Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
Feltárni az ember belső világát Beszélgetés Jevgenyij Gromov filmesztétával Megyei filmbemutatók A szovjet filmek fesztiváljának második hetén Az eddig nálunk vígjátéki filmekből ismert Jevgenyij Leonov alakítja l brigádvezetőt Mikaeljan Prémium című alkotásában. ' Ä Szovjetunió Kommunista Pártjának határozata alapján három évvel ezelőtt alapították Moszkvában a filmelméleti- és történeti intézetet. Igazgatóhelyettese, Jevgenyij Gromov filmesztéta, a filozófiai tudományok doktora a napokban a szovjet. filmek fesztiválja alkalmából Salgótarjánban járt egy filmdelegáció élén. Vele készítettünk beszélgetést az intézet munkájáról, a Szovjetunió filmművészetének helyzetéről, a film és a közönség kapcsolatáról. — Milyen feladatok megvalósítására hozták létre a filmintézetet? — Intézetünk alapvető feladata a szovjet és a szocialista országokbeli filmművészet tanulmányozása, elméleti és történeti vonatkozásban. De úgy is fogalmazhatnám, hogy fő feladatunk a szocialista realizmus stíluskorszakainak a kutatása. Természetesen foglalkozunk a nyugati országok művészetével is, a modern tendenciákkal, ideológiai vonatkozásaival. S nagy figyelmet fordítunk a néző ízlésének, magatartásának, reakcióinak tanulmányozására. — Kutatásaink eredményeit, véleményünket, állás- foglalásainkat különböző írásművekben publikáljuk. Részben a filmművészettel foglalkozó sajtótermékekben, részben saját kiadványainkban, könyvekben. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy intézetünkben dolgoznak a szovjet kritika legjelesebb képviselői. Jelenleg körülbelül 150 munkatársunk van, de ezt a számot rövidesen 200-ra emeljük. — Az utóbbi évtizedben r A NAPOKBAN jelent meg a NÖGRÁD hasábjain a hír az egyesület megyei szervezetének megalakulásáról. E cikk kerekében szeretném néhány gondolat erejéig bemutatni az országos egyesületet, s a további feladatokat felvázolni. Könyvtáraink a felszabadulás óta eltelt Időszakban mind a tudományos, mind a közművelődési életben jelentős szerepet játszottak, s az elkövetkező időkben e szerep tovább növekszik. A könyvtárosok feladata naponta összetettebb, színesebb, s egyben nehezebb a megoldásuk is csak felelősségteljes, magas színvonalú szakmai felkészültséggel lehetséges. A szakmai továbbképzés fórumainak megteremtése szinte létszükségletként jelentkezik napjainkban. Ezt a szakmai fórum szerepet tölti be a Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Ezen túl érdekvédelmi közösség és a külföldi kapcsolatok ápolója. Az egyesület különös gondot fordít a könyvtárosok szakmai hivatástudatának és öntevékenységének elmélyítésére. Az egyesület jogelődie a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete volt. mely 40 éve alakult, .s 15 évi működés után megszűnt. 1955 őszén a TIT keretében alakult a Magyar Könyvtárosok Szabó Ervin Köre, ebből nőtt ki a későbbi egyesület. A kör tagjainak száma és tevékenysége egyre sürgetőbbé tette az önálló megalakulást, mely 1905. november 15-én megtörtént: a^óta az országos szervezet folyamatoson működik. Az országos szervezet helyi, területi szervekre tagolódik. Ezeket a szakmai szekciók és. bizottságok „lépik túl”, melyek már országos jellegűek. (Például gyermekkönyvtárosok, műszaki könyvtárosok, zenei könyvtárosok szekciója, katalogizálási, könyvtárgépesítési bizottságok.) Az