Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

Cáuvagépgyári tapasztalatok A hatékonyság növelésének eszköze az üzem- és munkaszervezés A salgótarjáni bányagép­gyárban céltudatosan fog­lalkoznak az üzem- és mun­kaszervezéssel. az évek so­rán számos intézkedés tör­tént, ami a termelékenység növekedését, a hatékonyság fokozását szolgába. Év ele­jén Kovács Károly közgaz­dász személyeben felelős gazdát is kapott ez a fontos munkaterü'et. Éz azt jelenti, hogy most már csak ő fele­lős érte? — tettük (el a kér­dést dr. Csontos József igaz­gatónak. — Kevés lenne egy ember Ilyen feladathoz. A vezető azon a szinten, ahol dolgozik, szervező is kell, hogy legyen. Ez alapvető követelmény. A gyárral szemben támasztott igények egyre nagyobbak. A vezetők irányító, szervező te­vékenységétől függ elsősor­ban. hogy a kollektíva ho- gvan tudja teljsíteni felada­tát. Ebben vé'errvényem sze­rint jelentős szemléletváltozás tapasztalható. Mindinkább a napi gyakorlatban mérhető ez. amire a termelési osztály egy sor példával is szolgál­hat — válaszolt ar igazgató, letet állandóan kritikusan Németh Endre főosztályveze­tőt erről faggattuk: — Mi az, ami leginkább jellemzi p, fejlődést? — A termékszerkezet kor­szerűsítése, a gyártmány- és gyártásfej’.esztés, egy sor szer­vezési intézkedést is szüksé­gessé tett. A tervezett lét­számból például eves átlagban ^gldök vizsgálata harminc ember hiányzik En- újabb elhatarozasnaz nek ellenere a tervet telje­síteni tudtuk, és ez elsősorban ennek köszönhető. A munkás­létszám alig több mint fél százalékkal növekedett, de a termelési érték 13,4 százalék­kal nagyobb, mint tavaly volt. Az egy fő egy munkanapjára eső termelés 13,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ez a legfontosabb 'ertnelékeny- ségi mutató, és azt is jelenti, hogy valóban sikerült haté­konyabban foglalkoztatni a munkaerőt — mondta Németh Endre. vizsgálják. A kooperációs szál­lítások késése, anyaghiány mi­att ésszerű átcsoportosításo­kat kellett tenni. Felmérés igazolja, hogy a dolgozóktól független veszteségidőt az idén 18 százalékkal csökkentettük. Az anyagmozgatás jobb meg­szervezéséért az elmúlt évek­ben is sokat tettünk. A vesz- viszont vezet­tek. Májusban égy csoport­ba szerveztük a targoncáso­kat. Üj targoncák is érkeztek, tehát a műszaki színvonal is jobb, A javításokat jobban megszerveztük, és ezek együt­tes eredménye, nogy a tar­goncák kihasználása 30 szá­zalékkal növekedett. Közis­mert a munkaerőhelyzet. Ke­vés. Éppen ezért a targoncá­soknál szerzett tapasztalatok arra késztetnek bennünket, hogy ezen a területen uj — Közelebbi példákat is hallhatnánk erről? — A termelés szervezése­kor például a létszámszükség­El at aztak a japánok Új szemléld, s ludas szükséges AZ ÜVEGGYÁRTÁSBAN — akárcsak a technika sok más területén — állandóan keresik a szakemberek az új módszereket. A fokozódó igé­nyek kielégítésére való törek­vést bizonyítja az Üvegipari Művek salgótarjáni síküveg­gyárának az a fejlesztési fo­lyamata, amely napjainkban új szakaszhoz érkezett. Az Üvegipari Müvek egyik vezető szakembere néhány év­vel ezelőtt egy szakmai világ- értekezl'eten a hagyományos fourcolt üveghúzási eljárás mellett látott egy japán üveg­húzási