Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

20 FOK Helsinki körül először mértek ezen a télen mínusz húsz fo­kot. Ilyen hőmérsékleten — képünkön — már nekilát a Finn-öbölben Horgonyzó ..Teuvo” jégtörő, hogy folyosót nyisson az öblön beálló jégmezőben. HOLTPONTON A jelek szerint egyelőre holtponton van a Jean de Broglie francia képviselő gyil­kosának felkutatására indított nyomozás: A rendőrség még azt sem állapította meg egy­értelműen, vajon politikai okokból lőtték-e le pénteken reggel a független köztársa­sági párti politikust. avagy személyes bosszú, esetleg egy őrült merénylő áldozata lett-e. VERSENYBEN Egy héttel a Vietnami Kom­munista Párt IV. kongresszu­sának befejezése után Viet­nam dolgozói nagyszabású, országos versenymozgalomoa kezdtek. Az a céljuk, hogy új kezdeményezések révén to­vábbi tartalékokat tárjanak fel a népgazdaság számára ős hogy az óév még hátralevő néhány napjában előkészítsék az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének zavartalan meg­indítását. AUTONÓMIA Manilából érkezett hírek szerint Ferdinand Marcos Fü- löp-szigeti elnök hétfőn el­hangzott televíziós beszédé­ben bejelentette, hogy a kor­mány a Fülöp-szigeti Köztár­saság keretein belül autonó­miát szándékozik adni az or­szág déli részén élő muzul­mán lakosságnak. A végleges megállapodás részleteit jövő év márciusáig kell kidolgozni. Marcos bejelentése két nap­pal azután hangzott el. hogy 13 déli tartományban, ahol fegyveres akciók folytak a muzulmánokat tömörítő Moro Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres csapatai ellen, elő­zetes tűzszüneti megállapo­dás lépett érvénybe. (MTI) A hí injaiba lépií és a leköszönő elnök nyilatkozata ' James Carter, az Egyesült leáris fegyverek Államok január 20-án hiva- csökkentésének” talba lépő új elnöke hétfőn radikális szociális téren. „Azt hiszem, Carter rá fog jönni, hogy le- Egyéb külpolitikai kérdése- _ , a Georgia állambeli St Sí- két érintve Carter kijelen- hetetlen >*egy gombnyomas- mons-sziget tengerparti üdü- tette, hogy a kommunistáknak ra” automatikusan fokozni lőhelyén háromnapos tanács- a francia és olasz kormány- az alkalmazottak számát A kozást kezd nemrég kineve- ban való részvétele „mélysé- deficitet sem lehet egy vá­zéit kormánya tagjaival és gesen aggasztaná” az Egyesült rázsütésre felszámolni” vezető tanácsadóival. Hír sze- Államokat es az ezzel kap- , rint a megbeszélés középpont- csolatos amerikai magatar- Elnökségére visszatekintve kérdések tás „a kommunista részvétel ^ord legnagyobb eredményé­it majd. < nek azt minositett-e, hogy sí­A Közel-Kelet vonatkozásé- l^-L azí a ban azt mondotta, hogy elő- leg-kort’ amely Washingtonban jában gazdasági lesznek. Carter elsőként Wal- fokától tér Mondiale megválasztott alelnökkel találkozik. Carter, akit látványos vá- szor találkozni akar Izrael, , íztási evőzelme alanián a o-í-í- ,..i lemondása íasztási győzelme alapján a Time Magazin „az 1976-os mielőtt év emberének” nevezett, in­Egyiptom és Szíria vezetőivel, bármilyen döntést a Watergate-botrány és Nixon után uralkodott. Legnagyobb kiábrándulását az okozta, hogy a gazdasági hozna a genfi értekezlet ősz- , , ,. , terjút adott a képes hetilap- szehívásában játszandó ame- tudott olyan nak. Az Egyesült Államok új rikai szerepről. A Dél-Áfri- hatekony modon elnöke az interjúban külpoli- kával