országos egyesület tevékenységének néhány kiemelkedő mozzanata: 1937-től hivatalos kiadványként jelent meg a Maegyre többet olvashattunk a szovjet filmművészet szellemi és művészeti megújulásáról, frissüléséről. Miként értékelik ezt a Szovjetunióban? — Véleményünk szerint ez a folyamat már az ötvenes években elkezdődött, és számos kitűnő mű reprezentálja. Hogy erről a hatvanas években több szó esett, talán az magyarázza, hogy ebben az időben a dokumentarizmus nagyobb mértékben és szélesebb körben érvényesült művészi filmjeinkben. Rendezőink jó része dokumentumanyagokat használt fel műveiben, nem illusztratív módon, s nem hivatásos színészekkel dolgozott. Most viszont már úgy érzem, hogy ez a dokumentarizmus mintha hanyatlóban lenne. — E jelenséget mivel magyarázza? — Nagyon egyszerű. Bár a dokumentarizmusnak megvannak a maga értékei, de az ember belső világát nem tudja érzékletesen feltárni. Az emberi személyiség pszichológiájának új eszközeit kell megtalánunk. Mert, ha a nyugati filmművészetben a pszichologizmus olykor túlzásokba hajlik, vagy helytelen úton jár. nem jelentheti, hogy mi a lélektani elemzéstől elszakadjunk. Ebben az esetben a film számára azt tartom alapvető kérdésnek: tud-e irodalmi értékű szinten betekinteni az emberi lélek rejtelmeibe? — A szovjet filmművészet jelenkorában tehát az ember belső világának ábrázolása az egyik központi téma? — Így is fogalmazhatjuk. gyár Könyvszemle. Az egyesület gondozta Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái című sorozata öt kötetének megjelenését. Mint társadalmi szerv a könyvtárosképzéssel is segítette a szakmai továbbfejlődést. Megalakulásakor tagja lett a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) biztosította a magyar könyvtárosok képviseletét e nemzetközi szervezetben. Jelenleg rendszeresen megjelenteti az egyesület évkönyvét, melyben az éves munka értékelésén túl szakirodalmi válogatást közöl magyar és külföldi szerzőktől. A folyamatos tájékoztatást az országos egyesület havonként megjelenő kiadványa nyújtja. A könyvtáros számára nagyon sok értékes információval szolgálnak e tájékoztatók. Mit jelentenek ezek az információk? Jelzéseket adnak a szakmai élet kulturális kérdéseiről, azok előadóiról, gyakran á felvetett kérdések, problémák részletéig is láthatjuk a konferenciák, ülések anyagát. Betekintést adnak más hálózatok problémarendszerébe, ezzel tá- gabbra . nyitják könvvtáros- „látószögünket”. Mindez persze azt is jelentheti, hogy — közvetve — tagjain kívül minden érdeklődőnek segítséget nyújthat. Mit várunk a megyei szervezettől ? Egy területi szervezet magában rejti az önállóság adta lehetőségeket, előnyöket. Azt várjuk az egyesülettől, hogy jelentőségének megfelelő, színvonalas továbbképzési lehetőséget nyújt a megyében1 dolgozó közművelődési, iskolai, műszaki könyvtárosok számára. A jó példák gazdag választéka (Szolnok, Pest. Heves megyei segíti a tervezést, a döntést. FELADAT LESZ az is, hogy a kör szélesedjék, a taglétszám növekedjék (jelenleg 41 fő) és más könyvtári szervezetek is bekapcsolódjanak az egyesület munkájába. Rendezőink, forgatókönyvíróink egy része egyre határozottabban és tudatosabban igyekszik megismerni az ember — beszélgetésünk folyamán többször említett — belső világát. Egyre több olyanféle film születik, mint a Prémium. — Mi a helyzet a vígjátékokkal? Nálunk a közönség kedveli ezt a műfajt, rendezőink viszont általában nem szívesen vállaikoznak a forgatására. — Vannak nálunk, akik a lélektani filmmé! szemben a szórakoztató műfajok fontosságát hangsúlyozzák, mivel ezekre valóban nagy közönségigény mutatkozik. Mi azt szeretnénk, ha a kettő között ideális egyensúly alakulna ki. A magam részéről nagyon fontosnak tartom a vígjátékot, s kedvelem, ha az megfelelő művészi szinten megvalósított. A md rendezőink általánban szeretik a szórakoztató műfajokat, s erre anyagilag is ösztönözzük őket. Mégis azt mondhatom, hogy kevés az igazán jó vígjáték. — Az idei szovjet filmek fesztiváljának filmjeit hogyan választották ki? — Képet kívántunk adni az utóbbi évek szovjet filmterméséből. Ugyanakkor figyelembe vettük, hogy nálunk melyik filmek arattak jelentős közönségsikert. — A most bemutatottak mellett nyilván volt több ilyen is. — Igen. A háborús műfajban például A hazáért harcoltak. A legnagyobb sikert azonban az önök által is már láthatott Vörös kányafa aratta. Azt hiszem ebben közrejátszott Suksin tragikus halála is. — Nem beszéltünk még a magyar filmekről. Befejezésül erről szeretnénk néhány gondolatot hallani! — Intézetünkben 2—3 szakember foglalkozik a magyar filmművészettel. Munkájuk nem könnyű, mert a nyelvi korlátok miatt a szocialista országok között ez a legkevésbé hozzáférhető. Ami engem illet, a legfontosabb filmeket megnézem, Moszkvában, a magyar követségen, rendszeresen. Ha a legjobban tetszőt kellene megneveznem, az Árvácskára szavaznék. Nagyon tetszett emberi melegsége, művészi eszközeinek tisztasága. Sulyok László A Szovjetunió filmművészetéről szóló híradásokban már egy éve szinte elmaradhatatlan, hogy ne olvasnánk egy kitűnő minősítéssel illetett filmről, Szer- gej Mikaeljan Prémium című alkotásáról. Most végre, a szovjet filmek fesztiválja alkalmából hozzánk is eljutott. Igaz, „szerencsésebb” polgártársaink — a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat egyik szocialista brigádja, amelyik az országban elsőként vállalta, hogy az általuk átadott épületekben jelentkező valamennyi hibát díjmentesen kijavítják — már szeptemberben láthatták. Mikaeljan rendező, akivel rengeteg beszélgetést, Interjút készítettek a mű elkészülte után, tömören így fogalmazta meg saját és munkatársai szándékát: „Olyan problémákról beszélünk, amelyekkel mindennap találkozunk az életben ... Filmet akartunk készíteni a pártszerűségről, az állhatatosságról, a meg nem alkuvásról”. Majd 20.00: KANTOR. Történetek a híres nyomozókutyáról. A tévéfilmsorozat hőse: Kántor, a híres-nevezetes rendőrkutya — „történelmi hős”. Kitömött példánya ma is látható a Bűnügyi Múzeumban, hiszen számtalan bűnözőt, határsértőt, diver- zánst éppen Kántor segítségével sikerült kézrekeríteni. Szamos Rudolf, az író, először regény formájában adta közre Kántor legendás történeteit. A filmsorozat alkotói öt önálló, cselekménysorral Í rendelkező történetet válaszhozzáfűzte: „A Prémium szovjet társadalmunk alaptörvényét tükrözi: azt a jogot, hogy a dolgozók minden fontos kérdésben részt vehetnek, beleszólhatnak, és az egyéni érdek mindig a társadalmi érdek alá van rendelve ... Amíg a filmet forgattuk. magunk is nemegyszer szembekerültünk a közöny, a bürokratizmus, a szervezési nehézségek útvesztőivel, amelyeket filmünkben ostoroztunk”. S a film valóban rendkívül bátor hangon szól azokról a