Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
Színházi esték A varázsfuvola Megjegyzései; a felnőttoktatásról (11) Mindenki , Die Zauberflöte. — A va- rázsluvolá. Játékos. vidám, olykor elégiába hajló dallamai 1791. szeptember 30-án csendültek fel először a bécsi opera színpadán; alig néhány: héttel előbb halhatatlan, zseniális szerzőjének, Wolfgang Amadeus Mozart halála e'őtt. Az előadás lassan érő világsiker; az opera remekmű. A világ egyik páratlan tehetségű "zeneköltőjének utolsó, minden korábbi színpadi műve fölött álló operája, nyílt vallomás a tiszta érzésekről, az ember elszánt küzdelmére1 a boldogságért, szerelemért. A varázsfuvolán nem látszik, hogy szerzőjét súlyos testi bajok, fájdalmak nyomasztják. Annyira tisztán és érzékletesen rajzolódik ki történetéből és sajátosan könnyed, az osztrák népi motívumokat magába ötvöző zenéből az emberi jóság diadala a sötét, romboló hatalmakkal szemben, hogy a hallgatóban, a nézőben, egyetlen pillanatra sem merül fe’: olyan ember írta ezt az operát, aki — A szó túlzás né’kü! érte’mé- Jlrn — teljes lábbal a halál ».apujában állt. » Az emberi személyiség, az emberi társadalom kettős „természete” vívja életre-ha- lálra szóló csatáját ebben a remekműben. A foltta’an jóság és szépség, meg a nem kevésbé szép. de sötét gonoszság Sarastro és az éj királynőjének birodalma jelenti e kettősség időtlen szem- beállításának színterét. E két terepen folyik a harc, s nyer végső egyértelmű igazolást az emberi jóság, a szelíd érzelem. Tamino, az ifjú herceg kiállja a próbát, s elnyeri méltó, megérdemelt jutalmát, Pamina, az éj kiráiynőAz éj királynője. Hegyes G» bi.\ • Udvarhölgyei: Czakó Mária, Ti bay Krisztina. Varga Magda. je leányának kezét. Hasonlóan teljesedik be a földiesebb érzelmeket tükröző ■+- ennek megfelelően földiesebb, köznapibb megfogalmazásban megjelenített — szerelem, amely a hús-vér ember madarász, Papageno és a számára „teremtett” leány, Papage- na között fellobbant. Művészi mesterség Könyvkötő Balassagyarmaton r Még a nyáron szerettem volna szaklapjaimat beköttetni. Könyvkötő után néztem. Sokáig nem talaltam. Götz bácsi a közismert könyvkötő idős mester, már nem dolgozik — mondták. Más könyvkötőről viszont nem tudott senki. Végül is a véletlen vezetett el Katona Erikához, a Thököly utcába, Amikor benyitottam a kis. udvari műhelybe, meglepetésemre pár évvel ezelőtti riportom egyik szereplőjét láttam viszont. Erika akkor még tanuló volt a balassagyarmati Szondi Szakmunkásképző Intézet könyvkötő szakán, és a balassagyarmati nyomda dobozüzemében dolgozott. Csinos mosolygós, előzékeny üzletember, azaz önálló kisiparos. Miután szakszerűen felvette tőlem a rendelést — látva érdeklődő nézelődésemet — kész volt bevezetni műhelyének titkaiba— Milyen munkákkal keresik meg a könyvkötőt? — Sokfélével! Hivatalok például közlönyök bekötését kérik, a szandai tanács halotti anyakönyvet, a cser- hátsurányi tanács okiratokat, a balassagyarmati kórház lázlaptartókat, a Ma- gyarnándori Állami Gazdaság kollektív szerződést hozott hozzám bekötésre. — Egyéni megrendelők nincsenek? — Dehogynem. Sok régi ’„saláta” könyvet kötök be, és imakönyveket, folyóiratokat szintén, fényképalbumokat ugyancsak. — Mikor van a főszezon? — Februártól júniusig. De, ha bekerülök a köztudatba, folyamatosan dolgozhatom, hiszen egyedül vagyok könyvkötő a városban. Ez a kívánság nemcsak anyagi természetű Erikánál. Tudom, hogy hivatásos könyvkötő, jeles eredménynyel tette le a szakmunkás- vizsgát. Götz bácsi tanítványaként a nyomdában a szaktudás mellé a szakma szeretetét, a munka örömét is megkapta