technológiát, az ASA- Hl-eljárást, amellyel nem­csak jobb minőségű üveget lehet gyártani, hanem ter­melékenyebben is. Ezzel az eljárással már nemcsak építé­szeti üveget, hanem jármű­üveget is lehet gyártani. Si­került a licencet megvásá­rolni, s az előkészületeket kö­vetően síküveggyár! szakem­berek és szakmunkások cso­portja járt Japánban, hogy megismerje, megtanulja ke­zelni és alkalmazni az ASA- HI üveggvártási eljárást. A japán tapasztalatokról, s az új eljárás bevezetésének feladatairól Sápi Lajos tech­nológiai osztályvezetővel. Ba­lázs László karbantartó fő­művezetővel. Kiss Béla cso­portvezető íőgépésszel és Hor­váth István gépésszel beszél­gettünk. Közülük hárman voltak Japánban. — Nagyon hasznosnak bizo­nyult, hogy most nemcsak rajzokról kell dolgoznunk, hanem személyesen is tapasz­talhattuk az ASAHI-eljárás fortélyait — magyarázza Ba­lázs László. — Csak a szemlélődésben volt részük? — Nemcsak nézelődtünk, hanem a japán szakemberek felügyelete mellett dolgoz­tunk is — kapcsolódik a be­szélgetésbe Kiss Béla. — Ren­deztek nekünk húzógépleál­lást, -indítást. Mások végig­nézhették a szereléseket, ki­sebb felújításokat — Mi a különbség a japán és a hazai munka között?— A három munkás egymásra néz. Sápi Lajos szándékosan nem válaszol. Balázs László töri meg a pillanatnyi csendet: — Nagyobbak, szigorúbbak a követelmények, mint itt­hon. Az emberek sokkal fe­gyelmezettebbek. Nagyon jó a szakmunkásgárdájuk. Per­sze, a miénk sem elvetniva- ló, de a mércét magasabbra kell emelnünk, ha lépést aka­runk tartani a fejlődéssel. A kérdés megválaszolásá­hoz elengedhetetlen szólni az eljárásról. De erre hivatot- tabb a szakember: — A fourcolt húzási eljá­rás régi módszer. A stabil húzótesten kijövő üveg. ahol találkozik a húzótesttel, ott leöregszik, megvastagodik, s emiatt le kell állni — ma­gyarázza Sápi Lajos. — A hét-tíz naponként bekövet­kező leállás húsz-huszonnégy óra termeléskiesést jelent. A japánok a két leállás közötti időt hatvan-száz napra emel­ték azáltal, hogy a stabil hú­zótest helyett forgatható sa- motthengerekből képezték ki a húzótestet. Az ASAHI-eljárás beveze­tése tehát a húzógépek át­alakítását követeli meg. A vállalat hét gépre vásárolta meg az új eljárást. Két gép­re már felszerelték a szük­séges berendezéseket. — Az első gép átszerelését az ideérkezett japán szakem­berek oldották meg — mond­ja Balázs László —, de a második gépet már a mi sze­relőink végezték a japánok felügyeletével. Gondolhatja, hogy szurkoltunk, mert oda- kinn ment a dolog, de vég­eredményben itthon kell bi­zonyítanunk. — És sikerült? — Igen — válaszolja nagy sóhajjal, de ez inkább az előt­tük álló munkának szól. — A japánok elutaztak, s ezután nincs más kapaszkodó, mint a rajzok, leírások és a kinn szerzett tapasztalatok. Az ASAHI-eljárás alkal­mazása nemcsak a gép'ek át­alakításától függ, hanem a kezeléstől is. Horváth Ist­ván nem volt Japánban, még­is úgy kezeli a gépet, mintha kinn tanulta volna. — Mindent meg lehet ta­nulni, csak érdekelje az em­bert — mondja Öröm dol­gozni az ASAHI-val, de na­gyon kell figyelni, mert egy bonyolult rendszert kell ösz- szehangoltan kezelni. A Ja­pánban járt gépészek segíte­nek minden csoportban, s egy tanfolyamon is részt vettünk. De akit nem érdekel, annak tölthetik a fejét..'