Nógrád. 1976. december (32. évfolyam. 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az l. oldalról) tek területi és szervezeti koncentrációja. Négy év alatt 3000-ről 1870-re csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekhez tartozó önálló gazdálkodó egységek száma, s ennek megfelelően a termelőszövetkezetek mezőgazdasági területe átlagosan 2000-ről 3500 hektárra nőtt. Javultak ezzel a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei. Ezután arról szólt, hogy a termelés növekedésének, hatékonyságának fokozatos javulása, továbbá az árak és más gazdasági szabályozók együttes hatására a két kongresszus között 13 százalékkal nőtt a mezőgazdasági szövetkezetek bruttó jövedelme. Az idén bevezetett szigorú szabályozás a reálisan kalkulálható gazdasági eredmények mellett várhatóan mérsékli a bruttó jövedelem növekedését, a nyereség képződését. A szigorúbb, egyes elemeiben esetleg korrekcióra szoruló szabályozók és az árbegyűrűzések következtében kialakult új árarányok sem indokolják azonban teljes egészében a költségek nagymérvű növekedését. Ezért szükséges az anyagi ráfordítások gondos mérlegelése, az elemző munka javítása. Tartalékok az együttműködésben — A kongresszus előkészítése során élénk érdeklődést tapasztaltunk a magasabb követelményeket kifejező szigorúbb szabályozórendszer iránt — hangzott a beszámoló. — Érthető ez, hiszen elsősorban a szabályozórendszer közvetíti népgazdaságunk szükségleteit, s határozza meg egy-egy szövetkezet cselekvési lehetőségét. A szabályozó- rendszer egyes elemeinek hatását illetően voltak viták. A TOT ezeket összegezte. Figyelembe vette, hogy az irányító szervek a szabályozó- rendszer hatását folyamatosan vizsgálják és idejében elvégzik a szükséges korrekciókat, ahogyan azt a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldséggyümölcs termelés, a háztáji gazdálkodás ügyében és egyéb kérdésekben hozott konkrét intézkedések is mutatják. — Pártunk XI. kongresszusának határozataiból kiindulva számítunk arra, hogy hosz- szabb távon még egyértelműbben közelednek egymáshoz a termelőszövetkezetek, és az állami gazdálkodó szervek gazdálkodási feltételei. Ez azért szükséges, hogy a feltételek megteremtődésé- vel párhuzamosan a mező- gazdasági szövetkezetekben még következetesebben érvényesíthessük az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét es elháríthassuk az állami és a szövetkezeti szektor szélesebb körű és szervezettebb együttműködését gátló akadályokat. A szövetkezetek további fejlődésének egyik alapvető feltétele, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon, és ezzel együtt a szocialista vállalat jellemző vonásai erősödjenek. Parasztságunk összes személyi jövedelmének 70—75 százaléka származik a közös gazdálkodásból. A beszámoló ezután rámutatott az előző néhány évnek arra a fontos tapasztalatára, hogy a gazdasági fejlődésnek nagy tartalékai rejlenek a mezőgazdasági és ipari nagyüzemek szervezett együttműködésében, így a társulásokban, a termelési rendszerekben, az agráripari egyesülésekben. A beszámoló a továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott. E gazdaságok munkájában ma már nemcsak parasztságunk érdekelt, ez a falun élő munkások számára is nyitvaálló lehetőség, jövedelemkiegészítő forrás. A mezőgazdasági szövetkezetek egyre szervezettebben támogatják a háztáji termelés ki- terjesztését, növelését. Ezzel jelentős mértékben segítik a lakosság ellátását, s egyben a kisüzemi eszközök kihasználását, a szövetkezeti tagság jövedelmének kiegészítését. A szövetkezeteknek tovább kell erősíteniük a közös és a háztáji szerves egységét. A szövetkezetek munkaerőstruktúrájának változásairól szólva a beszámoló rámutat, hogy a tsz-ekben ma már 140 ezer szakmunkás dolgozik, s a 240 ezer betanított munkás több mint egyharmada kifejezetten ipari jellegű munkát végez. Társadalmunk dinamikus fejlődése nyomán mezőgazdaságunk fejlődésének úgynevezett hagyományos, „kézműves” paraszti szakasza rövidebb ideig tartott, mint azt korábban feltételeztük. Sok egyszerű parasztember jutott el a szövetkezeti vezetés csúcsaira, közéletünk fórumaira. Szövetkezeteink önálló gazdálkodásának eredményei is részben ennek köszönhetők. Egyre több felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatal szakember kerül a szövetkezetekbe. A szövetkezeti vezetők döntő többsége megfelel a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt. Kedvezőtlen je'enség viszont, hogy az elnököknek csaknem fele megválasztása előtt egyáltalán nem dolgozott a szövetkezetekben Ez a szövetkezetek kádermunkájának gyengeségeire utal. Szociálpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi kongresszus vitáinak középpontjában még a nyugdíjkorhatár csökkentése és a társadalombiztosítás egységesítése volt. Azóta a nyugdíj-, a társadalombiztosítás egységesítése gyakorlatilag magas színvonalon megoldódott. Szocialista társadalmunk vívmánya, hogy parasztságunk a társadalom más rétegeivel azonos társadalombiztosításban részesül, s keresete sem ingadozik most már az időjárás szeszélyei szerint. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy még mindig több százezer tsz-tag él tanyán, elnéptelenedő falvakban az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb körülmények között. Továbbra is fontos, hogy államunk, társadalmi szerveink, szövetkezeteink a lehetőségekhez képest enyhítsék az ilyen viszonyok között élő szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek, kulturálódási lehetőségeinek hátrányait. A szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiről szólva a beszámoló fontos feladatként említette, hogy minél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a közéletbe, ezzel fokozva felelős- ségerzetüket, tágítva látókörüket. Ehhez most már a szövetkezeti demokrácia intézményrendszerének továbbfejlesztése, a megváltozott feltételekhez igazítása is szükséges. Az eddigieknél is jobban kell építeni a szövetkezeti dolgozók közösségeire, különösen a szocialista brigádokra. Fontos, hogy e közösségek beilleszkedjenek az ön- kormányzati rendszerbe. Döntési, javaslattételi jogaikat minél egyszerűbben, bürokráciamentesen ke'l kialakítani. Nem szabad terhelni őket felesleges papírmunkával. Jogaikat és kötelességeiket a szövetkezeti közgyűlések a helyi adottságoknak legmegfelelőbben az alapszabályokban határozzák meg. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének fontos feltétele a tagok megfelelő tájékoztatása. A demokrácia lényeges feltétele a testületi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, a megvalósulást akadályozó okok feltárása, a mulasztók felelősségre vonása is. Ezután arról szólt a beszámoló, hogy a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervei, vagyis a TOT és a területi szövetségek becsülettel igyekeztek teljesíteni feladataikat, bár munkájukban hiányosságok is vannak. A hibák kijavítása megköveteli, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban erősödjék a cselekvési egység. Ezért szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a TÓT és a területi szövetségek között is, de meg kell őrizni a munka mozgalmi módszereit. A beszámoló rámutatott, hogy továbbfejlesztést igényel az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetkezeti demokráciát még hatékonyabbá, az érdekképviseletet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen el kell egymástól választani a vállalati és a hatósági jellegű feladatokat, világosabban és határozottabban kell megosztani a munkát a szövetkezeti és az állami szervek között. Ezt a célt szolgálja az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának tervezete is. E tervezetek kimondják, hogy a választott testületek és az ügyintéző szervezet felépítése országos és területi szinten összhangba kerül. A vezető testületeket a jövőben jól elhatárolt feladatkörű társadalmi bizottságok segítik. Az ellenőrző és a nőbizottságok mellett javasolják létrehozni az ifjúsági bizottságot, a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottságot, a közgazdasági és fejlesztési bizottságot így majd jobban érvényesülnek a rétegpolitikai és a szakmai követelmények is. A beszámoló a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséről szólva kiemeli, hogy mindenekelőtt a szocialista országok szövetkezeti és parasztszervezeteivel erősödik az együttműködés. Ezenkívül megismertették a magyar szövetkezetek tapasztalatait a fejlődő országok és a nyugat-európai országok számos paraszti, szövetkezeti szervével. A beszámoló hangsúlyozta: a munkásosztály teljes joggal várja el a termelőszövetkezeti parasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli az élelmiszer-ellátás színvonalát, javítja a dolgozók életkörülményeit A termeléshez szükséges jó minőségű gépeket, anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még hatékonyabban segítsék népgazdaságunk fejlődését. — A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meg van győződve — fejeződött be a beszámoló —, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek képesek a megnövekedett feladatok teljesítésére, ha jól gazdálkodnak anyagi, szellemi erőikkel, ha javítják együttműködésüket, szervezettségüket, ha bátran élnek az ösztönzés és érdekeltség, a szövetkezeti demokrácia lehetőségeivel. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése után Hovodzák István, az országos tanács ellenőrző bizottságának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez. Az írásbeli és a szóbeli jelentés egyaránt megállapítja, hogy a szövetkezetek gazdálkodása a második kongresszus óta sokoldalúan fejlődött, működésük és gazdálkodásuk szocialista vonásai tovább erősödtek. A testületi szervek irányelvei, ajánlásai, állásfoglalásai elősegítették a szövetkezetek tervszerű, vállalatszerű gazdálkodásának, az üzem- és munkaszervezés eredményeinek javítását. A pénzgazdálkodásban egyre inkább érvényesül az ésszerű takarékosság. Az ellenőrző bizottság javasolja, hogy az országos tanács tagjai a jövőben rendszeresebben számoljanak be választóiknak a érdekképviseleti szervekben végzett munkájukról, hatékonyabban segítsék az országos tanács és az elnökség irányelveinek, illetve ajánlásainak végrehajtását. Az országos tanács tagjait megválasztó testületek rendszeresebben számoltassák be küldötteiket, kérjék számon megbízatásaik teljesítését, szükség