tikai elképzeléseit vázolta. javítani, kancsolatos amerikai ah0gy reméUe- Utóda figyel- politikának szerinte végső “«zélvzónúk™?láifc Az amerikai—szovjet kap- célja az „egy ember, egy sza- Közel-Kelet Dél-Afrik a ’ * ilatok vonatkozásában Car- vázát” elérése ..kölcsönösen c & T ' ' 1- , ' a SALT—II tárgyalások és min­a gazdasági hely- (MTI) esolatok vonatkozásában Ca tér hangoztatta, vázát” elérése, „kölcsönösen hogy ha tiszteletben tartva a társada- őenekelőtt zet. szükséges, találkozik Leonyid lom többségi és kisebbségi Brezsnyewel az októberben elemeit”. Carter hozzátette: Könnygáz és gumigolyó Spanyolországban szinte ál­landósultak a tüntetések, ame­lyek résztvevői Santiago Car- rillonak, a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkárának és letar­tóztatott társainak szabadon bocsátását követelik. A követe­lésre Adolfo Suarez madridi kabinetje — szokása szerint — egyszerre több húron játszva válaszol. A, legerősebben hall­ható húr azonban feltétlenül és változatlanul — az erő­szaké. Mert végül is bármi történ­jék a színfalak előtt vagy mö­gött, a lényéé mégiscsak az, hogy Santiago Carrillo és tár­sai börtönben vannak; hogy illetékes szervek hivatalosan bejelentették: Garrillót még óvadék ellenében sem bocsát­ják a tárgyalásig szabadon; hogy a tüntetőkre könnygáz és golyó zúdul. Igaz, nem ólom-, hanem gumigolyó. -De Adolfo Suarez aligha gondol­hat komolyan egy olyan poli­tikai kibontakozásra, amelyet csak a szabadságjogokat köve­telő tüntetőkre kilőtt golyók anyaga különböztet meg a Frsnco-féle rossz emlékű évti­zedektől. A népszavazáson az igent mondó többség nem erre a különbségre adta le voksát, sőt: azok a nyugat-európai körök, amelyek a polgári kö­rülmények visszaállítását, te­hát egyfajta „szá’onképesség” megteremtését szabják Spa­nyolország „európaizálásának” feltételéül, ugyancsak azt sze­retnék, ha Madridból kevesebb rendőri hír érkezne. Mindez érthetővé teszi, hogy a könnygáz és gumigolyó nem Suarez egyetlen válasza a kö­vetelésekre. A negyvenhárom éves kormányfő tárgyalt az elismert ellenzék vezetőivel, sőt azt is megígérte, hogy „az ünnepek után” kommunista politikusokkal Is tárgyal. Ta­lán még az az intézkedés sem független a kommunisták be­börtönzésétől, hogy a király — persze a kabinet javasla­tára — számos francoista rendőrségi vezetőt mozdított el állásából. Legalábbis nem teljesen lehetetlen, hogy a Carrillo-ügy afféle „ellensúly” akar lenni a francoista főtisz­tek elmozdításává1 szemben Adolfo Suarez furcsa politikai patikamérlegén. Ez azonban mit sem módo­sít azon, ami a világ szinte minden táján — az Ibériai­félszigeten is — több ízben be­bizonyosodott: hogy kommu­nisták üldözésevei nem lehet demokráciát teremteni. Polgá­ri demokráciát sem. Az MSZMP Központi Bizottsága távirata a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságához A SPANYOL KOMMUNISTA PART KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, MADRID Kedves elvtársak! A magyar kommunisták megdöbbenéssel értesültek ar­ról, hogy a spanyol rendőri szervek letartóztatták a Spanyol Kommunista Párt több vezetőjét, közöttük a párt főtitkárát, Santiago Carrillo elvtársat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ezúton fejezi ki a magyar kommunisták internacionalista szolidaritását a letartóztatott elvtársakkal. Támogatjuk a Spanyol Kommunista Párt harcát Santia­go Carrillo elvtárs és a többi kommunista vezető szabadon- bocsátásáért, testvérpártunknak, a spanyol demokratikus erőknek azt a küzdelmét, amelyet a szabadságjogok biztosí­tásáért, az ország demokratikus átalakulásáért folytatnak. Elvtársi üdvözlettel Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Keserű Jónosné nyilatkozata határozatot hozott arra, hogy százalékkal 1977. júliusától kapjanak na- szocialista gyobb anyagi elismerést a má­(Folytatás az I. oldalról) is. Több mint 5 kell növelnünk a országokba irányuló kivitelt, sodik és a harmadik műszak- ezen belül a ruházati termé- ban dolgozók. Ez a könnyű- kékét 10—11 százalékkal, a ipart különösen érinti. Né- nem rubel viszonylatú expor- hány területen, köztük a rú­tot 20—25 százalékkal akar- házati iparban ily módon — a juk növelni. Ezt nemcsak több műszakpótlékok és az 1977- áruval, hanem főként a struk- ben sorra kerülő béremelések túrajavulásból származó ma- együttes eredményeként csök- gasabb árbevétellel kívánjuk kenthetjük a bér- és szemé- elémi. Az export ilyen mérté- lyijövedelem-színvonal eddi- kű fokozása megköveteli a gi elmaradását. jobb piaci munkát, de azt is, hogy a hagyományosan ex­portáló állami vállalatok és szövetkezetek köré újabbak­kal szélesedjen. Ugyanakkor jobban fel kell használni a verseny- képesség javítására a Ma­gyar Nemzeti Bank devi­zahiteleit. A könnyűipari javaslatok kö­A bérügyi intézkedések azonban csak akkor jár­nak kellő hatékonysággal, ha párosulnak a jobb vál­lalati munkaerő-gazdálko­dással, a színvonalasabb munkaszer­vezéssel, a differenciáltabb, az eredményesebb munkát job­ban ösztönző bérezéssel, s egyidejűleg a dolgozók 6zociá­zül eddig mintegy 2 milliárd lis- és munkakörülményeinek forint értékűt fogadtak el. En- javításával is. nél többre is lenne azonban A vállalatok erre a terv­lehetőség, ezért újabb kezde- időszakra termelési-műszaki ményezésekre ösztönözzük azo- fejlesztési programjukhoz szo­kat a vállalatokat, ahol a ha- rosan kapcsolódó munkaerő- tékony export ilyen formában gazdálkodási, képzési, szociális kiegészülő beruházással is elő- ellátási terveket is készítettek, mozdítható. illetve intézkedéseiket a kol­— A tervek megvalósítása a lektív szerződésekben is rög­korábbiaknál is feszítettebb zitették. öt év alatt megköze- munkát kíván a vállalati kol- lítően 3—3.5 milliárd forintot szánnak a munka- és szociális körülmények fejlesztésére. Az ígéretes tervek mara­déktalan megvalósulása azonban a hatékonyabb vállalati gazdálkodás függ­vénye, ideértve a gazda­sági munka minden ösz- szetevőjét. lektíváktól. Legnagyobb gon­dunk a kellő létszámú, meg- felé'.ő szakismerettel rendelke­ző munkásgárda biztosítása. A gazdálkodó egységek középtá­vú terveikben arra számítot­tak, hogy 4—5 ezerrel növel­hetik a létszámot, a miniszté­rium számításai azonban 19— 20 ezres csökkenést prognosz- így például azt. hogy a vál­tizálnak. Az 1976. évi tapasz­talatok szerint valószínűleg, az utóbbi következik be, még­lalatoknak, szövetkezeteknek mennyire sikerül a bel- és külföldi kereslettel összhang­pedig nem 1980-ra, hanem már ban levő árukínálatot nyújta­hamarabb. Tehát nemcsak a vállalatok, hanem mi is túl niuk, javítaniuk a termékek minőségét; s általában meny­optimistáknak bizonyultunk nyíre sikerül megvalósítani a számításainkban Az MSZMP vállalati