Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

Ül 1300 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokot adtak át november 5-én a salgótar­jáni AFIT szervtzüzemben. A 35 millió forintos létesítmény átadásával évente 7500 gén­kocsi javítási, illetve karban taitási munkáit tudják elvégezni. Az épületet felszerelték minden olyan korszerű géppel, műszerrel, amellyel a munkákat szakszerűen tudják vé­gezni. Az új épületben az üzem dolgozói részére korszerű szociális helyiségek állnak rendelkezésre. —fodor— Ssnrjet mozdonyok és traktorok külföldön A Szovjetunióban gyártott szerkezeti Összetételét. Pél- Diesel-mozdonyok Magyaror- dául a csehszlovákiai vasúti szág. a Német Demokratikus szállítások összvolumenében Köztársaság, Csehszlovákia, 1972-ben a Diesel-mozdony­Lengyelország és más orszá- vontatás aránya az 1952. évi­gok vasútjain futnak. A V'O hez viszonyítottnak ötszöró- Energomachexport cs k 1975- sére növekedett, a gőzmoz- ben 190 darab, egyenként 3000 donyvontatás pedig U szá- lóerós és csaknem 120 darab zalékra csökkent A szovjet 2000 lóerős mozdonyt szál- Diesel-mozdonyok megbízha- lított a megrendelőknek. Sí- toknak és tartósaknak bizo- keresen használják Finnor- nyúltak. szag vasútjain azt a 37 da- A pnagojnvegt csehszlovák rílb-uZ- I: típusif> a Szovjet- külkereskedelmi egyesülés unióban kifejezetten ez ország gzakembereinek véleménye szamara konstruált villany- 8zerint mozdonyok az eme. mozdonyt amelyet 1973-76- ^ ]iavítági átlag 320 ezer a ban szállították le. A Finn főjavitásig 700 ezer kilométert Állam! Vasutak igazgatósága futottak A szovjet DieseI_ újabb tetei mozdony Szovjet- mozdonyok naponta átlago. unióból torteno szállítására írt alá szerződést. 1976 és 1979 között 48 darab SZ. I. típusú villamosmozdony ke­rül Finnországba. Franciaor­szágban, Mongóliában, Indiá­ban, Kubában, a Vietnami Demokratikus san 435 kilométert tesznek meg” — jelenti ki R. Wagner, az NDK Szállítási Miniszté­riuma főosztályának vezető­je. „A Szovjetunióból szár­mazó villamosmozdonyok technikai színvonalat , , . - ° i w 88 , képviselnek, és olcsóbbak ban, és más országokban Is azoknál, amelyeket a finn ipar előállíthatna” — írja a Kansan Uutiset nevű finn lap. használják a szovjet üzemek­ben gyártott tolató Diesel- mozdonyokat A Szovjetunió mozdony- gyártói igen nagy tapaszta­lattal rendelkeznek. A világ teheráru-forgalmának 50 szá­..Ui,. „ nét tekintve több mint zaléka a Szovjetunió vasút- “^kot vonalam bonyolódik le. A vasutakon tízezrével közle­kednek szovjet gyártmányú Diesel- és villamosmozdonyok. A gépek és berendezések a szovjet export összvolume­20 tesznek ki, és mér régen az 1. számú áru­cikké váltak. V- N. MISKOV, a V/O Csupán a Vorosilovgrádi Die- TRACTOROEXPORT elnöke: sei-mozdonygyártó üzemben — A traktorok példája na­1956 és 1973 között 20 ezer gyón jellemző. 1919-ben V. mozdony készült, amelyek összteljesítménye 50 millió ló­erő A szovjet vasutak egy kilométerre számított teher- áru-forgalom sűrűsége ötszö­röse például az USA vasútjai­ra vonatkozó, megfelelő mu­tatóknak. Ez készteti a szov­jet mérnököket olyan moz­donyok ' megalkotására, ame­lyek a gazdaságosság és a biztonság legszigorúbb köve­telményeinek is tökéletesen megfelelnek. Az a tény pe­dig, hogy a Szovjetunió vas­útvonalai valamennyi éghajla­ti övezetet átszelik a Sarkvi­déktől a szubtrópusig, a kül­földi megrendelőnek bizo­nyosságot nyújt afelől, hogy a gépek majd az ő országa specifikus vasútüzemei kö­rülményeinek is megfelelnek. I- Lenin az orosz parasztság részére 100 ezer traKtorrói álmodozott. 1924-ben. 1400 traktort szereztek be külföld­ről- 1931-ben a Szovetunió vásárolta meg a világpiacon levő traktorok több mint 90 százalékét, 1934-ben a Szov­jetunió megkezdte a trakto­rok exportálásért: először 24 traktort adott eL Jelenleg a Szovjetunió a traktorgyártásban világvi­szonylatban az első helyen áll- Az egyesülés fennállása óta több mint 350 ezer trak­tort, 90 ezer gabonabetaka­rító kombájnt, mintegy 85 ezer .útépítő gépet szállított külföldre- Ezeket nyolcvan ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Brirtannia. , Franciaor- A Szovjetunióból külföldre szag, Svédország cégei vé- szállított mozdonyok együt- súrolják- Az egyesülés export- tes száma elérte a 2500-at. A programjában 25—220 lóerős Szovjetuniótól vásárolt moz- traktorok, 300 fajta mezőgaz­donyok révén számos ország dasági gép és mezőgazdasági vasútjai jelentősen megjaví- eszköz, az útépítő munka lel- tották vontatási eszközeik jes gépsorai szerepelnek­December közepág A Ganz-MÁVAG mátra- nováki gyáregységében kiszá­mították, hogy a jelen.égi anyagellátási lehetőségek mel­lett mód van az éves terme­lési terv 4—6 millió forinttal való túlteljesítésére. Számí­tásukba belekalkulálták azt is, hogy időben megkapják a ma még hiányzó különböző alkatrészeket is. Az év végéig elkészítik a tahitórtfalusi hidat, amely 200 méter fesztávolságú lesz- Hátra van még 12 egytípusú futódaru legyártása a Bács- Kiskun megyei Állami Épí­tőipari és a 31. számú Építő­ipari Vállalat részére- Ezeket a termékeket a két vállalat házgyáraiban használják fel. Felkészülnek a dunaújváro­si konvertercsamok oszlo­painak gyártására. Egy-egy, oszlop 70 tonna súlyú és 37 méter magas lesz, ami meg­felel egy 12 emeletes Dérház magasságának- Indítják az M—3-as autópálya második ütemével kapcsolatos műn­kért is. Ide 26 méteres acél­főtartókat szállítanak majd­Elképzeléseik szerint kész­árutervüket december kö­zepéig teljesítik. SzacmMst^ világünnep A társodolombo tSSÄlSi végigvonulnak azok a nagy ünnepek, ame­lyek — korok, osztályok és a belőlük fakadó eszmék változásától függően — mindenkor a felfelé törekvők szándékait, vágyait voltak hivatottak mindenki vívmányává, őrömévé avatni. Október évfordulója — idén immár az 59. — a legfiatalabb ezeknek az ünnenek- r.ek a sorában, s egyben az első a történe­lemben. amelyről fenntartás nélkül mondható el, hogy programjában is tényleges hatásá­ban iá az egész világra szóló. Nincs olyan zuga Földünknek, amelyben az emberek ma ne élnének azért is máskép­pen, mint elődeik, mert Október megtörtént, mert a szovjethatalom megjelenésével a haj­dani Oroszország területén, egyszer s min­denkorra megtört a kizsákmányoláson alapu­ló társadalmi rendszerek monopóliuma. Ez nemcsak azokra a nemzetekre és országokra vonatkozik, amelyek ma a reális szocializ­musban élnek, hanem azokra is. amelyele fejlett tőkés társadalmakat alkotva, vívmá­nyaik tekintélyes részét a szocializmus köz­vetett hatásának köszönhetik. S még inkább érvényes ez a megállapítás a Föld lakóinak legnagyobb részét magában foglaló fejlődő világra, amely a gyarmati rendszer teljes fel­számolásának útján el sem indulhatott volna, ha az elnyomók és elnyomottak klasszikus, történelmileg kialakult erőviszonyait nem bo­rította volna fel előbb a szovjetország meg­születése, majd a második világháborút kö­vetően a szocialista világrendszer kialakulá­sa és szakadatlan bővülése. Mennél távolabb jutunk időben 1917. no­vember 7-től, annál jobban erősödnek e szo­cialista világünnep aktuális vonásai. A ma élő, tanuló és alkotó generációk november hetedikén az 59 évvel ezelőtt történték mel­lett, azokra az alapvető vívmányokra emlé­keznek, amelyek a mi szocialista rendsze­rünkben magától értetődnek. Az ünnepen a szocialista közösség erejének gyarapodását, társadalmaink erősödését és rendszerünk ki- teljesedését vesszük szemügyre, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom befolyásának a növekedését e mozgalom egyik alapvető ismérvének, a cselekvő szoli­daritást is jelentő internacionalizmusnak a szellemében. A harcban és a munkában a társadalmi fejlődés objektív törvényei, s természetesen a cselekvők szubjektív sikerei, vagy kudarcai sze­rint vannak kiemelkedő esztendők és vannak olyan évek, amelyek viszonylag szürkén fes­tenek, ha számadáskor, ünnepi alkalommal visszatekintünk. Mozgalmunk — szerencsére — rég túljutott ama gyermekbetegségén, amely azt képzelte, hogy a szocializmus épí­tése egyetlen nagy ünnepnap, sikerek soha meg nem szakadó lánca. Visszapillantva a legutóbbi ünnep óta el­telt évre, a legelső, ami szemébe ötlik ellen­feleinknek is, a szocialista berendezkedésű nemzetek körének nagymértékű bővülése. Vietnam — szocialista köztársasággá egye­sülve — ma ötvenmilliós nagy ország. Laosz is túljutott a nemzeti felszabadulásért és a szocialista forradalomért vívott hosszú har­cán. s ma ugyancsak egyike ama köztársasá­goknak, amelyben forradalmi marxista—leni­nista párt gyakorolja a politikai hatalmat. Tudjuk, hogy mindannyiunk, de kiváltképp Kuba és a Szovjetunió segítségével Angola néoének sikerült döntő vereséget mérni a neokolonializmus erőire, s az MPLA a szocia­lista fejlődés útján akarja vezetni ezt az or­szágot. Ilyen sikerek, ekkora haladás a világfor­radalom frontján nem minden esztendőben adódnak. Tipikusnak az mondható, ami pél­dául az európai szocialista országok életét jellemzi. A lényeg, ezekben az országokban az, hogy miközben a gazdasági építőmunka számtalan, évről évre bonyolultabb problé­májával több-kevesebb sikerrel birkózunk, befolyásunk a világra, a nemzetközi politi­kára. a béke erősítésére elsősorban azért nö­vekszik. mert rendszereink stabilitása mée ellenségeinkre is mély benyomást gyakorol. Kell-e külön hangsúlyozni, hogy a nemzet­közi kommunista mozgalom tekintélye és ereje mennyit növekszik egy olyan demonst­ráció nyomán, mint amilyen az európai kom­munista és munkáspártok berlini tanácsko­zása volt? Aligha. A kézenfekvő tanulságok közül is legfeljebb az érdemel külön emlí­tést, hogy minden egyes kommunista párt politikai sikereinek csak egyik mércéje az. hogy mit ért el odahaza. A másik: mivel és hogyan járult hozzá a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom erősödéséhez. S nem igazi siker az, aminek ára a szolidaritás lazítása. Húsz esztendő tapasztalatai megengedik a magyar kommunistáknak, hogy elmondják:a vörös és nemzetiszínű lobogó egymást ki­egészítő, egymást feltételező szimbóluma a sikenes politikának. Október évfordulója réges-rég az ' egész emberiség ünnepe. A megkülönböztetett tisztelet hangján ezen a napon mégis azt a pártot, azt az országot, a Szovjetuniót köszöntjük, amely Októbert mindannyiunknak adta. Hajdú János A barlangváros restaurálása A barlamigváros, ahol a templom található, a XTI­században keletkezett. 500 Vardizija barlangvárosban, a Grúz SZSZK-ban helyre­állították a Szűzanya templo­mot. A rendkívül ritka mű- . emlék árkádjait, oszlopait, éterre nyúlik be a szix.a- pilléreit a sziklába vájták. A ba és ötszintes. Jó álla ot- tempkxm falain látható ires- ban maradtak fenn a nagyte- kók Feorgij grúz királyt és rém, a templom, a könyvtár, Lányát, Tamara királynőt áb- a borpincék, a pékségek és a ráaolják- forrásvizet gyűjtő víztárolók, nem csak a kezemnek, az el~ Vasárnap volt, amikor a le­vél megérkezett. Még az ágy­ban heverészett. A nyugdíjas ember, mint Lantos Lajos is, többet megengedhet magának. A felesége szólt be, hogy hoz­tak valamit. Nyitotta a borí­tékot. A Parlamentbe hívták, kitüntetik. — Csak nincs valami baj — kérdezte a felesége. Szótlanul nyújtotta a meg­hívót. — Die téged a gyárból tisz­tességgel engedtek el — mondta. — Kitüntetést, ju­talmat is kaptál. Hát igen, a gyár! Maga sem érti egészen, hogy az a régi reggel jut az eszébe, amikor az acélgyárba ment. — Akkor én már hónapok óta ott énekeltem a gyári da­lárdában. .. A karmester szólt, hogy munkára jelentkezhetek a kováesolóban. Nagy dolog volt, akkoriban sok száz mun­kanélküli állt a kapu előtt. Azt mondja, a fiatalok meg­mosolyogják történetét. Az államosításkor megtették a szécsényi malom igazgatójá­nak. Azt megelőzően kazánla­katos volt az acélgyárban, s az energiások pártalapszerve- zetének titkára. Csendesen csordogálnak a szavak. — A munkát elkezdtük, a pártot is megalakítottuk, mindjárt a felszabadulás után. Apám vöröskatona volt, a szomszédom szervezett mun­kás. Arra gondoltam, talán Levél vasárnap tökéltségemnek is hasznát ve­szik. Hiszen csak rajtunk mú­lik, hogy újra gőzt vigyenek a csövek, dolgozzanak a gépek, a romokból falak emelkedjenek. Hanem malmot, soha nem látott. Két-három hónap is el­futott, amíg megtanulta, hogy a mázsa búzából mennyi a liszt és mennyi a korpa. Las- san-lassan az emberek is meg­ismerték, s tisztelni kezdték az új igazgatót. Tetszett ne­kik, hogy nem csak beszélni tudott. Nem restellte vállára venni a zsákot sem. A ma­lomipari munkások, az öreg Szedlák, Kovács István segített neki a legtöbbet a pártélet, a pártmunka szerve­zésében, amikor megválasztot­ták a nagyközség párttitkárá­nak. Egy év után elvitték a He­ves—Nógrád megyei Malom­ipari Egyesülés igazgatójának. Gyakran érezte, hogy a feje fölött átcsapnak a szürke ta- rajú, nehéz gondhullámok. Mégis mindig kievickélt, mert tudta, hogy bíznak benne. Cigarettáért kotor a zsebé­ben. Rágyújt. — Nehezen boldogultunk nagyon. Rossz volt a szén, rosszak a gépek... Szaladtam a gyárba, hogy segítsenek. Ad­janak szerszámokat, embere­ket, hogy dolgozni tudjunk. Volt olyan munkás, aki a za- bari, a cserhátsurányi, a ma- gyarnándori malomban töl­tötte szabadságát. Csakhogy nem csupán a munka, a pénz is fogyott. A miniszterhelyettes olvasta Lantos Lajos fejére, hogy el­szaladt a fizetéssel, herdálja a közös vagyont. Hirtelen úgy érezte, fojtogató csend veszi körül, s megfullad. Két lehe­tőséget kínáltak neki. Zalá­ban, vagy Tolnában igazgas­son malmot. Hazajött a gyár­ba kazánlakatosnak. — Megsértődött? — Mit mondjak? Az igaz­ságérzetem. .. az berzenkedett egy kicsit. Nézze, tudom nem csináltam én mindent kifogás­talanul... sok mindent me­net közben kellett ■ megtanul­nom. De pénz... egyetlen fil­lér sem tapadt a kezemhez. Mire megszokta volna, hogy titokban összesúgnak a háta mögött, el is múlt az egész. Később párttitkámak jelölték. Mielőtt elvállalta, kérte, hogy vizsgálják meg a malombeli múltját. Nem annyira mások miatt. Inkább saját lelkiisme­retének csitítására. A gyárból ment nyugdíjba is, a nyár derekán. Párttitkár volt az erőműben, s onnan jött vissza. Egy ideig műveze­tőket helyettesített, majd ami­kor az öreg Takács nyugdíjba ment, véglegesítették. A kar­bantartóknál volt főművezető, meg alapszervezeti titkár, most, hogy elköszönt. A párt­tagoktól könyvet kapott. A borítólapon ott van vala­mennyi neve, hogy emlékez­zék rájuk. — De mondja csak, lehetsé­ges az, hogy az ember fejéből kiesnek azok, akikkel együtt nőtt, vitázott, bajlódott, örült? Meg úgysem megyek el. egé­szen. A gyárkapu nincs be­zárva, jöhetek, mehetek rajta. A.ztán ott van a területi alap­szervezet. Még szükség van ram. Mert igaz ugyan, hogy a gyár is, a város is szépen gya­rapodott az elmúlt években. Gondok azért csak maradtak holnapra, holnaputánra is. Amikor egészen elapad az emlékezet-patak, mondom, hogy nehéz életet vállalt. 'Rábólint, hogy így igaz. —: Könnyebbért elcserélhet­tem volna. Szebbért? Alig­ha. .. Lantos Lajost az Elnöki Ta­nács a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrenddel tüntet­te ki. A kitüntetést tegnap vette át a Parlamentben. Ki tudja, hogy a fáradság tette-e. vagy a vasárnap óta benne bujkáló izgalom, hogy egészen elfogódott volt, amikor meg­hallotta a nevét. Vincze Istvánné 3 NÓGRÁQ - 1976. nq^mbe* 7., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents