Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

lodor Zsivkov hivatalos látogatást tett Líbiában. Képünkön: Kadhafi elnökkel tárgyal. Fukuda Jakass ff /m tm a * e ___ g _ Ji J apan &if msmsztáréinaka Éliás Béla, az MTI tudósító­ja jelenti: Pénteken délelőtt tartotta meg utolsó ülését a Miki Ta- keo miniszterelnök vezette japán kormány. Az ülést kö­vetően bejelentették a. mi- miniszterelnök és a kormány lemondását. A Miki-kormányt 1974. december 9-én alakítot­ták és ez év szeptemberé­ben szervezték újjá. A kor­mány testületi lemondásával lehetővé vált az új miniszter­elnök megválasztása, illetve az új kormány megalakítása. Pénteken megnyílt a japán parlament rendkívüli ülés­szaka — a néhány napos ülés­szak legtöbb feladata az új miniszterelnök megválasztá­sa és a parlamenti tisztsé­gek elosztása, A hatalmon lé­vő liberális demokrata párt, amely súlyos mandátumvesz­teséget szenvedett a decem­ber 5-én megtartott alsóházi választásokon, a konzervatív függetlenek segítségével is­mét abba a helyzetbe került, hogy kormányt alakíthat. A párt jelöltje a miniszterelnöki tisztségre Fukuda Takeo, volt miniszterelnök-helyettes, akit a liberális demokrata párt képviselőinek csütörtökön megtartott értekezletén párt­elnökké választották. A japán politikai gyakorlatnak meg­felelően a többségi párt elnö­ke tölti be a miniszterelnöki tisztséget is. Annak ellenére, hogy az új liberális klub és az ellenzéki pártok saját veze­tőiket jelölik a miniszterelnö­ki tisztségre, a liberális de­mokrata párt többsége bizto­sítja Fukuda Takeo megvá­lasztását. X A japán parlament alsóh'á- za pénteken 256 szavazattal Fukuda Takeo konzervatív politikust választotta meg az ország új miniszterelnökévé. Fukuda Takeo, akit egy nap­pal korábban a hatalmon lévő liberális demokrata pórt képviselői, egyhangúag a párt elnökévé választották, mind­össze egy szavazattal kapott többet az alsóházban, mint amennyi a megválasztáshoz feltétlenül szükséges. A ja­pán parlament alsóházában 511 képviselő foglal helyet. Elmaratlott a kínai mezőgazdaság (MTI) Carrillo lelát tóztaiása kapcsán Tüntetések Spanyolországban Átalakítás rendőri posztokon Spanyolország forrong ,— kabinetülést követően Suarez *é vált, hogy a spanyol kor- fgy' jellemzik a hírügynöksé- kormányfő fogadta a legális mány úgy döntött, bizottságot gek az országban csütörtök !,panyo1 t!lenz<* *épv‘selőit- állít fel a rendőrségen belül, Enrique Tiemo Galvant, a _ , __ -,.... e stere kialakult helyzetet. KZ0Cialista néppárt elnökét és llletve a feSyveres erok koré- Spanyolország számos váró- j0rdi Pujolt, katalán 6zoci- ^en fennálló helyzet kivizsgá- sában emberek ezrei tüntettek áldemokrata politikust. Sua- lására Santiago Carrillo, a Spanyol rez az ellenzék képviselőivel Kommunista Párt ^ főtitkára, >fCari11o letartóztatásának valamint niás vezető kommu- problémáiról” tárgyalt. A két nisták bebörtönzése ellen, politikus ezenkívül átnyújtotta Madrid belvárosában, a az ellenzék levelét, amelyben Puarta del^ Stol téren és a követelik: a kormány üljön le teret övező mellékutcákban a tárgyalni a demokratikus késő esti órákban összecsapá- oppozícióval a politikai refor­mokra került sor a rendőrség rnokról és a választójogról, és a tüntetők között. A felvo- Juan Carlos spanyol király nulók „Dolores (Ibárruri) jöj- csütörtök este átalakítást haj­jön Madridba”, „Erezheted, tott végre a legmagasabb hogy a kommunista párt itt rendőri posztokon. A döntést a van”, valamint teljes amnesz- madridi kormány