. Sápi Lajos, a fiatal mér­nök osztályvezető elmond­ta, hogy az idén három gép átállítását tervezték, d‘? né­gyet alakítanak át. Jövőre kéthavonként szerelnek át egy-egy gépet. Az átalakítás­sal egyidőben fejlesztik a ki­szolgálásukat. NYILVÁN PROBLÉMÁK s adódnak. Akadnak emberek, akik nem értik meg — vagv nem akarják —, hogy az új eljárás nagyobb precizitást követel a munkában. Na­gyon fontos a fegyelem meg­szilárdítása mellett a szemlé­letváltozás. Nemcsak a hú­zással foglalkozó munkások és szakemberek körében, hanem a kemencemunkában is. Az új, a termelékenyebb, a jobb minőségű üvegét produkáló eljárást csakis precízebb, fe­lelősségteljesebb munkával lehet sikerre vinni. Pádár András bb vizsgálatokat végezzünk a munkaerő ésszerű csoportosí­tásával, mint szervezési , fel­adattal, részletesebben foglal­kozzunk. Az üzemszervező ezen dolgozik most. Elsősor­ban a segédmunnaerő haté­konyabb foglalkoztatását sze­retnénk elérni. — A gyár idei munkája lényegesen javult. Ezt a kü­lönböző tervmutatók alaku­lása igazolja. Sok még a gát­ló körülmény is, amivel időn­ként számolniuk kell. A gyár legfőbb terméke a bányai szállítószalag, amihez időben nem kapnak gumihevedert. Ez zavarja a programszerű­séget. Hogyan hidalják át a gondokat? — A hatékonyság alapfel­tétele valóban :» program­szerűség. Hogy a terv, az anyag, a szerszám időben a munkás rendelkezesere • áll­jon. Tehát minden feltételt biztosítani kell. Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha azt mondom, hogy az említett gondok ellenére ebben nagyot léptünk előre. Ha kooperáci­ós gondjaink nem volnának, még előbbre tarthatnánk. Ez azonban adottság kérdése. Ügy gondolom, maradjunk csak saját portánkon, mert még itt is van bőven tenni­való. A gépek, berendezések jobb kihasználása, a berende­zések műszaki állapotának ja­vítása fontos lolog. Sok még a váratlan meghibásodás. Még nagyobb figyelmet érdemel a veszteségidő további tanul­mányozása, csökkentése. Van tehát gongunk, tennivalónk és célunk is, amit szeretnénk elérni — mondotta végül Né­meth Endre. Mindehhez talán még any- nyit lehet hozzáfűzni: a sal­gótarjáni bányagépgyár az utóbbi időben gyártmányai fejlesztésével elismerésre tett szert. Jó úton haladnak, hogy ugyanezt a gazdasági haté­konyság területén is elérjék. B. J. Küldöttgyűlés a III. kongresszus jegyében E __ jelentős a termelőszövetkezetek KÖP számára. Ma vitatják meg a II. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, az előttünk álló feladatokat és Küldötteket vá­lasztanak a III. kongresszusra. E tanácskozást alapos munka előzte meg. Megyénk 43 termelőszövetkezetének 13 194 tagja és 4223 alkalmazottja a szeptember 15. és október 10 közötti időben vitatta meg a TOT ajánlását a mezőgazdasági szövetkeze­tek III. kongresszusa állásfoglalásának ki­alakításához, Akik részt vettek a téma meg­vitatásában, érezték annak súlyát, jelentősé­gét. A hozzászólások, a megnyilatkozások egy­értelműen tükrözték, hogy mezőgazdasági szö­vetkezeteink eredményes tervidőszakot zár­tak. A termelési érték növekedése 41,5 szá­zalékos. A növénytermesztési ídágazatban 44,1, az állattenyésztésben 45,3, az alaptevé­kenységen kívül pedig 32,6 százalékos az emelkedés. Mindez lehetővé tette a szövetke­zetekben dolgozók jövedelmének gyarapodá­sát: öt év alatt az egy 10 órás munkanapra jutó részesedés 84 forintról 116 forintra emelkedett. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink a megye lakosságának élelmiszer-ellátásában jelentős részt vállalnak. Segítik e tevékeny­séget azzal is, hogy tagjaiknak minden se­gítséget megadnak a háztáji gazdaságaik fej­lesztéséhez, hogy minél több zöldséget, gyü­mölcsöt és húst tudjanak termelni. A fejlődés feltételei között fontos helyet foglal el a szakképzettség javulása. A mező- gazdasági termelés több vonatkozásban erő­sen közelít az ipari termeléshez: Termelési rendszerek alakultak ki, szakosított telepek létesültek, melyek alapvetően a korszerű gé­pekre épülnek. Ez egyértelműen jól kép­zett szakembereket követel, és azt. hogy a dolgozók rendszeresen tovább képezzék ma gukat. A szakmunkások száma 2729 főre, 38,4 szá­zalékkal nőtt. Betanított munkásként 5881- en dolgoznak. A felső- és középfokú végzett­séggel rendelkezők száma meghaladja a terv­időszak végére kitűzött szintet, 703 szakem­ber végzett közép- és felsőfokú techniku­mot, szakközépiskolát, 269 fő pedig egyete­met és főiskolát. A vezetés színvonalának erősödésére jellemző, hogy négy évvel ezelőtt az elnökök 10 százaléka rendelkezett felső­fokú végzettséggel, ma 32,6 százaléka. A szakvezetésben is sokat javult a helyzet az utóbbi néhány évben. A főagronómusok, fő­állattenyésztők, főágazatvezetők között 75 szá­zalék a felsőfokú végzettségű szakember. Munkaerő-gazdálkodásunkban je’entős vál­tozások történtek. Meghatározó szerepet ját­szik termelőszövetkezeteinkben az alkalma­zottak rétege. Sokat javult a mezőgazdaság­ban dolgozók felkészültsége, az átlagosnál több a szakmunkás, a képesített szakember és a fiatal. Problémát okoz az anyagi ér­dekeltség területén, az üzem- és munkaszer­vezésben a munkaerőbázis kétféle státusza, az eljérő jogok és kötelezettségek. Továbbra is feladatunk tehát szövetkezeteinkben a ta­gok és alkalmazottak munkajogi ne’yzetének rendezése, a megkülönböztető és feszültsége­ket okozó tényezők megszüntetése. Még sok bonyodalom származik a foglalkoztatottság­ból. Az átlagszám kedvező, mert a teljes fog­lalkoztatottságot tükrözi, de nagy a szóródás. Sokan 3000 órán felül teljesítenek, míg má­sok teljesítménye alig haladja meg az évi ezer órát. Az élet- és munkakörülmények nem éri ék még el a kívánt szintet. Elmaradnak az iparban dolgozók körülinényeitől. Igaz, szö­vetkezeteink sokat tettek a feszültség eny­hítésére. a munkahelyek vonzóbbá tételével. Több helyen van üzemi konyha, fürdő. klu«r bök szerveződtek, javították a munkahelyre történő személyszállítás feltételeit. Az igé­nyek viszont egyre nőnek — és ez így ió —, ezért nagyon sok teendő vár még a mun­kakörülmények javításában a szövetkezetek­re. Az életmód változása, a technika gyors üte­mű fejlődése magával hozta a folyamatos mű­velődés szükségességének felismerését. A tanu­lás, a művelődés és a kulturált szórakozás le­hetőségeinek bővítése, a községi művelődé­si házak, könyvtárak is a helyi termelőszö­vetkezetek közös ügye. Ebből a felismerés­ből születtek sok helyen hasznos