eredményterveket. Központi — fejezte be nyilatkozatát a Bizottsága legutóbbi ülésen könnyűipari miniszter. lejáró ideiglenes vlagyivosz- szeretné, ha Nagy-Britannia toki megállapodás új szerző- vezető szerepet játszania a déssel történő felváltása ér- fekete többségi uralom ki- dekében. Carter szerint erre alakításában Rhodesiában, a találkozóra valószínűleg Interjút adott a leköszönő szeptember előtt sor kerül, elnök Gerald Ford is. Ezzel összefüggésben kijelen- A ABC-televízióban j,anu­tette, hogy „szeretne megálla­podásra jutni a nukleáris fegyverek teljes számának kölcsönös csökkentésében”. Carter hozzátette: remeit, hogy a csúcstalálkozón „meg­vethetik az alapjait a nuk­ár 2-án sugárzandó nyilatko­zatában azt jósolta, hogy utódjának nagy nehézségek­kel kell megküzdenie, ha tel­jesíteni kívánja a választási kampány során tett Ígéreteit, mindenekelőtt gazdasági és A „legrendkívü esztendő A Pekingben zajló orszá­gos mezőgazdasági értekezlet december 25-i ülésén a Pe­kingben dolgozó összes párt és állami vezetők jelenlété­ben — felszólalt Hua Kuo- feng, a KKP KB elnöke. A néhány nap múlva véget érő évet Hua a KKP történe­te „legrendkívülibb évének” minősítette, elsősorban a „né­gyek bandája” — Mao özve­gye és társai — körül kibon­takozó harc miatt. Az elnök­szavai szerint „a döntő ütkö­zetet” egyetlen puskalövés, egyetlen vércsepp nélkül si­került megnyerni” vagyis Csiang Csingék letartóztatá­sa — a közhiedelemmel el­lentétben — nem járt atroci­tásokkal. Hua Kou-feng az .új évre nézve központi feladatnak ne­vezte „a négyek bandájának leleplezését és bírálatát” il­letve a bírálattal összefüggő „tömegmozgalom elmélyíté­sét”. Az elnök által kijelölt to­vábbi három fontos feladat 1977-re: — a párt egységes vezetésé­nek és a demokratikus cent­ralizmusnak megerősítése; — a két gazdasági „tömeg- mozgalom” — „az iparban ta­nuljunk Tacsingtől” „a me­zőgazdaságban tanuljunk Ta- csajtól” — elmélyítése; — Marx, Engels, Lenin. Sztálin és Mao műveinek ta­nulmányozása. Hua Kou-feng végül kije­lentette; „hisszük, hogy 1977- ben tökéletesen szétverjük a négyek bandáját”. Ez jelzé­se annak, hogy a „négyek” által kiépített hatalmi szerve­zet és annak befolyása az idén még nem volt maradéktalanul felszámolható. (MTI) Honnan vegyük ami nincs ? M atematikailag nem iga­zolható az állítás, mi­szerint Magyarországon teljes — azaz: száz százalékos arányú — foglalkoztatottság valósult meg. Ám a matema­tika igazsága ez esetben so­vány, vagy éppenséggel sem­milyen vigaszt sem jelent. Igaz ugyan, hogy az elmúlt öt évben a munkaképes korú nők 66 százaléka vett részt a társadalmilag szervezett mun­kában, ám sokkal többen, még ha akarnának sem áll­hatnának munkaviszonyba, többek között azért sem, mert például lakóhelyük környékén nincs munkahely... A munka­képes korú férfiak esetében is csak 84 százalékos a fog­lalkoztatási arány, de ez is megfelel a demográfiailag le­hetséges maximumnak, mert a munkaképes korúak egy része még tanul, vagy — például rokkantság miatt • nem vállal­hat munkát. A matematikailag kimutat­ható „tartalék” rtehát volta­képpen nem tartalék, lega­lábbis a jelenlegi körülmények között nem az... ilyen hely­zetben kezdődött a jelenlegi tervidőszak és tevődik fel a nagy kérdés: honnan vegyüli ami nincs, a szükséges számú és képzettségű munkaerőt? A népgazdasági tervszámí­tások szériát az összes mun­kaerőforrás, 1976 és 1980 kö­zött körülbelül 40 ezerrel csökken, elsősorban a fővá­rosban, Eszak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Dél-Du- nántúlon. Kisebb — majd­hogynem jelentéktelen — mértékű növekedéssel lehet számolni az Észak-Dunántúlon és az Észak-Alföldön. (Vi­szont: e tartalék hasznosítása — elsősorban azért, mert nőkről van szó — inkább csak a helyi munkalehetőségek bő­vítésével oldható meg.) A terv ugyanakkor a fog­lalkoztatottak számának kö­rülbelül hatvanezres növeke­désével számol a következő öt évben, oly módon, hogy feltételezi a munkaképes ko­rú népességből újabb tízez­rek munkába állítását. Ezen belül a terv azzal is számol, hogy ugyanebben az időszak­ban körülbelül 130 ezerrel csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma (igaz: ennek realitását az agrárszakemberek közül jónéhányan megkérdő­jelezik. ..), valamint, hogy az ipari létszám nem emelkedik tovább. Így fest vázlatosan a kö­vetkező öt év országos mun­kaerőmérlege, s most nézzük — ugyancsak vázlatosan — mivel számo'nak a vállalatok, az ágazatok? A gépiparban elsősorban a kiemelt nagy vállatok jelezték létszámnövekedési szándéku­kat Ha más gépipari vállala­toknál sikerül az igényeket alaposan visszaszorítani, ak­kor ez a szándék részben megvalósítható. A nehézipari vállalatok jóval szerényebbek voltak. A Nehézipari Minisz­térium számításai és jelzései szerint, a tárca vállalatainál további munkaerő-tartalékok mozgósíthatók; mindent egy­bevetve a nehézipar létszám- igénye 1—2 százalékkal lehet alacsonyabb mint amire a népgazdasági tervkészítők szá­mítottak. A könnyűiparral kapcsolat­ban olvashatjuk a legváltoza­tosabb számokat; jelentős az eltérés a népgazdasági terv, a minisztériumi és a vállalati számítások között s az igazi gond ott kezdődik, hogy a könnyűipar a legmértéktar- tóbb tervezéssel sem mond­hat le a létszám bizonyos ará­nyú növeléséről (különösen nem a nyomda- és a ruházati ipar). Kedvezőbb a helyzet az épí­tőiparban, ahol eleve kisebb létszámnövekedést terveztek, mint amivel a népgazdasági terv számolt. Növekvő ter­melési feladataikat a terme­lékenység tervezettnél gyor­sabb ütemű emelésével akar­ják megvalósítani. Ez reális törekvés, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy az építő­iparban alkalmazott bér- és személyi jövedelemszabályozás a vállalatokat nem ösztönzi jelentősebb létszámbővítésre. A kereskedelem által jelzett munkaerőigények lényegében azonosak a népgazdasági terv számításaival, de az már most is nyilvánvaló, hogy további munkaerőhiány várható a vá­rosi élelmiszer-kereskedelem­ben, a vendéglátóiparban és az üdülőkörzetek kereskedelmi és vendéglátóegységeinél. Az úgynevezett nem anyagi ága­zatok munkaerőigényének ki­elégítése végsősoron két té­nyezőtől függ: egyrészt a fel­sőfokú végzettséggel rendel­kezők pályázatok útján való elhelyezésének következetes végrehajtásától, másrészt a meglevő létszám stabilizálá­sától. (A munkaerőigény több mint hatvan százaléka egyéb­ként az egészségügyben és az oktatásban jelentkezik.) A számok egyértelműen jel­zik: az igények sok esetben meghaladják a lehetőségeket és a számok mögött az is fel­fedezhető, hogy sokan — még ma sem és még minctig — egyszerűen nem veszik tudo­másul a megmásíthatatlan tényt, hogy tudniillik; nincs

Next

/
Thumbnails
Contents