esetén a visszahívás jogával is éljenek. Az ellenőrző bizottság elnökének szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita az országos tanács és az ellenőrző bizottság beszámolójáról, a határozattervezetről, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokról, az országos tanács alapszabályának és a területi szövetségek ' alapszabálymintájának módosításáról. A vitában az ebédszünet után felszólalt Kádár János. KADAR mnos: Megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi arculata Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársnők.' A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán, túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szövetkezeti eszme megvalósítása, az önkéntesség tiszteletben tartásával történt és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasági termelés nem torpant meg, hanem emelkedett. Népi államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség új szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti összefogásnak szilárd alapja. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közellátásban, a dolgozók elért életszínvonalának megalapozásában és további emelésében. Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai eseménynek színhelye ma ez a terem. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójával Szabó elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértek. s külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak : átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, minden résztvevőjének, az önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait, s a magam részéről is minden jót. sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. A szövetkezeti mozsalom fontos politikai téDyezö NÓGRÁD — 1976, december 15., szerda Kedves elvtársak! Ami az ország belső helyzetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a munkásosztály hatalma szilárd, a munkásparaszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is meggyőzően tanúsította — mind jobban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom nemcsak gazdasági, termelési kérdés, hanem fontos politikai tényező is. A több mint kétmillió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Az egységes népgazdaság részei, számottevően hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez. Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása; forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem a kisárutermeléssel együttjáró individualista, egyéni, a falu határán alig túl- iátó, látástól vakulás- ig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. Ez megmutatkozik abban a szilárd helytállásban, amit nehéz helyzetekben nem egyszer tanúsított, s nem kevésbé abban, hogy falun is egyre tömegesebben követik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezését, a szocialista brigádmozgalmat, amely — több felszólaló révén — itt is hallatja hangját. Az is sokatmondó tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok közel egy- tizede pártunk tagja, és a parasztság soraiból sokan kerültek és kerülnek a hatalom, az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. Kedves elvtársak! A nemzetközi helyzetet most csak röviden érintve elmondhatom, hogy hazai építőmunkánk feltételei e tekintetben is biztosítottak. A nemzetközi helyzet alaku’á- sára mind nagyobb befolyása van korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a tőkésvilág munkásmozgalmának és a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek, nemzeti érdekeinek. A szocialista országok aktív, kezdeményező külpolitikát folytatnak. Ennek kiemelkedő állomása volt a Varsói ■ Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi, bukaresti ülése. Elveinknek megfelelően ml Is igyekszünk közreműködni a szocialista országok közös külpolitikai fellépéseiben. Pártunk és kormányunk aktív nemzetközi tevékenységet folytat: a Magyar Népköztársaság államközi kapcsolatai kielégítően fejlődnek. Hogy csak a legutóbbi hetek, hónapok eseményeire emlékezve említsek néhány pé1- dát: jól szolgálta kapcsolataink erősítését Losonczi Pál elvtársnak Venezuelában, Peruban, Panamában és most Indiában, Lázár György elvtársnak a Lengyel) Népköztársaságban, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatása. A békás egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként értékeljük Urho Kekkonen finn köztársasági elnök magyarországi látogatását, illetve a magyar—osztrák kapcsolatok erősítését szolgáló legutóbbi bécsi tárgyalásainkat Kreisky kancellár úrral és az osztrák politika többi vezetőjével. Várakozással tekintünk az 1977-es belgrádi értekezlet elé. Szilárd meggyőződésünk, hogy akkor töltheti be feladatát, ha nem kölcsönös reklamációk beterjesztésének színtere lesz, hanem ha felelősen ősz- szegezi az elért eredményeket, és a továbblépés útjait- módjait kutatja fel és jelöli meg. Népgazdaságunk a nehéz teltételek ellenére js lepődik Kedves elvtársak! Rövidesen véget ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresszusának iránymutatásait követve, eredményesen dolgozik. Igaz, munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a ter(Folytatái a 3. oldalon^ j