útravalóul. A lankadatlan igyekezet is jellemző Katona Erikára. Napi munkája mellett jó eredménnyel érettségizett az idén a Balassi Bálint Gimnázium dolgozók gimnáziumában. Magánúton a német nyelvet tanulja és még arra is jut ideje hogy egy kisfiút a felsőpetényi állami gyermekotthonban látogasson törődjék sorsával tanulmányi előmenetelével. Szülői értekezletekre jár. B. Lajoskát kicsi fogadott fiának tekinti- Szép szokását még a nyomdából hozta, ahol a brigádjuk rendszeresen segítette a felsőpetényi gyerekeket. — Szeretek utazni is, a világból minél többet megismerni. — mondta befejezésül. Amikor elhagytam a kis műhelyt, és annak jól képzett, kedves „mesterét”, eszembe jutott amit egy századfordulón kiadott pályaválasztási tanácsadóban olvastam a könyvkötészetről: „Ez a mesterség is az iparművészet körébe vág. A technológiai iparművészeti múzeum minden télen rendez könyvkötő-, márványozó- és könyvmetsző-tanfolyamot, amelyre azonban nem vesz fel nőket”. Ez ma már r.em így van, sőt! Balassagyarmaton a kisiparosok sorában egy fiatal nő egyedül képviseli a nagy múltú szakmát. A könyvkötészet művészi mesterségét! Elekes Éva 4 NÓGRÁD — 1976. november 13., szombat ] középiskolák Mi juttatja Taminót és Pa- pagenót a boldogsághoz? Az ajándékba kapott varázsfuvola talán amely megszelídíti a rosszat, az ártó indulatokat? Vagy önnön állhatatosságuk a valóságnak megfelelően ellentmondásosan jelentkező bátorságuk, a kitartás? Nyilván, az utóbbi, amelynek jó! felhasználható eszköze a varázsfuvola Mert lehet az ember bármiféle csodaszerszám birtokában, ha hiányzik belőle az akarat, a döntés megalapozott realitása. a cselekvés e'szántsága. A salgótarjáni József Attüa megyei Művelődési Központ közönsége üde. friss szellemű, kellemes előadásnak tapsolhatott a három színházi esten, s meggyőződéssel vallhatom, hogy akik csütörtökön nézték meg — s ezek bizony nem kis számmal voltak —. nem bánhatták meg, hogy a televízióban indított Kántor nyomoz című bűnügyi film helyett a debreceni Csokonai Színház előadását vá’asztot- ták. Sándor János, az előad s rendezője finom érzékké’ nvúlt az örökértékű műhöz, és a kívánatos egyensúlyt teremhette meg a szükséges komolyság és a mérték’artó vidámság között. Énekesei kitűnő segítőtársaknak bizonyultak e koncepció kifejezésére. Mindenekelőtt a Sarastrót éneklő Tréfás György, a Paminát megformáló Marsay Magda, a Taminót és az éj királynőjét megjelenítő Györgyfíy József és Hegyes Gabi, a „hétköznapi” szerelmeseket alakító Kertész Tamás és Pallos Gyöngyi. Oláh György Mo- nostatosa főképpen játékin- telligenciájáva’. tűnt ki. De mint minden értékítélet, egy egységes színvonalú előadás esetében, ezúttal is viszonylagos; mert a szereplők sorrendje nem fejezi ki, mert nem is fejezheti ki a teljesítmény minőségének sorrendjét, hiszen mindenki, még a villanásnyi szerepek éneklői is, azt nyújtották, amit szereplehetőségük kínált. Kováts Zoltán jó karmestere volt a zenekarnak. Fekete Mária ragyogó és érzékletes jelmezeket tervezett. Langmár András díszlettervező fantáziáját viszont mintha kötötte vo'na valami (talán pénzügyi keret), mert a színpadkép bizony szegényesebb volt a kelleténél. Sulyok László A SALGÓTARJÁNI- DOLGOZOK Általános iskolája igazgatójával és tanáraival zajló beszélgetésünk során azt kérdeztük; vajon, a Mindenki iskolája rádiós és televíziós sorozat mennyiben segíti munkájukat, illetve milyen tapasztalataik vannak a konzultációs csoportok szervezéséről. tevékenységéről? Összegezve közöljük eszmecserénk ezen részét Mindenekelőtt hangoztatják; a Mindenki iskolája rendkívül hasznos