális számológéptípus már elké­szült. 1975-ben öt gyártmány és hat technológiai eljárás nyer­te el a legmagasabb minő­sítést Az intézet kollektívája vál­lalta, hogy a h%tedik ötéves terv folyamán — vagyis 1980-ig — kidolgozza az ESZ —1035 rendszert, valamint megkonstruálja a negyedik generáció processzorát. Az intézet fokozatosan a korszerűbb, 400 megabyte, maximális kapacitású me­móriatárolókra fog speciali­zálódni. A tervekben egy új miniatűr rendszernek a leg­frissebb nemzetközi tapasz­talatok alapján történő ki­dolgozása is szerepel. A tanácsok és a Vöröske­reszt-szervezetek együttműkö­dése sikeres volt az elmúlt években Nógrádban. A kiala­kult jó munkakapcsolat ered­ményesen segítette a közös feladatok végrehajtását Szükségessé vált, hogy a megyei tanács és a megyei Vöröskereszt — a már eddig is bevált — együttműködését fokozza és kiszélesítse. Ennek alapján született meg az együttműködési megállapodás, amely a Nógrád megyei Ta­nács és a Vöröskereszt Nóg­rád megyei vezetősége kö­zött jött létre. Melyek azok a területek, amelyeken a közös törekvések a leghatékonyabban gyümöl- csöztethetőek ? A dolgozók egészségügyi viszonyainak ja­vítása, egészségügyi kulturált­ságának emelése, a társada­lompolitikai határozatokból adódó feladatok végrehajtása szabja meg a munka fő irá­nyát. Az együttműködési megálla­podás lehetővé teszi, hogy a lakosság egészségügyi kultú­ráját növelő ankétok, vita­fórumok, felvilágosító előadá­sok még tartalmasabbak és látogatottabbak legyenek. Ez­zel is segítve az egészséges életmódra, a harmonikus csa­ládi életre nevelést, a helyes egészségügyi szokások, maga­tartásformák kialakítását. A környezetvédelem terüle­tén a vöröskeresztes aktívák felvilágosító, nevelő munká­val, a tanácsok hatósági in­tézkedésekkel kívánják csök­kenteni az egészségre káros környezeti hatásokat. A tisz­tasági mozgalmakat kiterjesz­tik a lakóházakra, ipari és mezőgazdasági üzemekre, is­kolákra, közintézményekre, közlekedési eszközökre. A mozgalom eredményeiről az érintett szakigazgatási szer­veket a Vöröskereszt hivatott tájékoztatni. A vöröskeresztes szerveze­tek kiemelten foglalkoznak a családvédelemmel és a szoci­ális ügyekkel. A szülők tan­folyamának, az anyák iskolá­jának megszervezése, a gyer­mekgondozási szabadságon levő kismamákkal való folya­matos törődés, a családjogi törvény széles körű propagálá­sa, az állami gondozásban le­vő gyermekek segítése mind­mind olyan ügyek, amelyekben sokiat tehetnek a vöröskeresz­tes szervezetek és a tanácsok. Az együttműködési megál­lapodás külön fejezetben fog­lalkozik az időskorú emberek gondozásával és a cigány­lakosság helyzetével. A haté­konyabb munka érdekében a helyi tanácsok számítanak a vöröskeresztes aktívák tevé­kenységére az időskorúak helyzetének felmérésekor, az öregek társadalmi gondozá­sánál. Az egészségügyi és szociálpolitikai tanácsi bizott­ságok — a Vöröskereszt-szer­vezetekkel közösen — kezde­ményezik és társadalmi úton segítik az öregek napközi ott­honainak létrehozását, a már meglevők fokozott ellenőrzé­sét. A végrehajtó bizottság rendszeresen megtárgyalja a cigánylakosság helyzetének alakulását, a tennivalókat, döntéseiről pedig rendszeresen tájékoztatja a Vöröskeresztet. A cigányság helyzetének ja­vítására a Vöröskereszt-szer­vezetek a- cigánytelepeken egészségügyi állomásokat hoz­nak létre, az ott lakók kö­zül egészségügyi felelősöket bíznak meg. A tanács és a Vöröskereszt — az eddigi tapasztalatok alapján — továbbra is együtt­működik a lakosság polgári védelmi felkészítésében. Éven­te közös akciókat szerveznek a készenléti állapot biztosítá­sára. (jj Irak torok Győrbíífl

Next

/
Thumbnails
Contents