rendkívüli tiát követelő jelszavakkal tűn- ülése után tették közzé. Él­tettek. Az újabb és újabb bocsátották Emilio Rodriguez osztagokkal megerősített rend- Románt, a belbiztonsági osz- őrségi egységek gumilövedék- tály öt hónappal ezelőtt kine- záporral és könnygázbombák- .. kál válaszoltak. A UPI jelen- veze1* vezet°jét, Angel Cam- tése 6zerint a rendőrség 25 Pan°t> a hírhedt csendonseg, embert letartóztatott és szá- a Guardia civil parancsnokát, mos tüntetőt megsebesített. valamint Ricardo Aguliar Carmona tábornokot, a fél­órákban a madridi igazság- . , , „ , , , ügyi minisztériumban egykül- fegyverzett rendőri egysegek döttség petíciót nyújtott át, felügyelőjét. Helyükre Ni- amelyben 6000 spanyol értei- colas Garcia, Antonio Ibarez miségi száll síkra az SKP fő- Freire tóbornok és Jose Ti_ titkárának szabadon bocsátása „ ,, , ,, meglett. mon Lara tábornok lép. A csütörtök esti rendkívüli Madridban az is ismeretes­A KKP KB Politikai bizottsá­gának egyik tagja beismerte, hogy a kínai mezőgazdaság fejlődése „messze elmaradt az ország szocialista forra­dalma és szocialista építése szabta követelményektől.”' A közlés Cseng Jung-kuj, miniszterelnök-helyettesnek a most folyó országos mező- gazdasági értekezlet többez­res plénuma előtt elmondott­beszédében hangzott el. Cseng, Ma Ce-tung sok évvel ezelőtt volt politikai el­lenfeleit és a „négyek bandá­ját” tette felelőssé ezekért az állapotokért. Azt érzékeltet­te, hogy megszabadulván va­lamennyitől, az ország és a Carter bejelentette: James Schlesingert, a Ford-kormány egykori hadügyminiszterét, energiaügyekkel megbízott elnö­ki tanácsadóvá, Joseph Califano washingtoni ügyvédet pe­dig egészségügyi, oktatási és népjóléti miniszterré nevezte ki. KKP tulajdonképpen csak most indulhat tiszta lappal. A miniszterelnök-helyet­tes, a továbbiakat illetően egymással összefüggő poli­tikai, illetve gazdasági fela­datokat jelölt meg. A mezőgazdaság fellendí­téséhez szükséges ösztönző erőt Csen szerint a „négyek” mind jobban „elmélyülő” bí­rálatának kell megoldani. Másfelől, mondotta „jó mun­kát kell végezni a pártszer­vezetek megszilárdítása és a munkásstílus kiigazítása te­rén.” Cseng rámutatott, hogy a hangsúlynak az „ideológiai kiigazításon” kell lennie. „Szervezeti kiigazításokat (azaz: tisztogatásokat) csak ott kell eszközölni, ahol va­lóban szükség van rá” — tet­te hozzá, majd ezt a tételt megerősítette egy másikkal: „alapszervi szinten viszony­lagos káderstabilitásnak kell uralkodnia.” A közvetlen mezőgazdasá­gi tervek dolgában a minisz­terelnök-helyettes az aláb­biakat húzta alá: — 1980-ra az összes kínai megyék egyharmadának az országos mintaként szolgáló tacsaji nagy termelőbrigád példája szerint kell dolgoz­nia; — 1980-ra „nagyjából” be kell fejezni a mezőgazdaság gépesítését; — 1980-ra el kell érni, hogy a stabil, magashozamú ter­mőföldek egy főre jutó nagy­sága egy hektár tizenötöd ré­sze legyen. Végül a tartományi és tar­tományjogú pártbizottságok­nak azonnal hozzá kell lát­niuk a mezőgazdaság Í985- ig tartó, távlati fejlesztési tervének kidolgozásához. Megkezdődött a szocialista országok leendő űrhajósainak előképzése Georgij Beregovoj szovjet repülő-vezérőrnagy a TASZSZ- nak adott nyilatkozatában be­jelentette, hogy a Szovjetunió­ban megkezdődött a szovjet űrhajósok és a szocialista or­szágok leendő űrhajósai közös repüléseinek előkészítése. A Jurij Gagarin űrhajós­kiképző központ parancsnoka elmondotta, hogy a bázisra már megérkezett a közös űr­repüléseken részt vevő űrpiló­ták első csoportja Lengyelor­szágból, Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztár­saságból. Az 1S78—83-as időszakra tervezett közös űrrepüléseken részt vesznek Bulgária, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Kuba, Mongólia, Lengyelország, Ro­mánia és Csehszlovákia kép­viselői. A 31. ENSZ-közgyűiés margójára A világ oszthatatlan A harmincegyedik ENSZ­közgyűlés a világszervezet éle­tében nem képviselt különö­sebb mérföldkövet. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének szürkébb hétköznapjai kereté­ben is bőven akadnak azon­ban érdekes és izgalmas kér­dések. LEMONDÁS AZ ERŐSZAKRÓL A leszerelésért, a nemzet­közi enyhülésért folytatott küzdelemben például a szo­cialista államok és az el nem kötelezett országok közös fel­lépése, a szovjet kormány új javaslata az erőszak alkalma­zásától való tartózkodásra vo­natkozó nemzetközi egyez­mény megkötésére, a colombói értekezletnek a leszerelési vi­lágkonferenciát s a leszerelés­sel foglalkozó speciális köz­gyűlést támogató határozata hozott új elemeket és terem­tett kedvezőbb feltételeket. Az ENSZ főtitkárának leg­utóbbi jelentése szerint az 1950 és 1975 közötti negyed­század során mintegy 6000 milliárd dollárt költöttek a világ államai fegyverkezésre. Huszonöt esztendő alatt több mint egy esztendő világter­melése esett ki a hasznos cé­lokat szolgáló fogyasztás köré­ből. Jelenleg évente 300 mil­liárd dollárt fordítanak fegy­verkezésre a világ államai. Ez is szorosan összeköti a lesze­relést a fejlődés problémáival. Hiszen ha a fegyverkezésre költött osillagászati összegek­nek csupán 10 százalékát a fejlődő országok megsegítésé­re, termelőberuházásokra for­dítanák, ez lehetővé tenné ezen országok termelésének megkétszerezését. Ezért is fo­gadták el nagy többséggel azt a szovjet javaslatot az ENSZ politikai bizottságában, hogy az államok nemzetközi kapcsola­taikban mondjanak le az erő­szak alkalmazásáról. Az ENSZ 31. közgyűlése is nagy figyelemmel és igen sok­oldalúan foglalkozott a har­madik világ politikai és gaz­dasági problémáival, s a fej­lődés meggyorsításához szük­séges legkedvezőbb nemzetkö­zi feltételek megteremtésével. VÁLSÁGGÓCOK Az ENSZ munkájában a múltban is kulcsfontosságú volt a gyarmati rendszer fel­számolásának, a gyarmati né­pek felszabadításának elősegí­tése. Az új nemzetközi erővi­szonyok egyszersmind lehető­séget teremtettek több mint száz új ország megszületésére a gyarmati rendszer romjain. Az új országok létrejötte új helyzetet teremtett az ENSZ- ben. Most a gyarmati rend­szer maradványainak végső fel­számolása van napirenden Af­rika déli részén. A fajüldöző rendszerek eddig semmibe vették az ENSZ-közgyűlés ha­tározatait, a tagállamok együt­tes fellépését pedig megakadá­lyozta a dél-afrikai rendszer külső támogatóinak ellenállá­sa. Az ENSZ-ben érezhető ha­tású, a tényleges erőviszonyo­kat tükröző világhelyzet is je­lentős szerepet játszott abban, hogy Zimbabwével kapcso­latban Genfben tárgyalások indultak meg. A másik válsággóc, a közel- keleti kérdés vitájában is je­lentős előrelépés történt azzal, hogy a közgyűlés nagy szó­többséggel kimondta a palesz­tin nép nemzeti államalapítá­si jogát, s arra konkrét ja­vaslatot is tett A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK ÉS A vilaggazdasAg A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés nagy teret szentelt annak is, hogy mit tett az ENSZ a. nemzetközi gazdasági kapcsolat fejlesztése és külö­nösen a fejlődő országok hely­zetének javítása érdekében. A fejlődő országok képviselői már az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának nyári ülé­sén is élesen támadták a tit­kárság által készített világ- gazdasági helyzetjelentést. Azt mondották, hogy elkendőzi, el­ködösíti a tényleges helyzetet. Nem mutatja meg a világ- gazdasági válság várható kö­vetkezményeit a maguk teljes súlyosságában. A titkárság en­nek nyomán módosította meg­állapításait és a vitához új anyagokat nyújtott be. Az eredeti beszámolókból nem té­nyek hiányoztak, hanem azok és okozati összefüggések érté­kelése nem volt megfelelő. Hi­ányzott a belső társadalmi összefüggések és a nemzetkö­zi függőségi viszonyok feltárá­sa. A titkárság tisztviselői, akik a jelentést készítették, még nem tudtak kellően al­kalmazkodni az új követelmé­nyekhez. A titkárság beszámolója sú­lyos tényeket közölt a világ- gazdasági helyzetről. A világ- termelés 1975-ben alig emel­kedett. A fejlett tőkésorszá­gok termelése hanyatlásának hatására lelassult a gazdasági fejlődés a harmadik világ or­szágainak nagy részében. Mindez a nemzetközi kereske­delemre is hatott, amely a múlt esztendőben 7—9 száza­lékkal volt alacsonyabb az 1974-esnél. A helyzet 1976-ban csak keveset javult. HÁROM vilAgtanacskozas Ebben az évben három vi­lágtanácskozás zajlott le. Az ENSZ kereskede’mi és fej­lesztési konferenciájának ne­gyedik ülésszaka Nairobiban lehetőséget adott a világkeres­kedelem és a gazdasági fejlő­dés összefüggéseinek átfogó elemzésére és — a történelem­ben először — elvi megállapo­dás született arról, hogy konk­rét lépéseket kell tenni a nemzetközi kereskedelem szer­vezettebbé tételére. A foglalkoztatottsági világ- konferencia felhívta a figyel­met arra, hogy jelenleg 200 millió munkanélküli van a vi­lágon. Hatalmas feladatként fogalmazta meg, hogy 2000-ig bolygónkon egymilliárd új munkaalkalmat kell terem­teni. Célul tűzte ki ennek ér­dekében olyan gazdasági fej­lődés előmozdítását, amely biztosítani tudja a világ lakói számára az alapvető szükség­letek kielégítését. Az ENSZ emberi települési problémákkal foglalkozó vi­lágtanácskozása a városi fej­lődés, a lakásviszonyok javí­tása terén jelölt meg hatal­mas feladatokat. Abból in­dult ki, hogy évezredünk vé­gére a világ lakosságának több mint fele várcei településeken él majd. A nagy urbanizációs fordulatra elsősorban a fejlő­dő országokban kerül sor. A közgyűlés előtt álló egyik kérdésként szerepelt az is, miképpen lehetne az ENSZ szervezetét jobbá tenni annak érdekében, hogy rugalmasab­ban reagáljon a változásokra. Az ENSZ gazdasági és szociá­lis intézkedésekkel foglalkozó részlegeinek átszervezésére tett szakértői javaslatok ezt a feladatot kívánják megoldani. A harmincegyedik ENSZ- közgyűlés fontos eseménye volt a főtitkár megválasztása. A választási harcban három jelölt indult: Echeverria, volt mexikói elnök, Amarha Sing, Sri Lanka-i politikus és ter­mészetesen Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár. Végül is Waldheimet választották meg. Csak néhány témát említet­tem a több mint 130-ból, amelyek a mostani közgyűlés előtt szerepeltek. Ezek a kér­dések is azt bizonyítják, hogy a szervezet — nehézségei és gyengeségei ellenére is — nö­vekvő fontosságú fórumként szolgál a mai, ellentmondá­sokkal terhes, de egyre több közös gonddal és közös fel­adattal összekötött világ szá­mára. Dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke 2 NÓGRAD — 1976. december 25., szombat | » i }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents