Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-22 / 302. szám
/ Megkérdeztük a (anácsfasokat Mit várnak az új esztendőtől? Három tanácstagnak tettük fel a közelmúltban ugyanazt a kérdést Salgótarjánban: mit várnak az új esztendőtől? Milyen reményekkel néznek 2977 elé a munkában, a közéletben és a családi életben? Alábbiakban közöljük a válaszokat : Somogyi János üvegfúvó r — Az öblösüveggyárban fesaknem negyven évet dolgoztam. Mindig üvegfúvó voltam. Családi hagyomány ez nálunk. Az édesapám, a bátyám, az öcsém is üveges. Ötvenhárom éves vagyok. Korkedvezménnyel megyek nyugdíjba. A minap, december 17-én mentem be utoljára a gyárba. De szakmája elkíséri a lakásba is. Számos maga készítette váza, dísztárgy látható az üveggyár közelében levő lakásban. — Ha hívnak, a jövőben is •egítek! Régi tanácstag. A 29-es körzetben, a tűzhelygyári kolóniában és a vasutasházakban lakókat képviseli, 1938. Öta. — Azt várom az új eszten- Üőtől, hogy á költségvetés felhasználása zökkenőmentes legyen. Remélem, hogy a ZIM-kolónia szanálásának üteme gyorsul. A legutóbbi tanácsülésen az ütemet szó- ,vá tettem. Szabad óráiban sem unatkozik. A tanácstagság mellett a Hazafias Népfront területi bizottságában serénykedik és tagja a párt fegyveres testületének-, a munkásőrségnek. — Mindezeken túl —, ha imarad kis időm — a kiskertben dolgozgatom, olvasgatok, vagy moziba megyek. A búcsú első napjaiban úgy érezte, hogy egyedül maradt, mint a fa, amit kiemeltek a csemetekertből. De a, múló hangulaton hamar túltette magát. ízig-vérig közéleti ember Somogyi János. Surányi Sándorné é/b titkár — A BRG salgótarjáni gyáregységében dolgozom. Tagja vagyok a törzsgárdának. A munkámat anyagilag, erkölcsileg megbecsülik. A munkában azt várom 1977- től, hogy teljesítjük a tervet. a nyereségtervet, és termékeinket minél több piacon elhelyezzük. A családban is zajlik' az élet. a Nagymező úti lakásban, Zagyvapálfalván. — Két gyermekem van. A lányoméknál két unoka cseperedik. A fiam katona. Azt várom, hogy 1977 októberében leszereljen. Náluk várjuk februárra a harmadik unokát. Gyermekeimnek nincsenek lakásgondjaik. A 69-es tanácstagi körzet állampolgárait képviseli Surányi Sándorné. A Vizslás felé vezető út környékén. Családi házakban élnek errefelé az emberek. — Megértem én, hogy ,eg- fontosabb a városközpont fejlesztése. De a peremkerületeknek is többet kellene adni! Folyamatosabban, jobban foglalkozni velük. Mi is Salgótarjánban élünk. — Soka* örülnének a Kálmán Imre utcában, ha 1977- ben szilárd burkolatot kapnának »öt-hatszáz méter hosz- szúságban. Földmunkát már végeztek a környéken, de ez kevés. Földúton a busz sem járhat. A karácsonyra Surányiék- nál körültekintően készülnek. Várják haza látogatóba a fiút a katonaságtól. A szilvesztert családi körben, otthon ünnepük. Otthon koccintanak az 1977-es tervek sikeres megvalósítására. Ottmar Béla acélöntő — Nehéz dolog mostanában a tervekről beszélnem, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, az acélöntődében 28 évet dolgoztam. Most negyvenöt éves vagyok. Mégis nyugdíjba készülök. A szívem rakoncátlankodik. Már csak január 24-ig folyósítják a táppénzt. Rokkantsági nyugdíjba kerülök. Hát ez nem szívderítő dolog. Mit kíván a tanácstag az új esztendőben? Sok boldogságot Salgótarján lakóinak. Számos új házat, korszerű lakást az igénylőknek. Mint tanácstag, az acélgyári olvasótól az SBTC klubházig képviseli a választópolgárokat. Sok idő« ember lakik a kolóniái lakásokban. Azt várják, hogy lebontják az egészségtelen házakat. A tervekben szerepel. t — A sport nélkül nem lenne teljes az életem. Az SKSE- stadionban tömegsportszertáros vagyok. Az idén kiemelkedően jó volt nálunk a tömegsport. A testmozgásban, a vetélkedésben a szocialista brigádok járnak az élen. Legnépszerűbb a kispályás labdarúgás volt. A szak- szervezet segítségével ingyen bocsátottuk a felszerelést a dolgozók rendelkezésére. Azt várom, hogy jövőre még többen kijönnek a sporttelepre. mert a mozgás élet, erő, egészség. A három tanácstag véleményéből egyöntetűen kl- csendíilt'■ a családi, a munkahelyi, a körzeti közösség csak a várossal, Salgótarjánnal együtt boldogulhat 1977- ben csakúgy, mint a város felszabadulása óta eltelt harminckét esztendőben. r. t. AMERIKA, AMERIKA... tl'i i Jelenben a múlt >, HOGY HOZZA IS SIMULNAK a dombhoz, hófedte tetejükkel. a hosszan elnyújtott aprócska házacskák! Hogy elidőz is rajtuk az ember tekintete! . Igen, hosszan, szinte meglepő dermedtséggel pásztázza a szem a toronyházak modern épületek után. a tőlük mindössze néhány percnyi iárótávolságra meghúzódó városrészt. Amerikát... Azt: Amerikát. A hajdani Acélgyár lakótelepét. ahová bejutni valamikor megtiszteltetés. érdem, elismerés volt. Amerika. Így ragadt rajta a név a kolónián, ahol tán’ egy szobával több helyiség volt. mint az előbb épített lakásokban. Ahol nem szorongott két család egy fedél alatt, ahol az éjszakásiból hazatérő délelőtt még zavartalanul pihenhetett is. És — az akkori szóhasználat szerint — ez volt Amerika. . . Járja az ember a hegynek szaladó utcákat. Be-betekint a házak földhöz közelítő ablakán, s bár illetlenség, de szinte megfigyelheti Amerika mindennapi, hagyományokat őrző életét. S mert errefelé úgy járja a szokás, köszön, köszönget mindenfelé.' törölte volna bele az aprócska lepedő csücskébe... — IGEN. AMERIKA — KEZDI A SZÓT Ottmár Bála, a körzet tanácstagja. — Ez ennek marad, amíg csak el nein tűnik. Bár lehet, valamikor is emlékeznek még majd rá az emberek. De most ez van: lépésnyire szinte a beton-üvegcsodáktól húzódik meg a Salgó út hegyfelé eső oldalán. Egyébként az én világom is. Bár nem itt születtem, hanem egy másik, az öblösüveggyári kolónián, de jószerint itt nevelkedtem fel, s másodikos elemista koromtól kezdve ide jártam az Acélgyári úti iskolába. Túl *a hegyen, a Lubi-, a mostani Béke-telepen laktunk. Ismerek is itt mindent, mindenkit. A Salgó út elejétől a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kultúrközpontjáig terjedő, terület tartozik hozzá, immáron hatodik éve. Az út túloldalán levő lakásából eppen az öreg kolóniaépületekre látni rá. —■ Ez a 49-es választókörzet — mondja és kezével, mintha ölbe nyalábolná, kimutat. — Szép hely, csendes hely. S bár itt húzódik a nagy forgalmú út, de ez a rész mintha kiesne a város lüktető zajából, eleven ritmusából. Ami érthető is: szinte csupa öreg lakja a telepet, nyugdíjasok. munkában, az élet gondjaitól megfáradtak. Nyugalom van itt, nemigen fordul elő, hogy bárki bárkit is megbántana. A nyugalom pedig fontos. Igen. az. Ottmár Bélának is szüksége van rá, hiszen nem akárhol: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek öntödéjében dolgozik immáron ‘ huszonnyolcadik éve egyfolytában. csak a betegségek idejére megszakítottam Mert ő sem az már, mint aki húsz évvel ezelőtt volt. .. — Fáradnak már az idegek, a szív. Csuda-e hát, ha örül az ember, hogy nemigen járnak a tanácstagjuk nyakára körzetének lakói ?... Mert mondjam, hogy kevés az amerikaiak gondja?... Megszokták a kis fészküket az évtizedek alatt, ragaszkodnak a sajátos világukhoz. Persze, néha azért elkél a segítség. Jöttek nem is olyan régen: ugyan, intézzem már el, amit az előttem levő csomó tanácstag nem tudott: legyen végre világítás a Béke úton. , — Lett? — Láthatja.. . — Aztán nagy gondot okozott, hogy a téli tüzelőt hatalmas teherautókkal szállították. amik. mert fentebb már nem tudtak megfordulni, a lakóháztól száz méterre is kénytelenek voltak leönteni a szenet, kidobálni a tát. Ugye, mondani sem kell, hogy egy hetvenéves embernek mit jelentett tíz mázsa szenet ilyen távolságra vödrökben elcipelni.. — És most? — Kis fürge tehertaxik járnak fel oda. Rossz leírni, de így igaz: sorban halnak el a kolónia öreg lakói. Mostanában is ketten távoztak — említi a tanácstag —, s bizony a fiatalok nemigen jönnek ide lakni. Vagy, ha igen. akkor is csak’ átmeneti megoldásként, egy-két évre, amíg megkapják a város valamelyik részén az új lakást. NEM AMERIKA MÄR AZ AMERIKA... — Én szívem szerint a TIT-háztói, a Salgó út valamennyi épületét elbontatnám — néz rám Ottmár Béla. Lehet, hogy hamarosan erre is sor kerül. ..? —k— Idős, hajlott hátú öreg fo- , gadja a „jónapot !”-ot, s kucsmáját levéve ősz fejéről kérdi, kit keresnek? Csak úgy járkálok — válaszolom. — Aztán minek? — bizalmat- lankodik. Sosem tapostam en még ezt a hegyoldalt... Ismerkedem. No, azt nem csoKözérdekű határozatok Két tanácsülés között dálom — enyhül meg —: az. itt lakókon kívül igen-igen kevesen merészkednek fel hozzánk. Mi vagyunk itt már csak öregek, aztán, ha ritkán visszalátogat egy-egy máshová nősült, vagy férjhez ment, az már esemény. Régiek vagyunk mi itt, ebben az új városban. 'Mondhatni: jelenben a múlt. Közel háromszázötven család lakja jelenleg is a hajdani kolónia házacskáit, amiket kívülről ugyan megfelelően rendbe hoztak, tataroztak, csinosítottak, de belül azok maradtak, mint voltak. Gáz- és központi fűtést nélkülöznek, s dehogy is van beépített bútor... — Én vagyok a Kovács néni — mutatkozik be az idős asszony, miközben reszketeg kézzel teregeti frissen mosott ruháit az udvaron húzódó kötélre. — Itt nőttem fel a kolónián, itt is halok meg már, ha igaz. Mert rebesgetik, hogy ennek a résznek is nekiesnek. jönnek a gépek, emberek és eltüntetik a föld színéről. Csak addig ne csinálnák, amíg én élek. — Szebb lakást kapnának, bizonyára. Nagyobbat, egészségesebbet. — Kéne is nekünk már palota.. . Itt szoktunk meg, s ha el kellene menni, hát. . Nem is tudom, mi lenne velünk. Ez az életünk itt, ez az Amerika. Nem tudom, jól láttam-e, de mintha könnyes szemét A tanács a város „gazdája”. Döntésekre, határozatokra gyakran kerül sor. Ezt követeli az élet, a városgazdálkodás és a vele járó tennivalók. A két tanácsülés közötti időszak közérdekű határozataiból gyűjtöttünk össze egy csokorravalót. Csatorna és tömegsport A végrehajtó bizottság tárgyalt Salgótarján csatornahálózatának fejlesztéséről. Fontos tennivaló, a megfelelő csapadék- és szenny gyűjtő csatorna nélkül nincs városi élet. Megállapodás született, hogy a csatornahálózatot az ötödik ötéves tervben is jelentősen bővítik, méghozzá együttműködve a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal. Külön elhangzott: a műszaki osztály legyen figyelemmel arra, hogy ha valamilyen utcát felújítanak, vagy korszerűsítenek, mindenkor vizsgáltassa íelül a csatornák állapotát. Ha szükséges cserélni, vagy javítani, egyszerre lehet elintézni, nem kell ismételten aszfaltot bontani... Egyre inkább reflektor- fénybe kerül az általános iskolák tömegsportja. A fiatalok keveset mozognak. ösztönözni kell az iskolákat a versenyzésre. Ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy díjazza a versenyek helyezettjeit. A Rákóczi úti iskola húszezer, a Mali- novszkij úti tizenötezer, a , Gagarin iskola tízezer forintot kapott, amelyet sporteszközök vásárlására fordít. Tervek, építkezések Salgótarjánban régi terv egy tizenkét tantermes kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- és szakközépiskola építése. A végrehajtó bizottság megvitatta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, és úgy határozott, hogy a beruházási okmányokat jóvánagy- ja és az üzembe helyezés időpontjául 1980-at jelölte meg. De jóváhagyta a testület a salgóbányai ifjúsági, kiránduló- és üdülőtábor beruházási terveit is. A végrehajtó bizottság sok hozzászólás mellett vitatta meg és hozott határozatot a szolgáltatóipar szakmunkás- képzésének tennivalóira. Megállapította, hogy sok a hiányszakma, egyes foglalkozások szinte háttérbe kerülnek, alig van jelentkező. A szakmunkásképző intézet kihasználtsága nem teljes, sokkal több fiatalt tudna fogadni. A tennivalókról megállapította a vb, hogy üzemeknek, vállalatoknak, iskoláknak, tanácsnak és a szakmunkás- képzésben érdekelteknek közösen kell cselekedniük, ha javítani akarják a szolgáltatóiparban az utánpótlást. Napirendre került a városi-járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálatairól szóló tájékoztató, amely sok mindenben kívánja segíteni a tanácsi feladatokat. A vb úgy határozott, hogy — a hathatósabb munka érdekében — a városi-járási népi ellenőrzési bizottság éves vizsgálati programját egyezteti a tanács tisztségviselőivel. Novemberi ülésén a végrehajtó bizottság jóváhagyta a jövő esztendőre esedékes, az utak, hidak felújításával és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat, és a belvfz- elvezetési munkák címjegyzékét. Közlekedés és uszoda Részletesen vitatta meg Salgótarján tömegközlekedési feladatait, az új 2t-.es út szerepét és a további tennivalókat a testület. Megegyezés született a Volán 2-es számú Vállalat vezetőivel, hogy az igényeknek megfelelően sűrítik a buszjáratokat, illetőleg egyes járatok útvonalát módosítják. A varos közlekedése továbbra is a már elkészült közlekedési tanulmányterv alapján fejlődik. Sokakat érintő és érdes- lö határozat: a végrehajtó bizottság megbízta a tanács elnökét — tervben nem szereplő beruházás előkészítéseként —, hogy egy huszonöt méteres tanuszoda beruházási terveit, programját, saját hatáskörében meghatározza és jóváhagyja. Szeptemberben adták át * forgalomnak az új távolsági autóbusz pályaudvart, amely 18 millió forintba került. Vele átellenben alakították ki a helyijáratú autóbuszok központját