kezdeményezés, eredményesen segíti munkájukat, erősíti a közművelődési intézmények felnőttoktatási tevékenységét. Ami intézményüket. a dolgozók általános iskoláját illeti, rendszeresen felhásználják az adásokat, beépítik azokat oktató tevékenységükbe. Előkészítik az adásokat, illetőleg utána konzultációkat tartanak. Megkapták a Mindenki iskolája anyagát. Megjegyzésük az, hogy — tekintve a szalagos magnetofonok viszonylagos beszerzési nehézségeit — jobb lett volna. ha az anyagot kazettákban dolgozták volna fel, így zökkenö- mentesebben használhatnák. A közművelődési intézményekben, üzemekben helyenként konzultációs csoportokat szerveztek, illetve szerveznek most is. Ügy tűnik, esetenként kicsi a létszám. Másrészt van olyan tapasztalat. hogy a jelentkező dolgozók, helyenként a jelen t- keztetők nincsenek egészen 20.06: ABSZOLÜT FEHÉR TÖRTÉNETEK. Fehér Klára, a műsor szerzője és műsorvezetője mondja: „Immár huszadik esztendeje írom a Magyar Nemzetben. az „Apró-cseprő”-t, ezeket a felvil’anó. és felhőként gyorsan szétoszló képeket Arcokat, arcokat keresek mindenütt, vidámakat és komorakat, gúnyorosakat és szelídetisztában a Mindenki iskolája jellegével! Ismételten hangsúlyozni kell tehát, hogy a Mindenki iskolája adássorozatok vég'gnézése önmagában nem elegendő, csupán ennek alapján nem lehet sikeres vizsgát tenni. Az adások ..csak” segíthetnek a felkészítésben az adott tár- evakban. de nem merítik ki a teljes anyagot, ez nem is céljuk. Konzultációk és rendszeres önálló tanulás szükséges ahhoz, hogy valaki eredményes vizsgát tehessen a dolgozók általános iskolájában, felhasználva természetesen a Mindenki iskolája nyújtotta segítséget is. Nézzük meg ezek után, milyen az érdeklődés Salgótarjánban és környékén a dolgozók középiskolája iránt9 A II. országos felnőttoktatási konferencián dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter — többi között — ezeket mondotta: „Társadalmunk érdeke nemcsak az általános Iskolát végzettek számának növelését kívánja meg, hanem azt is, hogy minél többen jussanak el a középiskolai végzettség megszerzéséhez. Ebben pedig eddig is fontos szerepe volt.s a jövőben még inkább fontos szerepe lesz a dolgozók középiskoláinak. Az oktatásügy előtt ezért most az a feladat áll. hogy a párthatározat végrehajtása során az évtized végéig a rendes korúak iskoláival párhuzamosan korszerűsítse, majd a következő évtizedben továbbket. Es mérhetetlenül boldog vagyok, hogy a televízió lehetővé tette, hogy a képernyőn megelevenedjenek. És még valamit be kell vallanom. Rettenetesen örülök a megtisztelő megbízásnak, hogy nemcsak forgatókönyvíró vagyok most —, hanem eljátszhatom írószerepemet is az Abszolűt fehér történetek című tévéműsorban. fejlessze a felnőttoktatás tartalmát és szervezetét is.” RÖGTÖN JEGYEZZÜK MEG, HOGY Salgótarjánban a dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolája jelenleg az átmeneti elhelyezés nehezítő körülményeivel küzd. Ügy véljük, egy ilyen naay és jelentős intézmény megfelelő és állandó elhelyezését a — lehetőséghez képest — mielőbb meg kell maid oldani. Reméljük, erre belátható időn belül sor is kerül. A hallgatók jelenleg két egymástól távol eső helyen tanulnak, az építőipari szakközépiskolások a Madách Imre Gimnázium és Szakközép- iskola új helyén, a többi osztályok a Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskolában. — Milyen az érdeklődés? — Azt mondhatom, hogy igen nagy. Például két év óta ezren felül van a létszámunk — mondja Ferencz Imre igazgató. — Jelenleg 1044 beiratkozott hallgatónk van. Ehhez hozzávehetjük még a gépipari szakközépiskola felnőttképzését