együttmű­ködési szerződések. E téren példamutatóan és gazdag tartalommal teli tevékenységükkel a szocialista brigádok úttörő munkát végez­nek. Ä kongresszust ,f ka során tapasztaltuk, hogy alaojaiban bevált a termelőszövetkezeti demokrácia intézmény- rendszere. Emelkedett a tagság közéleti akti­vitása. Javult a szövetkezetek működésének törvényessége. A növekvő gazdasági és poli­tikai követelményeknek csak úgy lehet meg­felelni, ha tovább szélesítjük a szövetkezeti önkormányzat fórumrendszerét, javítjuk a tá­jékoztatást, hiszen a több községet átfogó szövetkezetek tagsága csak így gyakorolhatja igazán jogait. Ezért nagy jelentőségű a mai tanácskozás, ahol megfogalmazzuk a szövet­kezeti mozgalom feladatait, felmérjük helyze­tünket, lehetőségeinket. Cseh Adolf Biztonságos zöldség-gyümölcs ellátás Gyűlnek a tárolókban a téli késztetek Az évszaknak megfelelő forinttal olcsóbban — kapják Tsz korszerű Halmoy tárolni« zöldségfélékből es almából bő- a Zöldért vásárlói. ban helyeznek e}. Eddig több séges készletekkel rendelke- Hagymából is ki tudják elé- mint 2450 vagon lengyel, 500 zik a Zöldért. Ez a bizton- giteni a mennyiségi igénye- vagon román, továbbá száz ságos ellátás mellett megmu- két. Kétségtelen azonban, vagon finn és görög burgo­tatkozik az árakban is; jó né- hogy az áru minősége sok nya érkezett, s e hét végén, hány cikk olcsóbb, mint ta- kívánnivalót hagy hátra. Búr- jövő hét elején még további valy ilyenkor volt. Ezek közé gonya van elegendő az idő- 600 vagon lengyel és 100 va­tartozik például a fejes ká- ben megtett intézkedések gon román burgonyát várnak, poszta, amelyet 1975. novetn- nyomán a hazai hiányt áthi- Zöldség- és főzelékfélékből herének megfelelő hetében daló importszállítmányok jó összesen mintegy 1300, almá- 4,20-ért adták, most pedig része befutott. Így zökkenő- ' " _ mentes napi ellátás mellett megfelelően alakul a téli készletek felhalmozása, ösz- szesen mintegy 7400—7500 vagon áru kerül az idén -* a Zöldért budapesti és vidéki, száraz nyár ellenére sem lesz tárolóiba- Ebből körülbelül nagyobb fennakadás aj fővá- alacso- 4100 vagon a burgonya, ame- ros lakosságának téli j zöld)* lyet javarészt a nagyvásárte- ség- és gyümölcsellátifsáljan, lepen és a budaörsi Anna- amit az importbeszeteések hegy barlangtárolóiban, vala- mellett elősegített a jnásobj- mint a soroksári Dimitrov vetésű termények hozama is­most 2,80 forintért adnak a. Zöl­dért üzleteiben. A kelkáposzta tavaly ilyenkor 3,60 volt most 3,40-ért mérik; a mosott sár­garépa tavaly 6.60, a mosat- lan 5.60 volt, most ugyaneze­ket 4.60-ért, illetve 3.60-ért adják. Ugyanakkor nyabb az alma ára, amiből például a harmadosztályút je­lenleg kilogrammonként 3,60- ért — a tavalyinál éppen 1 bői 1700 vagonnyit tárol, erf* re a télre a Zöldért. Ez ■. a mennyiség összességében meghaladja a múlt' télre gyűjtött készleteket, s, így várhatóan az idei rendkívül A Körte-völgyben folyik a kukorica betakarítása. Mizserfa határában kombájn, így a tengeri gyűjtését kézi erővel is végzik, melyet az állatállomány hasznosít. meredek hegyoldalakon nehezen halad a A lábon álló kukoricaszárat aztán járvasilózó gép vágja le, — kj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents