Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
Huszonnyolc éve az öntödében Nógrádi műszaki hónap lávlatban is Huszonnyolc éven át egy munkahelyen dolgozni már igazán szép dolog' S még mindig - nincs vége. Hiszen Kovács Árpádné, a ZIM salgótarjáni gyárának kulcsöntöde alapszervezeti titkára alig múlt negyven éves. Igen, tizennégy éves is alig volt mindössze, amikor bekerült a gyárba, a nem :s legkönnyebb munkára: mag- készítő lett az öntödében- Bizony, nehéz volt a kezdet, de még a rá következő jó néhány esztendő is. A poros, gázzal itatott levegő-.. és a nagyöntöde* ahonnan — emlékszik rá —, ha vihar volt, mindenki szaladt kifelé, mert féltek, összedől— Hát, ilyen volt az életem indulása... Persze, azóta már köny- nyebb. Nem- nem a munka: az ugyanolyan nehéz, kemény, mint hajdanán volt, hanem a körülmények változtak meg- 1971-ben megépült az új kulcs öntöde. — Még a levegője is má- sabb. Szervezettebben, emberhez méltóbban dolgozhatunk. És becsülettel is végzi a munkát Kovécs Árpádné, a Kállai Éva Szocialista Brigád tagja: megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, többszörös Kiváló Dolgozó jelvénnyel kitüntetett. Mindemellett jelentős társadalmi tevékenységet is folytat, minek eredményeként öt évvel ezelőtt megválasztották a kulcsöntödei alapszervezet titkárává, s tagja lett az üzemi és a városi pártbizottságnak isAz alapszervezet tagjainak többsége nő. Sokukat szinte gyermekkoruk óta ismerem, hiszen valaha együtt kezdtünk itt. És ez jó: könnyíti a partmunkát, viszont növeli az ember felelősségérzetét isAzt vallja Kovács Árpádné: szeret itt, közöttük dolgozni- Mondja — szerinte —, a külcsontödei kollektíva az egyik legjobb, legösszeforrot- tab-b a gyárban. Majd mindenki törzsgárdatag, nagyon- nagyon kevés a ki-belépők száma. Szinte példát mutatnak a többieknek a feladatok megoldásában— Ez jó- Engem is serkent, további jó munkára ösztönöz a lelkesedésük, szorgalmuk. Tanul, hogy másoknak példát mutasson, s ő is lépést tudjon tartani a követelményekkel. Mert csak így lehet — mondja Kovácsné. aki közel három évtizede dolgozik már. egy helyen. M- I. hatékony, korszerű erdőnevelési módszerek Az Országos Erdészeti Egyesület balassagyarmati csoportja a műszaki hónap célkitűzéseinek megfelelően a gazdasági hatékonyság növelésének témáit az erdő-, illetőleg az állománynevelés és az erdőtelepítés területéről merítette. A két ágazat neves tudományos képviselőit a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemről hívta meg: dr. Majer Antal tanszékvezető egyetemi tanárt és dr. Tompa Károly egyetemi docenst. Dr. Majer Antal előadásában az erdővel szemben támasztott társadalmi követelményből (nyersanyagtermelés, emberi környezetvédelem) kiindulva jutott el ahhoz, hogy az értéktermelés emeléséhez, a gazdaságosság segítéséhez, az üzembiztonság fokozásához hatékony erdőművelési módszerek szükségesek. Megvalósításuk biológiai, ökonómiai és technikai eszközökkel történik — kiválasztási, nevelési és védelmi módszerekkel. A komplex eljárások vezetnek célhoz. Modelleket kell megállapítani, amelyekhez a konkrét méréseket szükséges hasonlítani. — Az erdész erdőnevelési tevékenységében a távlati jövőért munkálkodik — mondotta Majer professzor —, ezért az erdész „kétlelkű”, 'mert emellett a pillanatnyi nyereségért is kell dolgoznia. Dr. Tompa Károly elmondta, hogy az országban ma már T7,9 százalék az erdő, s az V. ötéves tervben további 45 ezer hektár új erdő telepítésére kerül sor. a mai fafogyasztás 8,5 millió köbméter. Az ezredfordulóra több mint 10 milliót kell évenként kitermelni. Az összes, erdőterület 78 százaléka a gazdasági, 14 százaléka védelmi jellegű, 6 százaléka egyéb célra fenntartott, 2 százaléka pedig fásítás. Ahhoz, hogy a kitermelhető fatömeg 25 százalékra növekedjen, az ültetvényszerű telepítések ütemét — különösen a gyorsan növő lombfa-fajok javára —■ fokozni kell és a cellulóznyár létesítését előmozdítani szükséges. A növekedés fokozására meliora- tív beavatkozás szükséges és feldolgozóbázist kell létesíteni a mintegy 30—40 százalékát kitevő, eddig fel nem használt gyökér, tuskó és ág feldolgozására. A faneanesítésben is nagy tartalékok rejlenek. Kiváló génre- zervációkat létesítenek országszerte a legjobb tulajdonsággal rendelkező fákból, fafajokból. Csak ellenőrzött anyag kerül fel- használásra — nagyrészt vegetatív szaporítás útján. A mag- planíázsok üzemi méretekben is lehetőséget kapnak. A jó ültetési anyag biztosítása után következik az erdőtelepítés végrehajtása, amelynek kivitelezésénél több fázisú teljes gépesítés a cél — megfelelő szakmunkás- dárdával. Az előadó azután szóban és diafilmen bemutatta a jelenleg legjobb speciális gépeket, a talaj-előkészítésre, mélyforgatásra, mélylazításra, az ültetés, majd az ápolás elvégzésére és a vegyszerezés további kiterjesztésére. A végső cél az iparszerü fatermelési rendszer kialakítása, ennek indítására a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátban már — kísérleti jelleggel — sor került. Prókay Gyula Nőkről — nemcsak nőknek Talán sokan kételkednek abban, hogy egy nő, a nőkről elfogultság nélkül, tárgyilagosan írhat. S hogy most mégis megteszem, arra a nőpolitikái határozat szépen megfogalmazott elvei, és néhány, a közelmúltban lezajlott nőkérdéssel kapcsolatos tanácskozás ösztönöz, és egyben segít, hogy ne rugaszkodjam el a realitások talajáról. ★ A határozatban a nőkről, társadalmunk népes táboráról van szó. Nem véletlen, hogy az érdeklődés fókuszába kerültek: népi véletlen azért,- mert mindennapi életünk növekvő követelményei — a társadalom és a család formálásának gondja — egyre több és több feladatot ró rájuk. A velük szemben támasztott igények, a munkahelyi helytállás, a közügyek gyakorlása, a vezetésben való részvétel mind magába foglalja, hogy társadalmunk a nőket nem tekinti alárendelt partnernek, a férfiakkal azonos jogokat élvezhetnek. Ma már azt mondhatjuk: a nő ne csak anya és feleség legyen, de aktív közéleti ember is. Egy fiatalasszony tréfásan a következőképpen nyilatkozott: — Eddig a „munkaköri leírásunkban” csak a mosás, főzés, takarítás, esetleg a nyolcórás munkaidő szerepelt. Ma már nem panaszkodhatunk, mert mindezek mellé kaptunk jogokat is, Megkaptuk, hogy lehetünk vezetők, igazgatók, tanulhatunk, művelődhetünk. Ezt el is várják tőlünk. Csak egy baj van: a tág lehetőségek biztosításakor elfelejtették a 24 órából álló napot pár órával megtoldani. ★ Pesszimista a nyilatkozat? Annak tűnik. Ám, ha megismerjük a íiatalasszony körülményeit, megértjük őt. A munkahelyen több funkciót is ellát: pártvezetőségi tag, könyvbizományos, nőbizottsági tag, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A gimnázium esti tagozatát végzi. Otthon pedig két gyermek anyja. A férj — beosztása miatt — ritkán tartózkodik otthon, ö sem vonható felelősségre. Azt hiszem további magyarázkodásra nincs szükség. A fenti esetből általános következtetést levonni nem lehet. Mert a helyzet nem ennyire „sötét.” A nőhatározat megszületése óta ugyanis megyei, járási és egyéb szinten kiemelten foglalkoznak a nők helyzetével az illetékes vezetők. Az utóbbi időben több ilyen témájú tanácskozáson, beszélgetésen módom volt részt venni. Tsz-elnökök, igazgatók, kereskedelmi vezetők és dolgozó asszonyok tárgyaltak a határozatnak a gyakorlatban való érvényesüléséről, avagy torzulásairól. A vita, nem csupán a vita kedvéért bontakozott ki. Sok probléma került felszínre. Egy tsz-elnök beszámolt arról, hogy az ő szövetkezetükben a dolgozók 70—80 százaléka nő. Helyzetüket azzal tudnák könnyíteni, ha bölcsődét, óvodát, üzemi konyhát építhetnének. Erre azonban nincs anyagi lehetőség. Érdekesen vetődött fel a nőknek a vezetésben való részvétele is. Vannak területek, ahol nem szorgalmazták ezt a kérdést. Ahol pedig csinálták, ott felemás tapasztalatok gyűltek össze. Arról van szó, hogy a nők még ma Is félnek a vezető beosztás elvállalásától. A tanácskozáson szó esett még bérezési kérdésekről, a szolgáltatások javításáról; olyan problémákról, amelyek közös összefogás útján megoldhatók. "ér Nem tárgyaltak azonban — vagy csak érintőlegesen — egyik tanácskozáson sem a férfiak feladatairól. Pontosabban a családapák otthoni kötelességeiről. Nem is tárgyalhattak, hiszen e kérdést nem lehet központi vagy területid utasítás alapján megoldani. Ez minden férfinak, családapának saját lelkiismeretére bízott. A nőpolitikái határozat következetes végrehajtása akkor lesz teljes, ha a férfiak „munkaköri leírása” is gyarapszik néhány apró tevékenységgel: például takarítás, mosogatás, mosás. Hát ha még élnek is ezen „jogaikkal!” V. Kiss Mária FELTEIBBHI A KORONÁT ’ll órkarbidot gyártanak. ■*"* Az ívfényes kemencében történő olvasztástól a kikészítésig, a csomagolásig a héttagú Nógrádi Sándor aranyjelvényes szocialista brigád végzi az összes munkát. Kényes, drága termék. Évente két tonna készül belőle az ötvözetgyárban, aminek az értéke meghaladja a hárommillió forintot. Felhasználják mindenütt, ahol kemény anyagokat csiszolnak, gyémánt szerszámokkal dolgoznak. A kohászati üzemekben a hu- zókőgyártáshoz is ezt alkalmazzák. A brigád 1970-ben szerveződött. Vezetésével Szabó Jánost, a fiatal kohásztechnikust bízták meg. Az eddig megtett útra jellemző, hogy évről évre egységesebbé vált a kis kollektíva. Rendszeresen teljesítették a felajánlásukat. Az alap, amire vállalást tettek. mindig az előző évben elért szint volt. Így van az idén is. miként Szabó János brigádvezető tájékoztat. — Vállaltuk, hogy a tavalyihoz viszonyítva három százalékos megtakarítást érünk e!, a fajlagos anyag- és energiafelhasználásban. Eddig 3.45 százalékos a megtakarítás. A bórkarbid olvasztásához használt szénelektródá- bél pedig három helyett több mint 13 százalékos a megtakarítás. Egy korábbi újítás kedvező, hatása érződik ebben. A kohó módosításával sikerült a jobb kihasználást biztosítani. Ügy gondolom az idén minden eddigi eredményt túlhaladunk. Feltesszük a koronát — mondja Szabó János. — Értékes, tehát kényes terméket gyártanak. Sok a megrendelő és igényesek a vevők. Sikerül-e mindenkor megfelelni ezeknek az igényeknek? — Kétségtelen, hogy a termék készítése figyelmes, gondos munkát igényel. Sűrű szitákkal, mosással választjuk szét f-remcsenagyság szerint a bói. zrbidot. Az ára is ettől függ. Vállaltuk, hogy minőségi reklamáció nem lesz. Az ígéretet eddig sikerült teljesítenünk. Reméljük. ezután sem lesz ok kifogásra — kapom a választ. Az ötvözetgyárban nem véletlen, hogy az egyik legjobb brigádként emlegetik a bőr- karbidgyártókat. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésével, az anyagkihozatal növelésével évről évre hatékonyabban dolgoznak. Bár azt is mondják, hogy egy elért felsőbb termelési szintről mindig nehezebb előbbrelépni. A fejlődés töretlen és nemcsak a gazdasági munkában. A példásan vezetett brigádnapló jól tükrözi hogyan ko- vácsolódik a közösség, mint változik művelődési igénye. Együtt vesznek részt társadalmi munkában a zagyva! iskolánál, sportpályán, az üzem területén. Megkezdődött a színházi szezon. Az első előadást is együtt nézték meg Gyakori az ilyesmi. Kiállítások, kirándulások. múzeumlátogatások szerepelnek a naplóban. Fájd György elvégezte a nyolc általánost. A beszélgetés során kiderült, hngv S*a- bó János főiskolára jár. Nép- művélés-pedagógiai szakra. Miért éppen erre? — Kedvem volt hozzá. Szeretem a kultúrmunkát és elég aktívan foglalkozom fafaragással, rézdomborítással. Most készülök néhány darabbal a zsűri elé. Egyébként, ha valamit elkészítek, behozom megmutatni a brigádnak. Az első zsürizőim a munkatársaim Fájd János, a brigád egyik tagja gyakran meglátogat, kedvet kapott a faragáshoz. Talán ez is hozzájárult, hogy a művelődésben, kultú- rálódásban is egységessé vált a brigád. Tavasszal segítettük megszervezni a klubban a képzőművészeti kiállítást. Az őszi tárlatot is megszervezzük a nógrádi képzőművészek műveiből — mondta Szabó János. Élenjárni a termelőmunkában és szórakozva kulturálódni Ez vált kimondhatatlanúl a brigád jelszavává. Egymást segítve könnyebb megfelelni er.nek a feladatnak. Nem véletlen az sem, hogy az időközben nyugdíjba került brigádtagok visszajárnak a , közösségbe. Arrafe’é van ez így. ahol jó a kollektíva, jó az emberek közérzete. ^ B. J. Tanuló munkásnak A jánosaknai Női Fehémeműgyárban az új technológiák, anyagok alkalmazása, a minőség javítása magasabb szakmai képzettséget követel a dolgozóktól. Ennek érdekében indult rfleg a saját szervezésű szakmunkásképzés, ahol a betanított dolgozók egy év alatt képesítést szerezhetnek. A már szakmával rendelkezők is szép számban tanulnak a szakmunkások szakközépiskolájában, gimnáziumban és textilipari szakközépiskolában. A képzések eredményeként a szakmunkások száma az ötödik ötéves tervidőszak végére több mint kétszeresére nő, megközelíti a háromszázat. Számokkal nem jellemezhető hozzáértésük, pedig még szebb, még jobb termékek megszületésének biztosítéka. Kaszás Józsefné 1969-ben tanulóként került az üzembe. Szakmát szerzett, s jelenleg a gyártásra kerülő új fazonokat elsőként készíti el, a technológiai műveleteket ö mutatja meg a szalag dolgozóinak. Hogy munkáját még jobban végezhesse, tavaly óta a ruhaipari szakközépiskolában tanul. Képünkön: Mészáros Gábornéval a blúzgallér összeállítását végzi. Bocsi Erzsébet varrónő (balról) jövőre végez a szakmunkások szakközépiskolájában, de utána is szeretne továbbtanulni cs a textiliparban maradni. Munkája mellett KISZ- alapszervezete titkári teendőit is ellátja. Jelenleg Tóth Mária faliújság-felelőssel, a November 7-i ünnepség dekorációját készítik. Keményné Pozsik Éva a gyárban tanulta szakmáját, s most munkája mellett a szakmunkások szakközépiskolájában tanul. Érettségi után. a marxista—ieninista esti középiskolában szeretné politikai ismereteit bővíteni. Albertus Józsefné már hat éve végzi a termékek gyártásközi minőség-ellenőrzését. Hozzáértését még alaposabbá akarja tenni, varrónő szakmát tanul, s ezzel régi vágya teljesül, mert gyerekkora óta ez az álma. A bolgár vegyipar exportja A bolgár vegyipar több mint 140 termékkel képviselteti magát a nemzetközi piacon. A kalcinált szóda, a műtrágyafélék, a növényvédő szerek, a gyógyszerek és a különböző kozmetikai cikkek ma már jó hírnévnek örvendenek. Több mint 20 országba exportálják a bolgár karbami- dot, amit Vraca városában állítanak elő. A dimitrovgrá- di kombinát szervetlen vegyipari termékei, több mint 30 országban ismertek. A külföldi cégek egyaránt keresik a bolgár műszálat, az autó] NÖGRÁD - 1976. gumit és a különböző ipari textíliákat is. A legaktívabb a kereskedelmi forgalom a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ez az (árucsere a termelési kooperáció és > a szakosodás alapján fejlődik. Az 1976—1980-ig terjedő V. ötéves tervben Bulgária több mint 10 fajta gyógyszeripari terméket és 110 egyéb vegyipari cikket szállít a Szovjetunióba. A bolgár—szoviet vegyipari árucsere ebben az időszakban csaknem megkétszereződik. november 6., szombat 5