és a szakmunkások kétéves közpiskolai képzését, Tizenegy gimnáziumi osztályunk működik mintegy 400 tanulóval, továbbá közgazdasági, kereskedelmi, építőipari szakközépiskolai osztályok, összesen tizenkét osztály, mintegy 500 hallgatóval. Ide tartozik még a kétéves- közgazdasági kiegészítő, amely érettségire épül. Három ilyen osztályunk van, mintegy 130 tanulóval. Az ezeken túl működő csoportok szervezetileg nem csak vizsgáztatás szempontjából tartoznak ide (magánvizsgára előkészítő tanfolyamokról van szó). Ilyen jelenleg Mátramindszenten van, az állami építőipari vállalatnál,. s működik egy kísérleti jelleggel a salgótarjáni megyei József Attila Művelődési Központban. Valamennyi osztály levelező formában tanul, heti egy alkalommal van foglalkozás, évi három alkalommal van beszámoló, amelyek után év végi osztályozó vizsgára bacsátják a hallgatókat. — Nálunk a létszám egyébként elhelyezési gondok miatt r.em növelhető — jegyzi meg Ferencz Imre. — Létszámunknak az szab határt, hogy nincs elegendő tanterem. Az örvendetes érdeklődésnek is, természetesen, számos oka lehet. Csak néhányat említünk ezek közül. Ügy tűnik, közvéleményünk egy jelentős része előtt a középiskolai végzettség megszerzése ma már általános követelményként jelenik meg. Egyre inkább növekszik a dolgozók középiskoláiban a húsz-harminc év közöttiek száma. Több példa van továbbá arra, hogy a munkahely — nagyon helyesen — megköveteli a középiskolai végzettséget, gyakran a már betöltött állás megtartása miatt tanul a dolgozó. Természetesen, egyéb helyesen felismert érdekek összejátszásáról is szó van, ezek részletes elemzésére most nincs módunk. Társadalmilag rendkívül hasznos ez a növekvő érdeklődés, amelynek fenntartása továbbra is szükséges. BEFEJEZÉSÜL _ HISZEN E TÉMÁRÓL sem szólhattunk a teljesség igényével — még egy megjegyzés. A lemorzsolódásról van szó. A gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokban az első évben meglehetősen nagy, körülbelül harminc százalék. A továbbiakban ez erőteljesen lecsökken. Azt jelzi ez, hogy a jelentkezést ezen iskolatípusnál is komolyan meg kell gondolni, az erőpróbára a lövőén: is iái fel kell készülni. (Vége) T. E. J Nyílik az ajtó. Mindenki kihúzza magát. «óő Folytassa csalC. v .„t ( ezereskapitány \ MVO!/ ' uraml Mit vétett JL. * 3aU*z ° le9ényl.-------------r f Megszökött ós orra bíz- J tolta társait is. Csapatul fűk egész Réthéig iuiA ______ Az úgy volt, hogy az úton szekéroszlopbo botlottunk. Az élen néhány főtiszt lovagolt. Köztük a legrangosabb .. Sejtettem én nyombon, kicsoda, de nem mertem hinni. Kérdi kik vagyunk, honnon jövünk, aztán így szólt: „Az ilyen legényeknek most a hadban o helyük. Oroszlánok keile- nek ide, nem farkasok". barabas TIBOR regénye nyomán irta CS HORVÁTH TIBOR, rajzolta: zOrad eb.no „Eliogtók?" — az újabb kérdés telibe totál. „Visszatért", -Sí' feleli kényszeredetten Inczédi. '"Hogy történt? De igozot beszélt, -mert ketléhasftjakl „A rendtörésért egy he- ti áristom. És strázsa- mesterség a bátor portyáért," — hangzik az ítélet. Aztánr „fordulj, indulj!" Bornemisszát, mikor kilép az udver- ro, o váratlan öröm után mindjárt egy máso- dik is éri. "fekete Miskai Mégis bejöttetek? Hogyan? Miért?y : télen Nyitrán rostokoltunk, generális uram. Végre őzt mondtuk, elég. Toszított a hord kedv, húzott hoza falu. Réthén dúlás u közben kaptuk a lobon- col. lecsaptunk a bitangjára. igoz, nogyuromA b® \ Voló De hogyon álljunk olyan seregbe, ahol az paroncsot, oki eddig nyúzott, veretett minket. Inczédi jir, Eszter- házy úr, meg a többiek / (^Hát Bottyán János?^) Mai tévéajánlatunk
