Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

í Reális céloh töretlen A part Központi Bizottsága 1976. decem­ber 1-i ülése — amelyről a közle­ményt a lapok tegnapi számukban Ismertették — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és el­fogadta az 1977. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveit. Az ötödik öt­éves terv első esztendejének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizottság megállapítot­ta — összességükben megfelelnek a várako­zásnak. azt mutatják, hogy a párt XI. kong­resszusán meghatározott gazdaságpolitika he­lyes, bevált. Bebizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben va­lósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E követ­kezetesség tette lehetővé, hogy a nemzetközi kereskedelem alapvetően megváltozott vi­szonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, némely te­kintetben ugyan szerényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. ■ Mint láncban az egyes szemek, úgy kap­csolódnak a népgazdaság éves tervei, azaz csak képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a kö­vetkező tizenkét hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresszusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt te­kintve, erre is, arra is sorolhatók tények. A többletbé tartozik, hogy javult a munka tár­sadalmi hatékonysága, fokozódott a terme­lékenység, a termelési szerkezet korszerűsíté­sében mar mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takaréko­sabb felhasználására. Adósságaink közé so­rolhatjuk, hogy — jórészt a világgazdaság­ban végbemenő kedvezőtlen folyamatok kö­vetkezményei, valamint a mezőgazdaságot alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerül teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi népgazdasági terv magába foglalt. így valahogy szemrevételez­hetnénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlí­tásban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékenység, s az állóeszközök kihasználásának lassú javulása. Eredmények és gondok összevetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben így olvashattunk: „gaz­daságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgaz­daság a nehezebb feltételek ellenére is fej­lődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértekben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy-, az ipari termelés ötszázalékos gyara­podását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szál­lítás, a kiskereskedelem teljesítményét tu­datják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten sze­rényebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá: minden előző­nél nehezebb feltételek között kezdhettük meg az új középtávú program, a népgazda­sági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visz- szaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1975. novemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetősé­gek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizo­nyosságot azok a főbb előirányzatok, melye­ket a Központi Bizottság a jövő évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés meghatá­rozó elemeiként fogadott el. A nemzeti jöve­delem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgaz­dasági termelés — 1975-höz mért — 7—8 szá­zalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyor­sabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megkö­veteli a társadalmi termelés hatékonyságá­nak további javítását. Ezzel már azt is ki­mondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetke­zeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra. a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szigorúbb mércével kell meg­ítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi nép­gazdasági , program fó előirányzatai ■ szervesen illeszkednek az ötödik ötéves tervbe, azliz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogal­maznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósí­tását határozzák meg leglényegesebb jellem­zőként. A népgazdasági célokat összefogó számada­tok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi teendőket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői kö­zösségek minden tagjának cselekvő támogatá­sát megszerezni, s erre a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intéz­kedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javító folyamatok felerősítése, a beruházások tervszerűségének fokozása, a gazdaságos ter­melési szerkezet bővítése, a munkaerő haté­kony foglalkoztatása, mint általános követel­mény úgy válik konkrét feladattá, ha min­den munkahely hozzákapcsolja a maga sajá­tos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közösségnek csupán annyit tudnia, hogy mi­re törekszik a népgazdaság, melyek az éves népgazdasági terv, az állami költségvetés leg­fontosabb pillérei. Azt is alaposan ismerniük kell — kellene —, hogy munkahelyük szere­pe ezen belül mi, kötelezettségeik meddig terjednek, hogyan adhatnának jobbat, többet. A Központi Bizottság december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összessé­gükben megfelelő alapnak tartja a jö­vő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtá­sához. Ezt az alapot kemény munka terem­tette s formálta, de: nem egyforma erővel minden munkahelyen. A továbblépés hogyan­ja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Má­sutt viszont igyekezni kell az adósságok tör­lesztésével, mert éppen a jók példája bizo­nyítja a kongresszusi útmutatás igazát, „fnun- kánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítése­inktől függ... Népgazdasági, s vállalati mére­tekben egyaránt. Jó minőség — export A Salgótarjáni Kohászati Üzemek gyárrészlegei közül termelésének legnagyobb részét a hideghengermű exportál­ja. Az évente készülő áru csaknem felét szállítják külföldi megrendelőknek. IS ezer tonnát tőkés-, 3850 tonnát szo­cialista országokba. Az exporttermelés ilyen magas aránya lokozott követelményeket állít az üzem dolgozói elé. A mennyiségi terv teljesítése, a határidők pontos betartása mellett legfontosabb a jó minőség. Katonai tanácskozás A Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi minisz­teri bizottsága 1976. decem­ber első felében Szófiában tartja soron következő ülését. Az ülésen megvitatják a Var­sói Szerződés katonai szervei tevékenységével összefüggő kérdéseket. Világ proletárjai egyesüljetek! XXXI!. ÉVF. 287. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. DECEMBER 4„ SZOMBAT .....................■ NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA UBest tartott Minisztertanács Elfogadták a lövő évi tervet — Módosít iák a bérbesorolási rendszert A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének buka­resti ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztését-az 1977. évi népgaz­dasági tervről és meghatároz­ta a végrehajtással kapcsola­tos feladatokat. A Miniszterfanács meg­tárgyalta az 1977. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot. Megbízta a pénzügyminisztert, hogy a tör­vénytervezetet terjessze az országgyűlés elé. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meg­határozta a jövő évi népgaz­dasági tgrv céljainak megva­lósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkerete­ket. A beruházási hiteleket jövőre is elsősorban a gazdál­kodás hatékonyságának, a gazdaságosabb termékszerke­zet kialakításának, a bármely piacra gazdaságosan exportál­ható árúk termelésének előse­gítésére kell összpontosítani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csök­kentésére vonatkozó határozat végrehajtásáról, az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat tapasz­talatairól, és javaslatot tett a létszámgazdálkodás új rendjé­re. A Minisztertanács a jelen­tést és a javaslatokat elfogad­ta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa javaslatot tett a válla­lati dolgozók munkaköri és bérbesorolási rendszerének módosítására. A módosított besorolási rendszer a jövő év január elsejével lép életbe, az újonnan megállapított alsó bérhatárok 1979-ben válnak kötelezővé. A Minisztertanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a lakosság jövő évi áruellátásának terv­szerű biztosítása érdekében tett intézkedésekről. A Mi­nisztertanács a jelentést tudo­másul vette. A Szakszervezetek Orszá^ gos Tanácsa és a munkaügyi miniszter javaslatára a kor­mány módosította a társada­lombiztosítási törvény végrehaj­tásáról szóló' rendeletét. Az uj rendelkezések . egyebek kö­zött szabályozzák a táppénz alapjául' szolgáló kereset ki­számításának módját, egysze­rűsítik az ismételten kereső­képtelenné váló biztosítottak, táppénzének folyósítását, eme­lik a kórházi ápolás idejére járó ellátás mértékét. A könnyűipari miniszter je­lentést tett az ágazatban fo­lyó üzem- és munkaszervezés helyzetéről. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta és jóváhagyólag tudomásul vet­te az V. ötéves tervidőszakra előirányzott intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) •• Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekez­dése alapján az országgyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napi­rendjén szerepel előrelátható­lag az 1977. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény ja­vaslata, valamint a külügy­miniszter beszámolója a kor­mány külpolitikai tevékeny­ségéről. Kommunista műszak Másfél millió forint Salgótarjánnak Hatvanöt üzem húszezer munkása dolgozott Kommunista szombatot hir­detett novemberben a salgó­tarjáni városi pártbizottság. A felhívásnak Salgótarján üze­meiben, gyáraiban, intézmé­nyeiben rögtön visszhangja tá­madt. Munkások, adminisztrá­torok, szocialista brigádok, iro­dai dolgozók nagy lelkesedés­sel készültek a kommunista műszakra. A GYERMEKEK Érdekében A megyeszékhely valameny- nyi felnőtt dolgozója jól tud­ta, hogy munkáját a kommu­nista szombaton a gyermekek érdekében végzi. Óvodákért, bölcsődékért, iskolákért, az ifjúsági és úttörő-váltótábor további építéséért. Ez pedig olyan cél, ami valóban meg­mozgatja a munkáskezeket. A kommunista szombat a gya­korlatban annyit jelentett, hogy a munkások, irodai al­kalmazottak, a különféle üze­mek sokféle foglalkozású dol­gozója aznapi munkabérét fel­ajánlotta a gyermekintézmé­nyek érdekében. Dolgoztak azért, hogy a salgótarjáni gyermekek korszerűbb, ké­nyelmesebb, jobb körülmények között tanuljanak, valóban otthon érezzék magukat az óvodákban, bölcsődékben. Ez pedig senkinek nem lehetett közömbös. Salgótarjánban már eddig is sok-sok feladatot oldottak meg közös munkával, társa­dalmi összefogással. A mun­kásváros hagyományai ezúttal is érvényesültek. A városi pártbizottság úgy döntött, hogy a kommunista szombat (Folytatás a 2. oldalon) A Kun Béla hengerlőbrigád jól összeszokott kollektíva. 1962- től dolgoznak együtt. Jó munkájukat három aranykoszorús kitüntetés dicséri. A brigád műszakonként közel 100 tonna acélt hengerei, századmilliméter pontossággal. Ozsvárt Bá­lint 3S éve heagerlő, nagy szaktudása egyik biztosítéka a jó minőségnek. A Szalvai Mihály exportkikészítő brigád 1964 óta készíti elő a késztermékeket szállításra. Naponta 150 tonna árut cso­magolnak a megrendelők igényeinek megfelelően. Paulik Gyula brigád vezető-helyettes gondosan csomagolja az acél­szalagokat, nehogy a hosszú úton megsérüljenek. A szalagedző üzem Komarov brigádja jó munkájáért elnyer­te a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Fű- részanyagokat. különböző rugóanyagokat gyártanak. Az export növelése mellett egyik újításukkal — a mérőszalag- alapanyag-gyártás beindításával — importanyagot is he­lyettesítenek. Képünkön: Nyitrai József jugoszláv megren­delésre búiorrugót készít. (mz)

Next

/
Thumbnails
Contents