hibákról, amelyekkel nemcsak egy építkezésen, hanem akármitottak ki a regényből. Ezeket a történeteket a főszereplők: Kántor, a gazdája: Csupati (Madaras József), Sátori százados (Szilágyi Tibor) és Bokor őrnagy (Horváth Sándor) fogják össze. A néző nemcsak izgalmas események részese lesz a sorozat folyamán — postakocsirablás, ékszercsempészés, titokzatos gyilkosságok —, hanem több hónapos kemény munka produktumaként megcsodálhatja, hogy mit is „tud” Kántor, a nyomon követéstől a vízből mentésen át, a teli borospohár asztalra tételéig. lyen vállalatnál, akármelyik szocialista országban szemoe találhatják magukat az emberek. Ha magyar analógiákat keresnénk a műhöz, akkor mindenekelőtt Bacsó Péter és Kovács András filmjeire kell gondolnunk, akik hasonló alapállásból és szenvedéllyel a társadalmi életben fellelhető hibákra reagálnak, frissiben, nyílt és őszinte ábrázolással, mindenkor javító szándékkal. „Mit tenne ön, ha látszatteljesítményért kapna prémiumot?” — kérdezi tőlünk a MOKÉP osztogatója. Elfogadnánk, vagy úgy tennénk, mint a filmben látható brigád, amelynek véleményét Potapov brigád vezető — Jevgenyij Leonov ragyogó alakításában — tolmácsolja a pártbizottsági ülésen. Alekszej Csakovszkij regénye nyomán forgatta a Blokád című kétrészes drámát Mihail Jersov. Nem először nyer fiimi megfogalmazást Leningrad több éves ostroma. De ez sem tekinthető véletlennek: Hitler fő célja ugyanis Leningrád, a hős város elfoglalása volt, mert ha Leningrad „megvan”, akkor — a német hadvezetés számára legalábbis úgy tűnt —, megvan a Szovjetunió egésze meghódításának kulcsa is. Jersov filmje a blokád megkezdéséig mutatja be a háború történetét. Nagy érdeme, hogy hitelesen ábrázol olyan történelmi személyiségeket, mint Sztálin, Zsűkov marsall, Vorosilov és a fasiszta oldalt sem sematikusan, hanem történelmileg hitelesen jeleníti meg. A Filmbarátok köre Otar Joszeliani Élt egyszer egy énekes rigó című lírai hangvételű játékát mutatja be. Annak a Joszeiianinak az újabb munkáját, aki Olvasztás című dokumentális művével már nemzetközi feltűnést keltett, és eisö játékfilmjét, a nálunk is bemutatott, kritikai hangú ^ Lombhullást a can- nes-i filmszemle fogadta őszinte elismeréssel. Az Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban című koprodjikciós alkotás után- látszásban kerül, a sikerre való tekintettel, ismételten a mozik műsorára. Eldar Rja- zanov filmjének olasz és szovjet fiatalok a főszereplői: nevezetesen Antonia Santilli, Alighiero Noschese, Ninetto Davoli, Tano Cimarosa és Andrej Mironov. Hang sebességére! vegzeit diagnózis Szovjet tudósok olyan készüléket szerkesztettek, amely néhány másodperc alatt ellenőrzi az automata gyártósorokban üzemelő forgácsóló- gépek kopását. Az elektronikus berendezés a forgácsolókés vibrációja következtében keletkezett hangot jegyzi fel és hasonlítja össze a teljesen ép forgácsolókés .okozta vibrációs zörejjel. Jelzést ad, amikor a kést ki kell cserélni. Az alkonyaitól sípszó Hallatszik a falu felől; fújják már indulásra. ^—— ■ — —■—, Ne sírj, kis Anna! Visz szajövünk mi még, s akkor itt is maradunk. Jól őrizd a libertást, amit adtam. Ha rosszra fordul a sorod, küldd ei valakivel, s csak ennyit üzenj: köll már a vitéz8ARABAS TIBOÍí regénye nyomán írta CS HORVATH TIBOR, rajzolta: ZÖKÄD ERNŐ A Magyar Könyvtárosok Egyesületéről Mai tévéajánlatunk i K. S.
